Somogyi Néplap, 1971. július (27. évfolyam, 152-178. szám)
1971-07-11 / 161. szám
VAN NEKÜNK IS BUDÁNK Festői táj a tőrőcskei víztározó. Világjelenség, hogy korunkban az ernoer mindinkább elszakad a természettől. Városokba tömörül, szigorú és rideg mértani formák között éli életét, s amerre néz, körülveszik őt az ipari létesítmények. Fenyegető a vizuális monotónia, az egyre szennyeződő levegő és a mind magasabb zajszint. Hazánkban még nem túlzott a veszély, de a nyugati országokban a lakosság nyolcvan százaléka él már városban. S egy/ tragikus följegyzés: a városlakók ötödik generációja általában kipusz-- túl. (Dr. Mőcsény). A zsúfoltságot elég egy példával szemléltetnünk: Tokió és Osaka (több száz kilométerre fekszenek egymástól) ma már úgy összefonódott, hogy egy településnek tekintik. A város a maga sajátos életterével és káros hatásaival egy sor civilizációs megbetegedést okoz. A civilizált élet- körülményeket azonban senki sem cserélné föl a régivel. Elemi erővel vágyódunk tehát a természet csendje és látványa után. Az a fogalom: zöld, újabban egy sor társadalmi, egészségügyi, esztétikai problémát sűrít magába. Az NSZK-ban egy időben megszűnt az erdészeti munkaerő- hiány. Vezető beosztású emberek tömegesen vállaltak hivatal után a »zöldben« munkát. Az orvosok ugyanis mint hatásos ideggyógyászati kezelést, a szívinfarktust megelőző tényezőt tartják számon az erdészeti munkát. Sok helyütt a zöld már nemcsak csalogató, ' hanem olyan létesítményekkel is teli van, amelyeknek a használata szinte rákényszeríti az embereket a rendszeres látogatásra. Több országban pedig már elfogyott, hiányzik a zöld terület. Vadonatújakat kell telepíteniük. S ahol a munkaidő fokozatosan csökken, vagyis növekszik a szabad idő, ott mindenütt számolni kell a telítődéssel. Ahhoz például — a szakemberek szerint — három hét kell, hogy a vegetatív idegrendszer a pihenés alatt rekonstruálódjon. ” a hatás csak egy fél évig „_a*t. Emellett tehát apránként is elő kell segíteni a regenerációt. Olyan zöld területekre van a legnagyobb szükség, amelyek tíz-tizenöt perc alatt megközelíthetők, és teljes kikapcsolódást nyújtanak. Magyarországon 1960ban száztizenegymillió forintot fordítottak a várral zöld felületek fenntartására. 1969- ben pedig már százhatvanmilliót áldoztak új területek létesítésére. Az utóbbi években évi nyolcszázalékos a zöd felületek növekedése. Debrecen, Visegrád, Budapest, Pécs és környéke nagyszerűen rendezett Túlgondozottságról azonban még nemigen beszélhetünk országszerte. A kiaknázatlan lehetőségre példa éppen városunk is. Pedig a ►►lakótáj« nem mai találmány, valamikor már az egyiptomi kultúrák idején létrehoztak üdítő, frissítő egyiptomi kerteket Kevés olyan természeti kincsekben gazdag tájegység van, mint amilyenbe Somogy is tartozik. S a Lankás, változatos erdőkkel borított dombok közé ékelődő megyeszékhelyen vajon kellően értékel ik-e a páratlan adottságokat? Az egyik napsütéses délután csak úgy találomra szólítottunk meg néhány járókelőt. Megkérdeztük, tudják-e, hogy milyen és hányféle erdő övezi városunkat, jámak-e, szeretnék-e kirándulni? Egy családanya, Vandái Györgynél — Szentjákab, Tö- röcske, Cseri park. Ezekről tudok. Szoktunk kijárni, amíg a gyerekek kisebbek voltak. Mostanában ritkábban megyünk. Ugye egész napra már cipelni kellene az ennivalót, fél naphoz meg messzi az út Három sétáló fiatal. Tanulók- Major Katalin elegyedik szóba velünk: — Hogy hány erdő varr? Tö- röcske, Nádas- di, Zarany... Ide szoktunk igen gyakran kijárni gombázni vagy kirándulni. Szeretem a természetet az iskolában is tagja vagyok a természetjárók körének. Valahogy két hét után már hiányzik a zöld. Bérházban lakunk, és a virág az kevés. Köztudott a levegő szeny- nyezettsége, a nagyon fontosnak tartom a rendszeres kirándulást egészségügyi szempontból is. Egy «fős munkásházaspár, Pál Józsefek: — A töröcskei erdőnek például jó levegője van. Korábban nem Kaposváron éltünk. A csehdet, a zöldet igen kedvelem. Nem akarok rosszat szólni, de úgy hallottam, tán valami gyógyüdülő is épül Töröcske környékén. Oda kijárok mostanába horgászni, nézelődni. A gyomrommal vagyok bajban, bizony örvendenék, ha ilyen szép helyen gyógyítgathatnám magam. Ügy vélem, nem ártana az sem, ha ott azért magamfajta idősebb valami hanapni- és innivalót is találna. Lepihenhetne padokra. íme ad válaszok, amelyeket többféle szempontból Is értékelhetünk. Egyrészt: nem járnak olyan sokan és gyakran Kaposvárról . kirándulni, mint ahogy oz ideális lenne. Másrészt: valójában nem is csa- logatók a lehetőségek, marasztalni pedig csak a még fiatal, fáradhatatlan természetrajongókat tudja. Tudjuk-e, hol legrövidebb as út Töröcske vagy- Gyertyános felé? S ha kitalálunk oda — mert azért sokan útnak erednek —, le lehet-e ülni? Elfogyasztani valamelyik útelágazásnál egy pohár frissítőt? Miközben választ kerestünk ezekre, megtudtuk, hogy a Gyertyánosvölgyet a Somogy megyei Természetbarát Szövetség társadalmi munkában már építi. Itt a négy testvérforrást is — a teljes kiépítésig — ők hozták rendbe. A völgy legmélyebb részén vasárnaponként egy turistaházon dolgoznak a városi tanára támogatásával. Terveik között szerepel, hogy felduzzasztják a Virágos-patakot, amelyen romantikus csónaktúrákat lehet majd tenni. Erre már turistajelzések is találhatók. A megyei KISZ- bizottság ugyancsak segítséget ígért a Gyertyános harmonikussá tételéhez. Jelenleg Töröcskén legnagyobb szabású az építkezés. Mint tudjuk, víztárolót készítettek itt, környékének kihasználására most készül a szakvéleményezés. Ettől függően csónakázó-, horgászó tanyát alakítanak ki, megtervezik a táj arculatát is. Szentjakabon a régi kolostor romjait rekonstruálják, a régészeti érdekességhez már tervezik az utat, amely 1971-től a domb keleti oldalán fut majd. A Nádasdi-erdő is megnyílt az idén a kirándulók előtt. A Somogy megyei Erdő- és Fafeldolgozó Vállalat számtalan helyen feloldotta a kocsival közlekedés megtiltását. A vállalat és a Somogy megyei Erdőrendezőség, valamint a METESZ tagjai társadalmi munkában járták végig a fa- fedolgozó vállalat területeit, kijelölték a turistautakat, a hidak, padok, esőtetők, szalonnasütők helyeit, majd el is készítik ezeket Valami tehát elkezdődött, s ez nem Is várathatott már magára tovább, hiszen a népgazdaság negyedik ötéves tervéről szóló 1970. évi. II. törvény a következőket mondja ki: » Növelni kell az erdők közjóléti szerepét, a nagyobb települések melletti erdők egy részét fokozatosan alkalmassá kell tenni a kulturáltabb pihenésre.« A zöldövezeti rendszer1 hatásait (klimatikus, biológiai, egészségügyi és védő, esztétikai és üdülési) sem lehet figyelmen kívül hagyni. Tapasztalataink azonban azt bizonyítják, hogy a szakembereken kívül ez a kérdést sem a tanácsnál, sem más társadalmi szerveknél nem ismerik elég mélyrehatóan, s egysze- mélyű felelőse, koordinálója sincs. Az iparosodás, a város lakóinak gyarapodása rákény- szerítette a szakembereket és a város vezetőit hogy fölfedezzék a *kaposvári Budát.« Szerencsére a nyitás a zöld területek felé az idén megtörtént. A zöld felületek kialakításával járó feladatok megoldása elsősorban a tanácsi szervdere vár, ők hivatottak a lakosság különböző Igényeit kielégíteni. Nagy szerep jut természetesen a társadalmi szerveknek is. A zöldövezeti tervezést szigorú előírások, törvényeik szabályozzák. Mindenekelőtt szükséges, hogy legyen a városi tanácsnál egy áttekinthető zöldövezeti terv, amely máá szervek rendelkezésére is bocs áh ártó. ' Az olvasók számára pedig egy számítás közreadásával zárnánk a cikket. Kétezer után kilencven év átlagkorral számolhatunk. Egy átlagéletkorú ember 700 ezer órát él, s abból csak 40 ezret fog dolgozni. 220 ezer órán át készül a munkára, majd 250 ezer órán keresztül piheni ki a fáradalmait. Az egészségesebb életmóddal már most, mi is próbáljunk, néhány órát toldani ehhez 'a hétszázezerBán Zsuzsa (Tudósítónktól.) Szombaton délben Siófokon befejeződött a háromnapos pályaválasztási konferencia a balatoni beszélgetések keretében. A rendkívüli érdeklődéssel kísért tanácskozásnak az adott különleges jelentőséget, hogy a' napokban megjelent kormányhatározat a pályaválasztási munka kibővítéséről, megjavításáról és az eddiginél nagyobb mértékű anyagi támogatásról. A konferencián résztvevők már a kormányhatározat szellemében mondták el véleményüket a pályaválasztási munka továbbfejlesztéséről. A szekciókban a hozzászólók — és az előadók is — hangsúlyozták, hogy a pályaválasztási propaganda nem kielégítő, és különösen a munkaerő-gazdálkodás előkészítésében szorul 'avításra. Faragó László, az MM főmunkatársa kifejtette, hogy már az általános iskola alsó A négy testvérforrásból három már ontja a hűs »hegyi« vizet. Lovas szobor üiánbátorbai A Mongol Népi Forradalom ötvenedik évfordulójára E gy szoborkompozíció és egy életkép együttes hatása tart fogva estébe nyúlóan az Ulánbátor szálló kényelmes szobájában, amelynek ablakain át bekúsznak a főváros fényei. A lovas 3Zobor a főtéren áll, valami furcsa, szokatlan, hirtelenmegtört és változást sejtető mozdulatba komponálva, amely olyannyira eltér az otthoni, méltóságteljes, első lábaival ágaskodó lovas szobroktól, hogy nehezen lehet szabadulni a látványtól. Ez a ló ugyanis hátsó lábaival ágaskodik az ég felé, hirtelen, kemény mozdulattal, fejét a földre szegve, az ellenállás indulatától duzzadtan, hogy levesse magáról lovasát. E hatalmas országban sok minden másképpen van, másképpen történt, mint nálunk; e nép sokszorta távolabbról tért az útra, amelyen mi is járunk. A feudalizmusból — a fejlődés kapitalista útját kihagyva — egyenesen a szocializmusba lép. • Szemléleti kérdés, hogy ki mit vesz észre a szocialista Mongóliában. Lehetne fanyalogni Is akár, hogy például Ulánbátor modem városközpontja körül még sok jurta látható, ám így, a múlt és a jelen összefüggéséből kiragadva, mindez nem több felszínes egzotikumnál, vagy legalábbis egyoldalúságnál. Sokkal fontosabb ennél, hogy a városban, ahol a forradalom előtt alig volt kőépület, ma már a lakosság hatvan százaléka modern lakóházakban lakik, az elmúlt években csaknem negyvenezer család költözött új otthonába, városnegyedek emelkedtek ki a földből, s csupán a most befejeződött negyedik ötéves terv időszakában 155 ezer négyzetméternyi lakóteret építettek a fel a mongdl építőmunkások. A forradalom előtt... Á forradalom után... Hányszor hallom a mostani ünnepnapokon e két elhatároló szót. A kolosszális feladat a népi forradalom győzelme után hárult a pártra, amely a lenini útmutatás nyomán, a társadalmi fejlődés nem kapitalista .útját választva, a szocializmus felépítését tűzte ki célul. A forradalom előtti Mongóliában nem volt ipar, a kereskedelmet a külföldiek tartották kézben, az ími-olvasni tudók száma a lakosság egy százalékát sem érte el, az országban mindössze egyetlen iskola működött, kórház, orvos, ismeretlen fogalom volt. íme ezt jelenti a forradalom előtt meghatározás. S mit jelent e két sző: forradalom után? A puszta felsoroláshoz is kevés egy cikk terjedelme. A gazdasági eredményekét így foglalhatjuk össze: a Mongol Népköztársaság, a Szovjetunió és a többi szocialista ország hathatós segítségével, külterjes pásztorkodást folytató országból agrár-ipari országgá vált, amely célul tűzhette ki a szocializmus anyagi-technikai bázisának megteremtését, a szocialista társadalmi-gazdasági rendszer teljes felépítését. B efejezésül Ide kívánkozik még egy jelkép. Kísérőmmel, Urtnaszan újságíróval álltunk Szuha Bátor lovas szobra előtt Nem kommentálta, csak oroszra fordította az emlékmű lentről lefutó, függőleges rajzú feliratát: »Nem veszítjük el a szabadságot, amit veled kivívtunk ... ! Elmélyítjük a forradalmat!« H. E. Befejeződött a pályaválasztási konferencia Javításra vár a propagandamunka tagozatában meg kell kezdem a rendszeres megfigyelést a gyermek érdeklődési köréről, kibontakozóban lévő képességeiről, s ezeket a jelzéseket kell a felső tagozatban az osztályfőnöki munkában hasznosítani. A tanácskozáson felszólalók nagyon sók javaslattal színesítették a konferencia munkáját. Sok szó esett a már pályát választott fiatalok munkahelyi beilleszkedéséről Is. Ez a próbaköve annak, hogy jó) irányítottuk-e az ifjakat a különféle pályákra. Bács megyében például a nagyobb üzemekben is vannak már pályaválasztási felelősök, akik a munkába lépő kezdőket segítik. Sárdi Lajos, az MM közművelődési főosztályának helyettes vezetője körvonalazta, hogy a művelődési házak milyen szerepet tölthetnek be a fia talok pályaválasztásában. A szakkörök, a könyvtárak és a klubok is jelentősen segítheti! tájékoztatással vagy megfelelő propagandamunkával a fiata lókat. A tanácskozás utolsó napján a szekciók vezetői beszámol tak a javaslatokról, majd c részvevőle előadásokat hallgattak meg a pályaválasztási munka nemzetközi tapasztalatairól. A háromnapos pályaválasztási konferencia gazdag előadásanyagát, a legfontosabb hozzászólásokat, a felvetett és országosan is elterjeszthető ja- vaslatoKat a renuező szervek külön kiadványban eljuttatják az érdekeltekhez. Remény van arra, hogy a kormányhatározat után most már az ország minden megyéjében kiépülnek a pályaválasztási tanácsadók megfelelő ‘ szakemberekkel, s ez a nagyon fontos felvilágosító js propagandamunka később a népgazdaságban, a munkaerő- gazdálkodásban is éreztetni fogja kedvező hatását. Nagyon fontos az a lehetőség is, hogy az iskolai oktató-nevelő munkában az eddiginél sokkal nagyobb szerepet kap a helyes ►s célszerű irányítás, a pálya- választási munka. S ebben nemcsak a pedagógusoknak, a nunkaerő-gazdálkodási szakembereknek, hanem az üzemek, vállalatok, termelő egységek irányítóinak is jelentős szerepük lesz. Somogy megyében az ősz folyamán megszervezendő pályaválasztási hetek rrogramjában már a kor- nányhatározat alapján kell kijelölni a felvilágosító munka rendezvényeit, a bemutatókat, a szülők pályaválasztási értekezleteit s az iskolai pályaválasztási felelősök tanácskozásait. ROMOGTI NÉPLAP Vasárnap, 1971. Júlia 1L 5
