Somogyi Néplap, 1971. szeptember (27. évfolyam, 204-229. szám)

1971-09-16 / 217. szám

Az ügyfelek is nyernek Vetélkedő — tanácsi vezetőknek és ügyintézőknek Néhány hónappal ezelőtt ha­tározta el a Közalkalmazottak Szakszervezetének megyei bi­zottsága, hogy más megyék ta­pasztalatai alapján meghono­sítják az új ismeretek elsajá­tításának játékos formáját. A szakszervezet elképzelését a megyei tanács vezetői támo­gatták, s már kidolgozták a szakmai vetélkedő program­ját. Dr. Fenyvesi János, a Köz- alkalmazottak Szakszervezeté­nek megyei titkára tájékoz­tatta lapunk munkatársát a szellemi vetélkedőkről. — Miért határozták el ennek a vetélkedősorozatnak a meg­rendezését? — Az állami élet, a szocia­lista demokrácia továbbfejlesz­tése a szocializmus teljes fel­építésének egyik központi fel­adata, s ennek megoldásában nagy feladat hárul az állam­apparátusban tevékenykedő dolgozókra. A politika követ­kezetesebb érvényesítését, a munkásosztály érdekeinek jobb képviseletét, a kormány ren­delkezéseinek pontos végtehaj- tását kívánja ez tőlük. Ezenkí­vül helyes vezetési módszert, jó közigazgatást, hatékony ügyintézést. A Közalkalmazot­tak Szakszervezetének kong­resszusa nagyon fontosnak ítélte meg, hogy a szakszerve­zet segítse az állami munkát. E vetélkedő, melyet a megyei tanács-vb és a szakszervezet közösen rendez meg, éppen ezt a célt szolgálja. — Kik vesznek részt a vetél­kedőkön? — A községi, nagyközségi tanácsok alkalmazottai. Szeret­nénk azo»é-vi, ha minél több elnök, titkár, érdemi ügyinté­ző jelentkezne, hiszen az a cél­ja a vetélkedőnek, hogy előse­gítse a községi tanácsokon dolgozók szakmai továbbkép­zését, az ügyintézés gyorsítá­sát, tartalmának javítását, színvonalának emelését. Úgy gondoljuk, hogy az ügyfelekkel való kapcsolat további elmé­lyítése, a bürokrácia elleni harc megélénkülése is várható a felkészüléstől. A kérdések összeállításánál a szakemberek azt veszik figyelembe, hogy a szakmai tudásról meggyőződ­hessünk, s miht új dolgot, az elsőfokú hatósági jogkörök gyakorlását is erősítsük. El­sősorban a tanácstörvényből, ennek a végrehajtási utasításá­ból, az államigazgatási eljá­rásról szóló törvényről, a gyámhatósági, anyakönyvi, sza­bálysértési eljárásból, telek­gazdálkodási, kisajátítási, adó­ügyi szabályokból, a beruhá­zással és fejlesztéssel kap­csolatos tudnivalókból kapnak szakmai kérdéseket a verseny­zők. — Szereztek-e tapasztalatokat a vetélkedő megrendezéséhez? — Más megyékben már el- terjedtek a szellemi vetélke­dők, melyeken a hivatalok, in­tézmények munkatársai össze­mérik általános és szakmai műveltségüket. Mi Veszprém megyében tanulmányoztuk, ho­gyan rendeztek ilyet, s a me-, gyebizottság munkaszervezési bizottsága — Németi László­nak, a megyei tanács igazgatá­si osztályvezetőjének közremű­ködésével — kidolgozta a ver­senyszabályokat. A vetélkedőt két lépcsőben bonyolítjuk le. A járási hivatalok rendezik meg a járási elődöntőket. Ezek november 20-án fejeződ­nek be. Azt javasolták a ren­dező szerveknek, hogy a to­vább nem jutók közül a leg­jobban szereplőket jutalmaz­zák meg. A megyei döntő de­cember 10-én lesz a Palmiro Togliatti Megyei Könyvtár nagytermében. — Milyen dijakat kapnak, akik a legjobban szerepelnek a döntőben? — Az első helyezett négyezer forintos takarékbetétkönyvet, kilenc nap jutalomszabadsá­got kap. A második, a harma­dik, a negyedik háromezer-, kétezer-, iHetve ezerötszáz fo­rintos takarékbetétkönyvet, ötszáz forint pénzjutalmat kap az öttől a tizedik helyen végző versenyző. Elnöki dicsé­rő oklevelet és hat nap ju­talomszabadságot kapnak azok, akik a tizenegyediktől a hu­szadik helyen végeznek. Min­den versenyzőt soron kívül előléptet a tanács — egy fize­tési fokozattal lépnek előbbre — az elsőtől a huszadik helyig. A megyei tanács elnökének a különdíja: két versenyző kül­földi útra mehet. A szakszer­vezet megyei bizottsága há­rom értékes tárgyjutalmat ad különdíjként a legjobb ver­senyzőknek. — Akkor érdemes versenyez­ni. — Érdemes, mert szakmai vizsga is, és mindenki nyer, még az ügyfél is, hiszen amit megtanulnak, amilyen tapasz­talatokat szereznek, a munká­ban is kamatoztatják — fe­jezte be nyilatkozatát dr. Fenyvesi János. L. G. ,Gyűlölöm az intézetet“ Szakmunkásképzés gondokkal A tandíjat a tsz fizeti Gondot okoz nagyon sok helyen — különösen termelő- szövetkezetekben — a szak­munkások hiánya. Főleg most, hogy az utóbbi néhány évben termelőszövetkezeteink egyre több korszerű, nagy teljesít­ményű gépet állítanak mun­kába. Kezelésük, karbantartá­suk alapos műszaki ismerete­ket igényel, hisz avatatlan kéz csak kárt tesz bennük. A szakmunkásképzésről, az ezzel kapcsolatos gondokról beszélgettünk Balogh Lajos­sal, a csurgói Zrínyi Termelő- szövetkezet elnökével. — A gépesítés — különösen a mezőgazdasági üzemekben — nagy mértékben növeli a hatékonyságát — mondta az elnök. — Ezt csak akkor tud­juk kellőképpen kihasználni, ha megfelelő tudású szakem­bereket foglalkoztatunk. A képzés pedig elsősorban a szakmunkásképző intézetekre hárul, ahol a pályakezdő fia­tatta az elnök —, hogy a fia­talok csak általános ismerete­ket szereznek a vegyszeres gyomirtásról. Képesítést nem is kapnak belőle. Ilyenkor aztán a termelőszövetkezet küldi el pluszköltségen a tan­folyamra szakmunkásait. Ez idő alatt nemcsak a dolgozó bérét, hanem a tandíjat is a termelőszövetkezetnek kell fi­zetnie. — Ezeken a gondokon tud-e enyhíteni a szövetkezet? Sha igen, milyen módszerrel? — Egy gépszerelő tanmű­helyt hoztunk létre — körül­belül százötvenezer forintos költséggel —, melyben jelen­leg huszonegy másodéves fia­tal sajátítja el a szakmát. Itt rrii gondoskodunk az utánpót­lásról. Megtanulják a fiatalok a vezetés mellett a gépek ja­vítását, karbantartását egy szakoktató irányításával, akit szintén mi fizettük. A befek­Tizennégy éves rablótámadó Ferenc szülei 1956-ban el­hagyták az országot, a fiú Norvégiában született. Hosszú ideig nyomorogtak, arra gyűj­töttek, hogy hazautazhassanak. I'thon nehezen tudtak lábra é lni, a nélkülözés, a huzavo- -1 szétválasztotta a fiú szü­leit. Ferenc állami gondozásba került. Nem is tudják, hány­szor szökött meg az intézet­ből. Tízszer biztos. Az idei nyári »kiruccanások« szomorú következményekkel jártak. AZ augusztus 14-re virradó éjszaka K. Ferenc a tizenkét éves O. Sándorral kereket ol­dott a szöllősgyöröki intézet­ből. Szárszóig gyalogoltak. Sem élelmük, sem pénzük nem volt, a visszatérésre pedig gondol­ni sem akartak. Ferencnek ek­kor támadt az ötlete: -Ha akarunk, mindent megszerez­hetünk«. Éjszaka egy sátor közelébe lopóztak. jóízű horkolás jelez­te, hogy a tulajdonosok — két NDK-beli fiatalember — alszanak. K. Frenc óvatosan lehúzta a sátor cipzárját, fel­kapott egy utazózsákot, és cél- bavette a Balaton-partot. Ba­rátja addig a sátor mellől el­emeit egy termoszt meg némi élelmiszert. Csalódottan pakoltak ki a táskából. Számukra értéktelen holmikra, fényképezőgép-áll­ványra, kulcsokra, apró hasz­nálati tárgyakra találtak. Nagy részüket a nádasba dobálták. Jóval elmúlt tizenegy óra, amikor újabb »akcióra« szán­ták el magukat. Besurrantak egy faházba — lakói békésen aludtak —, és a falról leakasz­tottak egy fényképezőgépet meg egy zsebrádiót. Ö. Sándor magával vitt egy horgászfel­szerelést is. Ittak a sikeres tolvailásra, a német fatal emberek táskájá­ban találtak egy üveg konya­kot. Talán az a1 kohol is tette, hogy — már szinte megszál­lóiként — újabb nyaralókba hatoltak be. Két dzs"kivel léptek m eg, k'-sőbb a-ónban visszamentek — úgy gondol­ták, ott nyugodtan eltölthetik az éjszakájukat. Hajnalban hónuk alá csap­tak két takarót, ám reggel megváltak tőlük. *Minek ci­pelni, ha fázunk, majd kerí­tünk magunknak.« A zamárdi vasútállomáson O. Sándor megmutatta barát­jának, hogy ő is »valaki«. Az állomás végébe csalt egy tíz­éves kisfiút, leütötte, és el­vette a pénzét. Sándor mind­össze tizenkét éves... Pestre utaztak K. Ferenc édesapjához. Nem is tagadták, honnan származik a »szajré«. Mielőtt az apa értesíteni tud­ta volna a rendőrséget, a fiúk elszaladtak. Még aznap éjjel betörtek a XII. kerületben egy közértbe. 1300 forintot ‘és élelmiszert vittek el. Ekkor szánták el ma­gukat az első ajtófeltörésre is. egy Fiat ajtaját feszegették föl. Pesten kettévált a két jó ma­dár útja. K. Ferenc a zsák­mánnyal a Szabadság-hegyen . bújkált. Aztán elhatározta. ■ hogy szerencsét próbál Pécsen élő édesanyjánál is. Anyja aj­tót mutatott neki. -Mi a fe­nének jársz a nyakamra? Meg ne lássalak itt többet.'« ; A fiú mégis Pécsen maradt. ; Ellopta anyja száradó takaró- ; it, és négy-öt napig egy te- < metőben aludt. Észrevették és visszakísér- * tették az intézetbe. Ferenc azonban ekkor már ; eltökélte, hogy semmiképp sem marad. 30-án éjjel újabb i szökést tervezett, ez alkalom- ♦ mai négy társat vitt magával, t Lellénél kettőnek kiadta az 1 útját. -Még feltűnik valakinek, hogy ennyien vagyunk. Még ugyanazon az éjszakán kilenc személygépkocsi látta kárát a három csavargó »ér­deklődésének«. összeszámolni is sok, hányféle holmit loptak és mennyi kért okoztak. Elbújtak, de másnap már horogra akadtak. A valamivel több mint tizennégy éves K. Ferencet előzetes letartóztatás­ba helyezték, a többiekkel— mint gyermekkoriakkal, azaz tizennégy évnél fiatalabbakkal — nem tudtak mást kezdeni, mint visszavinni őket az inté­zetbe. K. Ferenc nem sokat törő­dik az eljárással, annál is ke­vesebbet a bűntetteivel. Miért tette indezt, könnyedén így válaszolt:-Gyűlölöm az intézetet, csak igy tudtam szabadulni tőle.-« Pintér Dezső Varsányi István, talok megtanulhatnak az erő­gépek kezelésétől a karban­tartásig mindent, ugyanakkor elsajátíthatják a növényter­mesztési és vegyszerezési is­mereteket is. Mindezeket egy mezőgazdasági növényter­mesztő-gépész szakmunkás­nak tudnia kell. Az a tapasz­talat, hogy a hároméves szak­munkásképző iskolát elvég­zett fiatalok csak részben szerzik meg ezeket az ismere­teket. Az erőgépek vezetésén kívül tulajdonképpen nem na­gyon tudjuk őket másra hasz­nálni. Pedig meg kell oldani például a téli foglalkoztatott­ságukat is. Itt lenne szükség arra, hogy a fiatalokat felké­szítsék a gépek javítására, karbantartására, amit a holt szezonban elvégezhetnének. — A másik probléma — foly­tetés, melyet a tanműhelyre költöttünk, két-három éven belül megtérül. A másodéves fiataloknak már ösztöndíjat is adunk. — A gépész szakemberekről beszéltünk eddig. Mi a helyzet az egyre inkább iparosodó ál­lattenyésztésben ? — Itt sincs szakember. Kü­lönösen érezhető ez a sertés- tenyésztésnél. Már építik a sertéskombinátot, teljesen au­tomatizált lesz. Ennek kezelé­séhez, az állatok gondozásá­hoz szakképzett emberek kel­lenek. A termelőszövetkezet a helyi nőbizottsághoz fordult, hogy segítsen asszonyokat szervezni a hathónapos ser­téstenyésztői tanfolyamra. Nem akarunk úgy járni, mint más tsz-ek vagy gazdaságok, amelyek hatalmas költséggel Horváth Sándor. épített sertéskombinátjukat szakemberhiány miatt jó ideig nem tudták üzemeltetni. Az új kombináthoz körülbelül húsz­huszonöt dolgozóra lenne szükség, hogy mire átadásra kerül, a tanfolyamot végzett asszonyok mindjárt munkába is állhassanak. Néhány szakképzett fiatal már dolgozik a termelőszövet­kezetben — köztük Varsányi István villamosmérnök. Az elnöktől kapott ajánlatot, hogy jöjjön el a tsz-héz, és szep­tember elsejétől már a gép­műhelyben végzi munkáját. Az állandóan fejlődő gazda­ságban szükség van egy villa­mosmérnök tanácsaira, szak- képzettségére. Különösen az új sertéskombinátnál, ahol minden automatizált Az egye­temen a gépesítési és automa­tizálási szakon végzett, s a ta­nultakat most bőven tudja kamatoztatni. A másik fiatal szakember, Horváth Sándor, itt végzett a csurgói mezőgazdasági szakis­kolában. Most a szentai üzem­egységnél dolgozik vontatóve­zetőként. Az iskolában tanul­tak — mint mondta — saj­nos nem elegendőek ahhoz, hogy teljes értékű munkát tudjon végezni. A gépvezetés mellett a növénytermesztés­ből, valamint a növényvéde­lemből is vizsgázott Mégis úgy mondja, hogy az elméleti tudás valójában csak a gya­korlat során válik teljessé. Az ő véleménye igazolja azt az általános tapasztalatot, hogy jó szakember csak úgy lehet valakiből, ha az iskola után a gazdaság, a termelőszövet­kezet is megad minden segít­séget nemcsak a munkához, hanem az ismeretek további gyarapításához is. Gyertyás László 5. Díszelnök: Vlagyimir lljics Lenin előbb említett munkásoknak, alatt megszűnik a kízsákmá- alkalmazottaknak stb. mun- nyolás és az egyházak hatalma káját lehetővé teszi. Válasz- is. tók és választhatók továbbá Az új választójogi rendszer a Vörös Hadsereg katonái, szerint a falusi tanácsba min- valamint a Tanácsköztársa- den száz választó, a városi és »ágnak azok a hasznos mun- budapesti kerületi tanácsba kából élő munkásai és Írató- minden 500 választó küldött nái, akik munkaképességüket egy-egy tanácstagot. A 25 000 egészen vagy részben elvesz- nél nagyobb lakosú községeket ették. Nem választók és nem minősítette a rendelet város­választhatók azok: nak. A községi tanácsokban a) akik nyereség szerzése csak választott tagok foglal­tjából bérmunkásokat al- hattak helyet, a régi rend sze­kalmaznak, rinti kinevezés, vagyoni vagy b) akik munka nélküli jőve- egyéb jogosultság megszűnt, delemből élnek, A tanácsok a falvakban 3— c) kereskedők, lelkészek, 5 tagú, a városokban 10—20 ♦ 1919. március 23-án a ma- a proletárdiktatúrát, a for- e) elmebetegek és gondnok- tagú intéző bizottságot — fgyar történelem e felejhetgt- radalmi kormányzó tanácsot, sag alatt állók, vagy ahogy akkoriban ne­Két barátjával — az egyik ilen napján az Országház té- a Szovjet-Oroszországot, a f) akiknek politikai jogai vezték őket: direktóriumokat tizenhárom, a másik tizenkét j ren több mint százezer ember III. Internacionálét és Lenint aljas indokból elkövetett bűn- — választott az ügyek vitelé­éves — »végiglátogatta« azo- ‘köszöntötte a két nappal éltető kiáltásoktól. cselekmény miatt fel vannak re. A fővárosban a kerületi kát a nyaralókat, amelyeket j előbb kikiáltott Magyar Ta- A forradalami kormányzó függesztve annak az időnek tanácsok 500 tagú budapesti előző szökésekor már kifosz- | nácsköztársaságot. Ebben az tanács a lehető legrövidebb tartamára, amelyet az ítélet tanácsot választottak, amely :: időben még nem voltak hang- időn belül, 1919. április 7-én megállapít«. 80 tagú intéző bizottságot hű­tött. Gazdag zsákmányra tett szert, a holmit Pesten akarták értékesíteni. A vasútállomásra menet Zamárdiban észrevették eey autóstopra várakozó fiút. Valami mesével elhagyott helyre csalták, nekiestek, és elvették minden »vagyonát« — nyolcvan forintot. K. Ferenc otthonosan moz­gott a XII. kerületben. Ismét feltörték a Fodor utcai közér­tet — ezúttal is jól felpakol­tak. szórók, s a százezernyi em- megtartotta a választásokat. A vagyonosok és az egyhá- zott létre, saját kebeléből. A berhez egyszerre több szó- Rendelete így szólt: zi emberek kizárása az ál- járási tanácsokba a falvak és noknak kellett beszélnie. Kun -A Tanácsköztársaság csak lampolgári jog gyakorlásából a járással határos városok ta- Béla, Bokányi Dezső, Garbai a dolgozó népnek adja meg szinte természetes visszahatá- nácsai minden ezer lakos Sándor a munkások vállán áll- a választójogot. Választók és sa volt az úri rend által al- után választottak egy tagot, va beszélt, Böhm Vilmos had- tanácstagokká választhatók kalmazott vagyoni cenzusnak. Kimondták, hogv a járási ta- tigyi népbiztos egy automobil nemre való tekintet nélkül A forradalom hívei azonban nácsokban a falvak képvise- tetejéről, Hamburger Jenő és mindazok, akik tizennyolcadik ezt az intézkedést csak ideig- lőinek kell elfoglalniuk leg- Nyisztor György a földmű- életévüket betöltötték és a lenesnek szánták. Később nem- alább a tanácstagi helyek fe- velésügyi népbiztosság, Vágó társadalomra hasznos mun- csak a volt vagyonosok sza- lét, de a városok minden Béla pedig az Igazságügyi kából élnek, mint a munká- vazhattak volna, hanem a szomszédos járás tanácsába Palota erkélyéről tartott szó- sok vagy alkalmazottak stb., papait is, mert a Tanácsköz- küldhették tagokat, noklatot. vagy olyan háztartási munká- társaság vezetői úgy vélték, Pintér István Az egész tér visszhangzott val foglalkoznak, amely az hogy történelmileg rövid idő (Folytatjuk) SOMOGYI NÉPLAP Csütörtök, 1971. szeptember 16.

Next

/
Oldalképek
Tartalom