Somogyi Néplap, 1971. augusztus (27. évfolyam, 179-203. szám)

1971-08-06 / 183. szám

Lesz-e megegyezés Jordániában? A bejrúti L’Orient értesülé­se szerint Ammanban hama­rosan megegyezést írnak alá a jordániai kormány és a Pa­lesztinái Felszabadítási Szer­vezet képviselői. Ezt követően Vaszfi Teli miniszterelnök le­mond, és átadja helyét Abdel Hamid Saroknak, a Jordánia jelenlegi washingtoni, vagy Zied Rifainak, a jelenlegi londoni nagykövetének. A L’Orient úgy tudja, hogy a megegyezés utolsó simításai­nak megtételére érkezett szer­dán Ammanba Omar Szakkaf, Szaúd-Arábia külügyi állam­minisztere. Ami magát a jordániai— Palesztinái megállapodást il­leti, a jól értesült bejrúti lap úgy tudja, hogy lényegében a tunéziai gondolatmenetet kö­veti: a gerillaszervezeteket az El' Fatah vezetése alatt egye­sítik, a mozgalom tiszteletben tartja Jordánia szuverénítás- sát, és akcióit a megszállt te­rületekre korlátozza. (MTI) Boszorkányperek görög ßldön Tizenhét fiatal a bíróság előtt Brutálisan megkínoztak a kihallgatások során több gö­rög fiatalt, akiket azzal a vád­dal állítottak bíróság elé, hogy összeesküvést szőttek a rendszer megdöntésére. A 17 vádlott — közöttük 9 diák és három nő — január óta van letar­tóztatásban, és most folyik ügyük , tárgya­lása. A vád­lottak közül a bíróság előtt 14-en kijelen­tették, hogy a kihallgatások során brutáli­san megkínoz­ták őket, töb­bek között elektromos árammal és az úgynevezett »flangával« — vasrúddal — ütötték a talpukat. Az egyik vádlott a tárgyaláson levetet­te cipőjét és bizonyítékként megmutatta a talpát borító sebeket. A vádlottak elismerték, hogy gük célja a demokratikus rendszer helyreállítása és az oktatás demokratizálása volt. A vád szerint a szervezet lé­nyegében az illegalitásba kényszerített Görög Kommu­Képünkön a gyalusra. két fővádlott a győzelem jelét mutatva érkezik meg a tár­(T elefoto — VPI—MTI—KS) Éjszakai szavazással, királyi szentesítéssel Szakszeryezetellenes törvény ^-Britanniában Nagy­Csütörtökön csaknem egy éves parlamenti huzavona után, több módosítással felhí­gítva bár, de végül is életbe lépett a Heath-kormány szak­szervezetellenes törvényjavas­lata, az »ipari kapcsolatok törvénye«. A királyi szentesí­tés az éjszakai parlamenti szavazást követte, amelyben a Heath-kormány 37 mandá- tumos többséget ért el. A törvény egyelőre csak »írott malaszt« marad, ugyan- • is egyes konkrét rendelkezései csak akkor válnak kőtelező­vé, amikor napvilágot látnak a vonatkozó miniszteri utasí­tások, végrehajtási útmutatók. Robert Carr foglalkoztatásügyi (munkaügyi) miniszternek Londonban és Edingburgban meg kell szerveznie az »ipari kapcsolatok bíróságát«, amely ítélkezni lesz hivatott a mun­káltatók és munkavállalók számos vitás ügyében, feltéve, ha a szakszervezetek nem fog­ják bojkottálni. Mivel a törvény még csak hónapok múlva éreztetheti ha­tását, nem valószínű, hogy a szakszervezeti mozgalom azon­nal országos tiltakozási kam­pányt indít ellene. A szakszer­vezetek szeptemberben Black- poolban összeülő kongresszu­sán azonban megvitatják majd, hogyan vegyék fel a törvény ellen a harcot. (MTI) Képünkön: Wilson az angliai ellenzék vezére egy hajógyári munkással tárgyal Glasgowban. CTelefoto — AP—MTI—KS) A Steiner-ügyben Elhangzott a vádbeszéd tagjai a Rigasz Feraiszról (XVIII. századi görög költő és hazafi) elnevezett szerve­zetnek, de visszautasították az ellenük irányuló vádakat. Ki­jelentették, hogy tevékenysé­nista Párt egyik csoportját képviseli, és célja a kommu­nista hatalomátvétel volt. A vádak alapján a csoport vezetőit halálra ítélhetik. (MTI) Amerikai „törvénybúzás,, Újra a szenátus elé kerül Az amerikai 297 szavazattal képviselőház ! sának végső időpontját meg- 108 ellenében határozandó. Az időpontot a korábban elfogadta azt a tör­vényjavaslatot, amely további két évre meghosszabbítja az amerikai hadsereg feltöltésé­nek behívásos rendszerét. A törvényjavaslat egyúttal fel­hívja Nixon elnököt, hogy kezdjen tárgyalásokat az Indo­kínában állomásozó amerikai fegyveres erők teljes kivoná­Csütörtökön a szudáni fő­városban a hadbíróság foly­tatta Rolf Steiner ügyének tár­gyalását. A hírhedt nyugat­német zsoldos ellen az a vád, hogy nemzetközi Szervezetek ügynökeként a központi kor­mányzat elleni harcra képez­te ki a dél-szudáni lázadókat. El Rasid főállamügyész két­órás vádbeszédében ismertet­te Steiner életútját, az afrikai haladó mozgalmak ellen el­követett bűncselekményeit, majd elmondta, hogy a nyu­gatnémet zsoldos, aki koráb­ban az idegenlégióban szolgált, 1969 júniusában hamis nyu­gatnémet útlevéllel utazott először Ugandából Szudánba. A nyugatnémet, az amerikai és a brit titkosszolgálattal kap­csolatban álló, úgynevezett jó­tékonysági szervezetek meg­bízásából második szudáni út­ja alkalmával Steiner maga vette át a dél-szudáni szaka irányítását. A főállamügyész hangsúlyozta Izrael szerepét az akcióban: a dél-szudáni lá­zadók pártfogolása az arabok Izrael-ellenes frontjának gyen­gítését célozta. — Izrael jelentős katonai segítséget nyújtott a dél-szu­dáni lázadóknak — fűzte hoz­zá a főállamügyész. A vádbeszéd elhangzása után a tárgyalást szombatra napolták el. (MTI) RÖVIDEN Brezsnyev, az SZKP főtit­kára és Podgornij, a Szovjet­unió Legfelső Tanácsa Elnök­ségének elnöke csütörtökön ta­lálkozott a Szovjetunióban üdülő Erich Honeckerrel, az NSZEP KB első titkárával. Budapestre érkezett tegnap az Izraeli Kommunista Párt küldöttsége Davdi Kheninnek, a politikai bizottság tagjának, a kb titkárának vezetésével. A jugoszláv kormány ülést tartott, s ezen az időszerű gaz­dasági problémákkal foglalko­zott. Elsöprő fölénnyel megsza­vazta az indiai parlament al­sóháza azt az alkománymódo- sítást, amely teljhatalommal ruházza fel a törvényhozást az indiai alkotmány bármely ná­szénak módosítására. Jean Chretien, Kanada északi területeinek miniszte­re csütörtökön hazautazott Moszkvából. Kanada nem támogatja az Egyesült Államok »két Kína-­politikáját — jelentette be Trudeau kanádai miniszterel­nök. Kína és Törökország a hi­vatalos formaságok rendezése és a gyakorlati teendők elvég­zése után nagykövetet cserél. Ä tajvani rezsim hazahívta nagyköveteit Kelet-Ázsiából és a Csendes-óceán térségéből. Letartóztatta Antonio Dos Santost, az újságíró-szövetség titkárát a portugál állambiz- tonsági rendőrség. Halasszák el a ténymegál­lapító küldöttség útját, kérte Sékou Touré guineai elnök or­szága állandó ENSZ-képviselő- je útján a Biztonsági Tanács elnökiétől és U Tant főtitkár­tól. Aláírták a szovjet—kínai kereskedelmi megállapodást Moszkvában csütörtökön alá­írták a Szovjetunió és a Kí­nai Népköztársaság kereske­delmi és fizetési megállapo­dását. A megállapodást a két or­küldöttségének vezetője — Jván Grisin szovjet külkeres­kedelmi miniszterhelyettes és Csou Mua-min kínai külke­reskedelmi miniszterhelyettes dárok katonai kiképzésének szág kereskedelmi kormány- — írta alá. (MTI) javaslat az elnökre bízza. A törvényjavaslat most új­ra a szenátus elé kerül. (MTI) EBIsberg bíróság elé kerül Egy amerikai szövetségi bíró döntése értelmében Kalifor­niába szállítják Daniel Ells­berg professzort, a massachu- setts-i műszaki egyetem taná­rát, aki a sajtóhoz eljuttatta a vietnami háborúról szóló titkos Pentagon-dokumentu­mokat. A perfelvételi tárgyalást augusztus 16-ra tűzték ki. Népünk és a béke érdekében Fontos tanácskozást tartott Kádár Jáfios elvtárs elnökle­tével a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­sága és a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány. A tanácskozásról kiadott közle­mény tanúsága szerint az ülés állást foglalt a legfon­tosabb nemzetközi kérdések­ben, a KGST XXV. ülésé­nek határozatával kapcsolat­ban, valamint értékelte 1971. évi népgazdasági tervünk teljesítésének helyzetét. Ezek az állásfoglalások tük­rözik országunk két legfon­tosabb operatív vezető szer­vének aktivitását, vélemény- azonosságát a bel- és külpo­litikai kérdésekben. Bizalom- keltő pártunk és kormányunk munkája, ahogy szorosan követi népgazdasági tervünk teljesítésének állását, menet közben beszámol az eredmé­nyekről, és serkenti népünket a legfontosabb teendők el­végzésére — hazánk és min­den magyar dolgozó javára. Az együttes Ülés megtár­gyalta és jóváhagyta a ma­gyar kormányküldöttségnek a KGST legutóbbi ülésszakán végzett munkáját, és kifejez­te egyetértését az ott hozott határozatokkal. Ezek közül a legfontósabb a szocialista gazdasági integráció fejlesz­tését célzó komplex program. E program végrehaításától azt várjuk, hogy erősítse a KGST-országok közötti in­ternacionalista kapcsolato­kat, segítesf, n gyorsabb fejlődését, járuljon hozzá népeink éle+stín' on - Iának emeléséhez, hogy még sikeresebben helytállhassunk a két rendszer közötti gaz­dasági versenyben. A komp­lex program megvalósítása jól szolgálja népünk nemzeti érdekeit és internacionalista politikánkat« — hán'•súlyoz­za az együttes ülés közlemé­nye. Hazánk azonban nemcsak saját és a szocialista közös­ség szűkebb terveiben érde­kelt. Közvetlenül érdekeltek vagyunk a világ haladó erői­nek antümoerial’sta küzdel­mében is. Hazánk és a szo­cialista tábor gazdaságfejlesz­tési terveit közvetlenül be­folyásolja az a világméretű harc, amelyet a szocializmus, a haladás és a béke erői vív­nak az imperializmus, a reak­ció és a háború erőivel. A közlemény ezért hang­súlyozza: elsődleges és állan­dó feladatként a szocialista világrendszer országai közötti egység és az együttműködés erősítésének szükségességét, szolidaritást vállal a kapita­lista országok munkásosztá­lyának társadalmi haladásért folyó harcával és támogatá­sáról biztosítja az antiimpe- rlalista függetlenségi moz­galmakat az egész világon. Eközben — korábbi elveink­hez híven — a békés egymás mellett élésre törekszünk va­lamennyi országgal. Az össz-európai kérdések­kel kapcsolatban az együttes ülés hangsúlyozza: változat­lanul »nagy jelentőséget tu­lajdonít az európai biztonsági értekezlet létrehozásának«, s hogy a szocialista tábor ed­digi erőfeszítései »lehetővé teszik, hogy a kétoldalú esz­mecserék mellett sokoldalú konzultációk szervezésével az előkészítés aktívabb fázisába lépjünk«. Az egész magyar közvéle­mény állásfoglalásával össz­hangban a Központi Bizott­ság és a Minisztertanács szo­lidaritásáról biztosította az indokínai népeket az ameri­kai agresszorok elleni igaz­ságos és hősies küzdelmük­ben. Az együttes ülés határozot­tan állást foglalt a közel-ke­leti probléma békés rendezé­se mellett és elítéli azokat az amerikai és izraeli manő­vereket, amelyek célja az agresszió következményei­nek elismertetése és megszi­lárdítása. Egyetértünk, helyeseljük és támogatjuk pártunk Köz­ponti Bizottságának és a Mi­nisztertanácsnak a közle­ményben foglalt álláspontját, amely szerint »pártunkat és kormányunkat nemzetközi politikai tevékenységében az a meggyőződés vezeti, hogy külpolitikai erőfeszítéseink­nek a Szovjetunióval Való szövetséget, a szocialista or­szágok közötti egységet, a ha­ladást, a népek közös érde­keit, a békét kell szolgálnia«. Vajon mi a nem világos Nixonnak ? Ezúttal sem adtak választ a DIFK javaslatára A párizsi értekezlet 124. ülése Csütörtökön Párizsban meg­kezdődött a vietnami kérdés­sel foglalkozó négyes értekez­let 124. ülése. A csütörtöki tanácskozáson az amerikai küldöttséget a leváltott Da­vid Bruce távollétében eddi­gi helyettese, Philip Habib vezette. A hírügynökségi je­lentések szerint a három óra hosszat tartó tanácskozáson ezúttal sem sikerült közele­dést elérni a felek álláspontja között. Nguyen Thi Binh asszony külügyminiszter, a dél-vietna­mi ideiglenes forradalmi kor­mánya küldöttségének vezető­je felszólalásában cáfolta az amerikai félnek azt az állítá­sát, hogy a DIFK hétpontos javaslata »nem eléggé vilá­gos«. Rámutatott: a Nixon- •kormányzat már többször hangoztatta, hogy aggasztja az amerikai foglyok sorsa, és mihelyt biztosítékot kap sza- badonbocsátásukról, bejelen­ti az amerikai csapatok kivo­násának határidejét. — A hétpontos javaslat konkréten leszögezi — mon­dotta Binh asszony —, hogy ha az amerikai kormány 1971- ben közli az amerikai és a velük szövetséges külföldi csapatok teljes kivonásának határidejét, akkor ugyanezen év során a következő két mű­velet veszi kezdetét és ér azonos időpontban véget: a fent említett csapatok bizton­ságos kivonása és a háború alatt fogságba ejtett katonák s polgári személyek szabadon- bocsátása, beleértve a VDK­ban foglyul ejtett amerikai pilótákat is. — Vajon mindebben mi a nem világos? Az amerikai kormány miért nem ad vá­laszt erre a javaslatra? — tette fel a kérdést Binh asz- szony. Xuan Thuy miniszter, a VDK delegációjának vezetője beszédében kifejtette: — Üres fecsegés egyrészt azt állítani, hogy kivonják az összes amerikai katonát, ha a másik fél szabadon engedi az összes amerikai foglyot, más­részt pedig visszautasítani a csapatkivonások határidejének megjelölését. Az amerikai ka­tonaság kivonási határidejé­nek elutasításával Nixon el­nök lényegében arról a szán­dékáról tesz tanúbizonyságot, hogy nem akar véget vetni a háborúnak. Az amerikai és a dél-viet­nami delegáció képviselői felszólalásaikban ezúttal sem adtak választ a DIFK hét­pontos javaslatára. (MTI) Menekültügyi főbiztosok segítenek a határ két oldalán Kennedy elutazik Pakisztánba és Indiába A pakisztáni kormány szer­dán elfogadta U Thant ENSZ- főtitkár javaslatát, hogy a kelet-pakisztáni határ két ol­dalán menekültügyi főbizto­sok közreműködésével segít­sék elő az Indiába menekül­tek hazatérését — közölték hivatalos forrásból Rawalpin- diben. A pakisztáni kormány csü­törtökön egyébként Fehér Könyvet tett közzé az elmúlt hónapokban Kelet-Pakisztán- ban lejátszódó eseményekről és a nyugat-pakisztáni fegy­veres erők március 25-i be­avatkozásáról. A Fehér Könyv szerint Mudzsibur Rahman sejk Avami Ligájának »sza- kadár magatartása« és »erő­szakos cselekedetei« miatt vélt elkerülhetetlenné a fegyveres intervenció. WASHINGTON Csütörtökön ismeretessé vált, hogy Edward Kennedy szenátor augusztus 10-től Pa­kisztánba és Indiába látogat, hogy hivatalos személyiségek­kel tárgyaljon a kelet-pakisz­táni menekültek helyzetéről. A szenátor Indiában f-lkefes több menekülttábort is. (MTI) SOMOGYI NÉPLAP Péntek, I97x. augusztus 6.

Next

/
Oldalképek
Tartalom