Somogyi Néplap, 1971. augusztus (27. évfolyam, 179-203. szám)

1971-08-28 / 201. szám

Torrez Limában fl baloldal illegalitásba vonui Juan Jósé Torrez, volt bo­líviai elnök csütörtökön este 33 hívével együtt La Pazból Peru fővárosába, Limába ér­kezett. Mint ismeretes, a volt el­nök a bolíviai jobboldali lá­zadók győzelme után Peru La Paz-i nagykövetségén kért és kapott menedékjogot. Torrest és a többi baloldali politikust a perui légierő egyik repülő­gépe szállította Limába. Az utazása előtt Torres titkos csatornákon az ország lakosságához szóló üzenetet juttatott el a bolíviai sajtó­hoz. Ebben a tábornok kife­jezte azt a meggyőződését, hogy Bolíviában a reakció minden mesterkedése ellenére végül is győzni fog a forrada­lom. »Az első csatát elveszí­tettük — hangoztatta, — a másodikat azonban meg fog­juk nyerni, s ezúttal végleges győzelmet aratunk az impe­rializmus, a reakció és a fa­sizmus fölött. A nép legyőz­hetetlen és nincs olyan erő, amely véglegesen meg tuglné fosztani szabadságától. Torres tábornok figyelmez tette az ország baloldali erő­it, hogy óvakodjanak a két­ségbeesett lépésektől: »A for radalmároktól azt kérem, hog' ne tegyék szükségtelenül koc­kára életüket, és a döntő üt­közet ideiét kivárva őrizzék meg erőiket«. Antonio Arguedas volt bo­líviai belügyminiszter a kül­földi sajtónak adott nyilatko­zatában rámutatott arra, hog" a CIA, az amerikai titkosszol­gálat szervezete a baloldali kormány megdöntésére szőtt összeesküvést. A volt belügy­miniszter hangsúlyozta, hogy az ország lakossága nem csatT lakozott a lázadókhoz. ‘ Jólértesült körök szerint a bolíviai puccsisták hatalomra- jutása utón több mint ötszáz ^munkás- és diákvezér, vala­mint harminc baloldali lelkész vonult illegalitásba. A munká­sok és diákok a lázadás ide­jén a népi milícia soraiban fegyverrel küzdöttek a reak­ció erői ellen. A lelkészek az úgynevezett »harmadik világ« mozgalmához tartoztak és azt követelték, hogy a- munkások és a parasztok nagyobb mér­tékben kapcsolódhassanak be Bolívia vezetésébe. Ä dollárválság keményen sújtja Norvégiát Skandináv országok értekezlete ULSTERI LÁNGOK Tegnap a dániai Fredens- borgban váratlan értekezletre gyűltek össze a skandináv or­szágok központi bankjainak igazgatói. Hírek szerint Dánia, Norvégia, Svédország és Finn­ország bankemberei az északi valuták esetleges felértékelé­séről tanácskoznak. A DPA hírügynökség ezzel kapcsolatban emlékeztet arra, hogy a dollár árfolyamának csökkenése Norvégiát különö­sen keményen sújtja, hiszen az ország kereskedelmi hajó- forgalmának bevételeit dol­lárban fizetik. Csütörtökön egyébként a norvég központi banknak közbe kellett lépnie és nagymennyiségű dollárt fel­vásárolnia, hogy a dollár ár­folyama ne süllyedjen több mint 3,5 százalékkal a • koráb­bi paritás alá. Mint ismeretes, az északi országok központi bankjai ko­rábban úgy nyilatkoztak, hogy nem tervezik a skandináv va­luták felértékelését.' Párizsban tegnap hivatalo­san közölték, hogy a nyugati világ 10 legbefolyásosabb or­szágának pénzügyi szakembe­rei a jövő héten itt vitatják meg a nemzetközi valutahely­zetet. A jövő hét péntekén és szombatján tartandó értekez­leten Rinaldo Ossola, az olasz bank igazgatóhelyettese elnö­köl. Bonnban azt jelentették be, hogy augusztus 30-án kezdőd­nek a nyugatnémet—francia kétoldali megbeszélések a nemzetközi péízválságról és a közös piaci miniszteri tanács legközelebbi brüsszeli tanács­kozásának előkészítéséről. Allamcsínykisérlet Csáván A tegnapra virradó éjjel ál­lamcsínykísérletet hiúsítottak meg az afrikai Csád Köztársa­ságban — közölte az ország fővárosánál^, Fort Lamynak a rádiója. A kameruni Yaoundóban le­hallgatott adás szerint az ak­ció szervezői meg akarták ,rd,ünteni Tombalbaye elnök rendszerét és »egy külföldi zsoldban álló bábkormányt« szándékoztak hatalomra jut tatni. Az államcsínykísérlet veze­tőit. élijkön egy bizonyos Ah med Abdallah nevű személy lyel, letartóztatták — jelentet­te be a rádió. Abdel Abdallah még az éjszaka folyamán ön- gvilkosiságot követett el. Londsdale­filmen Gordon Londsdale ezre­desnek, a kiváló szovjet fel­derítőtisztnek a történetét eleveníti fel a »Holtszezon« című új szovjet film, ame­lyet két egymást követő es­tén a szovjet televízió mu­tatott be. A valósághű jele­netekkel megtűzdelt - kétré­szes film számos részletében a jelenleg Moszkvában élő Londsdale felderítő pályafu­tásának ténylegesen megtör­tént részleteit' dolgozza fel. A főszerepet ugyanaz a Do- natasz Banionisz alakítja, aki néhány héttel ezelőtt a moszkvai filmfesztiválon el­nyerte a zsűri különdíját a szovjet—NDK koprodukció­ban készült »Goya« főszere­pében. A tv-nézők sok egyéb mel­lett sokáig fognak emlékezni a film záró jelenetére: a Lon­donból jövő Aeroflot-gépet, amelyen Londsdale háromévi fogság után hazaérkezik, a seremetyevoi repülőtéren sokezer újjongó, virágcsok­rokat lengető ember várja. Kinyílik a gép ajtaja és mo­solygó sportolók sietnek a lelkendező barátok és roko­nok karjai közé. »örömmel üdvözöljük nagyszerű spor­tolóinkat, akik nehéz küzde­lemben helytálltak a haza becsületéért« — harsogja a megafon. Ekkor lép ki a gépből — egyedül — az utolsó London? ból érkezett utas — Londs­dale ezredes. Zűrzavar a San Francisco-i per tárgyalásán Általános zűrzavarba fulladt San Franciscóban a »Soledad­fivérek« tárgyalása. A közönség soraiból sokan közbekiál­tásokkal adtak kifejezést felháborodásuknak. (Telefoto — AP-—MTI—KS) Lengyel kormánybizottság a czechowice-i tűzről Mint a PAP lengyel távirati iroda jelenti, befejezte mun­káját az a kormánybizottság, amely kivizsgálta a czechowi- cei olajfinomítóban támadt tűz okait és következményeit. ­A bizottság szerint a július 26-án támadt tüzet az okoz­ta. hogy villám csapott az egyik — olajjal részben meg­töltött — tárolóba. A villám- csapás következtében meg­fulladt a tartály fölött le- jegű gyúlékony gáz, majd a tűz átterjedt a tárolókra és az azt körülvevő védősáncra. Az első néhány órában — bár nem állt elegendő mennyi­ségben ‘ rendelkezésre nagy hatású tűzoltóanyag — a tűz­oltók, a katonai alakulatok és a veszélyeztett zónában tar tózkodó dolgozók rendkívüli önfeláldozásának eredménye­ként sikerült a tüzet lokalizál ni. Ekkor azonban megrepedt a -második olajtartály és az égő olaj kifolyt a védősánc mögé. Ez okozta a közelben tartózkodó emberek halálát, illetve égési sérüléseit. A tűz átterjedt a többi három olaj­tartályra is. Harminchátan meghaltak, és száznégyen sú­lyos vagy könnyebb égési sé­rüléseket szenvedtek. A technikai eszközök moz­gósításának és a tűz ellen küz­dő emberek önfeláldozásának köszönhető, hogy , sikerült megakadályozni a tűz tova­terjedését. Kétes hitelű cáfolat Bunker nem ajánlott tel pénzt Edmund Muskie szenátor csütörtökön, Washingtonban kijelentette,’ hogy az amerikai Napalm egy olasz faluban Veneto * tartományban az olasz légierő egy löjchajtásos F—84-es repülőgépe nehéz helyzetbe került és kénytelen volt kioldani 2 napalm-tartá­lyát, amelyek Sesto al Reghena falu szélére estek le. Az egyik tartály lángbaborult és a kör­nyéken elpusztította az egész növényzetet. Csak a lakosság és a tűzoltók gyors beavatko­zása után oltották el a háza­kat fenyegető tüzet. katonák egy olyan antidemok­ratikus dél-vietnami rezsim érdekében áldozzák fel életü­ket, amely már az elnökvá­lasztások lebonyolítása előtt eldöntötte azok eredményét. A Demokrata Párt elnökje­löltjének tisztségére pályázó Muskie szenátor követelte, hogy határozzák meg az amerikai csapatok Indokínából való teljes és gyors kivonásá­nak záros határidejét. A kaliforniai »Fehér Ház« csütörtökön határozottan cá­folta egy amerikai rádiótár­saság állítását, amely szerint Ellsworth Bunker, az Egye­sült Államok saigoni nagykö­vete pénzt ajánlott volna a Nguyen Cao Ky alelnöknek és Duong Van Minh tábornok­nak, ha hajlandók indulni 'a dél-vietnami elnökválasztáso- ikon. A bíróság „megértő 'Az amerikai hatóságok nyil­vánvalóan nem sietnek a Me­dina százados ellen folyó per befejezésével. Az 1968-ban My Lai dél­vietnami faluban végrehajtott mészárlásban való részvétellel vádolt katonatiszt perét au­gusztus 30-ig elhalasztották és az amerikai igazságszolgáltatás mindent megtesz, hogy Medina bűntettét minél enyhébbnek tüntesse fel. A bíróság például visszautasította egy tanú le­leplező vallomását, amikor ki­derült, hogy a tanú korábban egy háborúellenes katonaszer­vezethez tartozott. A bírák szerint ezért -»nem tehetett objektív vallomást«. Folytatódik a. bírósági tár­gyalás Henderson ezredes ügyében is. Henderson volt annak a katonai egységnek a parancsnoka, amelyhez Medina százada is tartozott, ügyvédei azonban azt állítják, hogy Henderson nem tudott a tör­téntékről. A tanúk viszont kö­zölték. hogy az ezredes heli­koptere nem messze a vér­fürdő színhelyétől szállt le és Henderson beosztottaival meg­vitatta a »hadműveletet«. Az ezredeshez egészen közel vol­tak a legyilkolt békés lakosok holttestei, és az amerikai ka­tonák állal felgyújtott házak. * világ egyik legna- JU gyobb példányszámú hetilapja, az amerikai Time magazin nemrég vér­vörös címlappal jelent meg. Ezt az alapszínt helyenként vadsárga színfoltok tarkítják: lángok, amelyek Észak-tror- szágban csapnak fel. Heath az utóbbi időben mind gyak­rabban kénytelen idegesen kijelenteni, hogy az észak-ír helyzet London belügye,. Csakhogy a helyzet túlságo­san elmérgesedett és mind több jel mutat arra — ko­rántsem csak a Time cím­lapja —, hogy az észak-ír probléma egyre nagyobb nemzetközi érdeklődés■ és felháborodás tárgya. A legutóbbi órákban ér­kezett jelentések is a*ról számolnak be, hogy a fe­szültség Ulsternben, és Vls- terrel kapcsolatban immár Londonban is, csaknem elvi­selhetetlenné vált. Harold Wilson, a munkáspárti el­lenzék vezére, aki miniszter- elnökként, sőt egy ideig még ellenzéki vezérként is meg­lepő közönnyel szemlélte az észak-ír fejleményeket, a legutóbbi napokban akcióba lépett, aligha erkölcsi, sok­kal inkább belpolitikai okok­ból. E gyszerűen olyan forró­vá vált a helyzet, hogy Wilson felismer­te: pártja szavazóinak száz­ezreit veszítheti el, ha most csendben marad. Így történt, hogy a pipás politikus hosz- szabb szünet után ismét megjelent a brit televízió képernyőjén és tőle szokat­lan drámai hangon szólította fel — napokon belül már másodszor — Edward Heath konzervatív kormányfőt a parlament sürgős, összehívá­sára. Az ellenzék köreiben egyre erősebb az a követelés, hogy amennyiben a miniszterel­nök nem hívja össze a par­lamentet, a toryk nélkül ül­jön össze a munkáspárti és a liberális-párti frakció. Ez rendkívül ritka jelenség len­ne a brit parlamentarizmus történetében. Nem is valószínű. hogy sor kerül egy ilyen csonka parlamenti demonstrációra, de maga a tény. hogy a híresen hagyománytisztelő Angliában komolyan felmerülhetett egy ilyen rendhagyó ötlet, iól érzékelteti azt, hogy az uls- teri lángok messze túlcsap­tak az észak-ír határokon. U gyanezt illusztrálja egy másik érdekes jelen­tés. Eszerint a legna­gyobb ellenzéki legális poli­tikai erő, az Északír Szociá­lis Demokrata- és Munkás­párt az országrész egész te­rületén meghirdette a brit áruk teljes bojkottját. Köny- nyen előfordulhat, hogy ez az érdekes ép az angol gaz­dasági érdekek számára tá­volról sem veszélytelen har­ci forma átterjed a nemzet­közi porondra is. A párt ugyanis felkéri az amerikai írek hatalmas etnikai blokk­ját, csatlakozzanak ehhez a bojkotthoz az Egyesült Álla­mok területén is. Belfastban, L ondonderry­ben és a többi vlsteri város­ban brit járőrök és páncél- kocsik cirkálnak. De fegyve­rekkel nem lehet tüzet olta­ni és politikai problémákat megoldani. A CGT főtitkára: Mozgó bérskálái minden területen Georges Séguy, a CGT fő­titkára, az Humaniténak adott nyilatkozatában kijelentette, hogy a nyári vakáció után újabb lendületet vesz a szak- szervezeteknek a dolgozók ér­dekeiért ■ vívott küzdelme. A szakszervezeti harc előtérében a dolgozók vásárlóerejének védelme áll majd, a szakszer­vezetek a mozgó bérskála be­vezetését követelik vala­mennyi területen, mert csak ez biztosíthatja az állandó inf­lációs áremelkedések köze­pette a dolgozók vásárlóerejét. További fontos követelése a francia szakszervezetnek a munkakörülmények megjaví­tása és a rpunkaidő csökken­tése. Séguy tovább;'» hangsúlyoz­ta a szakszervezeti egység fon­tosságát, majd rámutatott an­nak jelentőségére, hogy a szakszervezetek működjenek együtt a baloldali pártokkal a jelenlegi kormányhatalomnak baloldali erőkkel való felvál­tása érdekében. A nyugat-berlini enklávék A Német Demokratikus Köztársaságnak a nyugat-ber­lini helyzet rendezésére a nyugat-berlini szenátus elé terjesztett és nyilvánosságra hozott javaslataiban — a nyu­gat-berlinieknek az NDK-ba való beutazási lehetőségein és a városba vezető utakon le­bonyolódó forgalom szerződé­ses rendezésén kívül — egy meglehetősen ismeretlen, he­lyi különlegességgel is talál­kozott az olvasó: az enklávék dolgával. Nyugat-Berlintől délre és nyugatra összesen tíz olyan kisebb területi egységet tar­tanak nyilván, amely Nyugat- Berlinhez tartozik ugyan, de nincs közvetlen összeköttetése a várossal. Ezek közül az enklávék közül á legismertebb és a legtöbb lakossal rendel­kező egység: Steinstücken," ahol Nyugat-Berlin határából 1200 méternyi távolságra 190 ember lakik. Ezek az NDK ha­tóságaitól kapott különleges úti papírokkal használhatják az NDK területén keresztül Nyugat-Berlinbe és vissza ve­zető utat. Ez az engedély azonban másokra természe­tesen nem vonatkozik. Ezért például, ha nyugat-berlini vagy a Zehlendorf kerületi polgármester fel akarja ke­resni Steinstückent, erre a célra aiz Egyesült Államok megszálló erőinek helikopte­rét veszi igénybe. Ugyanezt teszik az amerikai katonák is, ha Steinstückenbe akarnak lá­togatni. (Steinstücken ugyanis Nyugat-Berlin amerikai szek­torához tartozik,) A i nyugat-berlini lakosok, különösen a hét végén és per­sze ilyenkor nyáron, szívesen kirándulnak Fichtenwiese és Erlengrund enklávéba, hogy ottani üdülőjükben pihenje­nek. Az a nyugat-berlini la­kos, aki igazolni tudja, hogy ennek a két telepnek az egyi­kében van a hétvégi háza, ugyancsak az NDK hatóságai­tól kapott papírokkal minden további nélkül fölkeresheti és használhatja tulajdonát. A különleges nyugat-berlini helyzet értékeltetésére hr»'d jegyezzük meg, hogy a für­déshez külön engedély szük­séges az NDK hatóságaitól, mivel a négy ftagyhatalom 1945 nyarán történt megálla­podása alapján a víz az egy­kori szovjet megszállási öve­zetben — tehát jelenleg az NDK-hoz — tartozik, az a NDK felségterülete. A többi enklávé általában lakatlan, s nincs különösebb jelentősége. Ezeket nyugat- berlini oldalról gyakorlatilag »feladták«, nem használják Jogilag azonban ezek is Nyu- gat-Berlinhez tartoznak. A teljesség kedvéért felsoroljuk az összes enklávét. Soandu kerülethez tartozik • ’i'alkenhagener Wiese 45 4 hektár, Lasszinswiesen 13 5 hektár, Grosse Kuniaké 8 n ''ektár, Fichenwiese 3,5 hek- *ár, Finkenkrug 3.4 hektár, "»lengrund 0,5 hektár. Zahlendorf kerülethez, tartó­ik: Wüste Mark 21,8 hektár. Steinstücken 12,6, hektár Nuthewiesen 3,6 hektár, Bö' tSherberg 0,3 hektár. A Német Demokrati! Köztársaság kormányának j' vaslata szerint az enklávé ügyét a legegyszerűbben te­rületcserével lehetne megol ­dani. SOMOGYI NÉPLAP Szombat, 1971. augusztus 28.

Next

/
Oldalképek
Tartalom