Somogyi Néplap, 1971. július (27. évfolyam, 152-178. szám)

1971-07-09 / 159. szám

állatorvosok — államvizsga előtt öt fiatal egyetemi hallgató kezdte meg a napokban há­romhetes gyakorlatát Kapos­váron, az Állategészségügyi Intézetben. Valamennyien Bu­dapesten, az Állatorvés-tudo- mányi Egyetemen tanulnak, s hogy a vizsgákon jól megáll­ják a helyüket, ahhoz meg kell ismerkedniük az intézet­ben a járványtannal. — A fiatalok szívesen jön­nek hozzánk a gyakorlati idő letöltésére — mondta dr. Hódy András, az intézet igazgatója. — Talán azért, mert az itteni szigor, ahogy mi foglalkozunk a hallgatókkal, ismert az egye­temen is. A fiatalok jól tud­ják, hogy a hiányos ismere­tekből itt még sok bepótolha­tó. És ebben az intézet dolgo­zói — élükön dr. Székely Aladics Sándor Gábor Emese Előddel, a kór­bonctani és bakterológiai osztály veze­tőjével — so­kat segítenek. — Az orvos- tudomány és vele együtt az állatorvos­tudomány egy­re fejlődik. Az intézet feladata a betegségek felismerése, terjedésük megakadályo­zása. Különféle szakterületek alakultak. Ilyenek például a csirkebetegségekkel, a szarvas- marha- vagy sertésbetegsé­gekkel foglalkozó osztályok. Ezek itt, a kaposvári intézet­ben is megta­lálhatók, s a gyakornokok megismerked­hetnek az ot­tani munkával a három hét alatt. Az öt hallga­tó egyike Gá­bor Emese. Hódmezővásár­helyről került az egyetemre. — Az állat­orvosok mun­kája nehéz. Kevés nő ta­lálható közöt­tük. Hogyan határozta el, hogy ezt a pá­lyát válassza? — Valóban így van, az egyetemen a lányok aránya nagyon ala­Növényvédelmi tájékoztató Lucernapoloska veszélyezteti a megfogást A lucemamag-termesztő gzadaságokban a magkártevő',, közül elsősorban a lucernapo­loska tömeges megjelenésévei kell számolni. A meleg kedve- a kártevő tömegszaporodásá­nak. Erős fertőzés várható a marcali és a kaposvári járás­ban, valamint a siófoki járás déli részén. Itt a poloska leg­magasabb egyedszáma egybe­esik a lucerna kezdeti virágzá­sával, s a kártevő szívogatása következtében a bimbók és virágok elszáradnak, majd el- v hullanak. A lucernában káro-i sító levéltetvek fajainak * eevedszáma — elsősorban a j poloskák elterjedési körzeté-« ben — meghaladja a vészé- J lyességi küszöbértéket. A • hosszabb száraz, meleg peri- 5 ódusok elősegítették a levél- í tetvek tömeges elszaporodását ! egyedszámuk továbbra is nö-| vekszik. A védekezés indokolt, j Valamennyi kártevő ellen ha- ♦ tásos korai zöldbimbós álla- ‘ pótban a permetezés vagy po­rozás Folithion 50 EC, Meta- tion 50, Sumithion 50 EC 0,2 Metilparathion WP, Wotafox Spritzpulver 30 0,4—0,5, Phos- drin 0,2 százalékos, Wotafox porozó 21—26 kg/ha-os adag­gal. A virágzás kezdeti szaka­szától méhkimélő szerek hasz­nálhatók! fel. Ezekben a körzetekben a núsodik nemzedék erős fer­tőzésére lehet számítani, a árvák július 12—16-i között tömegesen megjelennek. A vé­dekezést a peronoszpóra elle- "ú permetezéssel egy menet­ben kell végezni, a szilva- nolynál javasolt valamelyik rovarölő szerrel. Gyümölcsféléknél nagyon "ontos az élelmezés-egészség­ügyi várakozási idők betartá­sa! csony, a hallgatók létszá­mának 8—10 százaléka tar­tozik a »gyengébb nemhez«. Hogy én mégis ezt választot­tam? Talán azért, mert ez a munka családi örökség ná­lunk. Apám is állatorvos, ő szerettette meg velem. Ha si­kerül az államvizsga, lehet, hogy nem leszek gyakorló ál­latorvos, hanem élelmiszer­higiénikus, vagy valamelyik gazdaságban laboráns. Ez már inkább nőnek való. Sokrétű, változatos a munkánk itt az intézetben. Mindazt, amit csi­nálunk — a vérvizsgálatoktól a boncolásig — le kell írni a naplónkban. Ebben megtalál­ható egy-egy vizsgálat ered­ménye, az elhullás oka. A jegyzet aztán vizsgakor a bi­zottság asztalára kerül, s ott értékelik. A napokban vala­melyik tsz egy sertés egyik belső szervét küldte be az in­tézetnek, hogy állapítsa meg, miben pusztult el az állat. Az elhullás oka ennél az állatnál fertőzés volt — olvasta fel a j egyzethalmazból. Aladics Sándor szintén ötöd­éves hallgató, a bácsbokodi tsz Ösztöndíjasa. — Itt már önállóan enged­nek dolgozni amellett, hogy igen sokat segítenek a mun­kában — mondta. — Persze, az itteni három héttel nem ér véget a gyakorlati idő, kétszer három hétre máshova is el kell mennünk. Gyakorlaton leszünk még egy járási állat­orvos mellett, aztán a köz- igazgatással ismerkedünk. Az államvizsga csak ezután kö­vetkezhet, szeptember 12-én. A tanuló számára az elméleti tananyag mellett igen fontos a gyakorlati. Ezzel főleg a gyakorló állatorvosi munkára készítik fel a hallgatókat, hogy ha majd a munkahelyén probléma adódik, tudja mit és hogyan kell elvégeznie. Néhány hónap múlva az önálló munkán, a bizonyítá­son a sor... Gyertyás László 106 cigánycsalád sorsa Egyre többem vállalnak állandó munkát (Tudósítónktól.) A CSERGŐI Nagyközségi Tanács Végrehajtó Bizottsága legutóbbi ülésén megtárgyalta a cigánylakosság helyzetét. Csurgón 58, Szentán 42, So- mogycsicsón pedig hat ci­gánycsalád lakik, összesen 606 családtaggal. Lakásviszonyaik igen tarka képet mutatnak. Az 1965-ben született ÉM—PM rendelet értelmében a szociá­lis követelményeknek meg nem felelő lakásokból álló te­lepeket a 15 éves lakásfejlesz­tési terv keretében folyamato­san meg kell szüntetni, és az ott lakókat megfelelő lakások­ba kell telepíteni. A rendelet megjelenése óta Csurgón öt lakás épült az ak­ció keretében. Szentán két család költözött a faluba álla­mi hozzájárulással vásárolt la­kóházba. A legrosszabb lakás- körülmények pedig itt van­nak, mert az erdőszéli telepü­lésen 35 család él putrikban A hátralévő időszakban na­gyobb erőfeszítést kell tenni .3 rendelet megvalósításáért. Nagy gondot okoz a putrikban lakó cigánylakosság egészség- ügyi helyzete, itt nagyobb a fertőzési lehetőség is. A tele­pek tisztátlanok, a viskók ne­hezen fűthetők, földes pado- zatúak, vizesek, egészségtele­nek. Egy-egy »szobában« 8— 10, vagy még ennél is több családtag zsúfolódik össze. A munkaképes korú felnőt­tek közül ma már egyre töb­ben vállalnak munkát, több­nek közülük állandó munka­helye van. A csurgói faüzem­ben 54, a Napsugár Ipari Szö- vekezetben 11, a költségvetés' üzemben 15, a Zrínyi Tsz-ben 15—20, ^az erdőgazdaságnál pe­dig mintegy 40 cigány dolgo­zik. Átlagos fizetésük havonta 1600—-1800 forint körül mozog Csurgón, illetve a hozzá tar­tozó községekben valamennyi cigány munkavállalónak tud­nak munkát adni. A felnőtt cigánylakosság ál­talános műveltsége általában alacsony, a differenciálódár jelei azonban már tapasztalha­tók. Elsősorban az üzemekben állandó munkát végző cigá­nyok általános és szakmai is­meretei növekedtek gyorsabb ütemben. Többen közülü! szakmai tanfolyamokon, okta­tásokon vettek részt. Az üze­mi munkarend, a közösségben végzett napi munka kifejleszt' bennük a társadalmi együtt­élés szabályainak tiszteletben artását. Ezekkel a dolgozók­kal gyakrabban lehet találkoz­ni a filmszínházban, a műve­lődési ház n klubjában is. Ugyanakkor a cigánycsaládok nagyobbik része még mindig nem él a lehetőségekkel, nem veszi igénybe a közművelődési ntézmények szolgáltatásait. A tanköteles korú cigány- gyerekek beiskolázására külö- lösen nagy gondot fordítottak ez utóbbi időben. Azt szorgal­mazták, hogy lehetőleg min­den tanköteles elvégezze az általános iskolát. A meglévő problémák — sok a túlkoros, rosszak a családi körülmények >tb. — ellenére megállapítha­tó, hogy nagyot léptek előre. A körzethez tartozó általános skolákba 144 cigánygyereket írattak be a múlt tanévben. Napközi otthonokba és mén- ára 37-en jártak^ Tanulmányi eredményük változó, de javu­ló. A VÉGREHAJTÓ bizottság határozatot hozott többek közt í lakáskörülmények megvál- .oztatására — természetesen a ’ehetőségekhez mérten —, a munkát vállaló cigányok be- llesztésére az üzemi közössé­gekbe, a művelődési lehetősé­rek szélesítésére. Megfogadott jó tanács CSURKA ISTVÁN HÉT TONNA DOLLÁR 9. — Rendben: legyen tizen­öt! Szántódi egy mozdulattal tett ajánlatára, hatalmasan, férfia­sán, mindenre elszántan kezet ráznak. Aztán Luciánó elindul visz- szafelé. * • • A parti befejeződött, a csárda kiürült, s a csárda előtt állomásozó cirkuskkaraván Js elcsendesült. Minden ablak sö­tét már, s ahogy most Luciá­nó végigmegy a lakókocsisor mellett, csak egy-egy állati es emberi hortyogás szűrődik ki az éjzakába. Luciánó nem állhatja meg, hogy diadaláról be ne szá­f Szántódi úgy néz most a kis nQgy alaaajarD1 ^ ne , a I bohócra- ho&y a • tekintetéből moljon Damógyöngyeinek. A szuvamoly erős fertőz--? kitetszik: most ismerte meg a sére főleg a szórványgyümöl­csösökben lehet számítani az egész megye területén. A tö­meges lárvakelés VII. 11—13 re várható. A júliusi meleg e fejlődést meggyorsítja, ezérí a védekezést haladéktalanul meg kell kezdeni. Házikertber. javasolt: Bi 58 EC 0,1, Sevir 85 WP, Sumithion 50 EC 0,2. Nexion WP 0,3, Safidon 4C WP0,25 százalékos; nagyüzem­ben Bayer 20 WP 0.3, Ultra- cid 40 WP 0,1 százalékos adag­ja. A szőlőmoly első lárvanem zed'ke különösen a fürtkezde- ményeket károsította, elsősor­ban a Balaton-parti ültetvé­nyekben — Kőröshegyen, Szó- Iádon — de K éthely és Ka­posvár körzetében is. Terje­dését segítette, hogy kártéte­lét sok helyen nem ismerték maga teljes emberi valójá­ban. Látja, hogy hajthatatlan. Gyorsan határoz. — Ide figyeljen! A cirkusz kap segélyt. Itt a járásban öt előadást szavatolok zsúfolt karzatok előtt. Maga kap egy irodát és napi 200 forint fize­tést. Itt nincs kecmec. Luciánó ravaszkás mosoly- lyal néz fel rá: — Segélyt tetszett mondani? — Segélyt. — Mennyit? — 10 rongy? Elég? Luciánó a füzetébe mélyed és valamit elkezd számolni. — Nem. Szántódi egy kicsit feldü­hödik. — Most utasították ki ma­gukat a szomszéd megyéből. — Éppen azért nem elég. Megkopogtatja kocsijának ab ablakát és vár. Erre a horkolás abbamarad, és kis­vártatva megjelenik az ab­lakban Damógyöngyei álmos, borzas feje. — Mi van? — Kapunk 15 ezer forint se­gélyt — Kitől? — Az államtól. Luciánó egy tétova mozdu­latot tesz. Damógyöngyei feje egy helyeslő bólogatás után visszahanyatlik. • • * A. nagy vörös drapériával leterített asztal mögött Szán­tódi áll harmadmagával. Szertartás kezdődik. A kis csapat megáll az asztal előtt egyenes vonalban. Szántódi Ma is jól emlékszik mun­kába állásának első napjára Szilágyi Ferenc, a Vendéglátó Vállalat felszolgálója, s azok­ra a baráti szavakra, melye­ket a Béke étterem vezetője, a tapasztalt, nagyhírű szak­ember, Németh Ferenc mon­dott: — Becsüld, tiszteld a ven­déget, soha ne felejtsd, azért vagyunk, hogy őket minél jobban, udvariasabban kiszol­gáljuk. Csak így várhatjuk, hogy máskor is visszatérje­nek, hogy ők is becsüljenek, tiszteljenek bennünket... Olyan szakma ez, amelyik­ben az a fiatal, aki mellett nem áll ott egy idősebb, ta­pasztaltabb munkatárs, köny- nyen megszédülhet a kínálko­zó lehetőségtől. pedig mondani kezdi ünnepi beszédét. — Engedjék meg, hogy köz­ségünk cirkusszerető közönsé­ge nevében szeretettel üdvö­zöljem önöket. Mi itt tisztá­ban vagyunk azzal, hogy mi­lyen nagy, nehéz és felelősség- teljes az a munka, amit önök végeznek. És azt is tudjuk, mekkora áldozatokra van szükség ahhoz, hogy ezt a munkát egyáltalán el lehessen végezni. Korunkban, amikor már nyilvánvaló, hogy a mű­vészet nem árucikk, mindenki­nek be kell látnia, hogy eze­ket a hatalmas áldozatokat nem viselhetik egyedül a mű­vészek, ezekből az áldozatok­ból részt kell vállalnia a kö­zösségnek is. Mi a magunk részéről válljaluk is ezt az ál­dozatot, mert biztosak va­gyunk abban, hogy önök kor­szerű, megrendítő művésze­tükkel ezt százszorosán visz- szatérítik nekünk. Jó munkát, sok sikert! Egy borítékot vesz fel az asztalról és átnyújtja az elő­lépő Damógyöngyeinek, aki egy kézfogás után azonnal fel­tépi és megnézi, hogy mi van benne. Megnyugodva konsta­tálja, hogy valóban a 15 ezer forintos csekk az, és zsebre gyűri. Luciánó bokán rúgja igaz­gatóját és a fülébe sziszegi: — Mondj valamit! Damógyöngyei észbekap, megköszörüli a torkát, de sem­mi sem jut eszébe. Ismét megköszörüli a torkát, aztán végre kelletlenül rákezd: — A Cirkusz és Variét Vállalat 1. számú sátorcirkusz részlegének dolgozói, művésze és művészeti tanácsa nevébe megköszönöm ezt a ... Itt megakad, dohányt aka mondani, Luciánó azonba megint kisegíti. — Segítőkészséget. Damógyöngyei csak bólin — és ígérem, hogy a ma gunk részéről mindent el fo gunk követni a község és járás cirkuszellátásának biz tosítása érdekében. Tétován ránég Luciánóra hogy ennyi elég-e. Lucián bólint, hogy igen. Aztán in neki, hogy fogjon kezet isme Szántódival. Akkor Szántót ezt mondja: — A piactéri OTP-nél lehe felvenni a pénzt. Damógyöngyei annyira be lejön a kezelésbe, hogy gyo; san kezet nyújt a Szántód, jobbján és balján álló két fél fiúnak is. Aztán nyomba megfordul, és kemény, határo zott léptekkel megy kifelé, csapat utána. Luciánó utoljára marad, tétován visszanéz Szántódira Szántódi nem is hagyja őt el menni. — Luciánó elvtárs, egy pil lanatra! (Folytatjuk^ — Feri bácsi jó tanácsát egész életre szóló figyelmez­tetésnek vettem. Elhatároz­tam, hogy ennek szellemében végzem munkámat. E baráti szavak tizenöt évvel ezelőtt, még 1956 őszén hangzottak el, de nem felejtem őket, mert a közben eltelt másfél évtized alatt’ magam is tapasztaltam igazukat... Néhány szót tudok csak vál­tani Szilágyi Ferenccel a mun­kájáról, a vállalathoz való ra­gaszkodásáról, mert jelenlegi munkahelyén, a kaposvári Ipar vendéglőben nincs idő -a hosszas eszmecserére. Ketten szolgálnak fel Sipos György- gyel, akivel valamikor a Béke étteremben is együtt dolgoz­tak. Egymást becsülve, segítve végzik munkájukat. Naponta 5—6000 forint a forgalom, de ez a hét végén, s főleg fize­tési napokon csaknem megkét­szereződik. Szinte megállás nélkül, ingajáratban közleked­nek a konyha és a csap, illet­ve az asztalok között. Jól ismerik Szilágyi Ferenc felszolgálót udvariasságáról, szerénységéről, s a legtöbb vendég — főként azok, akik rendszeres látogatók — csak így szólnak hozzá: — Ferikém, mit javasol, mi­lyen ételkülönlegességük van? S ő sorolja a vadételeket, a szarvaspörköltet, az őzcombot, a különlegességeket a tőle megszokott előzékenységgel. — Csak jót mondhatok róla, hiszen modorával ő is hozzá­járul, hogy egyre több törzs­vendégünk van. Nemcsak Ka­posvárról jönnek, hanem me­gyén kívülről, még Budapest­ről is... Nem könnyű pedig a munkája, mert naponta 10— 12 órát is kell dolgozni — mondja Oh József üzletvezető. Szilágyi Ferenc közéleti te­vékenységet is vállalt. Hat év­vel ezelőtt felvételét kérte a munkásőrségbe, és parancsno­kai szerint feladatát kifogás­talanul látja el. A munkás 5rök között érett kommunis­tává. Amikor a Vendéglátó Válla- at pártszervezete nemrégen íagfelvételi kérelmét megtár­gyalta, egyhangúlag megsza- /azták a felvételét. Munkájá­val, a vállalathoz való ragasz­kodásával, a munkásőrségben való feladatvállalásával bizo­nyította: méltó arra, hogy a kommunisták soraiban legyen. Szalai Lászlé Q SOMOGYI NÉPLAP Péntek. 197 L Juli ne A

Next

/
Oldalképek
Tartalom