Somogyi Néplap, 1971. szeptember (27. évfolyam, 204-229. szám)

1971-09-05 / 208. szám

Űj raj Érettségi bizonyítvány és párttagkönyv Üj lap nyílt a csurgói Cso­konai Gimnázium krónikájá­ban. Három fiatal lány és há­rom fiatalember az érettségi bizonyítványon kívül párttag­könyvet is kapott, ök hatan az úttörők, akiknek nevét biz­tosan megőrzik az utánuk jö­vők is. Kiemelkedő társadalmi munkájuk alapján ajánlották az iskola KlSZ-szervezetei őket a pártba. A tanárok — akiknek szintén részük volt politikai ismereteik szélesíté­sében — boldogan szavaztak a taggyűlésen a felvételük mellett. @ Gál Ambrus igazgató úgy ismeri ezeket a fiatalokat, mint a tenyerét. Olyan alapos jellemzést írt mindegyikről, amikor a pártbizottság tagja­ként megvizsgálta a felvétele­ket, hogy ilyet bizony nagyon ritkán lehet olvasni. S ugyan­ilyen pontos, lelkiismeretes ajánlást adtak a KlSZ-titká- rok, a párttag ajánlók is. — Nyolc fiatal jelentkezett a pártba, azonban csak hatot vettünk feL A másik kettő vi­selkedése később igazolta, hogy helyesen döntöttünk. Amikor már elküldtük az egyetemi felvételhez a minő­sítéseket, akkor került szóba a tagfelvétel. Ügy érzem, nem csalódtunk ezekben a fiata­lokban. Nem az a mércénk, fölvették-e őket az egyetemre, az a fontos, hogy becsületesek legyenek, képességük szerint tanuljanak és dolgozzanak. — Ez a hat érettségizett fiatal az első diák párttag, nem? — Két évtizeddel ezelőtt voltak már nekünk párttag diákjaink, persze az más idő­szak volt __ Természetesen e zeket a negyedikeseket az új szervezeti szabályzat adta le­hetőséggel élve ajánlhatta a KISZ-taggyűlés, s vette fel a mi pártszervezetünk. — Ebben az iskolában új rendszer szerint működnek az ifjúsági alapszervezetek, mind a négy osztályból vannak tagjai. Milyen hatással volt a fiatalokra, amikor élhettek párttagajánlási jogukkal? — Az én megállapításom szerint nagyon vonzó a hatás, a mostani végzősök egyike- másika is érleli magában, hogy jelentkezik a pártba. Érezniük kell, hogy megtisz­teltetés ez a lehetőség tizen­nyolc éves korban... — Én a kollégiumnak kö­szönhetek mindent__ A ta­n árok, a nevelők, kiváltkép­pen Szerényi tanár úr segített abban, hogy idáig eljussak. Miskolcon is elsősorban a kol­légiumban szeretnék tevé­kenykedni. Csurgón diákta­nácselnök voltam. Szeptember 5-én kezdődik a KlSZ-vezető- képző tábor, s mivel rám is számítanak a választáskor, boldogéul utazom Miskolcra. A szőke fiatalember édes­apja nyugdíjas, édesanyja a termelőszövetkezetben dolgo­zik. Amikor megkérdeztem, mit szóltak hozzá, hogy belé­pett a pártba, azt válaszolta: úgy fogták fel, mint a KISZ folytatását. 9 Akár Barta János, a csurgói Seffer István is kitűnően érettségizett, s tovább tanul, mégpedig a Pécsi Orvostudo­mányi Egyetemen. — Kiskorom óta orvos sze­rettem volna lenni... Amikor két évvel ezelőtti vakbéllel operáltak, még jobban meg­szilárdult az elhatározásom, hogy jól választok. A gimná­zium igazgatójának a közben­járására bekerültem az előké­szítőre Pécsen. Örülök, hogy sikerült a felvételim, s annak is, hogy fölvettek a kollégium­ba. A nyáron dolgoztam, a tejüzem tetejét szigeteltük, s amit kerestem, azon szeret­ném megvenni a tankönyve­ket. Elnéztem az alacsony, mo­solygós, nagyon rokonszenves fiút. ö az egyetlen, élkinek a szülei is párttagok. Amikor felvételét kérte, a döntést tel­jesen rábízták a szülei. — Nekem az a véleményem, hogy nagyon jó a tizennyolc éves korhatár, az, hogy föl­vesznek bennünket a párt­ba ... Engem is meghívtak az egyetemre egy tanácskozásra, melyen a mostani és a jöven­dő KISZ-vezetőket készítik feL Minden párt- és KISZ- megbízatást szeretnék becsü­lettel elvégezni __ E z biztosan így lesz, hiszen SJeffer Pista a gjmnáziumban is sokat vállalt magára, s lel­kiismeretesen megoldott min­den feladatot. KlSZ-titkár- ként KISZ vb-tagként teljesen önállóan tevékenykedett, bár­mit szervezett, megtárgyalta az igazgatóval, a párttitkárral. Sok tanfolyamon, továbbkép­zésen, táborban volt, s ez — akárcsak az otthoni kommu­nista szellemű nevelés — meglátszott az érdeklődésén és a tevékenységén. Kimagasló volt a tudása a világnézeti órákon, aztán előadásokat tar­tott társainak a politikai ese­ményekről is. — Ez a nyár nagyon jól telt el. Van egy Trabantunk, s utazgattunk egy kicsit: Zala- karosra, a Balatonra... Most, hogy megkezdődik az egye­tem, ott is szeretnék nagyon jól tanulni! o Illés Zoltánt szintén fölvet­ték az egyetmre, csak ő a jö­vő tanévben kezdi meg tanul­mányait a Szegedi Tudomány- egyetem biológia—kémia ka­rán. Ez a patosfai fiú a Jó­zsef Attila KISZ-alapszervezet titkára volt a gimnáziumban, s azért kérte felvételét a párt­ba, mert a tanári pályára ké­szülvén úgy érezte, hogy sa­ját példájával is hozzájárul­hat jövendő tanítványainak marxista neveléséhez. Zoli a hét közepén bevonult, s kato­naként szolgál az egyetemi tanulmányainak megkezdéséig. Még két lányról szeretnék annyit elmondani, hova vezet az útjuk a gimnáziumból. A somogyszobi Vizeli Mária, aki szintén KISZ-titkár volt, Por- rogszentkirályon, a csurgói Bognár Mária, aki a József Attila KISZ-szervezet titkára volt, Iharosberényben tanít képesítés nélkül. Ott kamatoz­tatják gazdag mozgalmi ta­pasztalatukat az iskolában és a községben, s mint fiatal párttagok is lelkesen vállalnak megbízatást. Mai fiatalok, akik párttag­ként indultak el a gimnázi­umból, s biztos, hogy min­denütt megállják a helyüket. Lajos Géza Új szovjet szénfejtogép Oroszlányban Az oroszlányi 16-os aknában dolgozik az első, űj típusú, szovjet hidraulikus önjáró komplex szénfejtő berendezés. A 14,5 millió forintért beszer­zett gép 270 tonna súlyú. 71 biztosító tagja 80 méter széles termőterületen, szaknyelven fronthomlokon biztosítja a termelést. Átlagosan naponta 755 tonna szenet termel. Ezen a fronton az egy dolgozó egy műszakra jutó teljesítménye 26,4 tonnára emélkedett, míg a magyar szénbányászatban átlagosan l,á tonna a műsza­konkénti teljesítmény. Képün­kön Bakány Lajos vájár elő­készíti a szénfalat a gép mun­kájához. A Kaposvár és Vidéke Álta­lános Fogyasztási és Értékesí­tő Szövetkezeten belül mun­kásszövetkezeti szekciók ala­kulnak, s ez új jelenség. Az idén tavasszal alakult meg a cseri városrészben Somogybán elsőként a munkásszövetkeze­ti szekció, kétszázhuszonhét tagja van, s már alakulóban a húskombinát és környékének munkásságát tömörítő másik szekció: ennek várhatóan öt­száz tagja lesz. Fűzi Ferenc igazgatótól és Sajgi István főkönyvelőtől kértem tájékoztatást a mun­kásszövetkezet jellegérőL A munkások igényeire szeretné­nek jobban figyelni, a munkáslakta városrészeket jobban ellátni. A cseri szek­ció felügyelete alá került az ottani ABC, az Amigo presz- szó és a Cser vendéglő. A szekciónak háromtagú vezető­sége van, az elnök minden hónapban részt vesz a köz­ponti igazgatósági ülésen. A most alakuló másik szekció ellenőrzése alá tartozik majd a húskombinátban gyümölcsöt, hűsítő italokat, élelmiszert, háztartási cikkeket árusító bolt, ahol csak a kombinát dolgozói vásárolhatnak és a nyílt árusítási húsbolt. Ter­vek? Üj, korszerű boltot léte­síteni a húskombinátnál Elő­rendelést bevezetni, részletfi­zetési akciót indítani, a ház­hoz szállítást megszervezni. A Vörös Hadsereg útja és a Schönherz utca sarkán egy százhetven-száznyolcvan négy­zetméter alapterületű ABC­áruházat építeni 1972-ben, és azt is a munkásszövetkezeti szekció ellenőrzésére bízni. Százforintos részjegy vásár­lásával lehet belépni. A rész­jegy-tulajdonos évi hétszáza­lékos kamatot kap, és a vá­sárlási könyvben bejegyzett tételek után a nyereségtől függően egy-fél százalékot. Világos a törekvés: az ÁFÉSZ állandó vásárlókört akar szervezni, ennek érde­kében meghallgatja a vissza­jelzéseket, az igényeket, bő­víti hálózatát, anyagi enged­ményeket tesz. Már elhangzott a javaslat: Nagyatádon és Siófokon is alakuljanak munkásszövetke- zeti szekciók. S. V. 9 Taggyűlésen még a múlt hónap végén is találkoztak a fiatalok. A búcsúzást azonban megkezdték, mert elég mesz- sze kerülnek egymástól. Ketten egyetemre mennek, egyikük bevonult, két lány képesítés nélkül tanít majd Csurgó kör­nyékén, egy lány, Lukács Szilvia, férjhez ment, s haza­költözött Balatonújhelyre, on­nan jár majd Marcaliba dol­gozni. Ki-ki ahova került, ott próbálja megállni helyét az életben, s az új pártszervezet­ben is. Barta Jánost az utolsó na­pok egyikén kerestem föl Mesztegnyőn. Nagyon szerény fiatalember, pedig sok jót mondtak el róla. Diáktársai igen szerették, mert jó közös­ségi ember volt, mindenben részt vett: a marxista körtől a sajtófoglalkozásokig. Ügy jellemezték tanárai, hogy a gimnázium egyik legjobb ké­pességű tanulója, akinek poli­tikai tájékozottsága megha­ladja az átlagot. Nagyon büsz­kék voltak rá, amikor tavaly a csillebérci építőtáborban el­ső helyen végzett az a brigád, amelyet ő vezetett. — A miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem gépészmér­nöki karára vettek föl, még­pedig a vegyipari szakra. Ha végzek, szeretnék valahol a környéken dolgozni, mert az Alföld valahogy nem tet­szik ... — Ki nevelte párttaggá a gimnáziumban ? Űj prespektívák A tsz-társulások helyzete, jövője A mezőgazdaság szocialis­ta átszervezése idején és az azt követő időszakban a szű- kebb értelemben vett nagy­üzemi mezőgazdasági termelés is nagy feladatot jelentett. Időközben azonban a terme­lőszövetkezetek többsége szer­vezetileg és gazdaságilag je­lentősen megszilárdult. A nagyüzemek erőforrásainak helyzete, valamint a szövetke­zeti tagok biztonságosabb fog­lalkoztatása szükségszerűen vetette föl a tevékenységi kör bővítését. E tényezőkre való figyelemmel mondja ki a tsz- ekről szóló 1967. évi III. tör­vény, hogy a termelőszövetke­zetek mezőgazdasági terme­lést és feldolgozást, szolgálta­tást és más kiegészítő tevé­kenységet végezhetnek. Az új feladatok maximális végrehaj­tásának igénye szükségsze­rűen fölveti egyes területeken az anyagi-technikai eszközök ésszerű koncentrációját. A rendelkezésre álló, de egy-egy üzemben kellően ki nem hasz­nálható termelőerők egyesítése fokozza a szakosíthatóságot. A társulások helyzetéről és jövőjéről esett szó a minap Fonyódon, az Észak-somogyi Termelőszövetkezetek Területi Szövetségének elnökségi ülé­sén is. A szövetség területén — miként más közgazdasági környezetű vidékeken is — a termelőszövetkezeti épületbe­ruházások kivitelezése a Tö- VÁL-ok megalakulásáig gon­dot okozott. Megindult a kez­detleges technikai eszközökkel dolgozó tsz-építőbrigádok ön­álló, közös vállalkozássá szer­vezése. ' Ez volt az első lépés, így született meg a kilenc termelőszövetkezet által ala­pított marcali, a nyolc tsz összefogásának eredménye­ként létrejött balatonboglári TÖVÁL. Közös vállalkozást hozott létre 15 üzem akkor Balatonkilitiben is. Ezek az építő egységek 1975-ben már százmillió forint termelési ér­téket kívánnak elérni. 1968 áprilisában a keréki, a pusztaszemesi, a bálványosi termelőszövetkezetek és a szántóéi vízgazdálkodási és ta­lajvédelmi társulat részvételé­vel gépjavító és szolgáltató vállalkozás született. A Me­zőgazdasági Termelőszövetke­zetek Feldolgozó és Értékesítő Vállalkozása Nagykanizsán ki­lenc gazdaságból alakult, s eb­ből négy észak-somogyi tsz. A Balaton és Dráva menti szö­vetkezetek is létrehoztak egy közös értékesítő és beszerzési társulást. Szántód, Lengyeltóti, Marcali székhellyel vízgazdál­kodási és talajvédelmi társu­lat működik. A szövetség területén létre­hozott társulások tevékenysége — ahogy Székely Elemér tit­kár előterjesztésében ismertet­te — nagy általánosságban megfelel a törvényes előírá­soknak. Vannak azonban — s ez nemcsak erre a területi egységre vonatkozik — olyan közös vállalkozások is, ahol azok »élidegenednek« a létre­hozó tagszövetkezetektől. A kapcsolattartásnak élőnek kell lennie. flz MSZMP Somogy me­gyei Bizottsága 1971. május 14-én megtartott ülésén hatá- rozatilag kimondta, hogy föl kell mérni a tsz-ek egymás közötti és más vállalatokkal kialakítható társulási, koope­rációs és egyéb lehetőségeit. Ennek szellemében tárgyalt a tsz-szövetség elnökségi ülé­se is Fonyódon. Latolgatták a lehetőségeket. Az előterjesztés gazdag választékot kínált. A főbb lehetőségek között emlí­tést történt a táskái hévíz­hasznosítási társulásról is. Ez 1970- ben alakult azzal a cél­lal, hogy így segítsék Kapos­vár és a Balaton-part ellátását zöldségfélék termesztésével. A sok nehézség miatt azonban egyelőre nincs eredmény. A társulat a beruházáshoz szük­séges tervdokumentációkat megrendelte. Eszerint egy tíz­ezer négyzetméteres hajtató­blokk, ötvenezer négyzetméter területű fóliaház és járulékos létesítmények épülnek majd. A társulat a beruházáshoz öt­venszázalékos állami támoga­tást kap. Hátráltatja a mun­kát a vízjogi engedély hiánya. A végleges vízjogi és építési engedély nélkül nem tudják megkezdeni a munkát, így az 1971- es évre tervezett 18 mil­lió 556 ezer forint értékű be­építésre nem kerülhet sor. A zöldségfélék és a szántó­földi kertészeti növények ter­mesztésének rohamos csökke­nése problémát okozhat az el­látásban. A tervidőszak végé­re el kell érni a 180 000 négy­zetméter fólia alatti termesz­tést. A közös vállalkozások útja a járható. A társulás lehetősége a fa- kitermelés és értékesítés »■frontján" is változásokhoz vezetne. A szövetkezetek enél- kül a kitermelt faanyagot fá­rasztó utánjárással, sok eset­ben értéken alul tudják csak eladni. Aki a megyét járja, az nem­egyszer hallja a falvakban az ismétlődő panaszt: »Ott nem jutnak húshoz, ahol terme­lik." Az igények pedig ezen a téren is nőnek. A termelőszö­vetkezetek nagyobb mérvű húsfeldolgozása segítene e probléma megoldásában. Ter­mészetesen a feldolgozáson túl szükséges a forgalmazási, tá­rolási nehézségek leküzdése is. A lakosság elégtelen húsellá­tásának megszüntetése, az élelmiszer-gazdaság fejleszté­se, a termelési célkitűzések megvalósítása, valamint a jö­vedelem színvonalának és fel- használásának szabályozása érdekében a magyar forradal­mi munkás-paraszt kormány 1045/1970. (X. 17.) számú ha­tározatát módosító 1031/1971. (VII. 17.) számú határozatá­ban a mezőgazdasági üzemek és állami vállalatok társulá­sában — egyedi elbírálás alap­ján, erre a célra meghatáro­zott kereten belül engedélye­zésre kerülő — sertésvágó és feldolgozó kapacitás létesíté­sére ötvenszázalékos ártámo­gatást folyósít. Népgazdasági érdek tehát az effajta társu­lások létrehozása. A terire'őszövetkezeti kö­zös állatállomány növekedése ás a háztáji gazdaságok ab­rakkeverékkel, tápokkal vaió ellátása érdekében célszerű üzem létesítésére társulni. A tsz-ek önállóan hozhatnak lét­re közös vállalkozást a tej ér­tékesítésére is: 15 000 literes napi kapacitás biztosítása ese­tén ötvenszázalékos állami tá­mogatás illeti őket. Üj út, új lehetőségek. Meg­valósításuk a mezőgazdasági munka nagy részének megúj­hodását, technikai fejlődését is jelenti. A szinte még belátha­tatlan távlatok eléréséhez nyitva áll a kapu. Leskő László SOIIOGTI NÉPLAP Vasárnap, 1971. szeptember 5. i

Next

/
Oldalképek
Tartalom