Somogyi Néplap, 1971. július (27. évfolyam, 152-178. szám)

1971-07-04 / 155. szám

Pfks Jfp'bmami Itt kezdődik minden... 9V Hatvankét kék fedelű és egy vörös fedelű diplomát nyújtottak át tegnap a Kaposvári Tanítóképző Intézetben a végzett hallgatóknak. A diplomaosztó ünnepség előtt két tanár is elbúcsúzott az intézettől. Több mint negyedszáza* dós pedagógusi pályafutás után nyugdíjba vonult Bodosi Mihályné és Meződi László né. Emlékezni a legjobb és a legszomorúbb ilyenkor. Jó megszorítani a kék diploma érdes felületét, és minden vizs­gát, minden könyv mellett át­virrasztott éjszakát egyszeri­ben megszépít az idő. És vall­juk meg; a végzős alig ér rá búslakodni — inkább izgatot­tan előre tekint, szeretné lát­ni azt a bizonyos katedrát, és azokat a gyerekeket, akik is­meretlenül is őt várják. Ferenczi Anna: Azért nem könnyű -csak úgy elfelejteni Huszár Klára: Ez az, amit néha egyoldalúan értelmeznek. Mert a tanítással korántsem fejeződik be az iskolai munka. Ferenczi Anna: — Persze azért szívesen csináljuk az is­kolán kívüli munkát is. Én itt Ferenczi Anna az iskolát. A gyakorlatok után komoly próbatétel volt az ál­lamvizsga. Én ugyan nem ká­vézom, és nem is dohányzom, de jó néhány ezer szál ciga­retta, jó pár liter feketekávé elfogyott a tankönyv mellett a kollégiumban... — Hány oldalból kell ál­lamvizsgáznia egy végzős »tanítónéninek« ? Fejős Ilona: Ha jól összeszá­moljuk, van vagy kétezer... testületekről, ahova kerülnek ember és hogyan ... Persze a körülmények a falusi iskolá­szemlelte lesben sokat segíthet V hogy milyen lesz a tantestület, Bjfj ^ ­esetre, ha a gyakorlatúnk nem is nagy meg. de felkészítettek JŰBM bennünket a nehézségekre rú jól seper. Mi a biztosíté- ppfl'ii?'* ~V*'" Ferenczi Anna: Ez az igény belülről kell fakadjon, es nagy - .... részben pedagógusa válogatja. Nem szabad elzárkózni az em- Fejős Ilona berektől, a falusi emberektől S.é,g Síi’ .Hi=.S ■££ **■*»-» .»ion, remélem le­hét majd ebből hasznosítani zíti gyakran a munkát, hogv némely tantestület mint valami felsőbbrendű kaszt bezárkózik, és semmi kapcsolata nincs a családdal... Fejős Ilona: Hadd tegyem ehhez azt; tudni kell, hogy ne­velőmunkánktól nemcsak a gyerek és az iskola, hanem a család és az iskola kapcsolata függ... Mert itt kezdődik minden. Ha mi elrontjuk... — Felelősségtudatból pél­dás. Csakhogy a ma pedagó­gusa nemcsak az iskolában nevet. Kovács Katalin Nagyatádon is... Kovács Katalin: A pedagó­gusok és a tanácsi szervek vi­szonya volt a szakdolgozatom témája. Nyilvánvaló, hogy a kölcsönös közeledés és egymás munkájának tiszteletben tartá­sa teremthet csak jó közműve­lődést. De van, amitől elkese­redik az ember szája. Attalá- ban tartotttunk egy önálló es­tet felnőtteknek, sokáig készül­tünk rá. Mondhatnám ügy is, hogy az üres művelődési házon kívül senki sem fogadott ben­nünket Később megjelent két alsó tagozatos nevelő gyerekek kíséretében. Még később egy községi vezető is, kissé pityó- kásan. Huszár Klára: Nekem ezzel ellenkező tapasztalatom van, mert nem mindenütt van így. Andocson például mintaszerű a kapcsolat. Ügy kell dolgoz­nunk, hogy ne rajtunk múl jón... — Sikerül? — Mi azt szeretnénk! A négy friss diplomás le­ánnyal a tanítóképző társalgó­jában beszélgettünk. Ferenczi Annát és Huszár Klárát nagy­atádi, Kovács Katalint berzen- cei, Fejős Ilonát pedig ireg- szemcsei gyerekek várják — szeptemberben. Tröszt Tibor Megszólalnak a kőzetek _/j[ csak a hazánkat utoljá­ra elborító -Pannon­tenger« visszahúzódása után, mintegy 600 ezer évvel ezelőtt alakult ki. Az ősi kristályos mag mér csak a Zselic mélyén, több kilométeres mélységben lelhető fel: a gránitból álló ősi tömegre vastag tengeri üledé­kek rakódtak. Az agyagos ré­tegek nagy kiterjedésű síksá­got alkotva enyhe lejtéssel a Duna völgye felé végződnek. A terület kezdetben egyhan­gú felszínét törések érték, az­után a rögdarabok lesüllyed« Lek, és így változatos felszín alakult ki. Az észak—déli irányban folyó patakok, erek kezdetben még a Kapóstól északra fekvő területekről is a Dráva völgyébe siettek, de ké­sőbb, a harmadkor végén a térszín lassan megemelkedett. •Tói láthatjuk a Kaposvártól északra magasabban, fekvő te­tőket: főleg Igái környékén ke­rült magasra a dombtető. Az emelkedés után a vízfolyások egy része észak felé, a Bala­ton árkába, a másik része pe­dig továbbra is a Dráva völ­gyébe kereste lefolyását Amerre nézünk, a dombtető­kön vastag lösztakaro sárgál­lik: a kőzetanyag az eljegese­dések idején a hulló porból keletkezett. A poranyagot, me­lyet a jégtakaró felől fújó sze­lek szállítottak, a füves sztyeppnövényzet megkötötte. Az Almás-patak mentén 4—20 méteres, míg keletebbre Bük- kösd—Korpád—Dinnyeberki —Helesfa vonalán 30—40 mé­ter vastag lösztakaró borul a Pannon-tenger rögmaradvá­nyaira. A nedvesebb völgyek alján a lösz elvályogosodott, átmosódott és sötétbarna szí­nűvé vált. A lösz, mint minden kőzet, pusztul: oldja a csapadékvíz, ás így löszdolinák, vagyis be- rogyások, ezenkívül löszkutak, löszszakadékok keletkeznek te­rületén. Az emberi kéz utakat vájt a löszbe, és ezzel még se­gítette is a szél és a csapadék munkáját. Aztán a folytonos pusztulás eredményeként sikátorszerű, mély utak keletkeznek, melyek annyira szűkek, hogy a szem­be kerülő járművek nem tér­hetnek ki. A több méter ma­gas meredek útfalak tetején Máshol fehér színű homok csillog a napfényben: a Pan­non-tenger maradványa ez a homok, azé a tengeré, amely­nek — a Bakonytól a Mecse­kig terjedő széles övezetnek — a legdélibb sávja a mostani Zselic területén volt. Főleg a völgyeket borítja be ez a dur­va homok, amely Kaposszent- iakab környékén barázdált dombsorok tetejét alkotja. Bic, Hárságy, Kisfalud, Gálosfa, Kercseliget környékén pedig keményebb kőzetekből álló ho­mokkőpadokat találunk. A múlt század közepén építő­anyagnak használták, de ké­sőbb kiderült, hogy elég mál- iékony, és így ma már nincs különösebb jelentősége. Éghajlata sem volt mindig olyan, mint napjainkban: az ókorban, főleg a karbon kor­szakban nedves, meleg éghaj­lata volt a Zselicnek, dús nö­vényzettel, páfrányokkal, zsúr- lókkal. De fújtak itt hideg szelek ia a jégkorszakok idején ... Ma kellemes, mérsékelten meleg a klímája: az óceáni és a medi­terrán hatások keverten je­lentkeznek. Az óceáni hatás a hűvösebb nyárban és az eny­hébb télben, a mediterrán ha­tás pedig az őszi esőzésekben, a korai kikeletben nyilvánul Huszár Klára Egy vizsga filozófiából, kettő pedagógiából és szakmódszer­tanból ... Kovács Katalin: Ilyenkor, utána, már könnyűnek látszik, mert volt felkészülési idő bő­ven, csak az látszott furcsának, hogy nagyobb volt a viszgabi- zottság, mint a felelésre készü­lő hallgatók csoportja. De nemcsak a vizsgára gondo­lunk vissza, hanem azokra az estékre is, amikor jóban, rosszban együtt volt a tíz lány a hálóban ... Mert higgye el, ilyen létszám mellett is jó kö­zösségek kovácsolódtak össze a képzőben ... Fejős Ilona: Ahogy mondják is: lakva ismerik meg az em­berek egymást. Egyébként a kaposvári diákévek felejthetet­lenek. Igaz, jó le»uie, ha az utánunk jövőknek agy olyan szórakozóhelyet nyitnának, amelynek árait és környezetét is diákokhoz szabták... — Ügy tudom, a végzősök többsége falura kerül. Fölös­leges lenne arról kérdezős­ködni, hogy félnek-e a fa­lutól, hiszen nyilvánvalóan nem »városi pedagógusok­nak-!, hanem pedagógusok­nak képezték magukat. Még­is, mit tudnak azokról a tan­Az állandó önképzés A népművelők képzése tet­te szükségessé hazánkban a népművelés-elmélet kidolgo­zását. Az 1960-as évektől egy­re több cikk, tanulmány fog­lalkozott elméleti és módszer­tani témákkal, s az egyik leg­többet emlegetett a perma­nens képzés. Mit Jelent ez a fogalom? Mit kell tudnunk róla? Széles körű fogalom — magyarázattal, a holnap isko­lájára, a holnap népművelésé­re, általában az emberek »élethosszig tartó továbbkép­zésére« irányuló kérdésekre kaptunk választ Maróti Andor egyetemi docenstől, aki Fo­nyódon tartott előadást a so­mogyi és a zalai népműve­lőknek. A változások üteme — első­sorban a technikában — fel­gyorsult. Az eddigi osztott­ság: hogy gyermekkorban ta­nulunk, felnőttkorban dolgo­zunk, nem tartható tovább. A gyermekek az iskolában elsa­játítják a munka alapeleme­it, a felnőttek pedig »perma­nens« módon tanulnak. Egységes nevelési rendszert kell kidolgozni, melyben szo­ros kapcsolat van az iskola és a népművelés között. Az iskolákra az előkészítő szerep vár, nyisson utat az önképzés felé. Az iskolák ma még nem tesznek eleget az előkészítés kívánalmainak» sőt azt az ér­zést keltik, hogy lezárják a tanulás folyamatát. — Milyen legyen a holnap iskolája? A tankönyvek sem, a tanár sem rendelkezhetnek az »egyetlen érvényes igazság­gal«; más kívánalom lesz te­hát a tankönyvvel és a pe­dagógussal szemben is. A ta­nulás ellenőrzése nem össz­pontosulhat csupán arra, hogy a tanuló mit, mennyit jegy­zett meg a témáról. A szá­mon kérés ilyen módja ugyan­is dogmatikus gondolkodás­hoz vezethet A jó pedagógus ma sem elégszik meg a tan­könyvvel, gondolkodásra is nevel. Mit jelent tehát a perma­nens képzés? A holnap iskolája jobban támaszkodik a könyvtárakra, mint a mai. A tankönyv csak az elsajátítandó ismeret ve­zérfonalát fogalmazza meg, a tanulóknak a pedagógus irá­nyításával és önállóan is iro­dalmat kell gyűjteniük hoz­zá, hogy teljesebb legyen az ismeretanyag. A tanulás megtanítására új típusú nevelőkre van szük­ség. A rutinmunkát végző pe­dagógus ma sem példakép, holnap még kevésbé boldo­gulhat. Az önképzés szükség­szerűvé lesz. De nemcsak a könyvtár használatára kell megtanítani a gyerekeket, hanem egyéb kulturális eszközök alkalma­zására is, intézmények rend­szeres látogatására is. A felnőttnevelés ilyen ala­pozó» tanulást elindító isko­lákra épüL A felnőttek ama csoportja, amelyik ma tanul, nincs még meggyőződve a ta­nulás szükségességéről — van­nak ilyen tapasztalataink is Mások csak szakmai indítta­tás következtében tanulnak. A permanens képzés min­denkire kiterjedő, érdeklődés szerinti állandó képzést, fo­lyamatos önképzést jelent. Biológiai kérdés is felme­rül ezzel kapcsolatban. Ta­nulhatunk-e idősebb korban is? A tanulási képesség nem csökken az életkorral — álla­pították meg a tudósok. A bi­ológusok megfigyelték, hogy az élet bizonyé® szakaszában az emberben pigmentek, fes­tékanyagok rakodnak le. Hosszú ideig feltételezték, hogy a pigmentek okozzák a képességek csökkenését. Meg­lelték azonban a kérdés nyit­ját. Az aktív sejtekben később rakódik le a pigment. A fes­tékanyag-képződés tehát az aktivitás csökkenésének nem eredője, hanem eredménye. Tehát hamarabb megöregszik az az ember, aki fiatal korá­ban lemond a tanulásról, mint az, aki állandóan képezi ma­gát összeér a fák lombja, kis alagutakat varázsolva ezekből az útszakaszokból. A löszfalakból kisebb-na- gyobb löszbabák kerülnek elő: ezek legömbölyített mészdara- bok, amelyek emberi és állati formákat utánoznak. Különö­sen Szigetvár, Szulimán kör­nyékén kerültek elő szép számmal. meg. Évi középhőmérséklete is 11 fok felett van, egy fokkal melegebb, mint az országos át­lag. í dimbes-dombos felszín ^ módosítja a szélirányo­kat is: szinte minden falunak megvan a »főszele«, a maga különleges széljárása, fgy az északnyugati szélirány községenként módosul. Dr. Vuics Tibet (Folytatjuk.) Jól helytálltak a maturálok A nappali tagozaton matu­rált mintegy 50 ezer diák a napokban kapta kézhez érett­ségi bizonyítványát A vizsga- eredmények részletes értékelé­se a tantárgyankénti elemzés hosszabb időt igényel, a gyors­mérleg azonban már elkészült. Erről a Művelődésügyi Minisz­térium illetékesei a követke­zőket mondták az MTI mun­katársának. — Becsülettel, jól helytállt a nem könnyű próbatételen a fiatalok többsége. Az írásbeli dolgozatok és a szóbelin el­hangzott feleletek a diákok sokoldalú, alapos felkészültsé­géről tanúskodtak, s arról, hogy sokat fejlődtek a tananyag gyakorlati alkalmazásában. Ami pedig a részleteket illeti, a magyar irodalom anyagát magas színvonalon sajátították el a fiatalok mind a gimná­ziumokban, mind a szakkö­zépiskolákban. Feleleteik azt bizonyították, hogy otthonosak a tantárgyban, egyaránt érdek­lődnek a klasszikus és a mai irodalom iránt. Örvendetes, hogy az előző évekhez képest növekedett azoknak a száma, akik jó kifejező készséggel rendelkeznek, előadásmódjuk gördülékeny, élvezetes. — A szakközépiskolákban most érettségiztek először az új vizsgaszabályzat szerint. Helyesnek bizonyult az a mi­nisztériumi intézkedés, amely csökkentette az érettségi tár­gyak számát ebben az iskola­típusban. Matematikából meg­szűnt a szóbeli vizsga (csak annak kellett szóbéliznl, aki elégtelen dolgozatot írt), így s jelöltek több időt, energiát fordíthattak más elméleti tár­gyakra, ami az eredmények­ben is tükröződött Az eredmények mögött —■ mutattak rá a minisztérium illetékesei — kétségtelenül ott van a szaktanárok hivatássze- retete, odaadó munkája, négy év áldozatkész oktató-nevelő tevékenysége. SOMOGYI NÉPLAP YMfcwa», WTL mm 4» 5

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom