Somogyi Néplap, 1971. szeptember (27. évfolyam, 204-229. szám)
1971-09-23 / 223. szám
K. S N fUAG PROLETÁRJAI, E G Y E S U L J E T E K I •'b :í Ára: 80 fillér AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI XXVII. évfolyam 223. szám. 1971. szeptember 23., csütörtök Megkezdődött az őszi ülésszak fiz országgyűlés elfogadta a szövetkezetekről szóló törvényjavaslatot Nemcsak a szövetkezeti tagság, a társadalom is hasznát látja Szerdán délelőtt 11 órakor megnyílt az országgyűlés őszi ülésszaka. Az ülésen részt vett Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Fock Jenő, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, Aczél György, Apró Antal, Fehér Lajos, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Komócsin Zoltán, Németh Károly, Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, valamint a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek több vezetője. Az ülést Apró Antal, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Bejelentette, hogy a Népköztársaság Elnöki Tanácsa — az országgyűlés legutóbbi ülésszaka óta alkotott — törvényerejű rendeletéiről szóló jelentését az alkotmány rendelkezésének megfelelően bemutatta, s azt a képviselők kézhez kapták. Az országgyűlés az Elnöki Tanács jelentését tudomásul vette. Bejelentette továbbá, hogy a Minisztertanács beterjesztette az országgyűlésnek a szövetkezetekről, valamint az ifjúságról szóló törvényjavaslatokat. A két törvényjavaslatot előzetes tárgyalásra megkapták az országgyűlés illetékes állandó bizottságai és szétosztották az országgyűlés tagjai között. Apró Antal közölte, hogy két képviselő interpellációt jegyzett be. Ezeknek tárgyát és az interpelláló képviselők nevét dr. Pesta László jegyző ismertette. Az elnök javaslatára ezután az országgyűlés elfogadta az ülésszak tárgysorozatát, amely a következő: 1. A szövetkezetekről szóló törvényjavaslat; 2. az ifjúságról szóló törvényjavaslat; 3. interpellációk. Ezután a napirend szerint megkezdődött a szövetkezetekről szóló törvényjavaslat tárgyalása. A kormány nevében dr. Korom Mihály igazságügy-miniszter mondott expozét. II szövetkezeti mozgalom valamennyi ágazata szocialista épitömimkánk követelményeinek megfelelően fejlödiék tovább Az jgazság- ügymimszter bevezetőben hangsúlyozta, hogy hazánkban a szövetkezetek általában — különösen pedig a mezőgazdasági, az ipari, a fogyasztási és értékesítő szövetkezetek — számottevően hozzájárulnak a lakosság szükségleteinek kielégítéséhez. A több mint egymillió tagot tömörítő mező- gazdasági termelőszövetkezetek adják a mezőgazdasági termelés 70 százalékát, a közel negyedmilliós tagsággal rendelkező ipari szövetkezetek a belső forgalomba kerülő hazai ipari termékek 16 százalékát, a szocialista szektor által épített lakások 22 százalékát. Az általános fogyasztási és értékesítő szövetkezetek taglétszáma több mint másfél millió; a kiskereskedelmi és a vendéglátóipari forgalomnak közel egyharmadát, a községek jelentős részében teljes egészét bonyolítják le. A takarékszövetkezetek kb. 800 000, a lakásszövetkezetek pedig 60 000 tagot számlálnak: Igen jelentősek a szövetkezetek számszerűen nem mérhető társadalmi eredményei; részvételük a szocialista tudatformálás, a kulturális élet, a nevelés, a szakképzés, a szociális ellátás különböző területein is. Szövetkezeteink gazdasági és társadalmi tevékenysége, további erősödése és fejlesztése tehát — szőmm Dr. Korom Mihály beszél a kormány nevében. gezte le a miniszter — fontos közérdek. A fejlődés igényli a jogi segítséget Az általános szocialista fejlődésen belül az utóbbi években szövetkezeti mozgalmunk számára is erős ösztönzést adott két fontos tényező: a gazdaságirányítási rendszer reformja, valamint a szocialista demokrácia továbbfejlesztésének követelménye. Gazdaságirányítási rendszerünk reformjának egyik központi gondolata a szükségletek minél teljesebb és jobb kielégítése. A gyakorlati élet tanúsága szerint számottevő azon szükségletek köre, amelyeknek kielégítése célszerűbb szövetkezeti úton. Ugyanakkor a szövetkezetek tevékenysége, a népgazdaság több területén nemcsak szükséges, hanem egyenesen nélkülözhetetlen. — A szocialista demokratizmus fejlődése szempontjából a szövetkezeti viszonyok között kibontakoztatható aktivitásnak is nemcsak egy-egy szövetkező közösség látja hasznát, hanem annak társadalmi méretekben is sokféle előrevivő kisugárzása van. Ezek a tényezők, összhangban a szövetkezeti mozgalom szilárd voltával, igénylik a törvény- hozástól és a kormánytól: jogi téren is adjon további segítséget ahhoz, hogy a szövetkezetek még hatékonyabban és intézményesebben beilleszkedjenek népgazdaságunk rendszerébe és egész szövetkezeti mozgalmunk még eredményesebben szolgálja általános szocialista fejlődésünket. Ezeket a célokat szolgálja az előterjesztett törvényjavaslat. Azonos megítélés alá esnek A továbbiakban Korom Mihály elmondta: — A törvényjavaslat a szövetkezet fogalmának meghatározásánál abból indul ki, hogy a szövetkezet az állampolgárok által gazdasági és társadalmi tevékenység céljából önkéntesen létrehozott szocialista közösség, amely a szocialista szövetkezeti tulajdon és a demokratikus ön- kormányzat alapján működik. Tevékenységével előmozdítja tagjainak anyagi jólétét, szocialista tudatának fejlődését, egyben pedig közreműködik a társadalmi szükségletek sokoldalú kielégítésében. — Szövetkezeteink a szocializmust építő társadalmi és gazdasági környezetben léteznek és működnek — mondotta dr. Korom Mihály, s emlékeztetett az MSZMP szövetkezeti politikájának irányelveire, amelyek aláhúzzák, hogy a szövetkezetek nálunk nem átmeneti alakulatok, hanem hosszú távon, a szocializmus teljes felépítésének folyamán hasznos szolgálatot látnak eL Ebből kiindulva, a szocialista állam támogatja a szövetkezeteket, hogy jelentőségüknek megfelelően működhessenek és fejlődjenek tovább. — Gazdasági tekintetben tehát a szövetkezeteket, mint az állam vállalataival azonos feltételek mellett működő egységeket, a népgazdaság szerves alkotórészének, összeségükben egyik fontos szektorának tekintjük. Jogilag is szabályozni kell, hogy a szövetkezetek vállalati gazdálkodást folytatnak. Mindehhez az is szükséges, hogy a társadalmi tulajdon egyik fajtájával, a szövetkezeti szocialista tulajdonnal gazdálkodó szövetkezetek és az állami vállalatok gazdasági kapcsolatában a két tulajdoni forma azonos jogi megítélés alá essék. Az a tény azonban, hogy a szövetkezeti tulajdont az állami tulajdonnal azonos jellegű szocialista tulajdonnak, a szövetkezeteket pedig vállalatoknak tekintjük, nem jelenti azt, hogy el akarnék mosni a különbségeket az állami vállalatok és a szövetkezetek között. Megmarad ezután is, hogy a szövetkezetek a tagok személyi és vagyoni társulásai, amelyek a tagok személyes közreműködésével és a szövetkezők tulajdonában vagy használatában levő vagyonnal gazdálkodnak. A szövetkezeti tagok egyrészt közvetlen tulajdonosai, másrészt dolgozói is szövetkezetüknek, legalábbis a termelő típusú szövetkezetekben; jövedelmük lényegében a szövetkezet eredményeitől függ, élvezik a szövetkezés előnyeit, de viselik gazdálkodásuk kockázatát is. — A Magyar Népköztársaság csakis a kizsákmányolástól mentes szövetkezés szabadságát ismeri el, azt védi és támogatja. A törvényjavaslat hangsúlyozza, hogy gazdasági céljuk a tagok anyagi jólétének előmozdítása és egyben tervszerű, gazdaságos közreműködés a társadalom sokrétű igényeinek kielégítésében. (Folytatás a 2. oldalon) Ma érkezik Budapestre az Elnöki Tanács elnöke Losenczi Pál Moszkvában Baráti eszmecsere Podgornijjal Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke szerdán moszkvai idő szerint 12 óra után néhány perccel, KNDK-beli látogatásából hazatérőben, Moszkvába érkezett. Losonczi Pál Moszkvában találkozott Nyikolaj Podgornijjal, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa elnökségének úrnőkével. A szívélyes légkörben eltelt találkozón Nyikolaj Podgomij és Losonczi Pál hosszas, baráti eszmecserét folytatott egymással. Az Elnöki Tanács elnöke ma, csütörtökön kora délelőtt érkezik különrepülőgéppel Budapestre. (MTI) A repülőtéren Tito elnök fogadta Irezsavev Belgrádban Felvételünk a belgrádi repülőtéren készült Brezsnyevről és vendéglátójáról, Joszip Broz Tito elnökről. (Képtávírón érk. —- AP—MTI—KS) Nyárádi Róbert, az MTI tudósítója jelenti Belgrádból: Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára szerdán délelőtt Joszip Broz Titónak, a JKSZ elnökének, Jugoszlávia köztársasági elnökének meghívására négynapos, nem hivatalos, baráti látogatásra Belgrádba érkezett. Brezsnye- vet és kíséretét a jugoszláv főváros repülőterén Tito elnök és a legmagasabb rangú politikai és állami vezetők köszöntötték. A belgrádiak ünnepélyes fogadtatásban részesítették Leonyid Brezsnyevet és a vele érkező személyiségeket: K. F. Katusevet, K. V. Ruszakovot és N. N. Rogyinovot. Leonyid Brezsnyev a béig(Folytatás a 2. oldalon) Félórás Kohl—Bahr találkozó AZ ÁLLÁSPONTOK TOVÁBBRA IS KÜLÖNBÖZŐEK Bahrnak ezúttal sem volt felhatalmazása Szerdán délelőtt Berlinben sor került a Michael Kohl, az NDK államtitkára és Egon Bahr nyugatnémet államtitkár közötti újabb megbeszélésre. Ez volt a két politikus 20. megbeszélése. Fél órával a tárgyalások megkezdése után Bahr meglepetésszerűen visszatért Nyu- gat-Berlinbe. Amikor a nyugat-berlini átkelőhelyen átlépett, nyilatkozatot nem tett, később viszont a DPA egyik tudósítójának kijelentette: a tárgyalások gyors befejezésének oka az volt, hogy a két fél továbbra is különböző állásponton van a négyhatalmi keretmegállapodás német szövegét illetően. Az ADN egyik jelentésében hangsúlyozta, hogy Bahr államtitkárnak ezúttal sem volt felhatalmazása arra, hogy tárgyi megbeszélésekbe bocsátkozzék az NDK által az NSZK és az NDK közti közlekedésre vonatkozólag szeptember 6-án előterjesztett tervezetet illetően. Kohl államtitkár sajnálkozását fejezte ki e magatartás miatt, és újból megerősítette az NDK kormányának hajlandóságát a gördülékeny tárgyalások folytatására, hogy mielőbb eredményre juthassanak. (MTI) ,SZŰZBESZÉD“ ELŐTT Somogyiak a Parlamentben Az országgyűlés csak tizenegykor kezdődött ugyan, de a Parlament körül szerdán délelőtt már tízkor ünneplő ruhás tömeg várakozott: a vendégek. Minden képviselő három vendéget hívhat, akik a karzatról hallgatják végig a tanácskozást. Bent a folyosók is megélénkültek; különböző megyék képviselői üdvözlik egymást. Hamarosan berregés jelezte: »becsengetnek«, s megkezdődött az ország- gyűlés őszi ülésszaka. A szövetkezetekről szóló törvény- javaslatot vitatják meg. A somogyi képviselőcsoportban három szakértője is van a témának. Vajon hasznosították a szakértelmüket mint képviselők? Természetesen! Két módosító javaslatot terjesztettek fel, s mindkettőt elfogadta az ipari bizottság. A törvényjavaslat tehát készen várja az összeülő képviselőket? Valójában igen. De még mindig nincs késő. A borsodiak egyik módosítási javaslata például az utolsó pillanatban a felszólalás előtti szünetben született. Felszólalásra készül Radnóti László is, a csurgói Napsugár KSz elnöke is. Ez lesz a »szűzbeszéde.« — Egy héttel ezelőtt azt álmodtam, hogy szólásra emelkedek az ülésteremben, s mindenki rám figyel. Keresem a papírokat, amire a beszédemet írtam, és nem találom sehol... Álmomban is kivert a hideg veríték — megéli Radnóti László az ebédnél. A vadászteremben egy asztal köré telepedtek a somogyiak. — Mi a legnehezebb egy ilyen országgyűlési felszólalásban? — kérdem. — Talán az, hogy az embernek össze kell egyeztetnie a választókerületek érdekeit a közös, társadalmi érdekkel — mondja Böhm József. — Nagy felelősség ez. Radnóti László emelkedik föl először a fehér asztal mellől, neki még van cgy-két simítanivalója a délután sorra kerülő felszólaláson. Visz- szamegy az ülésterembe. A Parlament épületében olyan otthonosan mozog, mint odahaza Csurgón, a Napsugár KSz irodájában. Nem véletlen. Munkahely ez is, méghozzá a legfelelös- ségteljesebb. A haza sorsát intézik itt.
