Somogyi Néplap, 1971. augusztus (27. évfolyam, 179-203. szám)

1971-08-17 / 192. szám

9 Csak tüneti kezelés Válságban a dollár Augusztus 16-ára virradóra Nixon amerikai elnök kényte­len volt végre legalább rész­ben meghajolni a tények előtt A dollár lappangó vál­ságának tudomásul vételét je­lentik az elnök külön szóza­tában közölt rendkívüli intéz­kedései. Ezek közül a legfon­tosabbak a következők: 1. Felfüggesztik a dollár aranyra történő beváltását. 2. 90 napra befagyasztják az árakat és a béreket. 3. A behozatalra 10 száza­lékos adót vetnek ki. 4. 4,7 milliárd dollárral csökkentik a külföldi se­gélyprogramokat és az ame­rikai költségvetési kiadáso­kat. 5. 10 százalékkal csökken­tik a külföldi segélyprogra­mokat. 6. Egy esztendőre elha­lasztják a népjóléti reform bejelentett intézkedéseit. Már a puszta felsorolás jel­zi, hogy a Fehér Ház ezúttal az amerikai gazdaság történe­tében párját ritkító, drámai­nak nevezhető intézkedésre kényszerült. Ezek persze nem »az égből hullottak alá«. Évek óta tudják a tőkés világ gaz­dasági- és pénzügyi szakem­berei is, hogy a sorozatosan megismétlődő pénzügyi krízis mögött a dollárnak a valósá­gos értékviszonyoktól mester­ségesen eltérő árfolyama áll. A dollárnak az aranyhoz vi­szonyított árát, amely uncián­ként hivatalosan 35 dollár, még a második világháború után állapították meg. Azóta a dollár ténylegesen vesztett értékéből, az amerikaiak azonban mesterséges módon és nagyrészt politikai meggon­dolásokból kiindulva, minden erővel igyekeznek fenntartani ezt az árfolyamot. Különösen érdekes az, hogy az elmúlt 25 évben a dollár tartalékvaluta szerepe a kon- kurrens tőkés országokat is érdekeltté tette a mesterséges dollár—arany árviszony fenn­tartásában! Ezek az országok ugyanis pénzügyi tartalékaik »rendkívül nagy részét dollár­éban tartják. A dollár leérté­kelése tehát e tartalékok igen nagy részét egyszerűen meg­semmisítené. Ily módon elő­állt egy olyan helyzet, hogy a vezető nyugati tőkés orszá­gok jó része érdekelt volt a dollár helyzetének megszilár­dításában — ugyanakkor szen­vedett is pénzügyileg a való­ságos helyzetnek meg nem fe­lelő dollár-árfolyam miatt. Lényegében ez az a mind­máig változatlan ok, amely az utóbbi évek sorozatos pénz­ügyi válságait kirobbantotta. A kérdés az volt — és to­vábbra is az —, hogy meddig lehet különböző részletintéz­kedésekkel halogatni a dollár szembesítését a valósággal. Magyarán: meddig lehet elke­rülni a dollár—arany árvi­szony megváltoztatását, tehái a dollár leértékelését. A legutóbbi pénzügyi vál­ságban, amikor a nyugatné­metek és a hollandok »lebe- gővé«, azaz szabaddá tették a márka árfolyamát, Svájc és Ausztria pedig felértékelte va­lutáját, — már tapasztalni le­hetett, hogy a nyomás foko­zódik. Ezek az intézkedések ugyanis a dollár részleges és burkolt leértékelésével voltak egyenértékűek. Legutóbb azután olyan ese­ménysorozat bontakozott ki, amely gyorsan és drámai mó­don fokozta a dollárra nehe­zedő nyomást. Ennek az ese­mény-sorozatnak a fő össze­tevőit a következőkben lehet összefoglalni: 1. Az Egyesült Államok 1971-ben (az eddig számítások szerint év rátára átszámítva) több mint 10 milliárd dollár­ral magasabb összeget ruház be, kölcsönöz, vagy »ajándé­koz« külföldön, mint ameny- nyit ott a maga külkereske­delmével és működő beruhá­zásaival megkeres. Ebben ter­mészetesen benne vannak a külföldi amerikai hadikiadá­sok is. összességében ez a szám több mint kétszerese az elmúlt évek átlagának és azt jelenti, hogy az Egyesült Ál­lamokból fokozott iramban folytatódott a dollár kiáram­lása. 2. Ezzel párhuzamosan az amerikai aranytartalék 10,5 milliárd dollárra esett. Ez a legalacsonyabb szint 1938 óta. Közben, — ugyancsak az em­lített dollár-kiáramlás miatt — külföldön hatalmas dollár­követelések halmozódtak fel. Ezek jelenleg 32 milliárd dol­lárt tesznek ki, több mint két­szer annyit, mint egy évvel ezelőtt. (Ez magyarázza egyéb­ként, hogy miért kellett le­állítani a dollár beváltását aranyra. Ha a külföldi hitele­zők tömegesen követelnék dol­lárjaik beváltását, az ameri­kai aranytartalék nem lenne A légierők napján Szovjet vezérkari főnök nyilatkozata A Szovjetunióban hagyomá­nyosan augusztus 18-án ün­nepük a légierő napját. Eb­ből az alkalomból Alekszandr Szilantyev vezérezredes, a lé­gierő vezérkari főnöke nyilat­kozott a TASZSZ tudósítójá­nak. Elmondotta, hogy az utóbbi tíz év során nagyot fej­lődött a szovjet légierő: repü lőgépei mindenféle időjárási viszonyok között teljesíteni tudják feladatukat, a hangse­bességnél gyorsabbak, és fel­szerelték őket különféle raké­tákkal. Szovjet harci repülő­gépek egész sora nagyobb ha­tósugarú, gvorsabb és maga­sabban repül, mint a kaoit«.- lista országok legfejlettebb ti pusai. Az elmúlt évek jelentős újí­tásaként említette a vezérkar1 főnök, hogy megalkották a függőlegesen felszálló és le­szálló repülőgépet, valamint a többféle rendeltetésű és vál­toztatható számyállású típu­sokat. A rakétával felszerelt interkontinentális repülőgé­pek a föld bármely pontját el tudják érni. Levegő—fold rakétáiK képesek úgy meg­semmisíteni földi és tenger, célpontokat, hogy közben nem kerülnek az ellenséges lég­védelem hatósugarába. »A szovjet légierőben a fő­szerepet az emberek játsszák, akik tökéletesen tudnak bánni a technikával és a fegyver­zettel, és odaadóan szolgálják a kommunista pártot és az ál­lamot« — mondotta a vezér- ezredes. Szilantyev végül emlékez­tetett arra, hogy a szovjet légierő már a második világ­háborúban jól helytállt a né­met fasisztákkal szemben. A légicsatákban a hit'eris ák 110 ezer gépüket vesztették el, s ebből 77 ezret a keleti fron­ton. (MTI) elég e követelések teljesítésé­re.) 3. Az Egyesült Államok kül­kereskedelmi mérlege, amely 1893 óta mindig felesleggel zárult, — 1971-ben deficitet mutatott és lehetséges, hogy az esztendő végéig deficites marad. (Ez magyarázza az importra kivetett 10 százalé­kos különadót.) 4. Végül, de nem utolsósor­ban az említett tényezők ered­ményeképpen a nemzetközi spekuláció is rávette magát az egyébként is megterhelt dollárra. Ennek következtében az unciánként hivatalosan 35 dolláros árban megszabott aranyat a szabadpiacon augusztusban már több mint 42 dollárért árulták. A hónap közepén ezután a devizatőzs­déken is látványosan leesett a dollár árfolyama. így került sor Nixon drá­mai bejelentésére. Az intéz­kedések listája arra vall, hogy a dollárválságot érintő lépé­sekkel párhuzamosan megkí­sérlik az infláció megfékezé­sét is. (Ez lenne a közvetlen célja az ár- és bérbefagyasz­tásnak, valamint költségvetési és egyéb kiadások csökkenté­sének.) Az injekció meglehetősen brutális. Hatását a közelgő napokban a világon mindenütt megérzik majd. Japánban pél­dául. ahol a bejelentés idő­pontjában nyitva volt a tőzs­de, a nemzeti bank 300 millió dollárt volt kénytelen felvá­sárolni, minden addiginál ala­csonyabb áron és óriásit zu­hantak az Amerikával gazda­sági kapcsolatban álló nagy tőkés vállalatok részvényeir Más vezető kapitalista orszá­gokban hasonló megrázkódta­tásokra lehet számítani. Bármennyire is brutális le­gyen azonban ez az injekció, mégis tüneti kezelésnek mi­nősül. A lényeges kérdéshez: a dollárnak az aranyhoz vi­szonyított devalválásához a választások felé közeledő Ni­xon nem nyúlhatott hozzá. Ez pedig azt jelenti, hogy ha az injekció hatása »elpárolog«, a beteg újra visszazuhan a krí­zisbe. (i — e) RÖVIDEN A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága táviratban üdvözölte — Kurd Demokrata Pártot megalakulá­sának 25. évfordulója alkalmá­ból. Az Elnöki Tanács elnöke Lo- sonczi Pál, táviratban üdvözöl­te Albert Bernard Bongó elnö­köt, a Gabon Köztársaság nem­zeti ünnepe alkalmábó. Halálbüntetést kért az ügyész arra a török fiatalemberre, akit Elrom izraeli főkonzul május­ban történt elrablásával és ki­végzésével vádolnak. Az úgy­nevezett Török Népi Felszaba- dítási Hadsereghez tartozó to­vábbi tizenhárom vádlottat is halálbüntetés fenyegeti. önként lemondott fizetése 10 százalékáról Indira Gandhi mi­niszterelnök és a kormány 35 tagja takarékossági intézkedés­ként. A megtakarítás összege a Reuter szerint havi 580 font sterlingre tehető. Száz tervet léptet életbe, az EAK mezőgazdasági miniszté­riuma, amelynek célja a mező- gazdaság és az állattenyésztés modernizálása és fejlesztése. Csupán Észak-Egyiptomban ta­lajjavításra 475 ezer egyipto­mi fontot fordítanak. Kétéves szerződést kötött Brazília és Olaszország az atomenergia területén való együttműködésre. A szerződés­sel a két ország között 1958- ban létrejött megállapodást kí­vánják életbeléptetni, amely előirányozta az együttműködést az atomenergia békés célú fel- használása területén. A Rolf Steiner zsoldosvezér ellen Khartoumban folyó per során a bíróság elnöke vasár­nap olyan dokumentumokat mutatott be, amelyek arra mu­tatnak, hogy Steiner közvetlen szerepet játszott a márciusban Szudán déli vidékén kitört lá­zadásokban. SOMOGYI NÉPLAP Kedd, 1971. augusztus 17. Polgári engedetlenségi kampány A helyzet továbbra is zavaros Észak-írországban Szombaton késő este, rövid­del azután, hogy a néhány napja fellángolt észak-frorszá­Ellsberg és Rahman sejk a vádlottak padján Tegnap délelőtt hivatalosan is megerősítették azt a hírt, hogy az elmúlt héten meg­kezdődött Mudzsibur Rahman sejk, a betiltott kelet-pakisz táni Avami Liga vezetője pe­rének tárgyalása. A Reuter Űj Delhi tudósítójának érdek­lődésére válaszolva a pakisz­táni főmegbízott (nagykövet) szóvivője közölte, hogy a tár­gyalás az előzetes jelzés sze­rint augusztus 11-én vette kezdetét. A Los Angeles-i bíróság az amerikai hadügyminisztérium titkos dokumentumai »tiltott birtoklásának és használatá­nak« ürügyén tegnap emelt hivatalosan vádat dr. Daniel Ellsberg amerikai tudós, a Pentagon volt alkalmazottja ellen. Növekszik az amerikai nyomás Chilére Allende elnök péntek este beszédet mondott az El Sal- vador-i rézbánya munkásai előtt. Elmondotta, hogy az amerikai export—import bank az államosított bányák tulaj­donosainak kártalanításé' tette függővé egy kölcsön megadását Chilének, ami el­len a chilei külügyminiszté­rium . hivatalos tiltakozását fejezte ki. »Mi megvédjük Chilének azt a jogát, hogy saját törvényei szerint járjon el. Nem akarunk hazánkban beruházott külföldi tőkét ki­sajátítani, megfizetjük azt, ami törvényesen jár, de nem fizetünk semmit, ha nem jár« — mondotta Allende, — aki­nek az álláspontját szomba­ton az ellenzéki Keresztény- demokrata Párt is támogat­ta. gi zavargások 26-ik áldozatu­kat — ezúttal egy angol kato­nát — követelték, a katolikus ellenállás fő fegyveres ereje, az Illegális ír Köztársasági Hadsereg (IRA) összegyűjtött több újságírót Belfastban és el­vitte őket a katolikus negyed központjában lévő rejtekhelyé- re.A tudósítóknak bemutattak egy 17 éves angol katonát, akit az IRA elfogott, majd kémke­désért halálra ítélt. A katonát később, fiatal korára való te­kintettel és azzal a feltétellel, hogy elítéli a biztonsági erők cselekményeit, mégis szabadon bocsátottak. Az IRA nem-hivatalos és egyben szélsőségesebb szárnya a független ír Köztársaság fő­városában, Dublinban bejelen­tette, hogy rövidesen nagysza­Az indiai látogatáson tar­tózkodó Edward Kennedy amerikai szenátort hétfőn délelőtt fogadta Indira Gandhi miniszterelnök, majd Szvaran Szingh külügyminiszter. Ken­nedy később azt mondotta a tudósítóknak, hogy számos nemzetközi problémát vitat­tak meg, de megfigyelők véle­ménye szerint ezek között köz­ponti helyet foglalt el a ke­let-pakisztáni menekültproblé­ma. Az indiai hírügynökség je­lentése szerint pakisztáni ka­tonák szombaton este betörtek egy indiai határfaluba, meg­öltek 11 embert, köztük 8 ke­let-pakisztáni menekültet. A pakisztániak állítólag aknave­tők fedezete mellett támadtak. Calcuttában vasárnap össze­ültek Nyugat-Bengália állam 28 politikai pártjának képvi­selői és elítélték »az erőszak­nak és gyilkolásnak« art a" orgiáját, amelynek két nap alatt 30 ember esett áldozatul, Nyugat-Bengáüában néhány év óta állandó jellegűvé vált a gyilkosságokkal tarkított politikai viszály a naxaliták- nak nevezett szélsőséges, kí­nai-szimpatizáns kommunista njSrf £s ° nnV*’V*sí jpt között. Ennek következtében bású szabotázsakciókat fog végrehajtani Angliában. Polgári engedetlenségi kam­pányt hirdetett vasárnap este az észak-ír parlament kilenc ellenzéki képviselője egy bel­fasti szállodában tartott gyű­lésen. A képviselők annak a tizenhárom tagból álló parla­menti csoportnak tagjai, amely a múlt héten úgy döntött: boj­kottálja a parlament üléseit, míg Faulkner miniszterelnök hivatalban van. Harold Wilson, az angol Munkáspárt vezetője hétfőn kérte a nyári szünetet tartó parlament összehívását az észak-írországi helyzet megvi­tatása érdekében. Az üdülő Wilson telefonon hívta fel Heath miniszterelnök hivata­lát, hogy tudomásukra hozza kérését. tavaly júniusban a koalíciós kormány kénytelen volt le­mondani és bevezették az el­nöki uralmat. Szombaton Daccában meg­ünnepelték a pakisztáni füg­getlenség napját. Ebből az al­kalomból a szónokok heves kirohanást intézték India el­len, gyilkosságokat, gyújtoga­tást, rablást vetettek a szom­széd ország szemére. Míg az ünnepség folyt, a »kelet-pa­kisztáni polgári fegyveres erő­nek« nevezett milícia állítólag a szeparatista lázadóknak újabb fegyverraktárát fedezte fél: »indiai gyártmányú« fegyveréket, lőszert, aknákat, gránátokat foglaltak le. Az indiai nemzeti ünnep, a függetlenségi nap alkalmából Indira Gandhi miniszterelnök mondott beszédet. Hangsúlyoz­ta, hogy kormányának első feladata a szegénység és az emberek közötti egyenlőtlen sév fölszámolása. Az ország külpolitikájával foglalkozva Indira Gandhi hangoztatta, hogv kormánya békepoútikát folytat. Űiból leszögezte: a «7oviet—indiai s«“rz.sd't5 °'á- írá«a nem ielmvH. azt. hogv Tnd’ia letért a» el nem köte­lezettség politikáiéról. (MTI) Kölcsönös vádaskodás a nemzeti ünnepen Űjabb incidens az indiai—pakisztáni határon Szombat óta új önálló ál­lammal gyarapodott az arab világ: a Perzsa-öböl apró olaj­sejkségeinek egyike, Bahrein mondta ki a függetlenségét. A kormányközlemény, amely be­jelentette az önállóságot, azt is Világosan a világ tudomá­sára hozta, hogy a független­ség kikiáltásával egy időben hatályukat vesztik az országot Nagy-Britanniához fűző kato­nai és politikai szerződések. A kis arab szigetország kül ■ képviseletét ugyanis minded­dig a nagy európai szigetor­szág látta el, s ugyancsak brit csapatok gondoskodtak Bah­rein védelméről is. Egy új független állam szü­letését sohasem szabad a kör­nyező térség hatalmi-politikai viszonyainak figyelembe véte­le nélkül értékelni, s különö­sen hiba volna ezt tenni Bah­rein esetében, tekintve, hogy az új miniállam az arab nép­közösség tagja. (Ezt demonst­rálva, a függetlenséget beje­lentő kormányközlemény rög­tön a támogatásáról biztosítot­ta a Palesztinái népet, s at izraeli agresszió ellen küzlő arab népeket.) Az arabok év­százados vágya ugyanis a nyelvi, a vallási és területi azonosságon alavuló nemzeti egység, amelynek most körvo­nalazódó erőivel az úi nem­zeti állam létrejötte végül Is — úgy tűnhet — szemben áll. Jóllehet Bahrein megalakulá­sa inkább csak jelképesen, az arab egység elve ellen hat, s azt sem szabad szem elől té­veszteni, hogy a kis sejkség Az események mögött... Bahrein mind ez idáig brit protekto­rátus volt, tehát függetlensé­gének kikiáltása tulajdonkép­pen a gyarmatosításnak eo- ben a térségben már meg­lehetősen gyenge pozícióit gyengíti tovább. Másrészt az új független ál­lam létrejötte, a három évvel ezelőtt bejelentett Dél-arábiai Emirátusok Szövetségének lát­ványos csődjét is jelenti. Az apró, de olajkincsük miatt mérhetetlenül gazdag sejksé­gek akkor határozták el az egyesülést, amikor a kormá­nyon levő brit Munkáspárt el­határozta a »Szueztől keletre« költséges politikai koncepció feladását. A bejelentés után azonnal megélénkült a térség országainak diplomáciája: olyan új szövetség megterem­tésén fáradoztak, amely ki- tölthetné a brit kivonulás utáni »hatalmi űrt«. Elsőként Washington kopogtatott, egy, a CENTO-hoz hasonló kato­nai szövetség tervével, de ak­kor még nem akad arab kor­mány- vagy államfőJ aki az arab—izraeli háborúban súlyo­san kompromittált US4-'-a’ komolyan tárgyal* volna. Mt« csak azért sem, mert a tér­ség lennagyobb és leggazda­gabb, de egyben legelmaradot­tabb országa, Szaúd- Áriába is úgy látta, itt a soha vissza nem térő alkalom befolyásá­nak alapos kiterjesztésére. Nyílt titok volt, hogy az ola)- sejkségek tervezett szövetsé­gét Rijadh-ból sugalmazták. S Bahreimben — akkor még — úgy gondolták, hogy a szövet­ség ellensúlyozhatja azt a kel­lemetlen, fel-felújuló fenyege­tést, amelyet a térség másik »nagy ha’az, Irán támasztott újból és újból a szigetre vbe­jelentett igényével. Időközben megváltozott a hatalmi-politikai színezékben egy és más. Anglia'-an a ha­talomra kerülő konzervatívok hamar visszakoztak, s bár tet­tekben nem történt semmi, de mégis nyíltan hangoztatják, hogy Nagy-Britannia »hű ma­rad vállalt kötelezett-égei- hez«. vaanis felülvizsgálják a munkásnárti kormány vissza­vonulási terveit Ugyanakkor a viszonylag fejlett Bahrain­nek (a térségben itt k"zd*é’' meg először az olajtermelést) is egyre kevésbé ízlett a sz<Mi­di bábáskodással tető alá ho­zott. velejéig konzervatív, feu­dális szövetség. »A szövetség halva világra hozott csecsemő« — írta a Neue Züricher Zei­tung, s az idő múlásával egy­re kevesebb hírt havot4unk a terverztt szöve*’éarxl. s Bah­rein függetlenné válása *ülaj- donkénnea megpecsáte’te a terv sorsát, Da hogy mfkznt alakút az úi független k‘s arab á’iavn sorsa. azt. — noha me"V«<rst- *ük felvázolni a bonyolult ér- dekzknt eVenf éteket és ezek összetünnéseit — ma mén ne­hezen lehetne megmondani Cs. T.

Next

/
Oldalképek
Tartalom