Somogyi Néplap, 1971. szeptember (27. évfolyam, 204-229. szám)

1971-09-08 / 210. szám

Husszein küldöttei Elindultak Dssiddába Husszein király kedden öt­tagú delegációt menesztett a szaúd-arábiai Dzsiddába a tervezett jordániai—Paleszti­nái »béketárgyalásokra«. Az ammani kormány küldöttségét egy parlamenti képviselő, Rí­jad Mifia vezeti, s repülőtéri nyilatkozatában Jordánia jó szándékairól biztosította az újságírókat. A Reuter értesülése szerint' a Palesztinái Ellenállási Szer­vezet végrehajtó bizottságának több napja folyó üléséről hét­főn este kivonult a szélsősé­ges népi felszabadítás! front (PFLP) küldöttsége, amely nem fogadja el a »békés együttélést« Husszeinnel. Ha­sonló felfogást vall a népi demokratikus front (PDFLP) is. (MTI) Lynch londoni tárgyalásai (Folytatás az 1. oldalról) Jack Lynch ír kormányfő kedden folytatta tárgyalásait Edward Heath-szel Chequers- ben, az angol kormányfők hét­végi házában. A csúcsértekez­let, amelynek célja az észak­írországi fegyveres konfliktus miatt fennálló nézeteltérések áthidalása a két kormájny kö­zött, hétfőn kezdődött. Lynch és Heath hétfői tár­gyalásai hét órán át tartot­tak. Egy részükön ott volt sir Alec Douglas-Home kül- ügy- és Reginaid Maudling belügyminiszter is. Lynch ko­rábban egynaposra szűkítette az angolok által kétnaposra javasolt értekezletet, de hét­főn este kiderült, hogy a kjt kormányfő mégis folytatja kedden a tárgyalásokat. Jóllehet, a tárgyalásokat teljes hírzárlat fedi, London­ban feltételezik, hogy a keddi tárgyalási nap már valami­lyen szerény hétfői eredmény­re épülhet. Tüntetők vették körül a mi­niszterelnöki kocsit, amikor Lynch visszatért a nagykövet­ségre. Feliratokat lobogtattak, amelyek követelték Írország és Észak-lrország egyesítését, és a . tüntetők kórusban kia­bálták: »Ne árulj el bennün­ket, Jack!« »Ne add meg ma­gad.'« Ezután verekedés tört ki. Ütlegek zuhogtak, rendőr­sisakok repültek; kilenc rend­őr megsebesült, és öt tüntetőt előállítottak. A nagykövetségen Lynch az újságíróknak kijelentette, hogy nem vár rögtöni eredmé­nyeket az Edward Heath mi­niszterelnökkel folytatott tár­gyalásaitól, de ő és Heath már jobban megismerték egymás gondolkodásmódját e kérdés­ben. Hozzáfűzte, hogy a jövő­ben valószínűleg további esz­mecsere lesz Írország és Ang­lia között. (MTI) Új ülésszak Washingtonban Harcias hangulati nyitány Kedden ismét benépesedett a washingtoni Capitol Hill, ahol a nyári szünet után meg­lehetősen harcias hangulatban gyülekeznek az amerikai tör­vényhozók a kongresszus szer­dán megnyíló új ülésszakára, hogy megvitassák Nixon el­nök augusztus 15-i válságin- tézkedéseít. A törvényhozási szünet idején bejelentett in­tézkedések közül kongresszu­si jóváhagyást igényel a töb­bi között a 10 százalékos be­ruházási adóhitel, amely — mint a nagyiparnak nyújtott sokmilliárd dolláros »nemze­ti ajándék« — a szakszerve­zeti vezetők és a demokrata­párti elnökjelöltpályázók tá­madásainak középpontjába ke­rült. George Meany, a 13 millió szervezett dolgozót tömörítő AFL—CIO elnöke vitriojo’s hangú beszédben válaszolt Nixon elnöknek az amerikai »munka napja« alkalmából hétfőn délben elhangzott rá­diószózatára. Míg Nixon el­nök »áldozatkészségre«, vala­mint a termelékenység foko­zására biztatta amerikai 80 milliónyi dolgozóját, Meany a több, mint ötmillió munkanél­küli sanyarú sorsára hívta fel a figyelmet. * * * Nixon elnök csütörtökön beszédet mond a kongresszus két házának együttes ülésén — közölte kedden a washing­toni Fehér Ház szóvivője. Kongresszusi körökben felté­telezik, hogy Nixon beszédé­nek középpontjában a gazda­sági helyzet fog állni. (MTI) Brosio Bonnban Manlio Brosio, a NATO tá­vozó főtitkára, akinek hivata­lát ez év őszén Joseph Luns holland külügyminiszter veszi át, kedden reggel Bonnba ér­kezett, s azonnal megkezdte tárgyalásait a nyugatnémet kormány vezetőivel. A főtit­kárt fogadta Willy Brandt kan­cellár, Walter Scheel külügy­miniszter és Helmut Schmidt hadügyminiszter. Brosio bonni tárgyalásainak homlokterében a nyugat-berli­ni négyhatalmi megállapodás, a tervezett európai biztonsági konferencia és a NATO kere­tében az NSZK-ban állomáso­zó »szövetséges csapatok« kér­dése áll. Brosio kedden délután Bonnból továbbutazik Brüsz- szelbe. (MTI) ARGENTÍNAI GERILLA AKCIÓ Nyolc foglyot kiszabadítottak Baloldali gerillák támadták meg hétfőn az argentínai Tu- cuman börtönét: nyolc foglyot kiszabadítottak, a kirobDant tűzharcban öt börtönőrt meg­öltek, hármat pedig megsebe­sítettek. A kiszabadított foglyok a baloldali népi felszabadítás! front tagjai voltak. Az akciót négy személy hajtotta végre. Gázpalackokat szállító teher­autóval érkeztek a börtön ka­pujához; az őr gyanútlanul beengedte őket, és ezt köve­tően a gerillák tüzet nyitot­tak a börtönőrökre. A helyi rádióban felolvas­ták az argentínai kormány közleményét. Ez felszólítja a lakosságot, hogy működjek együtt a hatóságokkal a geril­lák kézr'ekerítésébsn és a »baloldali erőszak eltiprásá- ban«. (MTI) Légiszerencsétlenség Hamburgnál Fedélzetén 121 személlyel hétfőn este felszállás közben le­zuhant Hamburg közelében egy BAC—111 típusú német utasszállító repülőgép. Az áldozatok számáról ellentmondó jelentések érkeztek, a legutóbbi hírügynökségi tudósítások 25 személy haláláról tesznek említést. (Teleíotó; AP—MTI—KS) Hatalmas tüntetés zajlott le Jack Lynch ír miniszterelnök londoni tárgyalása alkalmából. Képünkön (középen): Lynch a londoni ír nagykövetség előtt, ahol kísérői védik a tünte­tőktől- (Telefotó: AP—MTI—KS) Kína mellett szavaznak majd az északi országok Az északi országok, — Dá­nia, Svédország, Norvégia, Iz- Land és Finnország —- külügy­minisztereinek kétnapos érte­kezlete tegnap fejeződött be Koppenhágában. Pottl Hart- ling, a vendéglátó Dánia kül­ügyminisztere a tanácskozás után sajtóértekezleten bejelen­tette: az északi országok az ENSZ-ben a Kína tagságáról rendezendő szavazáson közö­sen Kína mellett fognak sza­vazni. Mint a miniszter mon­dotta: Izland csatlakozott a többi északi ország évek óta vallott »egy Kína« politikájá­hoz. — A kínai mandátum az ENSZ-ben Pekingé és nem Tajvané - — mondotta Hart- ling. (MTI) Japán 26 év után Ma, s; eptember 8-áa huszonhat ..oztendeje, hogy a Missouri nevű amerikai ha­dihajó fedélzetén Japán képviselői aláírták a feltét­len megadásról szóló ok­mányt. S ma, több mint ne­gyedszázaddal / a megadási aktus után Japán a tőkés vi­lág második legnagyobb gaz­dasági hatalma. Japán rendkívül látványos és nagyszabású gazdasági fejlődése politikai értelemben abszolút konzervatív keretek között ment végbe. Ennek a biztosítéka — és egyben fel­tétele — az volt, hogy Ja­pánt a második világháború után az amerikai haderő egyedül szállta meg. Az amerikai politika már a második világháború befe­jezése előtt jól látta, hogy nagyhatalmi érdekei szük­ségszerűen megkövetelik a szilárd japán—amerikai szö­vetség létrehozását. Ennek társadalmi feltétele az volt, hogy a kapitalizmus pozícióit ne veszélyeztesse' semmi. E társadalmi feltétel stratégiai oldala az amerikai megszál­lási monopólium megterem­tése volt, s ezt szolgálta a Hirosimára és Nagaszakira ledobott két atombomba is, mert az Egyesült ÁllamoK- nak tehát olyan gyors kapi­tulációra volt szüksége, amely még a szovjet katonai akciók hatásának teljes ki­bontakozása előtt kényszeríti térdre Japánt. A kapituláció óta termé­szetesen számos változás tör­tént Japánban és a Távol- Keleten. Mindmáig meghatá­rozó erejű azonban az, hogy Japán az Egyesült Államok első számú ázsiai szövetsé­gese. A két országot válto­zatlanul érvényes kétoldalú katonai és politikai szerződés kapcsolja össze. A ' legutóbbi évek esemé­nyeit is ilyen történelmi hát­tér előtt kell szemlélni, .a Kínai Népköztársaság és Ja­pán viszonyénak meglehető­sen sokrétű alakulását is. Í atin-Amerika egyik leg­nagyobb területű álla­ma: 2 778 410 négyzetki­lométer. Lakossága 24 millió, 97 százalékuk elsősorban spa- rtyol és olasz származású eu­rópai. Az ország neve ma­gyarul Ezüstországot jelent; a század eleje óta — külö­nösen a két világháború ide­jén — előnyös konjunktúra, spekulációs árfolyamok ha­szonélvezője volt. Ez fellen­dítette a hús-, gyapjú- és bőrtermelését. Mezőgazdaságának két leg­fontosabb exportcikke a ga­bona és a szarvasmarha. Szarvasmarha- és juhtenyész­tése a világon a negyedik he­lyet foglalja el, lóállománya szintén az elsők között van. Gabonatermelése — bár gé­pesített — külterjes. Szántó- területének több mint a felén gabonaféléket és kukoricát termesztenek. Argentína a világ legnagyobb bortermelői közé tartozik, jelentős gyü­mölcsexportja N y ugat-Euró- pában talál piacra, a drága szállátási költségek miatt azonban a termelők az el­adási árnak alig ötödét kap­ják. Nagy kiterjedésű erdeinek legfontosabb lafajtája a quebrachofa, amelynek kivo­nata a tannin bőrcserző anyag: Argentína szolgáltat­ja ebből a cikkből a világter­melésnek csaknem a 90 szá­zalékát. Az ország önellátó olajban és földgázban. Szenet és va­sat bánvásznak, kisebb meny- nyiséaben pedig urániumot, ónt, horganyt, rezet, wolfra- mot. A bánvászat termékeit nagyrészt helvben dolgozzák fel. A második világháború alatt és után indult meg az ország gyors inarosodása. Ez később, |a hatvanas évekre, lelassult. Az loop eresen cent­ralizált: a fővárosban. Bue­nos Airesben vap az ipar 80 százaléka Santa Féb"n nődig 12 százaléka. Vaskohászatá­nak központja San Nicolas Ahol « magyar delegáció tárgyal: ARGENTÍNA vas- és acél­üzeme, amely 1960-ban kezd­te meg műkö­dését. Ameri­kai tőkével épült. Gépipa­ra fejlődőben van. Cordobá- ban állami re­pülőgépgyár, továbbá trak­torgyár, Rio Santiagóban állami' hajó­gyár működik. Feldolgozó iparában leg­jelentősebbek az exportra dolgozó mező- gazdasági és állami’termé­keket feldolgo­zó üzemek, malmok . és húskombiná­tok. (1962-ben 9,7 millió ju­hot, 9,7 millió szarvasmarhát és 2 millió ser­tést vágtak le és dolgoztak fel ezekben az üzemekben. n-rT6"01 Tv * *- - $ & £ Sfnesfeni'Oi'ásMl 1' fpitóipar fi Sínpár Gépgyártás Gazdasági kapcsolataink hagyományosak. A Ganz- MÁVAG a felszabadulás óta 280 motorvonat egységet szál­lított Argentínába. Expor­tunkban szerepelnek továb­bá: baromfifeldolgozó üze­mek, gépipari gyártmányok és izzólámpák. Az argentínai kikötőkben magyar portál­daruk dolgoznak. Az általunk importált leg­fontosabb cikkek; nyersbőr és cserzőanyagok. Az 1969-ben kötött államközi kereskedelmi megállapodás szerint a két ország az árucsere lebonyo­lításénak megkönnyítésére érvényesíti a legnagyobb kedvezmény elvét, s kölcsö­nösen a legkedvezőbb vám-, illeték- és adóelbánást nyújt­ja. Máté Sándor Noha a felszínen a két or­szág politikai kapcsolata hű­vös. sőt rossz, Japán és Kí­na között az utóbbi években nagyszabású gazdasági kap- . csolatok bontakoztak ki. E gazdasági kapcsolatok politi­kai következményeinek levo­nását mindeddig a kínai— amerikai konfrontáció gátol­ta, ami szükségszerűen kor­látozta Japánnak — mint az Egyesült Államok legfonto­sabb távol-keleti szövetsége­sének — mozgási lehetősé­gét. Ha a tervbe vett Nixon- látogatás és annak következ­ményei megváltoztatják a kínai—amerikai kapcsolatok jellegét, Japánnak szintén módja lesz arra, hogy a nor­malizálást kiterjessze Kíná­val fenntartott politikai kap­csolataira is. Nyílt kérdés természetesen, hogy ez miképp érinti majd a szovjet—japán viszony alakulását. A japán külpoli­tikának és gazdaságpolitiká­nak ugyanis egyik pozitív eleme a szovjet—japán kap­csolatok javulása és a gaz­dasági szálak határozott erő­sítése. S Japánnak elsőren­dű nemzeti érdeke, hogy kí­nai kapcsolatainak elkerül­hetetlen normalizálása ne veszélyeztesse a japán—szov­jet viszonyban eddig már el­ért eredményeket. Az eddigiekből is látható, hogy Japánnak ■ —• negyedszázadai a kapituláció után — rendkívül bonyolult helyzetben, és meglehetősen- késve kell hozzálátnia alap­vető külpolitikai problémái­nak reális megközelítéséhez. A japán—-amerikai viszony a legutóbbi hónapokban bizo­nyos válságperióduson ment keresztül, E krízis elsősorban gazdasági jellegű, és a két ország világpiaci," pénzügyi és külkereskedelmi ellenté­teire vezethető vissza. Semmi nem homály osíthat- ja el azonban negyed évszá­zad alapvető tanulságát: Ja­pán az amerikai hatalmi szférában nőtt gazdasági vi­lághatalommá, társadalmi szerkezete alapján pedig a világ egyik legkonzervatí­vabb és legszilárdabb mono­poltőkés állama. A belátható jövőben — bármilyen bonyo­lulttá legyén is a politikai gyakorlat — ezek a straté­giai és társadalmi alapténye­zők fogják meghatározni Ja­pán cselekedeteinek fő irá­nyát. RÖVIDEN Megkezdték az érdemi mun­kát az atomenergia békés fel­használása ügyében Genfben ülésező IV. nemzetközi ENSZ- konferencia részvevői. Belgrádba érkezett Bencsik István, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitká­ra. New Yorkba érkezett a Bé­ke-világtanács küldöttsége, melyet Romes Csandra, a ta­nács főtitkára vezeti, s tagjai között van Brezanóczy Pál egri érsek is. Egyiptom úgy határozott. hogy az ENSZ-közgyűlés szep­tember 21-én kezdődő üléssza­ka elé viszi a közel-keleti kér­dést, beleértve annak minden részletét. Nguyen Thi Binh asszony Varsóban Jedrychowski kül­ügyminiszterrel a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről tárgyalt. Dolores Ibárruri, a Spanyol KP elnöke a JKSZ meghívá­sára Belgrádba érkezett. Hivatalos látogatást tesz november 10-e és 12-e között az NSZK-ban Indira Gandhi miniszterelnök. Kör alakú hold körüli pá­lyára tért a Luna—18 auto­matikus űrállomás, amelyet, szeptember 2-án bocsátottak fel a Szovjetunióban. 2 SOMOGYI NÉPLAP Szerda, 1971. szeptember 3,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom