Somogyi Néplap, 1971. szeptember (27. évfolyam, 204-229. szám)
1971-09-24 / 224. szám
(Folytatás a 2. oldalról) holnapnak, hanem messzemenően a jövőnek szól. Minden egyes tételében, utalásában a nagy lehetőségek rejlenek, ezek teljes megvalósítása azonban jelentős anyagi áldozatokat kíván, amelyek nem valósíthatóak meg máról holnapra. Az áldozatokat azonban nem szabad félreérteni. Nem arról van szó — hangsúlyozta Pullai Árpád —, hogy a felnőtt társadalom valamiféle ajándékot ad az ifjúságnak. Egyszerűen a jövőről van szó, arról, hogy az ifjúság újabb rétegeit tegyük fogékonnyá a közügyek iránt. Ebben is — mint a törvényjavaslat más fontos mondandójában — a képviselők teljesen egyetértettek, és így Ilku Pál válasza után a javaslatot törvénnyé emelték. Fecser Péter somogyi képviselő: Alkalmassá kell tenni a fiatalokat a helyes döntések kialakítására Fecser Péter képviselő, műszaki igazgatóhelyettes, felszólalása bevezetőjében megállapította, az MSZMP Központi Bizottságának 1970 februári ifjúságpolitikai határozatának szellemében hozott állami intézkedések nyomán tovább javult a fiatalok helyzete. Összetett társadalmi feladat Társadalmi rendünk fejlődésének megfelelően az ifjúság döntő többségét a munkában és a tanulásban való helytállás, a szocializmus eszméinek igenlése, szép céljaink végrehajtásáért történő fáradozás pozitív vonásai jellemzik — hangoztatta. — Ugyanakkor korunk gyors változásai, a gyorsuló idő sok-sok negatív hatása is érződik, amit teljesen nem lehet megszüntetni, legfeljebb csökkenteni. A védelem módja: alkalmassá kell tenni a fiatalokat a helyes döntések kialakítására — hangoztatta. — Ez pedig nagyon összetett nevelési feladat, hiszen nemcsak a szülő nevel, nemcsak a család, hanem a tágabb értelemben vett környezet, az utca, a város, a kommunikációs eszközök is. A törvénytervezettel kapcsolatban a képviselő foglalkozott a vezetők felelősségének kérdésével. Megítélése szerint a vezetőktől hangsúlyozottabban meg kellene követelni, hogy törődjenek a fiatalokkal. — Legyen a vezetői tevékenység megítélésénél fontos értékmérő, hogy az illető milyen utódokat nevel a társadalom számára — mondotta. Az ifjúsági turizmosrú! A továbbiakban az ifjúsági turizmus néhány kérdéséhez fűzött néhány megjegyzést: — A témát választókerületem helye determinálja: Siófok és környéke nyáron az ország egyik központja, az ifjúság nagy találkozóhelye. Sokan érkeznek naponta: egyedül vagy csoportosan, vonattal vagy stoppal, rövidebb vagy hosszabb időre; városból, faluról, tanyáról; öltönyben, farmerben vagy forrónadrágban. SZOT-beutalóval, tanárokkal, expressz-kártyával vagy cső- lakó-igazolvánnyal. Hosszú hajjal vagy még hosszabbal, kevés pénzzel és még kevesebbel. Sokukkal beszéltem közülük a nyáron, titkon remélve, hogy szót kaphatok az ifjúsági törvény kapcsán. Gyűjtögettem a véleményüket, a problémáikat. A szélsőséges álláspontokat lefaragva a vélemények lényege az alábbiakban foglalható össze: Céljuk — a feltűnő, de nem perdöntő kivételtől eltekintve — kellemesen, jól eltölteni a kinek-kinek lehetősége szerint szabott időt. A probléma már az indulásnál kezdődik: a közlekedési költségeknél. Ezek ugyanis semmivel sem kisebbek a fiatalok számára, mint bármilyen más turista- csoportnak. Kedvezmények léteznek, ezek realizálása azonban meglehetősen körülményes és általában csoporthoz kötött. Következmény: ha például valaki Szabolcs megyéből utazik a Kilián-telepi üdülőtáborba, többet fizet a vasúti jegyért, mint az egyhetes szállásért, ellátásért és programért. Helyére téve és polgárjogot nyerve valamit enyhíthet az autóstop, de megoldás nem lehet. A megoldás: a tömeges ifjúsági turizmus egyik alapvető feltételeként a közlekedési vállalatoknak foglalkozniuk kellene valamilyen ifjúsági kedvezmény kidolgozásával. Az utóbbi évék örvendetes intézkedései ellenére is nagy probléma az elszállásolás — mondotta Fecser Péter. — Szállodát, magánházat megfizetni nem tudnak, és egyáltalán az egész turizmus mintegy 220 000 szálláshelyéből csupán 9—10 százalék áll rendelkezésre ifjúsági célokra. A megoldás: nem luxuskemping kell, hanem olyan terület, amit a KISZ, az ifjúság magának kialakíthat. Ismerve a balatoni viszonyokat, ezt nagyon égetőnek tartom, mert a partmenti szállodák, üdülők környéke már nem közelíthető meg. Tudok olyan helyről, ahol őrök vigyázzák a külföldiek nyugalmát. Hasonló a helyzet az olcsó étkezési, szórakozási lehetőségekkel. Ez pedig nem csupán beruházási probléma. Bármenynyire is szeretné például egy vendéglátóipari vállalat igazgatója, hogy a fiatalok az ő vállalatainak éttermeiben, bisztróiban olcsóbban étkezhessenek, nincs módja jelentősebb engedményt adni, kötik azok a gazdasági szabályozók, amelyek általánosak. Társadalmi összefogással A képviselő rámutatott: társadalmi összefogással, rugalmas rendelkezésekkel az ifjúsági turizmus kérdése a Balaton mentén is megoldható. Az alapfeltétel adott, hiszen a törvénytervezet annak a felismerésnek bizonyítéka: tudjuk, hogy a leggazdaságosabb, legjobban megtérülő beruházás a fiatalokra fordított «beruházás-«. Javasolta a képviselő, hogy a nagyfokú érdeklődés miatt helyes volna az ifjúsági törvényt és annak magyarázatát, a lehetőségek feltárását tartalmazó kiadványt megjelentetni. Helyesnek tartaná, ha az állami szervek, vállalatok kollektív szerződéseiket, a szövetkezetek pedig működési szabályzatukat a törvény szellemében felülvizsgálnák, és szükség szerint módosítanák. Felvetette azt is, hogy az országgyűlés kulturális bizottsága, valamint jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsága küldjön ki tagjai sorából ideiglenes bizottságot a törvény végrehajtásának megvizsgálására, s ez a bizottság a ciklus végén számoljon be az országgyűlésnek. A törvényjavaslatot elfogadta. Határozathozatal és interpellációk A művelődésügyi miniszter válasza után határozathozatal következett. Az elnöklő Apró Antal előbb szavazásra bocsátotta a módosító javaslatokat, s ezeket az országgyűlés egyhangúlag elfogadta. Utána az országgyűlés az ifjúságról szóló törvényjavaslatot általánosságban és — az előzőleg megszavazott módosításokkal együtt — részleteiben is egyhangúlag elfogadta. Az országgyűlés ezután áttért az interpellációk megtárgyalására. Sándor József budapesti képviselő az Újpalotán és Budapest más kerületeiben épülő új lakótelepek járulékos és kapcsolódó létesítményeinek egyidejű felépítését szorgalmazta. Riss Jenő budapesti képviselő pedig a gazdasági vezetők részére biztosított állami gépkocsi személyes vezetése tárgyában interpellált. A miniszteri választ mind a két képviselő és az országgyűlés is elfogadta. Ezzel az országgyűlés őszi ülésszaka befejezte munkáját. Az elnöklő Apró Antal zárszavában méltatta az elfogadott két új törvény jelentőségét; kiemelte, hogy ezek a szocialista demokrácia követelményeinek megfelelően igen gondos és alapos előkészítő munka eredményeként születtek, s ez is biztosíték arra, hogy jól fogják szolgálni a bennük megfogalmazott célokat. Megköszönte a képviselőknek és a kormánynak a munkáját, s az ülésszakot berekesztette. (MTI) Pályázat, vetélkedő, úttörőműzeum Sok érdekes program a pajtásoknak A megyei úttörőelnökség megtárgyalta az 1971/72-es tanév mozgalmi feladatait. A tervezésben fő szempont volt, hogy az úttörőcsapatok egész tevékenysége megfeleljen a gyerekek érdeklődésének, igényeinek. Legyen minél több játék, verseny, sok új kezdeményezés. Az úttörőelnökség nagyon fontosnak tartja, hogy a csapatok támaszkodjanak a gyerekek önállóságára, kezdeményező készségére. Mindenhol gyermekönkormányzat működik a vezetőség mellett és vele együtt. Az elnökségek városi, járási úttörőtanácsot hoznak létre, és meghatározott időközönként összehívják az úttörőparlamentet. A csapatokban fontos szerepet kapnak az általános iskolából már kikerült, de oda visszatért és az úttörőknél dolgozó ifjúvezetők. Továbbképzésükre létrehozzák az úgynevezett ifiakadémiát. Ebben az évben indul “A mi megyénk (városunk, községünk)« akció, melynek az lesz a feladata, hogy az úttörők megismerjék lakóhelyük, ; 'negyéjük létesítményeit, fejlesztését, tudják, hova, mit fognak építeni a negyedik ötéves tervben. Emellett foglalkoznak városuk, falujuk múltjával, hagyományaival is. Ez év őszén az úttörőcsapatok munkájára is kihat a KISZ VIII. kongresszusa, különösen a nyolcadik osztályos úttörők kísérik majd figyelemmel tevékenységét. Az elnökség a kongresszus tiszteletére megjelenteti az úttörő- mozgalom 25 évét bemutató kiadványt. Ezzel egy időben múzeumot rendeznek be a kaposvári ifjúsági házban. Változatos program várja a gyerekeket ebben az évben: a tavalyihoz hasonlóan megrendezik a kulturális szemléket. Szakági fesztiválokat rendeznek a rajkamarakórusoknak, néptánccsoportoknak, úttörőzenekaroknak. Ilyennek látom megyémet, városomat címmel irodalmi, fotó-, gyermekrajz- pályázatot hirdetnek. Az elnökség címeket juttat el azokhoz a pajtásokhoz, akik levelezni akarnak kalinyini pionírokkal. Az 1971/72-es év egyik legnagyobb feladata a fonyódli- geti tábor építése. Ebben jelentős társadalmi munkát végeznek az úttörők, a munkához azonban a termelőüzemek segítségét is várják. Építésszervezés Pert módszerrel Jóllakatták a komputert — Negyedévenként karbantartás A megyei tanács végrehajtó bizottsága június végén tárgyalta meg a kaposvári negyedik ötéves tervi lakásépítések feladatait. Az előterjesztéshez egy több méter hosszú, számokkal teleírt lap szolgáltatta az adatokat, s egy ennél valamivel kisebb, vonalakkal, számokkal telerajzolt papír. A mintegy kétmétemyi »slejfni« — a Pécsi Tervező- iroda megbízásából — egy elektronikus számítógép terméke, miütán száznyolcvanhét különböző eseményt és munkafolyamatot tápláltak a komputerbe. A végeredmény — idézzük a címet: »Kapos- ivár IV. ötéves tervi lakásépítéseinek hálódiagrammos szervezési dokumentációja«. Miért kellett a negyedik ötéves tervi lakásprogram megszervezéséhez segítségül hívni a komputert, hiszen a korábbi években is építkeztek Kaposváron, az ötéves és éves tervek is elkészültek — számítógép nélkül? Ez a szervezési dokumentáció az állami célcsoportos, az OTP társas lakásépítéseken kívül a vállalati és a magánlakás-építésekre is kiterjed. A vonalakból és a számokból az derül ki, hogy 1971. január elseje és 1975. december 31-e között milyen beruházási feladatokat kell elvégezni, melyek a legkorábbi és a legkésőbbi kezdési időpontok, a különböző feladatok elvégzéséhez hány napra van szükség, s ha van, mennyi a tartalékidő? A vonalas diagramon a legfontosabb feladatokat vastag vonal jelöli, ezekből vékonyabbak ágaznak el. A terv két végpontja a már említett két dátum. A diagramnak vannak kritikus vonalai, pontjai is, illetve lefordítva: a lakásépítések és beruházások legfontosabb, legalapvetőbb eseményei állnak a 4600 felépítendő lakás programjának tengelyében. A kritikus úton azok az események találhatók, amelyeknél nincs tartalékidő. A rendelkezésre álló és a szükséges idő ugyanannyi, s ha itt valami csúszik, akkor magával rántja az egész tervet. A száznyolcvanhét adat betáplálásánál az egyik alapelv az volt, hogy az időpontok megállapítása nem a létesítmények optimális műszaki adataira épült, hanem a kivitelezők és tervezők teherbíró képességét vette figyelembe, s azt a feltételezést tartalmazza, hogy az építőipar megte- -emti saját teljesítménynövelő fejlesztéseit. A hálódiagram tartható határidőket tartalmaz, s mielőtt elkészítették, valamennyi építőipari szerv vezetőivel egyeztették. Mégis mire jó ez a vonalakból és számokból álló, a laikus számára érthetetlen diagram? Segítséget nyújt a sok bizonytalansággal tarkított szanálások, áttelepítések, bontások, peres eljárások időben történő lebonyolításához. Rámutat a szerződéskötések tervszerű időpontjaira. Módot ad a lakásépítések és egyéb kommunális, közlekedési beruházások egyeztetésére, valamint áttekinthetővé teszi a felhasznált és a rendelkezésre álló forintok egyenlegét, biztosítja a pontos pénzügyi ütemezést. A hálódiagram nem csodaszer, önmagában az égvilágon semmit nem tud megoldani, ie alkalmazásával összehan- toltabbá, még tervszerűbbé és hatékonyabbá lehet tenni a 1600 lakás nem kis munkát jelentő felépítését. A városi tanács terv-, valamint építési, közlekedési és vízügyi osztálya — az építkezéseket figyelemmel kísérve — negyedévenként »karbantartja« a hálódiagramot. Ez a karbantartás azt jelenti, hogy — miután több feltételezést tartalmaz a diagram — egy-egy módosítás, vagy már elvégzett, »kipipálható« munka után változik a szám és vonaltömeg. Az elektronikus számítógép szervezési terve Pert módszerrel készült, s ilyen nagy jelentőségű feladat megvalósításához első ízben nyújt segítséget Somogybán. S. G. Almasűrítmény exportra A Nagyatádi Konzervgyárban almasfirítményt készítenek exportra Kanadába és Franciaországba. Az olasz szűrőgépnek naponta 30 000 liter a teljesítménye. Beszédes számok Eredmények és Tennivalók ORSZÁGOS tendencia, s természetesen megyénkben is érvényes: korszerű eszközöket hatékonyan alkalmazni tudó, gazdaságos üzemek kialakítása a cél. Ehhez azonban többé- kevésbé rögös út vezet. A fejlődés nem problémamentes. Lássuk a számokat! Magu- -kért beszélnek. Tükrükben a valóság mutatja arcát. Megyénk gazdaságai összterületének háromnegyed része enyhén lejtős. A Zselicre vagy a tata dombvidékre a »lejtős« jelző helyett bátran használhatjuk a »meredeket«. Az eróziótól károsítot vidék az összterület hatvan százalékát teszi ki. Ismert, hogy a barcsi járás egyes termelőszövetkezetei és a Balaton melletti gazdaságok közül jó néhány mély fekvésű részeken végez munkát. Adottsági tényezők ezek, negatívan hatnak a gazdálkodásra. 1 050 000 holdon kell munkálkodniuk a megye mezőgazdasági üzemeinek. Somogy dolgozóinak 40 százalékát foglalkoztatja a földművelés. Száznegyvenhárom termelőszövetkezetben és tizenkét állami gazdaságban tartják számon őket. Számok. Olvassunk belőlük! A közgazdasági környezet megyénk nem kis részében okoz gondot. A művelésre kettőzött energiát kell fordítani. A gépek hamarabb amortizálódnak. S tudott, hogy a gazdaságok, üzemek gépellátottságában korántsem rózsás a helyzet. A szocializálás mindenképpen pozitívan hatott, ezt ma már nem szükséges bizonygatni. Az eredmények, melyek a helyenként mostoha környezetben születtek, önmagukért beszélnék. Elég csak arra utalnunk, hogy a kukorica termésátlaga megkétszereződött az 1938-as terméseredményhez viszonyítva. A nagyüzemi gazdálkodás és a korszerű művelés diadala ez. A termelőszövetkezetekben 6,2 százalékkal nőtt a szarvasmarha-állomány az előző évekhez képest. Az idén százezerrel több hízósertést értékesítenek, mint tavaly. A kisegítő tevékenység 1968-ban 74 milliót, a múlt évben már 110 milliót hozott. Az összes vagyon is nőtt 21 százalékkal. A számok tehát bizonyítanak. Bizonyítják, hogy ha kitérőkkel, megtorpanásokkal is, de haladunk a kitűzött cél felé. A számok azonban figyelmeztetnek is. Tóth Lajos, a Somogy megyei Tanács V. B. mezőgazda- sági és élelmezésügyi osztályának vezetője hívta fel a figyelmet néhány hátráltató tényezőre a műszaki hetek megnyitóján. A munkaerő-csökkenés gyors ütemű. Nagyobb technikai fejlesztést indokol. A szakemberellátottság sem kielégítő. Nem lehetünk elégedettek a zöldségfélék munkáinak gépesítettségével sem. A területek csökkentek az utóbbi években. A növényvédelem szerepe egyre nagyobb lesz, de van itt is tennivaló még bőven. A sertés-, illetve a szarvasmarhatartási telepek beruházásainak magas összege arra figyelmezteti a szövetkezeteket. hogy a régi, meglevő épületeket is ki kell használni. Korszerűsíteni kell. A TERMELÉS és feldolgozás koncentrációjában is szükséges előrelépni. A személyi jövedelem mértékének fokozása is cél, ugyanakkor a közös vagyon további fejlesztése sem maradhat el. Az üzem- és fejlesztési tervek készítését még mindig nem előzik meg mindenütt gondos közgazdasági elemzések. A múlt években több gazdaságban teremtett feszültséget a gépi és énület- beruházások közti aránytalanság. Feladat a helyes arány megtalálása. Ebben is segíthetnek az alapos közgazdasági elemzések. A karbantartás és javítás bázisainak megteremtésére már tették intézkedéseket. További fejlődést ezen a téren is az elemzés, távlati tervezés hozhat. A számok tehát jó barátaink. Minden gazdaságban az önelemzés, önellenőrzés eszközei. Lesfcő László SOMOGYI NÉPLAP Péntek, 1971. szeptember 24. 3