Somogyi Néplap, 1971. szeptember (27. évfolyam, 204-229. szám)
1971-09-24 / 224. szám
IFJÚ SZEMMEL SETA A VÁROSBAN Frissen, nyitott szemmel egy csoport újságirőszakkö- rös fiatal »rohamozta« meg a várost. Egy óra séta a délutáni nyüzsgésben: kritikus pillantás és őszinte vélemény. Mezősi Andrea, Prokop Gizella, Szerecz Ágnes és Bíró Ferenc írásait bocsátjuk közre T,. 4 város napkeleti részén fekszik*' Jubileumi ünnepség a megyei kórház fennállásának 125. évfordulóján ltod,isi Mlhál\ fóorvos átveszi kitüntetését. UNDERBERG Kellemes a délután, sétálok, nézelődöm. Mindenütt, ahová csak a jámbor járókelő nézhet, hatalmas plakátok. Hogy hatalmasak, az még nem lenne baj, mert 5 figyelmet föl kell kelteni. De a hogyannal van a baj. A Colosseum cirkusz plakát jai nem sorolhatók az' Ízlésesek közé. Megszámlálhatatlan mennyiségben. ordító színekkel. ízléstelen kivitelben akarnak meggyőzni arról, hogy a Colosseum cirkusz páratlan. A plakátokat illetően feltétlenül az... Ha már a plakátoknál tartunk, sok helyen láttam a következő feliratot: »Ha az egészségről van szó. semmi sem drága — UNDERBERG«. Tehát fogyasszon ön is Un- derberget. Mér csak azt kéll kiderítenem, hogy mi az az Underberg. A csemegében a következő választ kaptam: »Az Underberg gyomorerősítő— egyébként, ha a használati utasítást is el szeretfié olvasni, tanuljon meg németül, csekélység az egész-«. A Corsó cukrászdában perceken belül hozzák a kávét, csak ne nézzek körül. A fotelok foszladoznak, az asztalok szélén művész hajlamú vendégek a fafaragást gyakorolták. Minden asztalon hamutartó van, a padlón mégis eldobált csikkek, gyufaszálák. Általános észrevétel, hogy kevés a szórakozóhely Kaposváron. Ezt a keveset nem kellene jobban megbecsülni? UTASELLÁTÁS Kaposváron a gyári munkások egy része ingázó. De nemcsak Ők utaznak. Diákok, bevásárló nénik, ügyes-bajos dolgaikat intéző emberek várakoznak fáradtan az autó- buszmegállóban vagy a vasútállomáson. Szívesen meginnának egy kávét, hűsítőt, vennének egy kis édességet, olvasnivalót az útra vagy cigarettát. De hol? A MAVAUT kis büféjében nagy tömeg van a pult előtt, idegölő a tolongás, a várakozásról ne is beszéljünk. Az előterében van ugvan szörp- és kávéautomata, de csak az dobja be kétforintosát, akinek van türelme őt percig dörömbölni, amíg visszaesik a pénz. Másra hiába vár. Jön a kar- tórsnő, kedvesen mosolyog, de ez sem hat az automatára. Kellene hívni egy szerelőt. Az állomás összképét a használhatatlan automata is emeli, de az utasellátás színvonalát nem. A vasútnál sem jobb a helyzet. Délután három óra körül négy vonat érkezik és öt indul. Az Utasellátó nagyterme zárva. egyetlen takarítónő küszködik a bokáig érő szemétben. A kis büfé is zárva. Az elárusítónő előtte áll és beszélget. Mondja, hogy most megy éppen ebédelni. Az újságospavilon zárva. Tájékoztató nincs arról, hogy mikor nyit, vagy miért nincs ott senki. Az előtérben egy mozgóárus. A jaffája jó hideg, a szendvicsek kevésbé bizalom- gerjesztőek. A zsemle szikkadt, a vajnak a színe, a gyulainak a szaga gyanús. A szend- vicshalom tetejére terített kendő nem óvja meg az árut a legyek ostromától. Hogy a telefonfülke lezárva és taxi sehol, az már más lapra tartozik. De jó lenne, ha többet törődnének az utazó embere1* kiszolgálásával. KÍVÁNCSISÁG A könyvtárban átlapoztam a szeptemberi Nagyvilágot. Két dolog ragadta meg a figyelmemet, az egyik Voznye- szenszkij néhány verse volt. Ráharaptam a néhány oldalra. hiszen országszerte hiánycikként tartják számon a költő versesköteteit. A másik, napjaink egyik legfelkapottabb regénye: Eric Segal Szerelmi története. Terjedelmére nézve ez utóbbi olyan hosz- szú. hogy lehetetlen egysze-- re elolvasni. A legegyszerűbb, ha veszek magamnak Nagyvilágot valamelyik újságárusnál. De hiába kerestem a város hírlappavilonjaiban. újságos- bódéjalban. Nincs, szétkapkodták. Modern ponyvairodalom. Egy kevés érzelmesség keverve a mai olvasó igényének megfelelő szóhasználattal. Ezt persze csak a kritikákból tudom! Miért ilyen ellenszenves ez a mi kritikusaink szemében, és miért olvassák olyan sokan? Lehet, hogy sohasem fogom megtud ni? Legutóbb az Élet és Irodalomban jelent meg egy elmarasztaló cikk erről a regényről. Több sem kellett az olvasóknak. Máris szétkapkodták, mint a cukrot. A posta hírlapelosztó csoportjánál megtudtam, hogy két nap alatt hetven darab fogyott el a Nagyvilágból. Eddig minden hónapban maradt belőle. Most a könyvtár két példánya is »eltűnt«. De nem is erről akartam írni, hanem az emberi kíváncsiságról. Arról, hogy elég egy nyúlfarknyi bíráló hír, és máris csak arról beszélnek az emberek, csak az foglalkoztatja a fantáziájukat, csak arra kíváncsiak. Pedig — ismétlem — ebben a Nagyvilágban Andrej VozTöbb mint tízéves múltja van Somogybán az archívfilmkluboknak. A legelsőt Kaposváron, a Latinca Sándor megyei Művelődési Központban szervezték meg, azóta vidéken is egyre népszerűbbek a filmnézés »iskolái«, a filmklubok. A múltról, a jelenről és a tervekről beszélgettem Torma Károllyal, a Somogy megyei Moziüzemi* Vállalat műsorosztályénak vezetőjével. — Egy példából Induljunk ki — kezdte —. az Országúton című művészi film annak idején megbukott a magyar filmszínházakban. Ma sikere lenne! A filmklubokban »felnevelődött« már egy olyan törzsközönség, amelyik érti is a filmművészetet. Ezeknek az embereknek szórakozást nyújtanak — nemes szórakozást — a művészi alkotások. — Kaposváron kezdődött, hogyan és hol folytatódott a megyében a filmklubok szervezése? — örvendetes, hogy egyre nagyobb igény jelentkezik vidéken a filmklubok iránt. Először Balatonboglár, Siófok, Marcali, aztán Nagyatád, Barcs, később Csurgó, Tab, tavaly Lengyeltóti vállalkozott arra, hogy az archívfilmek sorozatát bemutatja. Az idén Siófoknak már kész programja van. Itt megemlíteném azt a példaszerű kapcsolatot, mely a Moziüzemi Vállalat — az archívfilmklub szervezője — és a Siófoki Kőolajvezeték Vállalat között alakult ki. A vállalat, félreértés ne essék, nem nekünk biztosítja a közönséget, hanem a dolgozóknak nyújtja a mi programunkat. Nagyatádon, a Fegyveres Erők Klubjában egész évben — havonta egyszer — vetítenek archív filmet. — A máról Is esett már néhány szó, folytassuk azzal, hogy az idén milyen filmeket láthat a közönség? nyeszenszkij versei is megjelentek ... KÖZÖNY Az őszi napsütésben a Május 1. utcán sétálgatva arra gondoltam: dolgozik-e valaki ilyenkor a hivatalokban, üzemekben? Ez a kérdés már csak azért is indokoltnak látszik, mert az utca a vasárnap délutáni korzóra emlékeztet. Először az APOR Noszlopy Gáspár utcai irodájába lestem be. Tulajdonképpen »szerencsém« volt, mert azt láttam, amire számítottam. Tré- cselés. cigarettafüst, kávéillat. Csak a telex kattogása emlékeztetett a gyakran emlegetett és kimerítő hivatali hajszára. A szemlélődést hamarosan be kellett fejeznem, mert kezdtek csúnyán nézni rám ... Ezután a TÜZÉP felé in- Jultam, minden leleplezni akaró hévvel. A Rendelőintézet mellett azonban elgondolkoztató jelenetet láttam: egy enyhén szólva illuminált emberi roncs támolygott á házak falának támaszkodva. Egyszer csak. mint az ilyen állapotban könnyen megesik kicsúszott a talaj a lába aló1 ás elvágódott a járdán. A járókelők undorodva néztek rá és kikerülték. A faluellátó könyvesboltból két férfi jött ki, az .egyik fehér köpenyben. Futólag rápillantottak a négykézláb felállni próbáló részegre, aztán bementek a Rendelőintézetbe. Az emberek nevettek a földön íetrengő, »gőgiesélő« emberen, de nem jutott eszükbe, hogy a rendelőből kihívjanak egy orvost, vagy legalább félrehúzzák az útból. Arra gondoltam, hogy ha ezek az emberek két nappal előbb az újságban olvassák ezt az esetet, felháborodnak és azt mondják: — Az ilyen közönyösöknek tanulni kell az emberséget! — Elsőnek Kaposváron, a megyei művelődési központban indítjuk el új sorozatunkat, melynek középpontjában Bergmann Trilógiája — ez megjelent könyv alakban is — áll. Elsőnek a Tükör által homályosan című filmet vetítjük, aztán a Csend következik, a trilógiát az Úrvacsora zárja. A tíz filmből álló sorozatot egyébként most szombaton kezdjük bemutatni. Az ÉDOSZ-ban. a Rákóczi filmszínházban október 5-én. vetítjük az első archívfilmet. — Mikor lesz az előadás? Vetítés előtt vagy a film után? Tapasztalataik mit mutatnak, mikor eredményesebb? — Mindegyiknek van előnye és hátránya is, tudjuk. Ha előtte magyaráz az előadó, akkor módja van fölhívni bizonyos fontos részekre a közönség figyelmét, előnye az is, hogy a későn jövők kivételével mindenki hallhatja. Hát— Hahaha — mondta gúnyosan a kulturális főellenőr, és pókháló vonalait rajzolta a könyvtárszoba állott levegőjébe. — Ez az üdülő híres arról, hogy itt még újságot sem olvasnak. Itten csak a kártya járja. — Változnak az idők — mondtam nyugodtan. — Tessék csak megfigyelni, hogy mi lesz mindjárt! Pontosan négy óra nulla perckor kitártam az ajtót, és izgatott tömeg sodort félre. — Könyvet, akarunk! — kiabálták. — Hamar! Hamar! A helyzet magaslatéra emelkedtem. 1/I4tt. november 2-án nyílt neg Somogy megye Kaposvári Közkórháza. Az öreg épület homlokzatán az akkori társadalmi rend csupán jótékonyságra szorítkozó felfogását hirdetik a márványtáblába vésett szavak: »A nép kezével nemesi pénzből, Czin- dery gondoskodásával létesült, hogy a szegényeknek üdvére legyen«. A történelem első lapjairól való feljegyzések 125 év emlékével gyarapodtak. Jubileumi ünnepségre gyűltek össze tegnap délután a megyei kórház dolgozói és a meghívott vendégek a Latinca Sándor Megyei Művelődési Központ nagytermében. Az ünnepség díszemelvényén a vendégek, városunk közéleti személyiségei között helyet foglalt Bíró Gyula, a ránya, hogy klubszerű foglalI kozásra ezután már nincs lehetőség. »Ez katedra« tűnhet így minden megállapítás. Ha vetítés után van az előadás, a beszélgetés, a szűkebb csoport közvetlenebb formában kapcsolódhat be a témába. Kikísérleteztünk egy harmadik módot is. Tavaly a Rákóczi filmszínházban bevált: irott anyagot adunk a néző kezébe. A Latincéban ehhez a megoldáshoz folyamodunk az idén. — A tízéves történelemre visszatérve kérdezem meg: melyik három filmnek volt a legnagyobb sikere? — Valamennyi filmklubunk műsorára tűzte a Hindu síremlék című némafilmet. Második: a Krisztina királynő — Greta Garbo főszereplésével. A harmadik — talán — a Gyilkos arany című amerikai film. — Először is tessék sorba állni! Meglepő gyorsasággal rendeződtek egymás mögé a könyv barátai. Libasoruk vége valahol az erdőben Végződött. — Tessék parancsolni! — fordultam Tarokk Döme pénzügyi előadó felé. — Műszakit? Verset? Regényt? Novellát? — Ebből is, abból is — mondta egy kissé bizonytalanul Tarokk kartárs, és csakhamar felpakolva távozott Öklök hadonásztak náthás orrom alatt, és öblös hangok követelték Spenót Ignác öszmegyei pártbizottság titkára is. Dr. Csáki László megyei főorvos üdvözlő beszéde után dr. Tarján László kórházigazgató főorvos mondott ünnepi beszédet. A 125 éves kórház története mellett Vázolta a megyei kórház jövőjét is. — Területünk határai a Beloiannisz utca és a Május 1. utca, valamint a Szalma István és a Dimitrov utca. Már dolgoznak az építők a kórbonctani épületen, ezután következik a mosoda; 370 ágyas sebészeti blokk épül a rekonstrukció második lépcsőjében, továbbá korszerű belgyógyászati osztályok, később ortopédia és gyermeksebészet, végezetül a megyei járóbetegintézet. A tervek szerint ez a hatalmas program 1985-ben fejeződik be. Dr. Keresztes László, az Egészségügyi Minisztérium főosztályvezetője, dr. Várkonyi Imre elnökhelyettes, dr. Boros Béla, a Pécsi Orvostudományi Egyetem rektora — valamenyszes verseit és Dugóhúzó Márta háborús naplóját. Cigaretta Imre ógörög nyelvtana éppúgy közkincs lett, mint Törpe Manó szexuál- etikája. A főellenőr csak nézett, nézett, aztán fanyarul gratulált. Aztán hiába marasztaltam, előhívatta kocsiját, és oly vidékre távozott, ahol kiabálni lehet, gorombáskodni, kioktatni. Nálam bizony mindez teljességgel lehetetlen. A kiürült könyvtárt ragyogó szemekkel hagytam el, és derűsen vegyültem ügyfeleim viharos tömegébe, amely egy megszeppent kisfiút folyt kő-, nyien a díszelnökségból — eg? szép csokorra való köszöntőt nyújtottak át a jubiláló kórháznak. Dr. Zoltán Imre, a budapesti orvostudományi egyetem rektora ezután aranydiplomát adott át azoknak az idős orvosoknak, akik ötven évvel ezelőtt szerezték meg orvosi diplomájukat: dr. Magyar Dezsőnek, dr. Jakobo- vits Ferencnek, dr. Halden Jenőnek, dr. Kajlán Pálnak és dr. Lengyel Sándornak. Nevükben dr. Jakobovits Ferenc mondott köszönetét az elismerésért, és megemlékezett azokról az orvostársaikról is, akik a fasizmus áldozatai lettek. Dr. Várkonyi Imre elnökhelyettes három kiváló somogyi orvosnak a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának kitüntetését, a Munka Érdemrend aranyfokozatát nyújtotta át: dr. Bodosi Mihály főorvosnak, dr. Franki József főorvosnak és dr. Wirth Ferenc főorvosnak. Ketten a bronzfokozatot kapták meg: Kiss Lászlóné nővér és Bo- logh Józsefné vezető nővér. Dr. Keresztes László főosztályvezető az egészségügy kiváló dolgozója kitüntetéseket és az egészségügyi miniszter dicséretét osztotta ki az áldozatos, kitartó munkát végző egészségügyi dolgozóknak. Tizenegyen megyei főorvosi dicséretben részesültek, többen igazgatói dicséretet kaptak. A megyei kórház jubileumi ünnepsége a Zeneiskolában fejeződött be, ahol a Vikár Kórus hangversenyt adott ebből az alkalomból. A megyei kórház jubileumán rendezik meg a XIV. somogyi orvosnapokat; a két és fél napos tudományos előadói program ma délelőtt kezdődik meg. Az orvosnapok színhelyén, a Megyei Könyvtárban jubileumi orvostörténeti kiállítás nyílott. rül, bizonyos Rugó Ádámkát. aki dacosan meredt föl a felháborodott olvasókra. — Vallj! — kiabálta Fejőszéki Vladimir főkönyvelő. — Ha vallász, kapsz öt forintot! Megvető hallgatás volt a válasz — Tizet! — zokogta Vladimir. — Hoci! — mondta Ádám- ka, és zsebre gyűrve a bankót emígy beszélt. — Téves a tisztelt üdülők azon információja, miszerint én ezen intézmény három pakli magyarkártyáját a könyvek lapjai közé rejtettem. Férfiasán bevallom, hogy a kártyapaklik már dél óta a helyükön vannak. Alászolgálja bácsik és nénik! Hát így lettem én példa; kép. Darán Endre Nemcsak néznek — Némafilm az elsS helyen Filmklubok Somogybán Horányi Barna Rendkívüli könyvnap f SOMOGYI wePLAP Péntek, 1B7L szeptember M 5
