Somogyi Néplap, 1971. augusztus (27. évfolyam, 179-203. szám)
1971-08-11 / 187. szám
Horgolt, ujjatlan ruha kabáttal A modellt kétszálas gésa fonallal, 2-es horgolótűvel készíthetjük. Pontos szabásminta alapján gyorsan meglesz a mutatós, de mégis könnyű mintájú együttes. 1. jsor: A láncszemsort behorgoljuk egyráhajtásos pálcával. 2. sor: 3 láncszem, egyráhajtásos pálca a következő pálcára. A második, majd továbbiakban a 3. pálcára három egyráhajtásos pálcát öltünk, végül egy pálca kimarad, és a következőre 2 egyráhajtásos pálcát öltünk. 3. sor: 3 láncszem, az egyráhajtásos pálca utáni láncszemívbe 3 egyráhajtásos pálcát öltünk, a továbbiakban minden két csoport közé öltünk egy csoportot, s végül egyráhajtásos pálca. 4. sor: 3 láncszem, egyráhajtásos pálca a 3 pálca első pálcája után, 3 pálca minden két csoport közé, s végül 2 egyráhajtásos pálca. 5. sor: 3 láncszem, minden pálcára egy pálca. A 2—5. sorokat ismételjük. A befűzéshez 120 cm hosszú láncszemsort horgolunk, és ezt két oldalt behorgoljuk szorosszemmel. Az egyes részeket kifeszítve átgőzöljük. összevarrás után a nyakát, a karöltőt, a ruha alját, a kabát ujjait két soron behorgoljuk szorosszemmel és egy soron bepi- kózzuk. Az egész kabátot körülhorgoljuk egy soron egyráhajtásos pálcával és azután egy soron pikóval. Szegedy Béláné fi rossz testtartás gyakran önbizalomhiányból ered A jó vagy rossz testtartás számos tényezőből ered. Az egyik — talán a legfontosabb —- a gyermek csontozata. Látunk embereket, akik kisgyermek koruktól kezdve lógó vállal baktatnak, éppen úgy, mint az apjuk. Vannak gyerekek, akik laza izomzattal és Ízületekkel születtek, ezek bizony görbe lábúak maradnak, akármennyi D-vitamint is kapnak. Más gyerekek viszont feszesebb tartásúak mozgásban és nyugalmi állapotban egyaránt, szinte, nem is tudnak lazítani. Ezenkívül bizonyos betegségek is befolyásolják a testtartást. Sok gyermek hanyag testtartása, csoszogó, lompos járása azonban csupán önbizalomhiányból ered. Ha a gyermeket túl sokat bfrálgatják otthon, esetleg nehézségei vannak az is iskolában vagy más közösségben, mozgásában is bizonytalan lesz. Az élénk, magabiztos egyéniség a járásban, testtartásban is megmutatkozik. Ezt az önbizalomhiányt láthatjuk például a magas* félszeg serdülőkön is, akik gyakran rászoknak a behúzott nyakú, előre- vagy félrehajtott fejtartásra. A szülők persze nem is gondolják, milyen szoros a kapcsolat az érzelemvilág és a testtartás között. Állandóan figyelmeztetik gyermeküket a rossz testtartásra: ne lógasd a vállad. Már megint hogy állsz? Húzd ki magad! stb. Ezek az állandó figyelmeztetések, szidások persze semmit sem használnak. Különösképpen nem használnak olyan gyermeknek, aki éppen a szülők állandó figyelmeztetése miatt lett görnyedt. A legjobb eredményt általában az iskolai gyógytornával vagy ortopédiai gyakorlatokkal, orvosi kezeléssel érhetjük el. A szülők aztán ellenőrizhetik az otthonra előírt gyakorlatok elvégzését. Mindezt persze nyugodt, barátságos modorban. A szülők legfőbb tennivalója növelni a gyermek önbizalmát azáltal, hogy segítik iskolai eredményeik javulását, megfelelő társaséletet alakítanak ki körülötte, és ügyelnek arra, hogy a gyermek otthon is öntudatos és megbecsült tagja legyen a családnak. Igazságok és tévedések a gombák korái Többször írtunk már arról, hogy a gomba kitűnő élelmiszer. Ízesíti, színesíti az ember étrendjét, aránylag köny- nyen emészthető fehérjéje hasznos tápanyag, és a fűszer- szegény diétában különös jelentősége van. ... de — sajnos — veszedelmes is! A könnyelműségnek leggyakrabban a téves — sőt sokszor a babonás — felfogás az oka. Például a tévhit azt tartja, hogy az a gomba nem lehet mérges, amelynek a töréslapja nem barnul meg, nincs kellemetlen szaga, nem csípős az íze, a leve, vagy főzete nem feketíti meg az ezüstkanalat, vagy melynek a levét homokon átszűrték. Mindez ostoba mendemonda! Akik ezeket elhiszik, sokszor igen drágán fizetik meg a tudatlanság és könnyelműség árát. A mérges gombát nem lehet méregteleníteni! Az is téves felfogás, hogy az ehető gomba is mérgessé válik, ha mérges gomba közelében, döglött állat környezetében, vagy mérgezett talajon nőtt. Az igaz, hogy az ehető gomba is ártalmassá válhat, ha nem friss. A gombának magas a víztartalma és könnyen bomlik a fehérjéje. Nyári melegben nyers és főtt állapotban egyaránt gyorsan megromlik. Kitűnő táptalaj a kórokozó baktériumok számára is. Ez az igazság a rémhír ellenében. Tehát még a frissen szedett vagy vásárolt gombát is tanácsos azonnal megfőzni, tüstént elfogyasztani. Az ételmaradékot ne rakják félre. Még a kutyának se adják! A sok általános tudnivalón túl joggal kérdezhetik olvasóink, hogyan károsítják a mérges gombák az emberi szervezetet? Egyes fajták csak emésztőszervi ártalmat okoznak: hányingert, hányást, hasfájást. Az ilyen mérgezettek hamarosan meggyógyulnak. Más gombák az idegrendszerre hatva súlyosabb mérgezéssel járnak. Izgatottság, látási,, hallási zavarok, eszméletvesztés szerepelnek a panaszok között. Ismét mások vérkárosítók. A vörös vértestek mérgei. Ezek sárgaságot, vérvizelést okoznak, szemben az előbbi csoporttal, amelynek mérgezettjei úgy viselkednek, mintha megbolondultak volna. A legsúlyosabbak a májra ható gombamérgek. Ezek közé tartozik a csiperkegombával könnyen összetéveszthető gyilkos galóca mérge. A gyilkos galóca, ez a szürkés-zöldes- fehéres kalapú, alatta fehér lemezű gomba, amelynek tönkjén felül fehér hártyás gallér, alul- ugyanilyen bocs- kor van, és amelynek fiatal nemzedékét ez a fehér hártyás burok teljesen beborítja, tökéletesen rászolgál a nevére: gyilkos! Elfogyasztása után fél—másfél napig panaszmentes lehet a beteg, de ez idő alatt a veszedelmes méreg felszívódik és olyan súlyos bél-, máj-, vérkárosodást okoz, hogy csak a leggyorsabb és legszakszerűbb kórházi kezelés mentheti meg a szerencsétlen mérgezett életét. Ezért kell a gombafogyasztás után rosszul lett beteget azonnal — minden késedelem mellőzésével — kórházba szállítani. Mik a nyugodt gombafogyasztás biztos feltételei ? Először az, hogy csak gombatelepen tenyésztett gombát vásárol valaki és a gyűjtött gombához még bizalma sincs. Másodszor: ha az önmaga által szedett gombát bemutatja a gombaszakértőnek, aki a begyűjtött anyagot .darabonként gondosan átnézi, vagy ha a piacon vásárláskor az eladótól a gombaszakértő írásbeli igazolását követeli. De még az ilyen gombát is frissen kell megfőzni és a legközelebbi étkezés során elfogyasztani. Dr. Buga László OTTHON \Atetn jobb a _ A lghero, Olaszország. Vízisízők részére tervezett öltözék — de már a jövő évre. (MTI Külföldi Képszolgálat). i' ŐSI FERENC ==sfy%] öntöz a varos — Ez természetes. De arról oeszéinetne, nogy mi történt. A városban mindenütt ez a téma. — Más dolog pletykálni, és más hivatalosan nyilatkozni — jelentette ki Kovács hadnagy. — így igaz. A pletykát már hallottam, most már csak a nyilatkozat hiányzik. De bármilyen ügyes riporter volt is a Szávai, üres blokkal távozott. Kovács kifejtette, hogy felesleges a pánikot fokozni. Különben sem tudnak egvelőre semmit. Szávai elkeseredetten ment el Kerekes Gergely bácsihoz, a népfront városi titkárához. Onnan mindig tudott hozni néhány nyilatkozatot •.. Alig egv hét telt el a szatír felbukkanása óta. A posta ötösével hozta — jórészt névtelenül — a feljelentő leveleket. Nem akarok nemzeti érzésekbe gázolni, de ha a téli sportokban is úgy jeleskednénk, mint a levélírásban, akkor a magyar Himnuszon kívül mást nem játszhatnának a téli olimpián. Kovács hadnagy mindegyik levelet füzetesen átolvasta, de ha valamennyit ki akarta volna vizsgálni, egy külön osztályt kellett volna felállítania. Sza- tírsággal gyanúsítottak tisztes városi hivatalnokokat, egy nyugdíjas mozigépészt, a futballcsapat kapusát, sőt egy láthatóan gyerekkéz rótta füzetlap biztosan állította, hogy a szatír nem más, mint Gazda Géza matematikatanár. Egyik levél, amelynek alján özv. Máthé Lajosné szerepelt, részletesen leírta, hogy a szatír, akinek a neve Tóth Lajos, megtámadta Kocsis Gáspár - nét. Miután a levélben pontos cím is volt, Kovács kiszállt a' helyszínre. Előbb á feljelentőt kereste. — Ja, a levél miatt? Már nem aktuális a dolog — mondta özv. Máthé Lajosné. — Ki ez a Tóth Lajos? — Hát az élettársam. Tetszik tudni, én láttam, amint a kertben megtámadta azt az asszonyt, de aztán kiderült, hogy nem is nagyon kellett aztat támadni, mert egy olyanféle... Az én Lajosom meg olyan nagytermészetű ember... Ha nem adok neki azonnal vacsorát, hát azonnal üt... Ha meg nem akarnék a kedvére tenni, hát... — Mi lenne akkor? — Aztat nem tudom, mert én mindig akarok . .. Ekkor jött be Lajos. Tele volt vele az ajtó. — Maga jött azzal a rendőrségi kocsival? Hát jó! Tudtam én, hogy baj lesz. Az a szemét Pavlovics! Mondtam, hogy ne lopjuk el azt a tíz gerendát... most meg rám akarja kenni, pedig összesen egy százast kaptam érte, a többit ő tette el. — Lajos! Az úr... az elvtárs a Kocsis Gáspárné miatt van itt... — Hát annak meg mi panasza lehet énrám? — húzta ki magát Tóth Lajos. — Hát erre majd később visszatérünk — mondta a hadnagy és azon mosolygott, hogy két hete a nagy pangásban hogy tudott volna örülni egy ilyen ügynek is. Amikor visszatért a kapitányságra, Sípos jelentette: — Egy asszony van itt. Megtámadta a szatír... Az ügy kezdett egyre kínosabb lenni. A harmadik eset is igaz volt. Az áldozat egy harmincéves asszony. Űj dolgot ő sem mondott el. Az elkövetés módja hasonló volt, mint a két másik esetben. Balázsnét is hátulról támadta meg a szatír, neki is a fülébe súgta, hogy hazavágja, ha kiabálni merészel. A helyszín ebben az esetben is a nagyerdő volt. Az asszony egyetlen — nem túl használható — új nyomot adott: a férfinak egy jelvény volt a kabátján, valószínűleg sportjelvény. A dulakodás közben meg is sértette az arcát. Kovács már alig mert az utcára menni, mert lépten- nyomon megállították, és a szatírról érdeklődtek. Kovácsot ugyanis mindenki ismerte. Itt nőtt fel, az apja postás volt, anyja ma is itt él. Innen ment tiszti iskolára, és egyedülálló édesanyja miatt ide kérte magát vissza. A fél város csak Lacinak szólítja, és nem ritka, hogy valaki a másik oldalról rikkant rá: — Lacikám, elfogtátok már azt a szatírt? Nem? Hát mi az istenért kapjátok ti ott azt a nagy fizetést? Hogy felírjátok, aki tilosban parkol?... Kovács egyre idegesebb lett. Ügy érezte magát, mint a sakkversenyző, aki időzavarba kerül. Már a megyei kapitányság is több esetben érdeklődött a nyomozás állása felől. Attól félt, hogy ha nem tud valamit felmutatni, a megyei kiküld »segíteni« valakit, aki mellett ő már labdába sem rúghat... Ezen a napon a kiserdőben töltötte az estét. Szép, krémszínű civilruháját vette fel, és ráérősen sétálgatott. Enyhe május volt, még élvezte is az üdezöld tavaszi erdőt. Különösen a nőket figyelte. Megpróbálta a szatír szemével nézni őket. De ez nem ment. (Folytatjuk.) A sajt magas tápértékű, bőséges fehérjetartalmú, ízletes táplálék, szinte nélkülözhetetlen a kulturált étkezésben. Konyhai felhasználása igen sokoldalú, rendkívül sokfajta változatban készíthető. A sajt jól kiegészíti az étkezést hideg vacsoránál, hideg húsfélék és felvágottak mellett. Sokféle szendvics készíthető belőle. Kitűnő ízűek az újabban népszerűvé vált meleg sajtos szendvicsek is, de nélkülözhetetlen az úti- és kirándulócsomagokban is. Számos jóízű hús- és halétel készül sajttal, valamint a sajtos tojásételek, sajtos előételek (sajtpuding, sajtos ropogós stb.) sora teszi gazdagabbá ételsorainkat. Számos levesünket ízesíthetjük vele, és mind jobban elterjed a sajt bizonyos kombinált saláták készítésére is. SAJTOS FÁNK 1 dl vizet 100 g vajat és 100 g lisztet csipetnyi sóval lábosban folytonos keverés közben addig főzünk, amíg a kanálról és az edény oldaláról leválik. Azután egyenként 3 egész tojást keverünk bele, majd az egészet idomítózsákba töltjük, és a gyengén zsírozott sütőpléhre sima nyomócsővel nagyobb dió nagyságú gömböket nyomunk. 15 perces pihentetés után forró sütőben világosra sütjük. Ha a fánkok kihűltek, tetejüket levágjuk, és melléje tesszük. Az alsó részt ugyancsak idio- mítózsák segítségével megtöltjük sajtkrémmel úgy, hogy a fánkból kissé kiálljon, majd a levágott fedeleket a krémre helyezzük. TEJFÖLÖS, SAJTOS MÄRTÄS KÉSZÍTÉSÉ 4 dkg vajból és 3 dkg lisztből világos rántást készítünk, és ezt 2 dl forró tejjel fölen- ; gedve, habverővel gyorsan simára keverjük. Megsózzuk, megborsozzuk, egy csipetnyi reszelt szerecsendióval ízesítjük. Ha kezd besűrűsödni, egy dl tejfölt keverünk hozzá, habverővel simára keverjük benne, és beleadunk még 8 dkg reszelt sajtot, időnként megkeverjük, 8—10 percig lassan főzzük. Ekkor egy kis tálkában fél dl tejfölben kikeverünk két tojássárgáját, és a mártást finom szűrővel rászűrve, habverővel simára keverjük és forrpontig hagyjuk a tűzön. Tálaláskor még egy diónyi | nyers vajat habverővel elke- | verünk benne, és utána íze- | sítve, forrón tálaljuk. SAJTOS SALÄTA ♦ 1 dl olajból és 1/2 dl ecet- | bői salátaecetet készítünk, | megsózzuk, borsozzuk. Egy kis ♦ darab ecetesuborkát, egy kis | fej hagymát és kis csomó j zöldpetrezselymet együtt összevágunk, és hozzákeverjük a salátaecethez. Ekkor 15 dkg, kisebb cikkekre vágott trappistát, 20 dkg felszeletelt friss paradicsomot és két, karikára vágott kemény tojást keverünk el benne, utánasózzuk, ízesítjük és üvegtálkán, kiterített salátalevélen, jól lehűtve tálaljuk. Más: Ugyanolyan fűszerespetrezselymes salátaecetet készítünk, mint az előbbi salátánál. Belekeverünk 15 dkg szeletkékre vágott ementálit, 2 főtt tojást karikára vágva és 1 szép fej fejessalátát kisebb levélkékre szaggatva. SOMOGfl NÉPtAP Szerda, 1971. augusztus 11.
