Somogyi Néplap, 1971. szeptember (27. évfolyam, 204-229. szám)

1971-09-02 / 205. szám

VALLOMÁS A MUNKÁRÓL

Sok riportot beszámolót,

vallomást olvastam már a munkáról. Ügy tűnik azonban, a leghitelesebb vallomás — maga a cselekvés. Azoknál, akik kenyerük javát már meg- ették, tapasztalható legérzékletesebben, mennyire lételeme az embernek a munka.

Számolatlanul sorakoznak előttem azok a példák, melyek nemcsak a munkára, hanem a munkáról szóló vallomás megtételére is ösztönöznek.

A nyugtalan nyugdíjas típusát látom P. ismerősömben, akinek idegei és egészsége legyöngültek a bányamélyi munkában, ám a saját gyártmányú víkendháztól a vízcsap- szerelésig, a fürdőszoba átalakításától a kisplasztikák faragásáig minden az 6 praktikus gondolkodásából eredő muhka- szerelmét hirdeti. Halá’ált ilyen lasz már. Ez tartja met az életnek, ez tartja meg emberségében.

M, aránytalanul sok feladatot vett szinte észrevétlen a vállára, Ügy is történik tehát,

hogy rátermettsége, képességei folytán azt mondják neki: ezt is, azt is meg kellene cs'nál- nl, talán még amazt is, s ő lobogva áll a dolgok sűrűjében; féltem, talán idő előtt elkopik.

V.-nek éppen ellenkezőleg, azért rossz a közérzete, mert másokkal együtt maga i,s tudja, hogy többre képes, de alkotó energiáit — figyelmetlenségből, közönyből — igénybe sem veszik, s ez a kihasználatlan enon'ia mevrontja életérzését, előbb-utobb a munkával való szerelmetes kapcsolatét 's.

Mi is hát ez a munka a mi számunkra? A dologk^rülőt még nem szoktuk meg erkölcstelennek nevezni. Múlani nemegyszer a moréi, ez erkölcs köznapi emlegetésekor a beszűkített jelentéstartalmú szóhasználatot. Családi, baráti szerelmi viszonylatban — s főként az utóbbiban — emleget- iük a legtöbbet az erkölcs, a »rkölcsös szavakat, persze leg« kiváH fr*sztókérv»ős alakjában; erkölcstelen. Mint határozott

Kaolinbánya

A Hegyaljai Ásványbánya Vállalat a Szerencs melletti Bábavölgyben új kaolinbányát nyit közös vállalkozásban a Finomkerámiai Művekkel. A majdani külfejtésen most két nagy teljesítményű földgép dolgozik, hogy a több méteres agyagréteg eltávolítása után hozzáférhetővé váljon az értékes fehér ásvány.

22.

— El tudja mondani, hogy mi történt?

— Sétáltam a kertben... Egyszerre előttem termelt valaki. Lefogott, Durva szavakat mondott. Sikoltani akartam ... Felemelte a kezét, úgy láttam, . egy kő volt benne... Azt mondta: »csak ezt érdeműtek-“, és ütött Aztán nem tudom, ml történt...

— Milyen volt az arca? Fiatal? Nem ismerte?

— Fiatal ember volt... Vad volt az arca. Nem tudom, rémlik, mintha láttam volna valahol. Talán itt. az egyetemen.

— Lehet, hosy egvetemista?

— Lehet... Az elsőéveseket ab" Is-wran,

Me»’ött a mm tő.

Kovács kirohant az orvoshoz: .

— y szükséges,

hoev elvigvéii-z ü-v b-t'-m, a seb n°m veszflves. Talán a társai körében jobb lenne..,

Saci meglátta a mentőket:

— Nem! Ne vigyenek el! — s'voltott.

— Nyugodjon meg ... Nem is akartuk.

Kovács, miután Sacit lefektették és megszervezték 'mellette az ügyeletet, behívta Zsoldost és néhány társát a társalgóba.

— Holnap alkalmat kell keresni, hogy Ildikó mindenkit végignézhessen. Az lenne jó, ha Saci is olyan állapotban lenne.

— A rektorral kell megbeszélni. Délelőtt felsorakoztatjuk az egész társaságot.

Nemsokára megérkezett Farkas őrnagy is. Átvette a nyomozás Irányítását,

Kovács félreMvta Zsoldost:

— Hol van Ildikó?

— Elküldtem lefeküdni. Nagyon kiborította a dolog. Kapott egy sevenálin jekciót.

—• Lehetséges hogy ez nem a mi szatirunk? — kérdezte Farkas.

— Mindenesetre szokatlanul viselkedett. Az orvos szerint semmi nyom nem mutat arra, hopv erőszakot akár csak meg is kísérelt volna..,

— Bíznunk benne, hogy délés gyors ítélkezéisű formát — mások fölött. Bizonyos, hogy e tekintetben a mindennapi élet sodrásában elsőként Ilyenfajta morális gyengeségek tűnnek a szemünkbe.

A morál értelmezése azonban e szűk keretek közül eleve kikívánkozik tágabb terekre. S nil több: a közösség megszabta erkölcsi normák r#nd- szerépítményében első helyre az ember és munkája viszonyát, morális kapcsolatát kell tennünk. Következik ez többek között abból is, hogy1" a munka és erkölcs kapcsolatáról, összefüggéséről ma már másképp kel! szólnunk, új hangon, mint tették azt a korábbi társadalmi formációkban, amelyek lényegéből következett az ember és munkája elidegenedésének hangsúlyozása, a tényleges munkavégzés és a Haszonszerzés, gazdagodás, gyarapodás különválása.

Keveseknek adatik meg az a többleterő, hogy egyéni érdekeikről, eélialkról tartósan, aszketikusan lemondva, önmaguk ellenében kizárólag a közérdek szolgálatában leljék a ■ boldogsrtgérzet forrását. Társadalmunk célja egyébként sem a mindenről lemondó ember formázása. Kétségtelen: adódnak helyzetek, amikor magunk fölött mondunk ítéletet, ha nem vállaljuk a közösség érdekében az egyéni érdek feláldozását. A rendkívüli helyzetekben egyébként az ember legkiválóbb »rendhagyó«« tulajdonságai is megnyilvánulnak: tűzesetnél, vízből mentésnél, s máskor Is nemegyszer mondjuk tehát: »élete kockáztatásával*«. Hazánkban ma már a legtermészetesebb lehet, hogy nem nézzük minden mozdulatunknál: mennyit fizet ez nekem?, mi a hasznom ebből? — az ideált közelítő sokasodó példa az, amikor az embernek lételeme a cselekvés. Ebben a természetes eselekvésközeg- ben kell egyeztetnünk b'zo- nyos határok között az egyéni és a közérdeket.

Tartós feszültség esetén, ha nem becsülik meg munkámat, elpárolog az addig szilárdnak látszott kapcsolat megtartó ereje. A »vándormadár« kifejezés az embernek a munkához fűződő többé-kevésbé negatív viszonyára utal. Ez nem azonos azzal, amikor a munkásember vágyait, céljait követve helyét keresi a nap alatt — a cselekvés szabadságának közhasznú értelmezésében. Természetes vágyunk: megtalálni a számításunkat, de az is, hogy egy egész közösség legyen elégedett tevékenységünkkel, mert akkor érezzük igazán létünk értelmét, a cselekvés humánus megtartó erejét. J.

előttre olyan állapotban lesz, hogy részt tud venni a vizsgálatban,

Saci reggel pihenten és nyugodtan ébredt. Vállalta a feladatot. Ildikó is előkerült.

Aztán sorra vették az egyelem hallgatóit, A terepet a rendőrök körülfogták, ha netán valaki menekülni próbálna.

Évfolyamonként és osztályonként létszámel'enőrzést tartottak. Beadták a hiányzók névsorát Aztán elvonultak Saci és’Ildikó előtt.

A kísérlet eredménvtelen maradt. Egyik lány sem ismerte fel támadóját. Délután vé- «noiá-t-óir a helybéli hiányzókat. Semmi.

— Ezek után nincs értelme. ho«v maga visszam'm'«*n az egyetemre... — mondta. Kovács Ildikónak.

— Engedje meg, hogy egy napig még ott legyek — kérte a lány. .

— Ahogy akarja, v

Délben értek a városba.

Ahogy az emberek a rendőrautóba néztek, abból tel'esen világos volt, hogy már mindent tudnak A Levendulában újra telt ház volt,

Zöldi szónokolt:

— Rosszul tájékoztatják a sajtót. Itt tenni kell valamit.

Ambrus úr leszállt a közel- keleti kérdésről. Most még Te- rebesl is elismerte, hogy formában van.

Megtakarítani, amit lehet de ne a jövő év terhére

Ésszerű takarékosságra van szükség mezőgazdasági üzemeinkben — írtuk egy héttel ezelőtt lapunkban —, hogy az Idei, nagyon jónak és biztatónak indult, majd aszályosra fordult Időjárás kártételeit ellensúlyozhassák. Bátorkodtunk föltételezni, hogy minden gazdasági vezető tgdja, ml az, ami az ésszerűség határai között van, s e határok között Igyekszik megkeresni a csorba kiköszörülésének szinte termelőszövetkezetenként, állami gazdaságonként változóé lehetőségét.

Mindjárt az első ilyen témájú tanácskozáson — hogy úgy mondjam — »kapásból« élhangzott néhány ötlet: weö- nézni a munkabéreket, az ah katrész-fölhasználást, és . egy- általán a költségeket, nincs-e valahol lazaság, amelynek következtében indokolatlanul szétcsordogál a forint, Ugyanitt mondták <?1 a részvevők, hogy megszívlelendő, kell-e annyi műtrágya őszi kiszórásra, mint amennyivel számoltak; igényli-e a tervezett mennyiséget a talaj, az abba szánt növény? Egyszóval, annak az elképzelésnek adtak hangot, hogy a költségmegtakarítás egyik formájaként a műtrágya »megfogását« választják. Hangsúlyozni kell, hogy ebben az elgondolásban van logika, helyeselhető is, föltéve, ha úgy nyúlnak a megvalósításhoz, ahogyan abban megállapodtak, és ahogyan azt a szakszerűség diktálja: alapos talajvizsgálatnak kell megelőznie a döntést! Ellenkező esetben súlyos, be nem látható károk következhetnek a jövő esztendőben: a tagoknak nem lehet megmagyarázni az osztalék csökkenését, a magtárak ürességét egyetlen ilyen meggondolatlan őszi döntéssel. A szükséges mütrágyamennyiséget tehát nem lehet büntetlenül megvonni a talajtól, melybe a jövő évi betakarítása növénynek a magját szánják — ez is olyan tétel, amit minden szakember ismer. Éppen ezért fontos a laboratóriumi vizsgálat,

A közelmúltban néhány termelőszövetkezeti vezetővel beszélgettünk erről a témáról, íme, a véleményük, Mészáros József nagyatádi tsz-elnök: »Már többen mondták nekem a szövetkezetben, hogy próbáljuk a műtrágyán megpsó- rolni a költségeket, Mondtam, hogy ez nem megy. Nekünk lesz kárunk abból, ha nem adjuk meg a termőföldnek, amit kíván. Ez az <anyag nagyon elkel nálunk a talajerővisszapótláshoz, itt mi nem takaréltoskodhatvnk ,,.« Nagy József, a kutas! tsz elnöke; “Ügy számolunk, hogy nekünk tíz-húszszázalékkal töhb műtrágya kell jövőre, mint amennyit az idén felhasználtunk. igyekszünk is gondoskodni arról, hogy ez a meny- nyiség idejében rendelkezésünkre álljon,,,« Horváth László nagybajomi tsz-elnök; »Ha takarékoskodunk Is a műtrágyával, ezt alapos, ta- lajvizsgálati eredményekre építjük, Semmit sem veszünk

el abból, ami tényleges idényként jelentkezik, hiszen önmagunknak ártanánk vele. Egyébként megtakarítást próbálunk elérni a silásds munkáiban: műhelyünkben olyan megoldással kísérleteznek, amellyel a silóbetakarító gép egy menetben karbatriido t adagol a fölaprított zöldtakar- mányhoz, így már a pótkocsira keverten került a tartósításra szánt takarmány. ■, * Három vélemény mindhárom az ésszerű takarékossá- got példázza. Bizonyosan több ilyet és hasonlót lehetne te iálni a megyében, ám a cél az, hogy mindenütt jól válaszszák meg a takarékossági módot, és sehol se hozzanak a jövől évet *aláásó, a terméé eredményekét károsan befő lyásoló döntéseket. És itt nem csupán a műtrágyára gondolunk, hanem .az ősszel esedékes, a következő évet megalapozó többi tennivalókra így az őszi mélyszántásra is! Tapasztalat bizonyítja, hogyan fejlődtek, milyen, szép hozammal kecsegtettek a tavamé vetett kapások, s ebben a tavaly ősszel elvégzett mélyszántásnak is rész# van, Nem ezen múlott, hogy a szép ’ ' látások nem váltak valóra, i még az aszály sem fogott F úgy a kapásokon ott, aho őszi mélyszántást kapott a föld, mint ott, ahol ezt elmulasztották. Az előrelátó, fele lősséggel munkálkodó tsz-ve- zetés nem feledheti, hogy nemcsak az idén, hanem jövőre is lesz zárszámadás...

Hernesz Ferenc

ÚJ feltétetek a kiváló eím elnyeréséhez

Minden tanácsi vállalat pályázhat

Kizáró ok az adócsalás, az indokolatlan áremelés

ŰJ, KORSZERŰBB értékelés alapján ítéli, oda ezután a megyei tanács vb és az SZMT elnöksége a tanácsi vállalatoknak a kiváló vallalat címet és az elismerő-dicsérő oklevelet. Az új gazdasági szabályozók indokolták, hogy megváltozzon az értékelés, Ezután is minden tanácsi vállalat pályázhat e kitüntető címre, az értékelő bizottság javaslata alapján azonban kót-két vállalatot tüntet ki a megyei tanács vb és az SZMT elnöksége kiváló címmel, illetve dicsérő oklevéllel. A pályázatok elbírálásában előzetesen részt vésznek a megyei

— Világos ez, kérem. Azt igazi tettes olyan valaki, akit! kínos lenne leleplezni. Keres-j nek hát egy madarat, egy nl-j molistát, akire rávarrják aj dolgot...

— Uraim! Én kinyomoztam,* hogy ez a Borzák nem is le- i hetett a tettes — mondta Zöl-j di, aki ezúttal eddigi fenntartásait félretéve Ambrus úr asztalához telepedett, — Az ipse kórházban volt.

— De hol van Kerekes? —. kérdezte valaki.

— Felhívom! Tegnap adott egy nyilatkozatot, hogy a népfrontbizottság - köszönetét fejezi ki a rendőrségnek. Gratulálok neki —- mondta Zöldi aki mindig irigyelte Gergely bácsi népszerűségét.

— Kerekes Gergelyt kérem Kézcsókom! Gergely bácsi?

— Rosszul van —« hallotta Kerekesné hangját, — Amiko- meghallotta, hogy mi történt, kapott egy szívrohamot. Tudtam én. hogy ez lesz a vége De bocsánat, most jött, uz orvos .,.

— Mi van? Beolvastál neki — kérdezte Terebesi a vissza-, térő Zöldit.

— Az öreg szívrohamot kapott.

Lilláeska, ezúttal seszinű J tüskehajával, felsírt a k'ávé-i gép mögött. Mindenki meghal-j lotta.

f , .♦

(Folytatjuk.)

tanács osztályai és a szakmai

szakszervezetek megyei • bizottságai is. A kitüntetéseket a hagyományoknak megfelelően ezután is a május elsejei ünnepségek alkalmából kapják meg a tanácsi vállalatok, Ha valamelyik vállalat olyan kiemelkedő munkát végzett, akkor fölterjesztik a Minisztertanács és a SZOT vörös vándorzászlójával való kitüntetésre.

Cigány Károly, az SZMT közgazdasági bizottságának munkatársa elmondta, hpgy a gazdasági évet követő március 5-ig kell beadni a pályázatokat az igazgató, a párttitkár és az szb-titkár aláírásával a megyei tanács illetékes osztályának és a szakmai szakszervezet megyei bizottságának. Ebben többek között értékelni kell, mennyi a munkások, alkalmazottak száma, a bérszínvonal, a nyereség, a teljes termelési érték, az árbevétel, a túlórák száma, a kifizetett kötbér, a kapott állami támogatás az előző évekhez képest, Az értékelésnél mérvadó a munkavédelem helyzete is: hány baleset történt, mennyi nap esett ki a termelésből, Figyelembe veszik, mit tett a vállalat a munkakörülmények javításáért: hogyan támogatta a nagycsaládosokat, a gyermeküket egyedül nevelő anyákat, a bölcsődéket és óvodákat, mennyivel járult hozzá a lakásépítéshez. A szocialista munkaverseny helyzete, a szocialista brigádok és brigódta- gok száma szintén fontos a megítélésnél.

A vállalat eredményének értékelésében sokat nyom majd a latban, hogy milyen áremelést hajtott végre, milyen haszonkulcsot alkalmazott az engedélyezetthez képest, milyen a műszaki fejlesztés, az újító mozgalom, törekedtek-e a munka termelékenységének növelésére.

Mérlegre kell tenni azt is, hogyan hajtották végre az üzemben a megye fejlesztésére hozott párt- és tanácshatározatokat, érvényesült-e az üzemi demokrácia.

A munkakörülmények javítása érdekében tett intézkedések közé számít, ha gépesítették a nehéz fizikai munkát, javították a nők helyzetét* megszüntették az egészségre ártalmas, zsúfolt munkahelyeket, korszerűsítették a világítást, fűtést, csökkentették a zajártalmat, a fizikai és Idegrendszeri megterhelést, kicserélték a korszerűtlen termelő- berendezéseket,

Még néhány fontos szempont az értékeléshez: a dolgozók szakmai és politikai továbbképzésének helyzete, a társadalmi tulajdon védelme, a vállalat tervében, kellek ti" szerződésében tervezett szociális vagy • kulturális létesítmény megépítése. Azt is beszámítják, ha a vállalati könyvtárt rendszeresen fejlesztik, támogatják, a tömegszervezetek pedig növelik az olvasók létszámát. A kereskedelmi vállalatok esetében lényeges, hogy milyen a lakosság ellátása felhaszná’ták-e a kockázati alapokat, töreked - tek-e a több csatornás áru- beszerzésre, a szolgáltatások bővítésére.

kizAró OK a pályázató ; való részvételből, ha indok«' lattan áremelést hajt végre vállalat, mulasztásából cső' kulásos vagy halálos baler«, történik, ötezer forintnál r gyobb adócsalás fordul el" illetve társadalmi tulajdo • ellehl bűncselekmény. A kereskedelmi és vendéglátó vállalatokat kizárja a pályázatból a fogyasztói érdekek gyakori, illetve súlyos megsértése.

Akkor sem pályázhatja nv g a kitüntetést a vállalat, ír nem tartja be, illetve me--- sérti azokat az elveket, am lyeket a kollektív szerződé ben, a munkavédelmi és sz' ciális Intézkedési tervb« 1 vagy szabályzatban rögzíts' ha nem veszi figyelembe munkaerő-gazdálkodással kapcsolatos rendelkezéseket, emiatt szabálysértési eljár" indítanak, vagy a szakszervc zet kifogást emel.

A «nai követelményekbe sokkal jobban alkalmazko' nak a pályázat föltételei, tanácsi vállalatok úgy dolgo-. nak, hogy jövő évi pályáztukban minél több féjlődésrűl adhassanak számot.

L. G.

SOMOGYI WÉPLAr

Csütörtök, 197t. szeptember 2.