Somogyi Néplap, 1971. augusztus (27. évfolyam, 179-203. szám)

1971-08-31 / 203. szám

Cifra istálló amelyet a bekopogtató kedves [ lárok fényénél, amikor ö ne- olvasóval lefolytattunk, s gyedmagával egy düledező vis- amely talán tanulságos má-1 kó egyetlen szobájában lakik, s zabos, amikor egy szál vll­Félek, hogy akadnak, «kik kétkedve csóválják majd a fejüket, nem fogják elhinni a dolgok ilyentén egybeesését. Magam is meglepődtem, mert hasonlót eddig csak filmben láttam, jóllehet köztudott, hogy a művészfilm fangjára számot tartó alkotásban a vé­letlennek vajmi kevés szerep juthat. De előfordul, hogy mégis, s ez esetben a kritiku­sok rendszerint fanyalognak. Bár ellenkező esetben is gya­korta fanyalognak. Hogy va­lóságosabb legyen a dolog, mondok egy példát. Tegyük fel, hogy egy filmben a sze­replő éppen gondolkodik. Ez már önmagában is eléggé va­lószerűtlen helyzet, de men­jünk tovább. Tegyük fel, hogy a szereplő nemcsak gondolko­dik, hanem egy ötlábú lila .lóra gondol, amikor találkozik egy másik szereplővel, aki éppen a lóversenyről jön. És újságol­ja. hogy milyen peches is ó, mert a hetedik futamban min­den .pénzét elvitte egy ló, amely megelőzte a biztos fa- voritot. No már most, az elő­ző szereplő kérdezi, hogy mi­lyen volt az a ló, mire a má­sik bánatosan közli, hogy öt­lábú és lila. Ugye, milyen képtelenség ez? Mégis, a jelek szerint előfor­dulhat, hogy bár a filmek nem nagyon utánozzák az éle­tet. viszont az élet olykor filmszerű véletleneket produ­kál. A héten például ültem szerkesztőségi szobámban, és éppen egy díszes meghívót for­gattam a kezemben, Párádra invitáltak, ahol az írott szöveg szerint megnyílik a híres cif­ra istálló, benne ménösszpon­tosító állomással. Bevallom, előbb arra gondoltam, hogy valamelyik kollégám ugrat, de a meghívó eredetinek látszott, postabélyeg, pecsét rendben. És akkor következett a való­színűtlen vélétlen.' Mert amint a meghívót forgattam, kopog­tattak. Belépett egy férfi, aki olvasónak mondta magát, és az orrom alá dugta a konkur- rens újságot. Benne nagyobb cikk volt olvasható arról, hogy megnyílik a parádi híres cif­ra istálló. Ügy látszik, hogy a másik laphoz korábban küld- lék ki a meghívót. Ennyit a véletlenről, és most rátérek arra a vitára, sok szamára is. Régi megfi­gyelésem, hogy ha egy olvasó kezében lobogtatja az újsá­got, majd az ember orra alá dugja, akkor valószínűleg fel­háborította valamelyik cikk. Nos, ezúttal ez történt, súlyos­bítva azzzal. hogy az olvasó felolvasott a cikkből. Mégpe­dig a következőket: »•Az egy éve tartó restaurá­lási munkálatok rövidesen be­fejeződnek, s újból visszakap­ja eredeti rendeltetését a pa­rádi híres cifra istálló. A bolt­íves. vörös márvány burkola­tú falak közé már be is köl­tözött Heves, Borsod és Nóg- rád megye ménállománya.-« Hogy mit szólok hozzá? Mit szólhattam volna, mint azt, hogy ezek szerint valamiféle lólegényszállásról lehet szó, mert a kancákról nem történt említés, de a felháborodott ol­vasó folytatta a felolvasást: Látogatásunkkor a mesteremberek még javában dolgoztak az istálló helyiségei­ben, az utolsó simításokat vé­gezték. Az elválasztó rudak gyertyánfából készültek, a hi­ányzó rézvereteket, díszítése­ket és egyéb tartozékokat az eredetinek megfelelően egészí­tettük ki« — idézi a cikk az intézmény vezetőjét, aki e rendkívül értékes felvilágosí­tást még egy csodálatos, köl­tői magaslatokra, emelkedő képpel is megtoldja, olva­sónk ezt már hörögve a düh­től olvasta fel: »Az istálló lakói — a 44 mén — kovácsoltvas csillárok fényénél ropogtatja a zabot, takarmányt«.. És az újság megint az or­rom alá dugatik, és újból kér­dés, hogy mit szólok hozzá? Mondtam, hogy nem értem a felháborodását, inkább örül­ni kellenne annak, hogy ná­lunk már a lovaknak is ilyen jól megy; vörösmárvány istál­lóban, kovácsoltvas csillárok fényénél ropogtathatják a za­bot, takarmányt. Éppen ez az, lihegte az ol­vasó a méregtől lilán, arról van szó, hogy miért lakhat­nak a lovak vörösmárvány is­tállóban, miért ropogtathat­ják a zabo^ kovácsoltvas csil­lanykörte fényénél ilyesmik­ről olvas. így a felháborodott férfi. Bizonyára megértik, hogy vi­tatkoznom kellett vele, mert nem tetszett ez az összehason­lítás. Micsoda dolog az, hogy valaki lovakkal embereket vet össze. A ló, az ló, az ember pedig ember, ez világos. Továbbá, ki hallott már ilyes­mit: irigyelni a lovaktól az' istállót. Az ember lakásban la­kik, ne vágyjon istállóba, még ha vörösmarvány burkolattál épült is, és impozáns boltívei alatt kovácsoltvas csillárok szórják a fényt. Harmadszor pedig ne idézzünk önkénye­sen. Ugyánis tüzetes elolva­sás után fontos tények el­hallgatása derült ki. Neveze­tesen történelmi istállóról van szó, amely annak idején egy grófi család nagy értékű lo­vainak elhelyezésére szolgált. Igaz, később, 1945-től a helyi termelőszövetkezet, illetve a bodonyi Mátraalja Tsz ló-, szarvasmarha- és egyéb jószá­gainak istállója lett.' Amikor egy évvel ezelőtt az Országos Lótenyésztési Felügyelőség, a felsőbb szervek által kijelölt új gazda átvette, siralmasan elhanyagolt állapotban volt. Az újjáépítési költségeket á Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztérium biztosította Hát ez a teljes igazság a cifra istálló ügyében, amely — ez is világosan kiderült a cikkből — »úgy a' helybéli la­kosságnak, mint az üdülő ven­dégeknek érdekes programot pyújt majd«. Nem vitás, hogy ez a fontos; magyaráztam is íelT- háborodott olvasónknak. Attól tartok azonban, hogy nem si­került tökéletesen meggyőz­nöm, mert távozóban bevágta az ajtót maga után. Még jó, hogy ezt nem a parádi cif­ra istállóban cselekedte, hiszen megrongálódhatott volna a vörösmárvány burkolat, sőt, ne adj isten, leszakadnak a kovácsoltvas csillárok is, amelyek fényénél pedig a mének oly jóízűen ropogtatják a zabot. A. J. ŐSZ FERENC öntöz a varos 20. — Futás, Síposkám. Vigye a kocsit és beszélje rá őket, hogy fogadják el a maga szíves meghívását. Borzákot előre ül­tesse és kocsikáztassa meg a városban. Hadd lássák, hogy elvisszük — mondta Farkas. — És most lefekszem. Hátradőlt a fotelben, és mi­re Kovács csendésen behúzta az ajtót, már aludt is. . — Miért kellett bejönnöm? — kérdezte Ildikó. — Hátha csak azért, mert látni akartam. Baj? — Nem baj. Csak.. 1 — Nincs csak! Tehát nem baj! Ennek örülök. És most, idefigyeljen, Ildikó. Én nagyon bízom magában. Ha most té­vedek, akkor ez lesz életem legnagyobb csalódása! — Nem csalódik bennem a hadnagy úr... — Ne hadnagyurazzon en­gem ... — Hadnagy elvtársi.;; — Nehéz eset maga. ki Na, ezt majd máskor... Kovács elmesélte a lánynak a történteket. Elmondta, hogy az igazi szatir még szabadlá­bon van, de most nagyon jó, hogy a város megnyugodott. Legalább nem kontárkodik bele mindenki. — Csak maga és Zsoldos tudhat a küldetésről. Nehéz do­log lesz, de meg kell kísérelni. Az első napokban úgyis min­den diák a papírjait intézi, te­hát nem lesz feltűnő, ha ke­veset mutatkozik az órákon, és ehelyett inkább a folyosó­kat járja, és figyel. Nemsokára Zsoldos is előke­rült. A fiatalok együtt indul­tak el az egyetem felé... Kovács leült, és szórakozot­tan nyitotta ki a megyei újsá­got. Az utolsó oldalon egy vas­tagbetűs címre lett figyelmes: »■Lapzártakor, telefonon je­lenti n.-i tudósítónk: BRAVÚ­ROS NYOMOZÁSSAL EL­FOGTÁK AZ N.-I SZATÍRT«. A megyei lap híre és Zöldi ismételt sajtótájékoztatói le­csillapították a közvéleményt. A Levendulában is megcsap­pant a forgalom. A léggömböt nagyra lehet fújni dé amikor kipukkan, darabjai szanaszét repülnek, és nypma sem ma­rad. Ambrus úr visszatért a kö­zél-keleti helyzet kommentálá­sához. Terebesi úr unottan hallgatta, de mostanában a fényképész szakma egyre rosszabbul rpent, s dolga híján pedig kénytelen volt elviselni az öreg locsogását. Ahol lehe­tett, azért, ellent mondott neki: —* Tudja, Ambrus bátyám, én csak azt nem értem, hogyan van az, hogy ilyen közismert reakciósok és antiszemiták, mint maga, miért szeretik most annyira IÁraelt? — Maga engem ne provo­káljon! Vegye tudomásul, hogy én a városi pártbizottság egyik munkatársával is szok­tam politizálni. — És azzal is így beszél? — Naná! Különben honnan tudná meg, hogy mit mond a reakció? Ebből is látszik, hogy az élet — ahogy mondani szokás — • visszazökkent a régi kerékvá­gásba. Némi élénkséget csak az oko­zott, hogy megjelent Lillácska. Ma szabadnapos volt, de azért itt töltötte a fél délelőttjét. Ez­úttal azonban nem ült le sem Zöldihez, sem Ambrus bácsi­hoz, hanem beállt a pult mögé a délelőttös kávéfőzőnővel be­szélgetni. Elmondta neki Kar­csit, a boldogságát, elmondta, hogy szereti ezt a fiút, és ha akarja, hozzámegy feleségül. Zita, a kolléganő egy kicsit irigyen hallgatta. Zita mást sem csinált egész életében, csak csalódott. Ebben meg is keseredett, és azt hitte, hogy bölcs is lett. — Csak né add ki magad! — tanácsolta. — Ne vegye észre, hogy ennyire belediliz- tél. Minden férfi strici, és visz- szaél vele. Addig érnek vala­mit, amíg kétségeik vannak... — Ezt én nem tudom ját­szani ... — Elég hülye vagy, fiam! Rá is fázol... — Szerinted mit kellene ten­nem? — Most egy kicsit lehűteni. Ne higyje, hogy az első éjsza­ka után császárrá koronáztad. A helyedben lazítanék egy ki­csit ... Ha má jön, mondd meg neki, hogy nem érsz rá __ — Azt én nem tudom ki­mondani. Alig várom, hogy jöjjön. — Ha te a j övödért erre sem vagy képes ... Tudod mit? Es­te lesz nálam egy klassz ban­da. Meghívlak, bár magam el­len teszek, mert magadba bo- londítod az én fiúmat is, de nekem úgyis mindegy.— — Megpróbálom ... A délutáni randevúra Kar­csi futva érkezett: — Vissza kell még mennem, mert egy c.»:> eltört a pincé­ben . AUGUSZTUS 31 KEDD Erika Milyen lesz az időjárás? A várható ^időjárás ma estig; Időnként megnö­vekvő felhőzet, egy-két helyen átfutó esővel. Mér- sékélt, napközben megélénkülő, változó irányú szél. A reggeli órákban párásság, a mélyebben fekvő helyeken köd. A várható legmagasabb nap­pali hőmérséklet ma 24—28 fok között lesz. A Balaton vizének hőmérséklete Siófoknál teg­nap 11 órakor 21 fok volt. — Jugoszláv szakszerve­zeti küldöttség érkezett teg­nap Somogyba. A Szakszer­vezetek Megyei Tanácsának kaposvári székházában a szakszervezeti mozgalom időszerű kérdéseiről tájékoz­tatták az öttagú küldöttséget, amelyet Pregrag Popara, a bjelovári területi" szakszerve­zeti tanács titkára vezet. Slrandidö a Balatonon Az átmeneti hűvös napok után augusztus utolsó va­sárnapján ismét strandidő fo­gadta a Balaton déli partján tartózkodó hazai és külföldi vendégeket. Siófokon a szál­lodasor előtti strandokon ez­rek napoztak. Élénk forgalom, volt a többi nagyobb üdülő­helyen is: Balatonföldváron, Balatonlellén, Balatonboglá- ron és Fonyódon. A Balato­non az utószezoni menetrend szerint 11 járat közlekedett vasárnap, és több mint 15 000 utast szállítottak. .A kompo­kat több mint 2000 gépjár­mű vette igénybe. A balato­ni hajóforgalomban — a kompokkal együtt — az idén eddig kétmillió 700 ezer utas közlekedett, a kompok több mint negyedmillió járművet szállítottak. Ezekből csak­nem 80 000 volt a külföldi. A kempingekben még min- mindig csaknem kétezren tartózkodnak. A balatonföld- vári Magyar tenger kem­pingben vasárnap is félezer külföldi és hazai táborozó él­vezte a ragyogó, utószezont. Az Expressz Ifjúsági és Di- i ák Utazási Iroda táboraiban is több mint kétezer fiatal tartózkodik. — A színes televíziótípust, a Videcolort folyamatosan szerelik a Videoton Rádió- és Televíziógyárban. Jövőre már sorozatgyártásban sza­lagra kerül a színes végsze­relése. Az év végéig összesen ötszáz Videcolor készülék ke­rül a kereskedelembe. — 21 és fél százalékkal több áru került a fogyasztá­si és értékesítő szövetkezetek boltjaiba az idén eddig, mint a múlt év hasonló időszaká­ban. — Tizenhárom halottat, áradásokat és földcsuszam­lásokat hagyott maga után a Trix nevű tájfun, miután végigsöpört Kyushun, Japán legdélibb szigetén. — Először rendezi meg a Somogy és a Fejér megyei tanács munkaügyi osztálya közösen az üzemi és vállala­ti munkaügyi előadók kö­zépfokú tanfolyamát. A tíz­hónapos tóvábbképzést Szé­kesfehérváron tartják. — A kongresszusi levelet vitatták meg a kaposvári vá­rosi KISZ-bizottság munka­társai, a megyei kórház KISZ-vezetői. A balatonfeny- vesi Latinca Sándor tábor­ban. A kétnapos tanácskozás vasárnap badacsonyi kirán­dulással fejeződött be. — Nyolcezer forint pénz­jutalmat kaptak a rinyako- vácsi községi KlSZ-alapszer- vezet fiataljai, akik társa­dalmi munkában hatszáz mé­ter hosszú járdát építettek a faluban. ’ — Ötnapos jugoszláviai ki­ránduláson vesz részt a" Bö- hönyei Állami Gazdaság 44 dolgozója. Az úticél Zágrá­bon, Rijekán át Opatija. A kirándulók szeptember else­jén térnek haza. 75 évvel ezelőtt, 1896. augusztus 31-én született Vámos Ilona, a magyar mun­kásmozgalom kiváló harcosa, majd mártírja. Fiatalon ismerkedett meg a munkásmozgalommal, s 1919- ben lépett be a szabók szak- szervezetébe; az illegális KMP- nek és a .Magyarországi Szo­cialista Munkáspártnak 1925-től volt tagja. Még ebben az év­ben letartóztatták, de bizo­nyítékok hiányában kénytele­nek voltak szabadon engedni. 1926-ban elvégezte a KMP berlini pártiskoláját, majd ha­zatérve részt vett a Vörös Se­gély szétzúzott szervezeteinek helyreállításában. Ismét letar­tóztatták, megkínozták. Másfél évi börtönre ítélték, és 1929 őszén, báT rendkívül rossz ál­lapotban volt, hősiesén vé- gigküzdötte a börtönökben ra­boskodó magyar kommunisták tizenhat napos éhfségsztrákját. Vámos Ilona az ismételt be­börtönzések után is töretlen hittel és kitartással kapcsoló­dott be a szervező munkába. 1942-es letartóztatásából már nem szabadult; 1945 áprilisá­ban teljesen legyengülve a Ber- gen-Belsen-i haláltáborában halt meg. — Miféle pincében? Látódé azt sem tudom, hol dolgozol. — Az egyetemen. Karban­tartó vagyok. Szóval, este jö­vök — sugárzott a fiú. — Ma nem ... Sajnos, nem érek rá — nyelt nagyokat Lil­lácska. — Nem?^ — Tudod/elígérkeztem ... — mondta, és magában azon drukkolt, hogy a fiú erőszakos­kodjon, könyörögjön, és ő — engedhessen. t Karcsi azonban konokul: a i 'j. ~ a- i ± í * •? hallgatott. tA hét vege fekete krónikája — Jó... így is jó— t mondta, és felállt. | — Karcsi! Várj! f — Sietek — mondta, és hátra | sem nézett. % J X — Na? — kérdezte Zita. I' — Helyreállítják a Keszt­hely melletti Fenék-pusztán, a római erődváros területén a déli erődkaput. A tervet a műegyetem építésztörténeti tanszékének munkatársai ké­szítették el. Elsején ismét megnyílik a megyei könyvtár A tervezettnél hosszabb ideig zárva tartott Palmiro Togliatti Megyei Könyvtárat a belső tatarozás, felújítás befejezése után szerdán is­mét megnyitják az olvasók előtt. Mintegy félmillió forintért kifestették a belső falakat, a hétéves könyvtár műanyag padlózatát is kicserélték. A könyvtárosok szombaton társadalmi munkában vissza­pakolták a könyveket a pol­cokra, hogy mielőbb kinyit­hasson a könyvtár. Szerdától a könyvtár mindegyik rész­lege az eddigi nyitvatartási rend szerint fogadja olvasóit. — Lőpályaavatás — ver­sennyel. Az MHSZ bonyhádi szervezete vasárnap tartotta versennyel egybekötve az új lőpálya ünnepélyes avatását. Meghívták a rendezvényre Siófok MHSZ-szervezetének lövészeit is. A kétszáz induló közül az összetett egyéni ver­senyt Maráczi László, az MHSZ siófoki lövészklubjá­nak titkára nyerte. — Huszonkét lakást már bekötöttek Szulokon a nem-, rég elkészült vízműhálózatba. A vízmű építésével két hó­napja végeztek a faluban, a lakosság támogatásával. Az idén még további 32 lakásban szolgáltat vizet az új vízmű. Ittasan vezette motorkerék­páriát Somogyváron a huszon­hat éves, magyaregresi Hu­szár István, és nekihajtott egy lezárt sorompónak. Huszár István a helyszínen meghalt. Utasa, a tizenhét éves, ma- András — Lehet, hogy igazad volt. Nem is nagyon szívóskodott. Kik lesznek nálad este? * * * Farkas őrnagy a meglévő embereket beosztotta a jár­őrökbe. Egyelőre a munkás­őröket sem akarták igénybe venni. Csak a rendőrök járták | gyaregresi Horváth a kiserdőt és a vasútállomási nem «érült meg. környékét. ? a tizenkilenc éves, kapos­— Ha ennek a szatírnak egy? újlaki Reizer Gábor két hét- csepp esze van, akkor , most | tel ezelőtt szerepelt baleseti szépen ledekkol egy ideig —5 krónikánkban. Alsó-Bélatele- — mondta Kovácsríak. _ ? pen a Tejipari Szállítási Vál­En is ezt tartom valószí-1 lalat tehergépkocsijával nem nunek. De azért résen kell? tartotta meg a követési távol­lennünk. Több blamát ságot, és nekihajtott egycseh­nem bírunk el... ? szlovák, majd egy nyugatné­• met állampolgár személygép- Az ügyeletes tiszthelyettes? kocsijának. A fiatalember va- jelentett, ‘ hogy Kerekes Ger-Í sárnap hajnalban ismét ka- gedy szeretne az őrnaggyal be-1 rambolozott. Bárdibükk köze A második baleseténél életveszélyesen megsérült szólni. — Kirúgom — acsargotti Farkas. — Ne bántsd az öreget! Enj is sokszor dühöngök rá, dej mindig megbocsájtok neki. j Lelkes, buzgó ember. Nemj foghatjuk rá, hogy nyüzsgésé- j ben valami érdek vezeti. Mesé- j lében figyelmetlenül vezette a Tejipari Szállítási Vállalat te­hergépkocsiját, és az árokba borult. Reizer Gábor életve­szélyesen megsérült, az anya­gi kár körülbelül negyven­ezer forint. Balatonbogiár külterületén a megengedettnél gyorsabban lik, hogy a Horthy-rendszerben? hajtott Pannónia vnotorkerék- is mint patikus állandóan szer-l Párjával Berkes Miklós hu­vezet. I szonegy éves gyugyi lakos, és | elütötte a kerékpárját toló (Folytatjuk.) Nyári Józsefet, s az súlyosan megsérült. Berkes Miklós el­len eljárást indítottak. Somogycsicsó külterületén jogosítvány és bukósisak nél­kül, a megengedettnél gyor­sabban hajtott egy kölcsön­kért rpotorkerékpárral Ben- csik Tibor tizenkilenc éves somogycsicsói tanuló, és ösz- szeütközött a Francz Ottó ti­zennyolc éves somogycsicsói lakatos vezette motorkerék­párral. Francz Ottó súlyosan, Bencsik Tibor és utasa — a tizenhét éves somogycsicsói Horváth József — könnyeb­ben megsérült. A vizsgálat tart. Igáiban ittasan és figyel­metlenül vezetett e’gy teher­gépkocsit Végh János har­mincegy éves fonói gépkocsi - vezető, ésj egy útkanyarban egymásra estek a platón ülő utasok. A negyvenkét éves fonói Kis Fonai Sándor sú­lyosan megsérült. Végül egy balatoni tragé­dia: Balatonszepezd közelében a viharos tavort csónakázott Dira Sándor huszonnégy éVes segédszínész és Somlai Gézá-. ne huszonhét éves gépírónő. A csónak felborult, és mindket­■ huszonöt éves, balatonboglári ten a vízbe fulladtak. 6 SOMOGYINEPtA Kedd, 1971. augusztus 31.

Next

/
Oldalképek
Tartalom