Somogyi Néplap, 1971. szeptember (27. évfolyam, 204-229. szám)

1971-09-28 / 227. szám

Hármas csúcs Chequersben Az angol miniszterelnök chequersi rezidenciáján fogad­ta Jock Lynch-et, a független tr Köztársaság miniszterelnö­két. Heath reggel előbb Faulk- nerrel, az északír miniszter- elnökkel tartott előkészítő megbeszélést. Az észak-íror­szági válságban érdekelt há­rom kormányfő később közös csúcsértekezletre ült össze. A három kormányfő a talál­kozó előtt már jó előre igye­kezett eloszlatni minden olyan reményt, hogy jelentős, konk­rét eredmények várhatók meg­beszélésüktől. (MTI) Közép-Amerika A „Banda“ terrorja Brezsnyev Szófiában faszer elnök tanítása Egy éve halt meg Nasszer egyiptomi államfő. A végze­tes szívroham közvetlen oka az az erőfeszítés, az a túlter­helés volt. amely életének utolsó napjait jellemezte: minden tekintélyét latba kel­lett vetnie, hogy megszüntes­sen egy testvérháborút, tető alá hozza azt az egyezményt, amelynek alapján akkor meg­szűnt a harc Jordániában a királyi csapatok és a Paleszti­nái ellenállók között. Éjjel­nappal folyt a vita, és min­den bonyolult kérdésben Nasszer volt a döntőbíró. Amikor az értekezlet részve­vőinek utolsó repülőgépe is elhagyta a repülőteret, az el­nök azt mondta: végre ki­alussza magát S az az ágy, amelyben megpihenni akart, halálos ágya lett; három óra múltán megszűnt az elnök szívverése. ramot dolgozott ki, majd ál­lamosításokat hajtott végre. Nagy befolyását a töme­gekre, tekintélyét az egész arab világban lényegében an­nak köszönhette, hogy hazá­ját elindította a társadalmi haladás útján, s hogy felis­merte: igazi függetlenség, igazi nemzeti felemelkedés elképzelhetetlen haladó tár­sadalmi vívmányok nélkül, s az utóbbinak feltétele a szö­vetség, az együttműködés a világ haladó és demokratikus erőivel. Ennek a szövetségnek je­gyében fűzte szorosra Egyip­tom és a szocialista országok barátságát. Nasszer elnök reálpolitikus Egyre nagyobb méreteket ölt a »Banda« nevű reakciós dominikai szervezet terrorista tevékenysége. A banditák a múlt héten 15 személyt öltek meg, az utóbbi öt év alatt pe­dig 800-at. Az áldozatok kö­zött az ellenzéki pártok tagjai, haladó politikai személyiségek és a dominikai kormány reak­ciós politikája ellen fellépő hazafiak vannak. (MTI) RÖVIDEN A Cernln-palotában, a cseh­szlovák külügyminiszérium énületében hétfőn megkezdő­dött a Csehszlovákia és az NSZK között a kölcsönös ka- csolatok kérdéseiről folyó pu­hatolózó megbeszélések har­madik fordulója. »Nem a nyugati hatalmak mondják el Moszkvában, hogy mi a német álláspont« — mon­dotta Brandt nyugatnémet kancellár, s megelégedéssel szólt a Brezsnyevvel folytatott megbeszélések visszhangjáról. •' Vasárnap hazautazott Moszk­vából a Japán Kommunista Párt küldöttsége. Anvar Szadat, az Egyiptomi Arab Köztársaság és az Arab Szocialista Unió elnöke októ­ber első felében hivatalos lá­togatást tesz a Szovjetunióban — közölték Moszkvában. »Intenzív tárgyalássorozatot« kezdett más országok külügy­minisztereivel a közel-keleti válságról Douglas-Home brit külügyminiszter. Chilének Is van hivatalos jelöltje a december 31-vel megüresedő ENSZ-főtitkári ponsztra: Felipe Herrera. Részleges szenátusi válasz­tások voltak vasárnap Francia- országban: újraválasztották a szenátus tagjainak egyharma- de ez nem hozott nagyobb Todor Zsivkov, a BKP első titkára, az államtanács elnöke jét a szófiai repülőtéren. (Folytatás az 1. oldalról.) sítésében, a békéért és a szo­cializmusért vívott harcban szerzett:. A magas kitüntetést Leonyid Brezsnyev ezúttal ad­ta át Todor Zsivkovnak, ez a látogatás vasárnapi program­jának legfontosabb eseménye. Zsivkov és Brezsnyev meg­beszéléseire hétfőn délelőtt ke­rült sor. Ezeken a két párt és a két ország kapcsolatainak kérdései szerepeltek, valamint a nemzetközi helyzet egyes időszerű kérdései. A kitüntetés átnyújíásakor mondott beszédében Brezsnyev kijelentette, hogy Todor Zsiv­kov »kiváló párt- és állami személyiség, aki minden erejét a bulgáriai szocialista építés­nek szenteli«. A világot átfogó kommunista- és munkásmoz­galom kiemelkedő alakja, aki álhatatosan küzd a kommu­nista ideálok megvalósításáért, az SZKP és a Szovjetunió nagy és hűséges barátja, aki lankadatlanul gondot fordít a bolgár és a szovjet nép szív­ből fakadó szilárd barátságá­fogadta a szovjet párt vezető­(Telefoto — BTA—MTI—KS) nak fejlesztésére és elmélyíté­sére.« Brezsnyev kijelentette, hogy az SZKP és a Bolgár Kom­munista Párt, a Szovjetunió és a Bolgár Népköztársaság kap­csolata »az őszinteség, az elv- társiasság és az igaz testvéri­ség« mintaképe. Moszkva—Belgrád Az első kommentárok a közös nyilatkozatról dát, arányú eltolódást az telében. összeté­Benyújtotta kormányának lemondását IX. Frigyes király­nak Hilmar Baunsgaard dán miniszterelnök. Az új dán kor­mány megalakulása csak októ­ber 5. után várható. »A békeoffenzíva folyta­tódik-« — ezzel a vastagbe­tűs címmel reagál a vasár­napi Pravda a hét világpo­litikai eseményeire, s rögtön emlékeztet Leonyid Brezs- nyevnek arra a kijelentésé­re, hogy a Szovjetunió a testvéri szocialista országok­kal, valamint más szabad­ságszerető és békeszerető államokkal vállvetve kíván­ja folytatni békepolitikáját. A vasárnapi lapok első Ol­dalát uraló fényképes belgrádi beszámolók és a szovjet—jugo­szláv nyilatkozat teljes szöve­ge nem hagynak kétséget, mi­lyen összefüggésben idézi a lap ezt az elvi tételt. A cikk írója hangsúlyozza, hogy a Szovjetunió és Jugo­szlávia baráti együttműködésé­nek további megszilárdítása kétségkívül hozzájárul az egész szocialista világrendszer meg­szilárdításához, növeli a béke megőrzését szolgáló egységes akciók lehetőségeit. A szovjet lap arra is utal, hogy ismét csálódniuk kell azoknak, akik igyekeztek kihasználni és ma­guk javára fordítani a szovjet és a jugoszláv álláspontok kö­zött mutatkozó legkisebb elté­rést, s megpróbálták egymás ellen hangolni az európai szo­cializmus e két fontos ténye­zőjét. Moszkvai politikai körökben »első olvasásra« a következő lényeges elemeket emelik ki belőle: 1. A nyilatkozat első fejeze­tének tanúsága szerint a két Pénzügyi szakemberek Washingtonban Néminemű bizakodás Közép-európai idő szerint hétfőn a kora délutáni órák­ban ült össze Washingtonban a Nemzetközi Valutaalap és a világbank évi értekezletre. A Reuter washingtoni tudó­sítója megállapítja, hogy rö­viddel a konferencia kezdete előtt bizonyos optimizmus volt tapasztalható egyes dele­gátusok részéről. Ennek egyik oka Connally amerikai pénz­ügyminiszter vasárnapi sajtó- értekezlete volt; a miniszter ugyanis kijelentette, hogy jól lehet a dollárváltsággal kap­csolatban az amerikai állás­pont nem változott, Washing­ton mégis kész rugalmasabb taktikát követni a most sorra kerülő tárgyalásokon. A 118 tagállam mintegy 1000 delegátusának részvételével hétfőn délután tartott ülésen Schiller mégis azt mondotta, hogy »a nyugati világ valuta- rendszerének egén az utóbbi hetekben összetornyosult vi­harfelhők ellenére lehetséges realisztikusabb formákat talál­ni« egy jobb fizetési és tarta­lékvaluta-rendszer kiépítésé­hez. (MTI) ország között 1955 óta nem voltak és jelenleg sincsenek olyan ellentétek, vagy zavaró tényezők, amelyek akadályoz­ták volna az együttműködést a két nép, a két párt és kor­mány között. 2. A Szovjetunió és Jugoszlá­via szükségesnek és lehetsé­gesnek találta a kétoldalú kapcsolatok továbbfejlesztését, s ezért ösztönözni fogják a két párt és kormány között, kü­lönféle szintű találkozók, esz­mecserék és konzultációk gya­koribbá tételét, a kétoldalú kapcsolatokat és a külpolitikai kérdéseket illetően. 3. A világpolitikai kérdések vonatkozásában az okmány té­telesen tanúsítja, hogy a két szocialista hatalom mindhá­rom közös érdekeltségű szfé­rában — a Balkán^ félszigeten, Európában és az egész világ- viszonylatában — azonos stra­tégiai és taktikai elképzelések alapján kíván tovább is együtt munkálkodni a béke, a bizton­ság, az együttműködés, a né­pek függetlensége és szabad­sága érdekében. * * « A Borba kommentárjában hangsúlyozza: »Teljesült az a várakozás, amely Jugoszláviában a Brezs­nyev látogatás iránt megnyil­vánult, nevezetesen az az óhaj, hogy a megbeszélések folya­mán jelentős ösztönzést kap a szovjet—jugoszláv viszony fejlődése.« A lap kiemeli: A nyilatkozat mindenekelőtt a jövőbe mutat, és vázolja a szilárd alapokon nyugvó tartós együttműködést, amely egy­aránt vonatkozik a két párt és a két független ország kap­csolatára.« BT­határozat Az ENSZ Biztonsági Taná­csa szombaton éjjel határoza­tot fogadott el, amelyben fel­szólítja Izraelt, hogy érvény­telenítse Jeruzsálem státusá­nak megváltoztatására tett ed­digi intézkedését. A 15 tagú Biztonsági Ta­nács 14:0 arányban, egy tar­tózkodással elfogadta azt a határozatot is, amely felszó­lítja U Thant ENSZ-főtitkárt, hogy 60 napon belül tegyen jelentést a határozat végrehaj­tásáról. (Szíria azért tartóz­kodott a szavazástól, mert nem találta elég erélyesnek a dokumentum Izraelre vo­natkozó pontjait.) Nasszer halála óta rövid idő telt el, de már egy esz­tendő távlata is bizonyítja: jelentősége nem törpül el, út­mutatása most is érvényes az arab nemzet számára. Nasszer 1918-ban született, akkor, amikor véget ért az Egyiptom feletti négyévszáza­dos török uralom. Ekkor tere­bélyesedett ki az arab naci­onalista mozgalom, s a fiatal katonatiszt együtt nőtt fel ve­le: neve összeforott az egyip­tomi szabad tisztek mozgal­mával, a korrupt monarchia megdöntésével, a fiatal köz­társaság! rendszer megerősí­tésével, a Szuezi-csatorna ál­lamosításával, a társadalmi reformokkal, ő volt az, aki megvalósította az egyiptomi nép régi vágyát: megszabadí­totta hazáját a gyarmati igá­tól, az angol uralomtól. Ami­kor visszaszerezte a csator­nát, az imperialista hatalmak angol—francia—izraeli hár­mas agresszióval válaszoltak. Nasszer szembeszállt a táma­dással, s tekintélye ettől fog­va egyre növekedett. Az egyiptomi nemzeti mozgalom fejlődésének irányát megha­tározó vitákban szembefor­dult burzsoáziával, és a nép mellé állt Megindította a földreformot. Iparosítási prog­és az arab nemzet igazi érde­keinek képviselője volt, ami­kor népét a szocialista or­szágok népeinek barátjává nevelte, amikor elkötelezte hazáját az antiimperialista politika és a szocialista orszá­gokkal való barátság mellett Nasszer utódai örök­ségbe kapták azt a feladatot is, hogy felszabadítsák hazá­jukat, elérjék az izraeli meg­szálló csapatok, távozását a Szuezi-csatorna partjáról és a Sinai-félszigetről. Ez a köve­telés ma is az egyiptomi dip­lomácia vezérfonala, s ezt sürgeti a közel-keleti békés rendezés minden híve. Amikor Nasszer halálhíre gyászba borította a kairói la­kosságot, tüntetők özönlöttek az utcákra, és azt kiáltoták: »A nasszeri utat követjük, nem térünk le róla!- Az azó­ta eltelt egy év nem homá- lyosította el a jelszó fontos­ságát. A társadalmi haladás útjának követése, az antiim­perialista nemzeti politika folytatása, a szocialista orszá­gokkal létrejött szövetség megszilárdítása ma is alapve­tő érdeke az Egyiptomi Arab Köztársaságnak. S egyben alapvető feltétele annak is, hogy felszámolhassák az iz­raeli agresszió következmé­nyeit. R. J. Nixon — Hirohito találkozó Egy elnök és egy császár Anchorage-ban Gazdasági és politikai árnyak a tanácskozás fölött Nixon amerikai elnök magyar idő szerint hétfőn haj­nalban az alaszkai Anchorage-be érkezett, ahol Hirohito ja­pán császárral találkozik. Hirohito — a világ legrégebben uralkodó dinasztiájának feje, az első japán császár, aki el­hagyja országát — magyar idő szerint tegnap délelőtt érke­zett az alaszkai Anchorage melletti Elmendorf légitámasz­pontra. Hirohito — aki 18 napos európai útjára felesége, Nagako császárné társaságában indult el — 50 évvel ezelőtt járt utol­jára más kontinensen. (Akkor még trónörökös volt, s nem korlátozták a japán dinasztia külföldi utazásokat tiltó ha­gyományai.) A császár most hivatalos lá­togatást tesz Nagy-Britanniá- ban Nyugat-Németországban és Belgiumban, nem hivatalost Dániában és Hollandiában. Megáll ezenkívül — ugyan­csak nem hivatalos minőség­ben — Párizsban és Genfben is. Az elnök és a császár esz­mecseréjén »a két felet érdek­lő kérdések« kerültek szóba. A TASZSZ hírügynökség washingtoni keltezésű jelentése rámutat: Nixon és Hirohito ta­lálkozójával egyidejűleg gyor­suló ütemben mélyülnek »az új amerikai gazdaságpolitika« által kiváltott japán—amerikai ellentétek. E pillanatban Washington nyílt politikai és gazdasági nyomást gyakorol Japánra; Okinawa »visszaadá­sával« megpróbálja megszi­lárdítani jelenlétét a szigeten, s veszedelmes földalatti atom­robbantásra készül Amchitka szigetén. Tüntetők százai vették kö­rül hétfőn reggel Nixon kocsi­ját, amint az végighajtatott Anchorage-on, hogy a tervezett alaszkai föld alatti atomrob­bantás ellen tiltakozzanak. (Minden idők legnagyobb ame­rikai föld alatti robbantásának kijelölt színhelye az alaszkai partok mentén fekvő Amchitka I sziget.) GÖRÖGORSZÁG Perei« és foggSif©®« Egy athéni katonai bírósá­gon megkezdődött lady Ama­lia Flemingnek, a penicillin feltalálója özvegyének és négy társának pere. A vád ellenük az, hogy az augusztus 31-re virradó éjjel megkísérelték kiszöktetni börtönéből Pana- guliszt, Papadopulosz minisz­terelnök merénylőjét. »A görög börtönökben van­nak politikai foglyok« — je­lentette ki Antonio sz Flór ősz, akit 1967-ben a katonai jun­ta hatalomátvételekor váltot­tak le a fellebbviteli bíróság elnöki tisztjéről. Florosz nyilatkozata cáfolja Angelosz Cukalosz igazságügy­miniszter ama állítását, amely szerint Görögországban csak köztörvényes bűnözőket tarta­nak börtönben. (MTI) Az alaszkai Anchorage repülőterén Nixon elnök fogadta az Egyesült Államokba érkező Hirohito japán császárt. (Telefoto — AP—MTI—KS) 2 SOMOGYI NÉPLAP Kedd, 1971, szeptember 2&

Next

/
Oldalképek
Tartalom