Somogyi Néplap, 1971. szeptember (27. évfolyam, 204-229. szám)

1971-09-07 / 209. szám

A BSE végleg elnyerte a tenisz Sió Ilnpát Szőke (Bp. Vörös Meteor) győzött a férfi egyesben Négynapos remek küzde­lemsorozat végére tettek pon­tot vasárnap Siófokon a te­niszezők. A Sió Kupa fináléja méltó volt az első három nap küzdelmeihez. Vasárnap még több néző gyűlt össze, s a szurkolók véglgtapsolták a nagyszerű versenyeket. A nap fő száma természe­tesen az I. osztályúak férfi egyes döntője volt. Ezen Sző­ke biztosan győzött. A csapat- versenyt a Budapesti SE együttese nyerte a Bp. Hon­véd és az Üjpesti Dózsa előtt A BSE sorrendben harmad­szor lett csapatgyöztes, végleg birtokába vette a Sió Kupét. A vasárnapi döntő eredményei: I. Qsztály, férfi egyes: 1. Szőke (Bp. Vörös Meteor), 2. Balázs (Bp Spartacus), 3. Mayer (Fűzfő) és Benyik (Ű. Dózsa). A döntő eredménye: Szőke—Balázs 6:3, 6:1. II. osztály, férfi egyes: 1. Ferdinánd (Fűzfő) 2. ' Erdei (Rába ETO), 3. Sinics (Ju­goszlávia) és Lévai (Jugoszlá­via). A döntő eredménye: Ferdinánd—Erdélyi 6:1, 6:1. Navratilova, a csehszlov&koö: fiatal bajnoknője részt vett a Siő Kupa nemzetközi teniszervsenyen. Dudái Melinda (Bp. Honvéd) azonban elütötte a pozsonyi kislányt attól, hogy a döntőbe jusson. Navra­tilova így is a’ legeredmén3resebb külföldi versenyzőnö volt, s átve- . hette a neki járó tiszteletdíjat, melyet Vermes Imre, az MTS So­mogy megyei Tanácsának elnöke adott át. , III. osztály, férfi egyes: 1. döntő eredménye: Horváth (BSE), 2. Cserta (Pé-\Ho™áth—Cserta 6:2. 6:1 esi Spartacus), 3. Hans (Fűz-I Ifjúsági fiú egyes: X. fő és Weber dr. (P. Spartacus). Már csak a Marcali VM veretlen a megyei bajnokságban Négy forduló után már csak egy százszázalékos csapat van 1 a megyei labdarúgó-bajnokság X. osztályában. A Marcali V. Meteor ez alkalommal ugyan a vártnál nehezebben győzte ' le saját pá­lyáján a Kaposvári Vörös Lobogót, de végül Is nyert, s továbbra is pontveszteség nélkül áll a bajnoki táblázat élén. A negyedik forduló legnagyobb meglepetése a Nagy­atádi Kinizsi súlyos veresége Ba- latonbogláron. Az is váratlan ese­ménynek számít, hogy Somogytar- nóca Taszáron győzni tudott a Szőnyl SE ellen. A héten három mérkőzésen vereséget szenvedtek az otthon játszó csapatok. A ve­zető Marcali VM mögött igen tö- mpr a boly. Négy csapatnak van hat pontja. Rossz kezdés után fel­zárkózott a Marcali I.atlr.ca is. Marcali VM—K. V. Lobogó 211.'(0:0) Marcali, »00 néző. V.: Horváth X. Közepes színvonalú mérkőzés. A lelkesen védekező vendégek 63 percen át meg túdták akadályoz­ni, hogy a hazaiak gólt rúgjanak. Nehezen, de megérdemelten győ­zött a V. Meteor. G.: Molnár (11-esből). Szántó, 111. Páti. Jók: Rigó, Kosi, Molnár. 111. Nagy, Páti. Kálmán Sándor M. Latinén SE—Toponár 5:1 (0:1) Toponári pálya, 150 néző. V.: Kovács Öy. Jobb erőben volt, egységesebb csapat benyomását keltette a marcali együttes. Szü­net után a hazai csapat elfáradt. G.: Halász, Horváth, Toldi, 111. Haracsl. Jók: Bíró, Horváth, Ha­lász, a toponári csapatban senki nem nyújtott átlagon felülit. Csima János Baböcsa—Ordacsehi 2:i (0:1) Babócsa. 300 néző. V.: Fülöp dr. A kezdettől fogva szívósan véde­kező vendégek váratlanul vezetés­hez futottak, ezt követően még szorosabbra zárták kapujuk előtt a védelmi falat. A 65., illetve a 15. percben azonban góllá érett a ha­zai fölény, s megszületett a kü­lönben megérdemelt babócsal győ­zelem. G.: Blcsár, Radies II., iU. Szabó. Jók: Balogh, Takács, Te- veli, 111. .Takács, Kiss, Kónya. Kovács Tibor Csurgó—Fonyód l :0 (1:0) Csurgó, 300 néző. V.: Tóth I». Alacsony színvonalú mérkőzés volt, amelyen nagyon nehezen győzött a jobban játszó hazai csapat a végig lelkesen küzdő Fo­nyód ellen. Dómján gólja után a csurgói Polgár egy 11-est hibá­zott. Jók: Győrfl, Kiss, Kovács (a mezőny legjobbja), ill. Nagy, Mi- halovlcs, Kolip. Halmai Emil Kar Ad—K. Vasutas 3:1 (Hl) Kar$d, 300 néző. V.: Antal. Iz­galmas mérkőzés. A vendégek so­káig tartották magukat, a hajrá­ban azonban felülkerekedett a ka- rádi csapat, s biztosan nyert. G.: Ondrusek (2). Kudomrák XI. (11- esbőj). ill. Szabó. Jók: Papp, Ke­rekes. Ondrusek, Békefl, Pusztai, ill. Szabó, Farkas. Mészer János Somogytaraóca—Taszárl Szőnyl SE l:o (0:0) Tászár, 200 néző. V.: Buzsáki. A mezőnyben fölényben játszott a taszárl együttes. A csapat azonban nem tartotta be a taktikai utasí­tást és ez a fegyelmezetlenség két pontba került. A taszárlak két ka­pufát rúgtak. G.: Mohácsi II. Jók: Mohácsi I„ Bátort, 111. Fredrich. Vadas Tibor Lengyeltóti—Somogyi B. SE 1:0 (1:0) Nagyatád, ISO néző. V.: Horváth I. Az 5. percben vezetést szerzett a vendégcsapat. Ez annyira meg­zavarta a gyengén játszó hazaia­kat. hogy képtelenek voltak az egyenlítésre. G.: Batus. Varga Tibor Balatonboglár—Nagyatád 3:0 (3:0) Balatonboglár. 200 néző. V.: Fenyvesi. A hazai csapat korsze­rű játékával máj az első _ félidő­ben bebiztosította a győzelmet. Szünet ütán feljöttek a vendégek, a hazaiak Ilyen arányú győzelmét azonban nem tudták megakadá­lyozni. Szép ég színvonalas mér­kőzés volt. G.: Szilágyi, Takács, Csere. Jók: Pordán, Harmath, Ta­kács, Szilágyi, Fischer, 111. Márkus, Gelencsér. Slcsákl, Nezdel, Torma. A megyei bajnokság állása: Si­mics (Jugoszlávia), 2. Szilóki (Bp. Honvéd), 3. Borsos (Sió­fok) és Lévai (Jugoszláviák A.döntő eredménye: Simics—Sziláki 6:3, 7:5. I. osztályú női egyes. 1. Gráczol Ágnes (Bp.. Honvéd), 2. Dudái Melinda Bp. Hon­véd), 3. Navratilova (Cseh­szlovákia) - és (taramvölgyiné (Ú. Dózsa).' A döntő eredménye: Gráczol—Budai 6:4, 0:6, 6:4. II. osztály, női egyes: 1. Gloviczki Mária (Ü. Dózsa), 2. Töreki Mária (BSE), 3. Gráczol Zsuzsa (Bp. Honvéd) és Németh Amxa (BSE). A döntő eredménye: Gloviczki—Töreki 6:3, 9:7. III. osztályú női egyes: 1. Németh Anna (BSE), 2. Baksai Magda (BVSC), 3. Csehi Ágnes (Ü. Dózsa) és Kopári Erzsébet (Siófok) A döntő eredménye: Németh—Baksai 6:4, 7:5. Ifjúsági leány egyes: 1. Tö­reki Mária (BSE), 2. Kovács Vera (BSE), 3. Navratilova (Csehszlovákia) és Gráczol Zsuzsa (Bp. Honvéd). A döntő eredménye: Töreki-Kovács 6:2, 6:1. A Sió Kupa pontverseny végeredménye: 1. Budapesti SE 38 pont 2. Bp Honvéd 31 3. Ü. Dózsa 30 ,. 4. Fűzfői AK 21 „ 5.,Bp. Spartacus 17 ., 6. Bp. Vasas 15 „ Marcali VM Babócsa M. Latiné a Balatonboglár S.-tamóca Nagyatád Lengyeltóti Karád Fonyód- K. V. Lobogó Taszár Csurgó Ordacsehi K. Vasutas N. jSomogyi SE 4 — Toponár 4 — 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 — 4 1 4 X 4 — 4 4-------8 3 — 1 18 3—19 3 — 1 10 3 — 2 1 2 1 2 — 1 1 3 1 1 2 2 1 1 : 1 8 : 8 6 : 2 6 : 7 6 : 3 6 4 5 2 5 9 4 : 4 3 f lyenkor főzték. Volt, aki komoly. felszere­léssel látott hozzá, volt, aki egyszerűen csak a vájling-technikával. A cefre ott érett a hátulsó udvarban, édeskés szaga bejárta az egész utcát. A fináncok in­kább elkerülték a falut, hi­szen minden házra kíróhat- ták volna a büntetést. Szóval Ilyenkor főzték. Es főleg éjszaka. Amit votyká- nak neveztek, az az első, le- csorgó, finomítatlan főzet. Azt issza a magyar. Azt issza a férfi. Azt issza az erős. Egyszóval azt issza mind, aki Valamirevaló! Ha sokát Fiatal birkózóink sikere a világbajnokságon Hegedűs Csaba világbajnok Bulgáriában vasárnap fejeződött be a kötöttfogású birkózók világ­bajnoksága. Megfiatalított csapa­tunk kiállta a próbát. Mind a hat újonc versenyzőnk pontot szerzett. A magyar birkózók világbajnoki szereplés-re Hegedűs Csaba, a Bp. Vasas 23 ^ves versenyzője tette föl a koronát. A 82 kg-os súlycsoport ban a döntő mérkőzést a szovjet Nazarenkóval vívta. Az edmonton világbajnok félelmetes lendülette; kezdett, s már úgy látszott, hogy a biztonságra törekvő Hegedűsnek nem sikerül kihúznia döntetlen­nel (ami elég lett volna az aranyéremhez). A második menet­ben Hegedűs taktikát Változtatott, rohamozott, 50 másodperc alatt földre vitte ellenfelét, és betörte annak díját. Páratlan szép siker ez, s Hegedűst dicséri, hogy a vi­lágbajnoki aranyérem mellett még egy különdíjat Is elnyert, ő sze­rezte a legtöbb tusgyőzelmet, — hatot. Két mérkőzésen leléptették éllenfelét. Hegedűs mellett Varga és Don- csécz bronzérmet szerzett. Volt vi­lágbajnokunk, Varga János, re­ménytelen helyzetből rajtolt, az első mérkőzésen kétvállas veresé­get szenvedett. Bronzérme remek teljesítmény, épp úgy, mint a 21 éves Doncsecz Józsefé. Ha ehhez hozzávesszük, hogy a többiek is ott voltak az első hát között, akkor elégedettek lehe­tünk a magyar birkózók világbaj • noki szereplésével. iszik belőle, odadönti a po­ros árakszélre, ha keveset, csak a fejében támaszt kés- hasogatást idéző fájdalmat. De először nagyon kedves. Az első kortyintások után. Ha­marább járja át az embert, mint a másik, az érett pá­linka, hamarabb oltja el a gondolkodást. Házigazdáéknál is össze- « gyűltek a másik szobában. Az öregről azt mondják, hogy a zöldpenészes kenye­ret is megeszi, de dunsztos- üvegben tartja a pénzét, any- nyi van belőle. A sánta Sza­bónak a legnagyobb szája van a faluban. Még ■az jptennek is szemébe mondaná, ha egy­szer szembetalálkozna vele a horhó aljában, pinceszerről hazafelé. A Házigazda meg egyszerűen csak részeges. Jó I Kaposvári volt az idegenvezető Tíz nap Lengyelországban A napokban érkezett haza tíznapos lengyelországi kirán­dulásról a Villamossági Gyár harmincnégy fiatalja. A cso­portvezető Poór József, a gyár KISZ szervező titkára volt. — Nem ez az első külföldi utunk — mondja. — Tavaly a Szovjetunióban jártunk. Egy évyel az utazás előtt eldönt­jük, hova akarunk uta2ni, az­tán gyűjtünk. A lengyel út­ra havonta kétszáz forintot tettünk félre, így nem kellett egyszerre kifizetni a kétezret. — Hol jártak? — A lengyel városok közül Krakkót és Varsót néztük meg, és elmentünk a wielicz- kai sóbányába. A szállást, a programot a lengyel Juventour Ifjúsági utazási iroda intézte. Mindkét városban az egyete­mi negyedben laktunk. Több emeletes kollégiumok vannak itt, amelyekben iskolaidőszak- ban diákok, nyáron turisták laknak. A, szállodák személy­zete is egyetemistákból áll. A lengyel utazási iroda nagyon jó programot állított össze — négy-négy napot töltöttünk Krakkóban és Varsóban. Krakkóban megnéztük a Má- ria-templomot. Varsóban be­mutattak nekünk egy filmet, amely a régi Varsót, majd a lebombázott és az újjáépített fővárost mutatta be. A film után a városban »élőben-:-' lát­tuk azokat az épületeket, ame­lyeket a háború után építettek. Megnéztük a Chopln-emlék- művet. A parkban, ahol az emlékmű áll, minden vasár­nap Chopin-hangversenyt tar­tanak. Sajnos, ezen nem* tud­tunk részt venni. — Láttak-e magyar vonatkorá­sú emlékeket Lengyelországban? — Természetesen. A király­sírok közül kettő Is magyar. Az egvik Báthori Istváné, a másik Helénáé, IV. Béla ki­rály lányáé. A lengyelek ezt minden magyar csoportnak megmutatják. A sír mögött egész gyűjtemény van azok­ból a jelvényekből, melyeket a látogatók hagytak itt em­lékül. Nekünk egyébként is szerencsénk volt, mert mind­két városban magvar idegen- vezetőt kaptunk. A két idegen­vezetőnő a háború után ment férjhez Lengyelországba. Az egyik éppen kapos­vári volt. Mondanom sem kell, hogy ahova csak* lehe­tett, elvitt bentiünket, mindent bemutatott, elmesélte a tör­ténelmi emlékekhez fűződő le­gendákat. — Említette, hogy jártak a ■ffieliczkai sóbányában. — Igen, ez a kirándulás I egyik legnagyobb élménye volt. A bánya 150 méter mély. Benne utak, szobrok, emlékmű | a háború áldozatainak ■— és mindez sóból. 1 — Találkoztak-e lengyel fiata­lokkal? — Közös, szervezett talál­kozásunk nem volt. Ez egy kicsit hiányzott is a program­ból. Ha azonban az utcán mentünk, gyakran megszólí­tottak bennünket a lengyelek, s elmagyarázták, mit hol ta­lálunk. gyakran el is kísértek bennünket. — Sok ifjúsági klub van Len­gyelországban. Jártak-e Ilyenek­ben? — Igen. Nekünk is feltűnt, amikor este a városban sétál­tunk, innen is, onnan is beat­zenét hallottunk. Nagyon sok jól működő Ifjúsági klubjuk van. Legjobban azonban szer­vezettségük lepett meg. A klub mindennap előre kiadja a je­gyeket, és csak annyian láto­gathatják, ahány jegyet ki­adtak, így elkerülik a zsú­foltságot. — Tavaly a Szovjetunióban jártak, az idén Lengyelország­ban. Terveznek-e külföldi utat Jövőre i*? — Igen. Már folyik a Jelent­kezés. Jövőre Olaszországba megyünk. Simon Márta Ne legyen melegünk a lámpaláztól! Nemcsak a kánikula fű­tött be nekünk —- adott eset­ben a lámpaláztól is »melege« lesz az embernek. Kérdezzük csak meg a diákokat, s nem különben nyilatkozhatnak a színészek is. Egyébként ép­pen a régi magyar színészek egyik hírességétől, Szerdahe­lyi Kálmántól való az a szel­lemes mondás a lámpaláz kapcsán: »Hej, ha kitalálná valaki a lámpaláz orvosságát, vagyis azt, hogy miként lehet egy új darabot másodszor ad­ni először-«. Ml is tehát a lámpaláz? Köznyelven szólva: az ideges­ség egyik formája. Orvos­pszichiátriai szákszerűséggel: tanult viselkedés-minta. Bizo­nyos félelmeket ugyanis meg lehet tanulni, mégpedig gyer­mekkorban fokozottabban ér­vényesül ez a tanulás. A lám­paláz mindenekelőtt valamifé­le szorongásból alakul ki, fé­lelem- és kényszermechaniz­musból. ( Szükséges azonban hozzá, hogy az egyén nyilvá­nosság előtt szerepeljen. Nem feltétlenül szükséges a nyilvá­nosság közvetlen kontaktusa, elegendő — például a televí­zió, a rádió esetében — a publikummal való indirekt kapcsolat. A lényeg, hogy az illető szereplő teljesítményé­nek rizikójával összefüggésben szorongást s ezzel együtt bizo­nyos testi-lelki tüneteket ész- lel. Van normális szorongásos lámpaláz, de előfordul bete­ges lámpaláz is. A két véglet között 'széles a skála. Am, vannak bizonyos »alapszabá­lyok«. Az emberek általában kétféld módon reagálnak: egyesek elzárkóznak bizonyos környezeti ingerek elől, ame­lyeket mások éppenséggel »provokálnak«, és felhasznál­nak. Az egyének besorolása a különféle alkátf típusokba módosulhat akár a teljesítmé­nyek, akár az érzelmi reak­ciók, a hangulatok, akár a lámpaláz-intenzitás változása révén. Arra a kérdésre, hogy le­het-e védekezni a lámpaláz ellen, a válasz: nem is mindig kell védekezni. Akkor például nem kell védekezni, ha az Il­lető egyén számára nem je­lent konfliktust a lámpaláz, vagy nem csökkenti teljesít­ményét, produkciójának érté­két. Ilyenkor ugyanis a lám­paláz serkentő, tehát pozitív hatású. Minden teljesítmény­hez, minden cselekvésünkhöz szükség van bizonyos alapfe­szültségre, s ez az »alap-fűtő- feszültség« adott esetben le­het a lámnaláz is. Ha viszont neurózis jön létre, vagy más idegrendszeri pszichés tünetek alakulnak ^ a lámpalázból, akkor tern^szetesen orvos- pszlchiátrlai beavatkozásra van szükség. A szakemberek megbeszélés alapján tudnák ajánlani olyan módszereket is, amelyekkel ki-kl maga nevel­heti ki magát, kikezelheti én­jét a lámpaláz kellemetlensé­géből. Vofifka ember, de részeges. Mikor beiszik, felölti az ünneplőjét, kimegy a fásszínbe, feláll a göcsre, és onnan utánozza Mussolinit. Egyébként kutya­jó hangja van. Mondják, a háborúban a senkiföldjén fel­mászott egy fára, és onnan énekette a bosnyákok fülébe a Vágyom egy nő utáni. Le­zárták érte, de legalább nem lett ágyútöltelék. ö ott bogarászott a térké­pen. Hallotta amazokat a másik szobából. Csavarták a vizes rongyot a rézcső köré. — Gyün a votyka — hal­lotta az öreg hangját. — A ke e annya kinnya gyün — morgott röhögve a sánta Szabó. Aztán politizál­tak nagy hangon. — Nem mondja el? — in­tett feléje, át a másik szobá­ba a sánta Szabó. — Röndös katolikus gyerök — mondta a Házigazda. — Ajjó. — Ajjó — szörcsögte a foga között az öreg is. 0, az albérlő, a tanító, be­csukta az atlaszt. És várt Va­lakit. Közben azok átkopog­tattak: — J estét, tanító úr! Gyüj- jön, kóstujjal Átment. Kóstolta. Mintha fanyar, édeskés silószaga lett volna ' a votykának. Végig­marta a nyelőcsövét. — Igyék! Hónap vasárnap lösz, klaluhassa. Ivott. Aztán megkezdődött a körtánc a szeme előtt. Elő­ször lassan, szépen, mintha csak mórikálná magát az öreg. A gyorscsárdás fergeteges­be váltott. Már nem értette, mit darál a sánta Szabó, mit az Öreg. Kiszédült az ajtón. A szobájában már várta Valaki. Vizes rongyot csa­vart a feje köré, kinevette, és azt mondta, asszonyos sze­lídséggel: a sánta Szabó egy nagy barom. És egyszerre kiszellőzött az emberekből a votyka. A ka­pálás, a az■ etetés­itatás, a mindennapi és r mindennapi uo.g^,:, az evés, az ivás, az ölelés józan rit­musba terelte az életet. A tanító búcsúzott. Még tizennyolc éves volt mind­össze, és itt próbálta ilti mi­lyen ez a pálya, csak úgy, képesítés nélkül'. Hallgatta, hogy alszik a falu. Vonatfütty szaggatta meg az éjszakát, kutya uga­tott vissza neki, de a dűlő­széli fák, meg az utcasoriak különös kegyelemmel a napi por után megszűrték a han­gokat i& A vonat oda viszi majd, ahol az oszlopod közé tudós férfiak nevét vésték, és pol­cok roskadoznak a könyvek alatt. Ott állt az ajtóban. A rézcső a pitvar végén vissza­verte a hold fényét. Rá egy esztendőre az egye­temisták kedvelt borozójá­ban vidám társaságban elő­adást. tartott, afféle »speciál­kollégiumot«, a votykafőzés csodáiról. A többiek irigy­kedve hallgatták. — Szakember vagy? — Nem. A sánta Szabó, az a szakember. És itt is elmondta a sánta Szabó meséjét. De az álmélkodők között itt is akadt valaki, aki azt mond­ta, baromság az egész. Egyszer vonatban találko­zott egy falubelivel. Elnevette magát. — Főzik-e még? — Nemigen. Nagyon bün­tetnek érte. Az elnök meg kivágatta az összes nohát is. (Így mondták a noah direkt- termő szőlő nevét.) — Nohát! — jászott a szó­val, — Es az öreg? — Esztendeje lehet, hogy meghótt. — A sánta Szabó? — Elvonókúrára vitették. — Ki tette? — Én már nem is tudom. De hát mindig akad vala­ki „0.0 SOMOtífl MEPLAP Kedd, 1971, szeptember 7.

Next

/
Oldalképek
Tartalom