Somogyi Néplap, 1971. július (27. évfolyam, 152-178. szám)

1971-07-30 / 177. szám

WiAG PROLETÁRJA!, EGYESÜLJETEK! Ára: 80 fillér OROSZORSZÁGI FÖDERÁCIÓ Somogyi Néplap AZ M SZ M P SÖ XXVII. évfolyam, 177. szám. lu.iumrrr 1971. július 30., péntek Folytatja munkáját a legfelső tanács ülésszaka Az oroszországi föderáció legfelső tanácsának ülésszaka folytatja munkáját. Az ülés­szak második napján — csü­törtökön — olyan törvényeket fogadtak el, amelyek tovább erősítik a hely: hatalmi szer­Véget ért a KGST 25. ülésszaka Komplex program a KGST-tagállamok szocialista integrációjának fejlesztésére Meghatározták az együttműködés további elmélyítésének fő feladatait és elvi irányait Az ülésszak jegyzőkönyvének aláírásával csütörtök délben Bukarestben véget ért a KGST 25. ülésszaka. A Miniszter­tanács épületében megtartott ünnepélyes aktuson a KGST- tagországok delegációinak vezetői látták el kézjegyükkel a dokumentumot. Jelen voltak KGST-tagországok, valamint Jugoszlávia Romániában akkreditált nagykövetei, valamint N. V. Faggyejev, a KGST titkára. Ion Gheorghe Maurer, a román minisztertanács elnöke, az ülésszak elnöke záróbeszédében méltatta az ülésszakon elfogadott dokumentumok jelentőségét, amelyek a KGST- tagországok közötti gazdasági és műszaki-tudományos együtt­működés további elmélyítését szolgálják. Közlemény a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának huszonötödik ülésszakáról A szocialista gazdasági in­tegrációnak a komplex prog­ramban konkrét kifejezést nyert új feladatai, az ezeknek megfelelő módszerek és for­mák a KGST-tagállamok kol­lektív együttműködésének több mint húszéves tapaszta­latán, gyártásszakosítási és kooperációs tapasztalatán, va­lamint ötéves népgazdaságfej­lesztési terveik koordinálásá­nak tapasztalatán alapulnak. veket, a körzeti és a városi tanácsokat, s elmélyítik és fejlesztik munkamódszereik demokratizmusát. A törvények kihirdetésük után lépnek érvénybe. . Az új törvényeknek megfe­lelően kiterjesztik a tanácsok jogkörét a gazdasági és a kul­turális feladatok megoldásá­ban — a tervezésben. Ugyan­akkor növekednek a tanácsok kötelezettségei is. Nagyobb nyilvánosságot adnak a taná­csi munkának, s a cél, hogy g dolgozókat minél nagyobb számban vonják be a gyakor­lati feladatok megoldásába. Mint az ülésszakon a küldöt­tek megállapították; az új tör­vények hozzájárulnak. a szo­cialista demokrácia tovább­fejlesztéséhez, amelynek lé­nyege: biztosi tömi a nép tár­sadalmi és politikai aktivitá­sát, széles körű részvételét az ország, a közügyek irányításá­ban. Az oroszországi föderáció legfelső tanácsa folytatja munkáját. (MTI) Jugoszlávia Titót ismét A Kölcsönös Gazdasági Se­gítség Tanácsának 25. Ülés­Politikai Bizottsága tagjának, szakára 1971. július 27—29. között került sor Bukarest­ben­Az ülésszak munkájában részt vettek a KGST-tagálla­mok delegációi: Sztanko To- doroonak, a Bolgár Kommu­nista Párt Központi Bizottsá­ga Politikai Bizottsága tagjá­nak, a Bolgár Népköz­társaság minisztertanácsa el­nökének; Fock Jenőnek, az MSZMP KB Politikai Bizott­sága tagjának, a magyar for­radalmi munkás—paraszt kor­mány elnökének; Willi Stoph- nak, az NSZEP KB Politikai Bizottsága tagjának, az NDK minisztertanácsa elnökének; Szonomin Luvszannak, a Mon­gol Népi Forradalmi Párt KB a Mongol Népköztársaság mi­nisztertanácsa első elnökhe­lyettesének; Pjotr Jarosze- loicznek, a Lengyel Egyesült Munkáspárt KB Politikai Bi­zottsága tagjának, a Lengyel Népköztársaság minisztertaná­csa elnökének; Ion Gheorghe Maurernek, a Román Kommu­nista Párt Végrehajtó Bizott­sága és állandó elnöksége tag­jának, a Román Szocialista Köztársaság minisztertanácsa elnökének; Alekszej Koszigin- nek, a Szovjetunió Kommunis­ta Pártja KB Politikai Bizott­sága tagjának, a Szovjet Szo­cialista Köztársaságok Szövet­sége minisztertanácsa elnöké­nek; Lubomir Strougalnák, Csehszlovákia Kommunista Pártja KB elnöksége tagjá­nak, a Csehszlovák Szocialis­ta Köztársaság kormánya el­nökének vezetésével. Az ülésen részt vett a Jugo­szláv Szocialista Szövetségi Köztársaság delegációja Alek- szandar Grlicskovnák, a Jugo­szláv Szocialista Szövetségi Köztársaság szövetségi végre­hajtó tanácsa elnökhelyettesé­nek vezetésével. Az ülésszak munkájában részt vett N. V.' Faggyejev, a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának titkára. A tanács ülésszakán I. G. Maurer, a Román Szocialista Köztársaság delegációjának vezetője elnökölt. Az ülésszak elé megvitatás céljából beterjesztett kérdé­sekkel kapcsolatban Gheorghe Radulescu, a KGST végrehaj­tó bizottságának elnöke, Ro­mánia minisztertanácsának elnökhelyettese tartott tájé­koztatót. A gazdasági integráció fejlesztéséről A* KGST-tagállamok kom­munista és munkáspártjainak vezetői és kormányfői az 1969 áprilisában Moszkvában meg­tartott 23. (rendkívüli) ülés­szakon meghatározták az együttműködés további elmé­lyítésének és tökéletesítésének, valamint a KGST-tagállamok szocialista gazdasági integrá­ciója fejlesztésének fö fel­adatait, es elvi irányait a szo­cializmus és kommunizmus építése jelenlegi, szakaszának konkrét történelmi feltételeire alkalmazva- Ezen elvi hatá­rozatnak megfelelően a KGST 25. ülésszaka egyhangúlag el­fogadta az együttműködés to­vábbi elmélyítését és tökéle­tesítését, valamint a KGST- tagállamok szocialista gazda­sági integrációjának fejleszté­sét célzó komplex programot. A tanács valamennyi tagálla­mának kollektív erőfeszítésé­vel kidolgozott komplex prog­ram 15—20 év alatt, szakaszo­san realizálódik. Az együttműködés eredménye A KGST-tagállamok, kom­munista és munkáspártjaik vezetésével — saját erőfeszí­téseik és kölcsönös együttmű­ködésük fejlesztésének egye­sítése révén — ezen időszak alatt hatalmas sikereket értek el a szociális és politikai, va­lamint a gazdasági élet vala­mennyi területén. A KGST-tagállamok ipari termelése 1970-ben 1950-hez képest közel 6.8-szeresere nőtt, a fejlett tőkés államokban ugyanakkor csak 2,8-szeresére. A KGST-tagállamok kölcsö­nös együttműködésének ered­ményeként számos új iparágat hoztak létre, több száz jelen­tős gazdasági objektumot épí­tettek. A KGST-tagállamok kölcsönös áruforgalma az el­múlt húsz év alatt több mint hétszeresére nőtt, s megterem­tődtek a szilárd előfeltételei annak, hogy a jelen ötéves tervben további kétharmaddal növekedjék. A tudományos— műszaki eredmények és a korszerű gyártási tapasztala- 1 tok széles körű cseréje foko­zódik. (Folytatás a 2. oldalon.) megválasztották A jugoszláv szövetségi nent zetgyűlés csütörtökön ismét Joszip Broz Titót választotta a Jugoszláv Szocialista Szövet­ségi Köztársaság elnökévé. A parlament döntését a fővá­rosban a jugoszláv néphadse­reg tüzérségének díszsortüze köszöntött. A jugoszláv szö­vetségi nemzetgyűlés elnöke Mijalko Todorovics lett. A szövetségi nemzetgyűlés megválasztotta az ország kol­lektív államfői testületének, az államelnökségnek a tagjait is. A JKSZ elnöksége szerdán megtartott ülésén úgy döntött, hogy a kommunista szövetség második választmányi ülését novemberre hívják össze Belg- rádba. Titónak, a JKSZ elnö­kének indítványára határoza­tot hoztak arról, hogy a vá­lasztmányi ülésen megvitatják az ország gazdasági helyzetét. A napirenden szerepel majd ezenkívül a JKSZ fejlesztésé­nek és időszerű feladatainak, valamint az elnökség munká­járól szóló jelentésnek a meg­tárgyalása. (MTI) A gazdasági és műszaki főiskolai hálózat helyzetéről Mezőgazdasági üzemmérnök-képzés magasabb színvonalon A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Miniszter- tanács csütörtökön ülést tar­tott. A külügyminiszter be­számolt tárgyalásairól, ame­lyeket Abdel-Halim Khad- dammal, a Szíriái Arab Köz­társaság miniszterelnök-he­lyettesével, külügyminiszter­rel folytatott, aki hivatalos baráti látogatáson tartózko­dott Magyarországon. A kor­mány a szívélyes légkörben folytatott eszmecseréket hasz­nosnak ítélte, s a jelentést tudomásul vette. A Minisztertanács megvi­tatta az Országos Tervhiva­tal elnöke, a pénzügyminisz­ter, valamint az építésügyi és városfejlesztési miniszter közös előterjesztését a beru­házási egyensúly javítása ér­dekében szükséges intézkedé­sekről. A beruházási tevékenység az elmúlt években a népgaz­daság valamennyi területén jelentősen fokozódott. Ugyan­akkor nem megfelelő a beru­házások tervezésének, szerve­zésének színvonala, a kivite­lezésben pedig többnyire el­maradás -mutatkozik. A beru­házások iránti kereslet és azok megvalósításához szük­séges kapacitások összhang­ját nem sikerült biztosítani. A beruházások megvalósulá­si ideje továbbra is hosszú, költségeik emelkednek, s a befejezetlen beruházások ál­lománya túlzottan magas. A beruházások tervezésé­nek javítása, szervezettebb megvalósítása, a beruházási döntések előkészítésében és végrehajtásában résztvevők felelősségének fokozása érde­kében a kormány határoza­tot hozott. Egyben felhívta a minisztereket és az orszá­gos hatáskörű szervek veze­tőit, hogy tegyenek intézke­déseket a beruházási egyen­súly javítására, a teherbíró képességünkkel összhangban álló beruházási keretek be­tartására, és a korábbi hatá­rozatok végrehajtását követ­kezetesebben ellenőrizzék. A művelődésügyi miniszter tájékoztatta a kormányt a gazdasági és műszaki főisko­lai hálózat helyzetéről. A Minisztertanács egyetértett azzal, hogy 1972-bfen meg­nyugtatóan rendezni kell ki­lenc felsőfokú technikum problémáit. Felhívta az érde­keltek figyelmét, hogy a fő­iskolák okta' ó-nevelő munká­jának fejlesztése — mind tar­talmi, mind módszertani vo­natkozásban — folyamatos, állandó feladat. A művelődésügyi miniszter a közlekedés- és postaügyi ministzerrel közös előterjesz­tésben tett javaslatot a fel­sőfokú gépjárműközlekedési vasútforgalmi és távközlési technikumok megszüntetésé­re. A kormány a javaslatot elfogadta, s úgy határozott, hogy a megszűnő intézmé­nyek szerepkörét a jövőben a Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskola vegye át. A mezőgazdasági és élel­mezésügyi miniszter, vala­mint a művelődésügyi mi­niszter közös előterjesztése alapján a Minisztertanács ha­tározatot hozott a Keszthelyi Agrártudományi Egyetem mezőgazdasági gépészeti fő­iskolai karának létesítéséről Körmenden, a Kertészeti Egyetem kertészeti főiskolai karának létrehozásáról Kecs­keméten, valamint néhány felsőfokú mezőgazdasági tech­nikum megszüntetéséről. Ez­zel lehetővé válik, hogy a ko­rábban 23 helyen történő szaktechnikusképzés helyett korszerű, magasabb színvona­lú mezőgazdasági üzeanmér- nök-képzés valósuljon meg. A kormányhatározat értel­mében azok a hallgatók, akik tanulmányaikat az 1969/70-es tanévben vagy azóta kezdték rireg, a létesülő főiskolákon üzemmérnöki oklevelet sze­rezhetnek, A kormány ezután egyéb ügyeket tárgyalt. (MTI) HAZAÉRKEZETT A MAGYAR DELEGÁCIÓ BUKARESTBŐL „Megértek a gyorsabb előrehaladás feltételei“ Fock Jenő nyilatkozata Csütörtök délután ha.za.erk Icgáció, amely Fock Jenőnek, sével részt vett a Kölcsönös 25. ülésszakán. A delegáció tagjai voltak: Valyi Péter, a Minisztertanács elnökhelyettese, a Magyar Népköztársaság KGST-képvi­selője, Faluvégi Lajos pénz­ügyminiszter, Hetényi István, az Országos Tervhivatal el­nökhelyettese, Káplár József, az MSZMP Központi Bizott­ságának osztályvezető-helyet­tese, Papp László, a Magyar Népköztársaság KGST-képvi- selőjének helyettese és Szita János, a Nemzetközi Gazda­sági Kapcsolatok Titkárságá­nak vezetője­Hazaérkezése után Fock Je­nő nyilatkozott az MTI mun­katársának: — Milyen kérdésekkel fog­lalkozott a KGST bukaresti ülésszaka? — A KGST bukaresti ülés­szakán a szocialista gazdasági integráció programját hagytuk jóvá. Két évvel ezelőtt, a 23. ülésszakon kezdődött el ez a munka, amelyben gazdaság­íze tt Bukarestből a magyar de- a kormány elnökének vezeté- Gazdasági Segítség Tanácsának politikusok és más szakembe­rek ezrei vettek részt. Az ak­kor elfogadott határozatok alapján most egyhangúlag jó­váhagytuk az együttműködés fő irányait és feladatait hosz- szabb időszakra meghatározó integrációs programot. Ez az ülésszak tehát egyenes folyta­tása volt az 1969-ben megtar­tott 23. ülésszaknak, s egyben le is zárt egy fontos folyama­tot az integrációs program ki­dolgozását. A KGST Végrehajtó Bi­zottsága jelentése alapján az együttműködés több más idő­szerű kérdését is megvitattuk és szervezeti intézkedéseket határoztunk el... — Mennyiben jelent válto­zást a KGST-országok együtt­működésében a most elfoga­dott integrációs program? — A szocialista gazdasági integráció kibontakoztatása hosszú folyamat. Az integrá­ciós program jóváhagyásával jelentős lépést tettünk előre, de ez nem jelenti azt, hogy most egycsapásra látványos változás következik be a KGST-országok együttműkö­désében. Ä program jóváha­gyása fontos folyamat kezde­tét jelenti, amelynek során — összehangolt terv alapján — együttes erővel hozzálátunk a közösen kitűzött feladatok végrehajtásához. Az együttműködés néhány területén megértek a gyor­sabb előrehaladás feltételei. Mindenekelőtt a gazdaságfej­lesztési elképzeléseink rend­szeresebb összehangolására gondolok. A hosszú távú gaz­dasági és műszaki prognózi­sok kidolgozása elősegíti majd egyes ágazatok 10—20 éves időszakra szóló fejleszési ter­veinek összehangolását. — Hogyan látja Fock élv- társ az integrációs program megvalósításával kapcsola­tos további feladatokat? — Mind a magyar népgaz­daságban, mind a KGST ke- (Folytatás a 2. oldalonj t

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom