Somogyi Néplap, 1971. szeptember (27. évfolyam, 204-229. szám)
1971-09-16 / 217. szám
Az ügyfelek is nyernek Vetélkedő — tanácsi vezetőknek és ügyintézőknek Néhány hónappal ezelőtt határozta el a Közalkalmazottak Szakszervezetének megyei bizottsága, hogy más megyék tapasztalatai alapján meghonosítják az új ismeretek elsajátításának játékos formáját. A szakszervezet elképzelését a megyei tanács vezetői támogatták, s már kidolgozták a szakmai vetélkedő programját. Dr. Fenyvesi János, a Köz- alkalmazottak Szakszervezetének megyei titkára tájékoztatta lapunk munkatársát a szellemi vetélkedőkről. — Miért határozták el ennek a vetélkedősorozatnak a megrendezését? — Az állami élet, a szocialista demokrácia továbbfejlesztése a szocializmus teljes felépítésének egyik központi feladata, s ennek megoldásában nagy feladat hárul az államapparátusban tevékenykedő dolgozókra. A politika következetesebb érvényesítését, a munkásosztály érdekeinek jobb képviseletét, a kormány rendelkezéseinek pontos végtehaj- tását kívánja ez tőlük. Ezenkívül helyes vezetési módszert, jó közigazgatást, hatékony ügyintézést. A Közalkalmazottak Szakszervezetének kongresszusa nagyon fontosnak ítélte meg, hogy a szakszervezet segítse az állami munkát. E vetélkedő, melyet a megyei tanács-vb és a szakszervezet közösen rendez meg, éppen ezt a célt szolgálja. — Kik vesznek részt a vetélkedőkön? — A községi, nagyközségi tanácsok alkalmazottai. Szeretnénk azo»é-vi, ha minél több elnök, titkár, érdemi ügyintéző jelentkezne, hiszen az a célja a vetélkedőnek, hogy elősegítse a községi tanácsokon dolgozók szakmai továbbképzését, az ügyintézés gyorsítását, tartalmának javítását, színvonalának emelését. Úgy gondoljuk, hogy az ügyfelekkel való kapcsolat további elmélyítése, a bürokrácia elleni harc megélénkülése is várható a felkészüléstől. A kérdések összeállításánál a szakemberek azt veszik figyelembe, hogy a szakmai tudásról meggyőződhessünk, s miht új dolgot, az elsőfokú hatósági jogkörök gyakorlását is erősítsük. Elsősorban a tanácstörvényből, ennek a végrehajtási utasításából, az államigazgatási eljárásról szóló törvényről, a gyámhatósági, anyakönyvi, szabálysértési eljárásból, telekgazdálkodási, kisajátítási, adóügyi szabályokból, a beruházással és fejlesztéssel kapcsolatos tudnivalókból kapnak szakmai kérdéseket a versenyzők. — Szereztek-e tapasztalatokat a vetélkedő megrendezéséhez? — Más megyékben már el- terjedtek a szellemi vetélkedők, melyeken a hivatalok, intézmények munkatársai összemérik általános és szakmai műveltségüket. Mi Veszprém megyében tanulmányoztuk, hogyan rendeztek ilyet, s a me-, gyebizottság munkaszervezési bizottsága — Németi Lászlónak, a megyei tanács igazgatási osztályvezetőjének közreműködésével — kidolgozta a versenyszabályokat. A vetélkedőt két lépcsőben bonyolítjuk le. A járási hivatalok rendezik meg a járási elődöntőket. Ezek november 20-án fejeződnek be. Azt javasolták a rendező szerveknek, hogy a tovább nem jutók közül a legjobban szereplőket jutalmazzák meg. A megyei döntő december 10-én lesz a Palmiro Togliatti Megyei Könyvtár nagytermében. — Milyen dijakat kapnak, akik a legjobban szerepelnek a döntőben? — Az első helyezett négyezer forintos takarékbetétkönyvet, kilenc nap jutalomszabadságot kap. A második, a harmadik, a negyedik háromezer-, kétezer-, iHetve ezerötszáz forintos takarékbetétkönyvet, ötszáz forint pénzjutalmat kap az öttől a tizedik helyen végző versenyző. Elnöki dicsérő oklevelet és hat nap jutalomszabadságot kapnak azok, akik a tizenegyediktől a huszadik helyen végeznek. Minden versenyzőt soron kívül előléptet a tanács — egy fizetési fokozattal lépnek előbbre — az elsőtől a huszadik helyig. A megyei tanács elnökének a különdíja: két versenyző külföldi útra mehet. A szakszervezet megyei bizottsága három értékes tárgyjutalmat ad különdíjként a legjobb versenyzőknek. — Akkor érdemes versenyezni. — Érdemes, mert szakmai vizsga is, és mindenki nyer, még az ügyfél is, hiszen amit megtanulnak, amilyen tapasztalatokat szereznek, a munkában is kamatoztatják — fejezte be nyilatkozatát dr. Fenyvesi János. L. G. ,Gyűlölöm az intézetet“ Szakmunkásképzés gondokkal A tandíjat a tsz fizeti Gondot okoz nagyon sok helyen — különösen termelő- szövetkezetekben — a szakmunkások hiánya. Főleg most, hogy az utóbbi néhány évben termelőszövetkezeteink egyre több korszerű, nagy teljesítményű gépet állítanak munkába. Kezelésük, karbantartásuk alapos műszaki ismereteket igényel, hisz avatatlan kéz csak kárt tesz bennük. A szakmunkásképzésről, az ezzel kapcsolatos gondokról beszélgettünk Balogh Lajossal, a csurgói Zrínyi Termelő- szövetkezet elnökével. — A gépesítés — különösen a mezőgazdasági üzemekben — nagy mértékben növeli a hatékonyságát — mondta az elnök. — Ezt csak akkor tudjuk kellőképpen kihasználni, ha megfelelő tudású szakembereket foglalkoztatunk. A képzés pedig elsősorban a szakmunkásképző intézetekre hárul, ahol a pályakezdő fiatatta az elnök —, hogy a fiatalok csak általános ismereteket szereznek a vegyszeres gyomirtásról. Képesítést nem is kapnak belőle. Ilyenkor aztán a termelőszövetkezet küldi el pluszköltségen a tanfolyamra szakmunkásait. Ez idő alatt nemcsak a dolgozó bérét, hanem a tandíjat is a termelőszövetkezetnek kell fizetnie. — Ezeken a gondokon tud-e enyhíteni a szövetkezet? Sha igen, milyen módszerrel? — Egy gépszerelő tanműhelyt hoztunk létre — körülbelül százötvenezer forintos költséggel —, melyben jelenleg huszonegy másodéves fiatal sajátítja el a szakmát. Itt rrii gondoskodunk az utánpótlásról. Megtanulják a fiatalok a vezetés mellett a gépek javítását, karbantartását egy szakoktató irányításával, akit szintén mi fizettük. A befekTizennégy éves rablótámadó Ferenc szülei 1956-ban elhagyták az országot, a fiú Norvégiában született. Hosszú ideig nyomorogtak, arra gyűjtöttek, hogy hazautazhassanak. I'thon nehezen tudtak lábra é lni, a nélkülözés, a huzavo- -1 szétválasztotta a fiú szüleit. Ferenc állami gondozásba került. Nem is tudják, hányszor szökött meg az intézetből. Tízszer biztos. Az idei nyári »kiruccanások« szomorú következményekkel jártak. AZ augusztus 14-re virradó éjszaka K. Ferenc a tizenkét éves O. Sándorral kereket oldott a szöllősgyöröki intézetből. Szárszóig gyalogoltak. Sem élelmük, sem pénzük nem volt, a visszatérésre pedig gondolni sem akartak. Ferencnek ekkor támadt az ötlete: -Ha akarunk, mindent megszerezhetünk«. Éjszaka egy sátor közelébe lopóztak. jóízű horkolás jelezte, hogy a tulajdonosok — két NDK-beli fiatalember — alszanak. K. Frenc óvatosan lehúzta a sátor cipzárját, felkapott egy utazózsákot, és cél- bavette a Balaton-partot. Barátja addig a sátor mellől elemeit egy termoszt meg némi élelmiszert. Csalódottan pakoltak ki a táskából. Számukra értéktelen holmikra, fényképezőgép-állványra, kulcsokra, apró használati tárgyakra találtak. Nagy részüket a nádasba dobálták. Jóval elmúlt tizenegy óra, amikor újabb »akcióra« szánták el magukat. Besurrantak egy faházba — lakói békésen aludtak —, és a falról leakasztottak egy fényképezőgépet meg egy zsebrádiót. Ö. Sándor magával vitt egy horgászfelszerelést is. Ittak a sikeres tolvailásra, a német fatal emberek táskájában találtak egy üveg konyakot. Talán az a1 kohol is tette, hogy — már szinte megszállóiként — újabb nyaralókba hatoltak be. Két dzs"kivel léptek m eg, k'-sőbb a-ónban visszamentek — úgy gondolták, ott nyugodtan eltölthetik az éjszakájukat. Hajnalban hónuk alá csaptak két takarót, ám reggel megváltak tőlük. *Minek cipelni, ha fázunk, majd kerítünk magunknak.« A zamárdi vasútállomáson O. Sándor megmutatta barátjának, hogy ő is »valaki«. Az állomás végébe csalt egy tízéves kisfiút, leütötte, és elvette a pénzét. Sándor mindössze tizenkét éves... Pestre utaztak K. Ferenc édesapjához. Nem is tagadták, honnan származik a »szajré«. Mielőtt az apa értesíteni tudta volna a rendőrséget, a fiúk elszaladtak. Még aznap éjjel betörtek a XII. kerületben egy közértbe. 1300 forintot ‘és élelmiszert vittek el. Ekkor szánták el magukat az első ajtófeltörésre is. egy Fiat ajtaját feszegették föl. Pesten kettévált a két jó madár útja. K. Ferenc a zsákmánnyal a Szabadság-hegyen . bújkált. Aztán elhatározta. ■ hogy szerencsét próbál Pécsen élő édesanyjánál is. Anyja ajtót mutatott neki. -Mi a fenének jársz a nyakamra? Meg ne lássalak itt többet.'« ; A fiú mégis Pécsen maradt. ; Ellopta anyja száradó takaró- ; it, és négy-öt napig egy te- < metőben aludt. Észrevették és visszakísér- * tették az intézetbe. Ferenc azonban ekkor már ; eltökélte, hogy semmiképp sem marad. 30-án éjjel újabb i szökést tervezett, ez alkalom- ♦ mai négy társat vitt magával, t Lellénél kettőnek kiadta az 1 útját. -Még feltűnik valakinek, hogy ennyien vagyunk. Még ugyanazon az éjszakán kilenc személygépkocsi látta kárát a három csavargó »érdeklődésének«. összeszámolni is sok, hányféle holmit loptak és mennyi kért okoztak. Elbújtak, de másnap már horogra akadtak. A valamivel több mint tizennégy éves K. Ferencet előzetes letartóztatásba helyezték, a többiekkel— mint gyermekkoriakkal, azaz tizennégy évnél fiatalabbakkal — nem tudtak mást kezdeni, mint visszavinni őket az intézetbe. K. Ferenc nem sokat törődik az eljárással, annál is kevesebbet a bűntetteivel. Miért tette indezt, könnyedén így válaszolt:-Gyűlölöm az intézetet, csak igy tudtam szabadulni tőle.-« Pintér Dezső Varsányi István, talok megtanulhatnak az erőgépek kezelésétől a karbantartásig mindent, ugyanakkor elsajátíthatják a növénytermesztési és vegyszerezési ismereteket is. Mindezeket egy mezőgazdasági növénytermesztő-gépész szakmunkásnak tudnia kell. Az a tapasztalat, hogy a hároméves szakmunkásképző iskolát elvégzett fiatalok csak részben szerzik meg ezeket az ismereteket. Az erőgépek vezetésén kívül tulajdonképpen nem nagyon tudjuk őket másra használni. Pedig meg kell oldani például a téli foglalkoztatottságukat is. Itt lenne szükség arra, hogy a fiatalokat felkészítsék a gépek javítására, karbantartására, amit a holt szezonban elvégezhetnének. — A másik probléma — folytetés, melyet a tanműhelyre költöttünk, két-három éven belül megtérül. A másodéves fiataloknak már ösztöndíjat is adunk. — A gépész szakemberekről beszéltünk eddig. Mi a helyzet az egyre inkább iparosodó állattenyésztésben ? — Itt sincs szakember. Különösen érezhető ez a sertés- tenyésztésnél. Már építik a sertéskombinátot, teljesen automatizált lesz. Ennek kezeléséhez, az állatok gondozásához szakképzett emberek kellenek. A termelőszövetkezet a helyi nőbizottsághoz fordult, hogy segítsen asszonyokat szervezni a hathónapos sertéstenyésztői tanfolyamra. Nem akarunk úgy járni, mint más tsz-ek vagy gazdaságok, amelyek hatalmas költséggel Horváth Sándor. épített sertéskombinátjukat szakemberhiány miatt jó ideig nem tudták üzemeltetni. Az új kombináthoz körülbelül húszhuszonöt dolgozóra lenne szükség, hogy mire átadásra kerül, a tanfolyamot végzett asszonyok mindjárt munkába is állhassanak. Néhány szakképzett fiatal már dolgozik a termelőszövetkezetben — köztük Varsányi István villamosmérnök. Az elnöktől kapott ajánlatot, hogy jöjjön el a tsz-héz, és szeptember elsejétől már a gépműhelyben végzi munkáját. Az állandóan fejlődő gazdaságban szükség van egy villamosmérnök tanácsaira, szak- képzettségére. Különösen az új sertéskombinátnál, ahol minden automatizált Az egyetemen a gépesítési és automatizálási szakon végzett, s a tanultakat most bőven tudja kamatoztatni. A másik fiatal szakember, Horváth Sándor, itt végzett a csurgói mezőgazdasági szakiskolában. Most a szentai üzemegységnél dolgozik vontatóvezetőként. Az iskolában tanultak — mint mondta — sajnos nem elegendőek ahhoz, hogy teljes értékű munkát tudjon végezni. A gépvezetés mellett a növénytermesztésből, valamint a növényvédelemből is vizsgázott Mégis úgy mondja, hogy az elméleti tudás valójában csak a gyakorlat során válik teljessé. Az ő véleménye igazolja azt az általános tapasztalatot, hogy jó szakember csak úgy lehet valakiből, ha az iskola után a gazdaság, a termelőszövetkezet is megad minden segítséget nemcsak a munkához, hanem az ismeretek további gyarapításához is. Gyertyás László 5. Díszelnök: Vlagyimir lljics Lenin előbb említett munkásoknak, alatt megszűnik a kízsákmá- alkalmazottaknak stb. mun- nyolás és az egyházak hatalma káját lehetővé teszi. Válasz- is. tók és választhatók továbbá Az új választójogi rendszer a Vörös Hadsereg katonái, szerint a falusi tanácsba min- valamint a Tanácsköztársa- den száz választó, a városi és »ágnak azok a hasznos mun- budapesti kerületi tanácsba kából élő munkásai és Írató- minden 500 választó küldött nái, akik munkaképességüket egy-egy tanácstagot. A 25 000 egészen vagy részben elvesz- nél nagyobb lakosú községeket ették. Nem választók és nem minősítette a rendelet városválaszthatók azok: nak. A községi tanácsokban a) akik nyereség szerzése csak választott tagok foglaltjából bérmunkásokat al- hattak helyet, a régi rend szekalmaznak, rinti kinevezés, vagyoni vagy b) akik munka nélküli jőve- egyéb jogosultság megszűnt, delemből élnek, A tanácsok a falvakban 3— c) kereskedők, lelkészek, 5 tagú, a városokban 10—20 ♦ 1919. március 23-án a ma- a proletárdiktatúrát, a for- e) elmebetegek és gondnok- tagú intéző bizottságot — fgyar történelem e felejhetgt- radalmi kormányzó tanácsot, sag alatt állók, vagy ahogy akkoriban neKét barátjával — az egyik ilen napján az Országház té- a Szovjet-Oroszországot, a f) akiknek politikai jogai vezték őket: direktóriumokat tizenhárom, a másik tizenkét j ren több mint százezer ember III. Internacionálét és Lenint aljas indokból elkövetett bűn- — választott az ügyek vitelééves — »végiglátogatta« azo- ‘köszöntötte a két nappal éltető kiáltásoktól. cselekmény miatt fel vannak re. A fővárosban a kerületi kát a nyaralókat, amelyeket j előbb kikiáltott Magyar Ta- A forradalami kormányzó függesztve annak az időnek tanácsok 500 tagú budapesti előző szökésekor már kifosz- | nácsköztársaságot. Ebben az tanács a lehető legrövidebb tartamára, amelyet az ítélet tanácsot választottak, amely :: időben még nem voltak hang- időn belül, 1919. április 7-én megállapít«. 80 tagú intéző bizottságot hűtött. Gazdag zsákmányra tett szert, a holmit Pesten akarták értékesíteni. A vasútállomásra menet Zamárdiban észrevették eey autóstopra várakozó fiút. Valami mesével elhagyott helyre csalták, nekiestek, és elvették minden »vagyonát« — nyolcvan forintot. K. Ferenc otthonosan mozgott a XII. kerületben. Ismét feltörték a Fodor utcai közértet — ezúttal is jól felpakoltak. szórók, s a százezernyi em- megtartotta a választásokat. A vagyonosok és az egyhá- zott létre, saját kebeléből. A berhez egyszerre több szó- Rendelete így szólt: zi emberek kizárása az ál- járási tanácsokba a falvak és noknak kellett beszélnie. Kun -A Tanácsköztársaság csak lampolgári jog gyakorlásából a járással határos városok ta- Béla, Bokányi Dezső, Garbai a dolgozó népnek adja meg szinte természetes visszahatá- nácsai minden ezer lakos Sándor a munkások vállán áll- a választójogot. Választók és sa volt az úri rend által al- után választottak egy tagot, va beszélt, Böhm Vilmos had- tanácstagokká választhatók kalmazott vagyoni cenzusnak. Kimondták, hogv a járási ta- tigyi népbiztos egy automobil nemre való tekintet nélkül A forradalom hívei azonban nácsokban a falvak képvise- tetejéről, Hamburger Jenő és mindazok, akik tizennyolcadik ezt az intézkedést csak ideig- lőinek kell elfoglalniuk leg- Nyisztor György a földmű- életévüket betöltötték és a lenesnek szánták. Később nem- alább a tanácstagi helyek fe- velésügyi népbiztosság, Vágó társadalomra hasznos mun- csak a volt vagyonosok sza- lét, de a városok minden Béla pedig az Igazságügyi kából élnek, mint a munká- vazhattak volna, hanem a szomszédos járás tanácsába Palota erkélyéről tartott szó- sok vagy alkalmazottak stb., papait is, mert a Tanácsköz- küldhették tagokat, noklatot. vagy olyan háztartási munká- társaság vezetői úgy vélték, Pintér István Az egész tér visszhangzott val foglalkoznak, amely az hogy történelmileg rövid idő (Folytatjuk) SOMOGYI NÉPLAP Csütörtök, 1971. szeptember 16.
