Somogyi Néplap, 1971. augusztus (27. évfolyam, 179-203. szám)

1971-08-28 / 201. szám

u *5 ■y AAPOS^ »»LAG PROLETÁRJAI; EG YE SÜLJ ETEK I Ára: 80 fillér XXVII. évfolyam 201. szám. 1971. augusztus 28., szombat Negyven ország nemzeti bemutatója Megnyílt a vadászati világkiállítás • * ■■■■ A vadászat szimbólumai - környezetvédelem Tegnap délelőtt ünnepélye­sen megnyílt a vadászati vi­lágkiállítás. A fellobogózott fő­bejáratnál egyenruhás erdé­szeti egyetemisták álltak sor­falat. A dísztéren fogadó bi­zottság várta a megnyitóra ér­kező vendégeket. Az ünnepi megnyitón részt vett Losonczi Pál, a • Népköz- társasági Elnöki Tanácsának elnöke, továbbá Fehér Lajos, a Minisztertanács elnökhe­lyettese, Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára, Németh Ká­roly, a budapesti pártbizottság első titkára, a Politikai Bi­zottság tagjai. Övári Miklós, az MSZMP Központi Bizott­ságánál!: titkára, Tímár Má­tyás és Vályi Péter, a Minisz­tertanács elnökhelyettesei. Je­len volt az Elnöki Tanács és a kormány több tagja, állam­titkárok. a társadalmi élet számos ismert személyisége, a megnyitóra érkezett külföldi delegációk, a külföldi pavilo­nok nemzeti megbízottai, va­lamint a budapesti diplomá­ciai testület számos vezetője és tagja. A hivatalos ünnepséget színpompás, látványos műsor előzte meg. Kilené népi együt­tes három oldalról menettánc­ban vonult be a főtérre, majd a Magyar Néphadsereg köz­ponti zenekara előadásában felhangzott Weber A bűvös vadász című operájának va­dászkórusa. A vadászati világ­kiállítás lombkoszorús emblé­máját négy egyenruhás va­dász hozta a térre, őket soly- máSzok és kutyákat vezető va­dászok menete követte. Lég- göbök röppentek a magasba, majd bábolnai lovasok vonul­tak a főtérre. Ezután felhang­zott a Himnusz. amelynek hangjai közben ezer galamb 6zállt a magasba. Ezután dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszter mondott ünne­pi beszédet. Dr. Dimény Imre bevezető­ben üdvözölte a megnyitó ün­nepség részvevőit, majd így folytatta: — Korunk igényli a jóaka­raté emberek együttműködé­sét, nerAcsák társadalmi kér­désekben, hanem a természet védelmében is. Civilizációnk fejlődse ugyanis — minden ál­dása mellett — óhatatlanul ár­nyékokat is vet világunkra. Szaporodnak a települések, sű­rűsödik a közlekedési hálózat, kéményerdök emelkednek, vi­szont megfogyatkozik az ere­deti, zavartalan, természetes környezet, megváltozik a táj. A technika és a kémia sokszor szemünk láttára élet-halál harcot vív a biológiával: a földbe, vízbe, levegőbe jutó szennyező, mérgező anyagok mennyisége és hatása gyakran fenyegető méreteket ölt. Köz­ben pusztulnak az érzékeny, kényes növény- és állatfajok, vagy legalábbis világszerte re­zervátumokba szorulnak visz­Képünkön: Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, dr. Di- mény Imre Mezőgazdasági- és Élelmezésügyi miniszter, Föl­des László miniszterhelyettes a kiállítás mtgnyitásál követő percekben. (KS foto <—« Wormser Antal felvétele.) sza. Szamos oldalról súlyos ha­tások, esetenként károsodások érik az emberi egészséget, no­ha az ember életének, egészsé­gének védelme az emberi tár­satoknak legszentebb köteles-; sége. Érthető tehát az a buz­galom, amellyel földünk lakói igyekeznek menteni ősi örök­ségüket. megőrizni valamit bolygónk eredeti, természetes arculatából. — Ennek a törekvésnek a jegyéiben rendezte meg a Ma­gyar Népköztársaság kormá­nya a most megnyíló vadászati világkiállítást. — A világkiállítás gondolata örvendetesen élénk nemzet­közi visszhangot váltott ló. Ennek eredménye, hogy a ki­állításon 41 ország nemzed bemutatóval képviselteti ma­gát, további 11 ország pedig a idállítás különböző rendez­vényein vesz részt. őszinte örömmel fogadtuk vaíameny- nyiük jelentkezését, mert mindez arra is vall. hogy az általános emberi célok érdeké­ben — mint amilyen az élővi­lág fenntartása — társadalmi rendszerüktől függetlenül, szí­vesen társulnák a nemzetek. Sem nekünk, sem már ország­nak nem származik közvetlen anyagiakban lemérhető haszna a vadászati világkiállításból. Közvetett hasznunk annál in­kább, annál több, hiszen kiál­lításunk az ember és a termé­szet kapcsolatának nemesíté­sét, örökbecsű értékek bemu­tatását, egyszersmind védelmét szolgálja. Ez pedig olyan cél, amelyért érdemes volt fára­doznunk, áldozatot hoznunk. Egyúttal büszkék vagyunk arra, hogy szocialista hazánk, a Magyar Népköztársaság az első ország, amely vadászati Világkiállítás lebonyolítására vállalkozott, és — a nemzet­közi vadászati tanács aktív közreműködésevei és ajánlá­sára — megkapta a rendezés jogát — A bemutatásra kerülő anyag összeállításánál a rész­vevő országok magukévá tet­ték a kiállítás alapgondolatát: Természetesen csaknem mind­annyian elsősorban a vadászat szimbólumaival, vadászati •fegyverekkel, felszerelésekkel, büszke trófeákkal vonultak fel. De tekintetbe vették azt is, hogy a vadászat fogalma napjainkban már sajátos ér­telmezést kapott: minden eset­ben és egvre szorosabban kap­csolódik hozzá az okszerű vad- gazdálkodás, a céltudatos te­nyésztői munka, a vad és kör­nyezetének szervezett kímélé­se, védelme. Felöleli ezenkívül a kiállítás az ember ősi múlt­jának emlékeként sporttá fi­nomult tevékenységeket: a horgászatot, a kutyatartást, a lovaglást, a turizmust — egy­szóval mindazt, amivel a ter­mészethez visszavágyódó em­ber szabad idejét derűsen, egészségesen töltheti el. Nem mellőztük természetesen az e témákból formált művészi al­kotások bemutatását, és az e lehetőségek Kiaknázását elő­mozdító ipar és kereskedelem kiállításait sem. — Hazánkban — akárcsak a világ sok más országában — a vad- és halgazdaság, a ter­mészetvédelem az állam ál­tal támogatott és irányított fontos tevékenység, amely a gyakran veszélyeztetett bioló­giai egyensúly fenntartását is magában foglalja. A természet védelmét igyekszünk összehan­golni a mező-, erdő- és. víz­gazdasággal és a népgazdaság egyéb területeivel. Ez a mun­ka pedig csak úgy lehet ered­ményes, ha a lakosság minden rétege megismeri és megked­veli a természet szépségeit, örömét leli az erdők, mezők, vizek világában, közős kincs­ként ügyel annak értékeire. — A vadászati világkiállí­tás szervezése mintegy öt esz­tendeje kezdődött. Bőven ki­vették részüket az előkészítés­ből társadalmi és állami szer­veink, legjobb szakembereink ég dolgozóink. Azon iparkod­tunk, hogy az élelmiszergaz­daság és a fagazdaság kiállí­tási területén — 30 ezer négy­zetméter fedett és 50 ezer négyzetméter szabadtéren — kulturált környezetet biztosít­sunk a nemzeti bemutatóknak, ugyanakkor hű képet adjunk hazánk vadászatáról, halásza­táról. ezeknek múltjáról és Je­lenéről. a magyar lósportról és ebtenyésztésről, meg nem fe­ledkezve arról, hogy a közép­pontban mindenütt az alkotó­dolgozó ember áll. •A Magyar ‘Népköztursaság kormánya nevében kívánom, hogy a kiállítás mozdítsa elő szerte a világon az erdők, me­zők, .vizek élővilágának meg­ismerési!, megkedvelését, bölcs hasznosítását; szerezzen újabb híveket a természetes környezet üdítő, vidító, egész­ségjavító hatásának; indítson el minél több egészséges kez­deményezést az emberi javak megóvására és fenntartására; erősítse a maga eszközeivel a népek közötti megértést, a bé­kés, kulturált életet. , Dr. Dimény Imre ünnepi beszéde végén felkérte az El­nöki Tanács elnökét a kiállítás megnyitására. Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke lépett ezután a mikrofonhoz és bejelentette: — »A budapesti vadászati vi lágkiállítást ezennel megnyi tottnak nyilvánítom.« Ezután az Elnöki Tanács el­nöke átvágta a Idállítás leg nagyobb, központi pavilonjá­nak bejáratát elzáró nemzeti színű szalagot. Ebben a pilla­natban az erdészek díszsor- tüze dördült el és megszólal­tak a harsonák. A megnyitóra érkezett ven­dégek ezután a vadászati vi lágkiállításon körsétára indul­tak. A vendégeknek Földes László miniszterhelvettes. a vadászati világkiállítás kor­mányfőmegbízottja mutatta be a látnivalókat. A vadászati világkiállítás délután 3 órakor megnyílt a nagyközönség számára is. Gromiko—Winzer találkozó Tegnap á szovjet külügyifii- nisztériumban megbeszélést tartott Andrej Gromiko szov­jet és Otto Winzer NDK kül­ügyminiszter, aki konzultáció céljából csütörtökön érkezett Moszkvába. A külügyminiszterek esz­mecserét folytattak az európai béke és biztonság megszilár­dításának kérdéseiről, vala­mint a Szovjetunió és az ÍJDK kétoldalú kapcsolatainak idő­szerű problémáiról. Meleg, ba­ráti szellemben folytatott tár­gyalásukon kiderült, hogy né­zeteik teljesen egyeznek vala­mennyi megvitatott kérdésben. Otto Winzer, az NDK kül­ügyminisztere tegnap Moszk­vából visszautazott Berlinbe. Nixon „paliltja“ Meanyi A Nixon-kormány a Jelek szerint megkísérli »megguhi- tani« George Meanyt, az AFL —CIO szakszervezeti szövet­ség elnökét, aki Nixonhoz fű­ződő- személyes jó kapcsolatai ellenére élesen bírálja a bér­befagyasztást. A csütörtöki jogász-értekez­let közben váratlanul és beje­lentés nélkül megjelent az AFL—CIO washingtoni főha­diszállásán James Hodgson munkaügyi miniszter és biz­tosította Meanyt, hogy a kor­mány konzultálni fog a szak- szervezetekkel a 90 napos bér­befagyasztás utáni időszakra vonatkozó tervekről. A minisz­ter a találkozó után kijelentet­te, hogy Meany- »meghallga­tott és megértőén reagált mon­danivalónkra«. A New York Times »A be­fagyasztás után« című pénteki vezércikkében rámutat: »bár­mit tervez is a kormány, nem jut messzire, ha a szervezett munkásság visszautasítja az együttműködést«. SALT-ülés Helsinkiben A stratégiai fegyverrendsze­rek korlátozásáról folyó SALT-tárgyalások jelenlegi helsinki fordulójának leghosz- szabb ülését tartották tegnap a szovjet nagykövetség épüle­tében. A szovjet és az amerikai küldöttség -mintegy három órán át tárgyalt, majd ezt kö­vetően félórás uemhivataios megbeszélést tartott. A Ret»- ter-iroda az értekezlet körei­re hivatkozva úgy tudja, hogy a megbeszéléseket szakszerű légkör és kemény munka jel­lemzi. A SALT-tárgyalások követ­kező ülését az Egyesült Álla­mok nagykövetségén tartják á jövő kedden. Bojkott az angol árukra 236 internált Ulster ben A legnagyobb észak-írorszá­gi ellenzéki párt, a Szociális Demó/.rata és Munkáspárt tegnap meghirdette az angol árucikkek teljes bojkottját Ulsterben, az ír Köztársaság­ban, sőt, a? Egyesült Államok­ban is. Az észa-ír munkáspártiak hagyományszerűen mérsékelt politikai álláspontot képvisel­tek a válság kezdetétől fogva. Az elnyomó intézkedések fo­kozódásával párhuzamosan azonban a párt, amely hat képviselőt küldhetné a helyi törvényhozásba — egyébként bojkottálja a helyi parlamen­tet — ugyancsak fokozta har­cát és a polgári engedetlenségi i mozgalom élére- állt. Az angol áruk bojkottját a párt az internálások elleni til­takozásul hirdette meg. Fel­szólította az Ír Köztársaság üzletembereit, hogy vonják ki tőkéjüket az angol bankokból, üzlétházakból, s ugyanakkor kérte Jack Lynchet, az Ír Köztársaság miniszterelnökét is a kampány támogatására. Az észak-ír munkáspártiak nyilatkozatukban felhívják az Egyesült Államok hatalmas ír lakosságát is, hogy az ameri­kai szakszervezeteken keresz­tül ott is szervezzék meg a brit áruk bojkottját. Indokolásul megállapítják, hogy az ulsteri unionista kor­mányzat elnyomó jellege le­lepleződött, a pusztítás na­gyobb, a halálesetek száma úgyszintén, mint ötven évvel ezelőtt. Észak-írországban egyéb­ként — hivatalos adatok sze­rint — 236 embert tartanak börtönben igazságügyi eljárás nélkül az internálások beveze­tése óta. Az Észak-írországba vezé­nyelt angol csapatok szóvivője közölte pénteken, hogy további óvintézkedéseket tesznek an­nak megakadályozására, hogy az Ír Köztársasági Hadsereg (1RA) tagjai és vezetői az Ír Helikopterekből álló »megfi­gyelő hálózatot« létesítenek. Brian Faulkner miniszterel­nök »teljes irreálisnak« nevez­te az észak-ír ellenzéki mun­káspárt javaslatát, hogy unio- nisták és munkáspártiak rész­vételével kolíciós kormányt alakítsanak. (Kommentárunk a 2. olda­lion.) Elutasítanak minden külföldi beavatkozást Chilei—ecuadori közös közlemény Salvadoré Allende chilei el­nök ecuadori látogatásának befejezése alkalmából chilei— ecuadori' közös közleményt ír­tak alá. Mint az Allende és Velasco Ibarra ecuadori elnök által aláirt közös közlemény megállapítja: a két ország erélyesen küzd a béke fenn­tartásáért és a nemzetközi együttműködésért, a más ál­lamok belügyeibe való be nem avatkozás elvének érvényesí­téséért, a gyarmati rendszer minden formája ellen. A közlemény hangsúlyozza: Chile és Ecuador elutasít min­den beavatkozást az államok olyan szuverén döntéseibe, amelyek arra irányulnak, hogy a nép számára elengedhetet­lenül szükséges, a független gazdasági és a társadalmi fej­lődés számára nélkülözhetet­len alapvető természeti kincse­ket visszaszerezzék. •A két állam nézetei meg­egyeznek abban, hogy a v7- lág minden országával baráti kapcsolatokat kívánnak te­remteni, függetlenül azok po­litikai és társadalmi rendjétől.. A vitás nemzetközi kérdéseket békés úton kell rendezni, — hangzik a közlemény. A két fél támogatja az ame­rikai kontinens minden álla­mának azt a jogát, hogy hely­reállítsa a diplomáciai, vagy kereskedelmi kapcsolatokat Kubával. Chile és Ecuador helyesli a latin-amerikai közös piac lét­rehozásáról szóló határozatot és állást foglal a két ország közötti kereskedelmi kapcso­latok további fokozása mellett. Japán felszabadítja a jen árfolyamát A tőkés világot két hete megrázó valutaválság leg­újabb fejleménye a japán kormánynak az a pénteki dön­tése, hogy felszabadítja a jen árfolyamát, vagyis időlegesen »lebegteti« a japán valuta pa­ritását. A döntés azt jelenti, hogy Japán végülis megadta magát a ránehezedő -‘amerikai nyomásnak, s ezzel megszüle­Harcok Dél-Vietnamban A dél-vietnami hazafiak csütörtök este Quang Nam tartományban, Da Nangtól 26 kilométerrel dél-nyugatra megtámadtak egy amerikai katonai egységet. A kibonta­kozott heves harcban öt ameL rikai katona életét vesztette, tizen pedig megsebesültek. B—52-es óriásbombázók 11 bevetésben támadták csütör­tökön és pénteken reggel a hazafiak állásait a demilitari- zált övezet közelében. tett az első siker Washington számára. Japán, amely a tőkés világ egyik legerősebb valutájával rendelkezik, két hétig megpró­bált ellenállni a nyomásnak, annak az értékelésnek, amely szerint valutája »alulértékelt« (a dollárhoz viszonyított való­ságos értékénél alacsonyabbra szabott az árfolyama), és ra­gaszkodott az egy ' dollár egyenlő 360 jen átváltáshoz. Ennek az átváltási aránynak a fenntartása azonban mind nagyobb nehézségbe ütközött. A japán bank óriási mennyi­ségű dollárvásárlásra kénysze­rült az árfolyam fenntartása érdekében: az ország valuta- tartalékai 4 milliárd dollárral nőttek az elmúlt két hétben. Japán pénzügyi körök szá­mításai szerint a »lebegtetés« mintegy 3 milliávd dolláros veszteséget jelent majd a ja­pán cégek exportjába. Ugyanakkor korántsem elégíti ki maradéktalanul a wa­shingtoni köröket, amelyek 15 százalék körüli felértékelési (tehát végleges árfolyamrög­zítést» «aereteasuík «term

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom