Somogyi Néplap, 1971. július (27. évfolyam, 152-178. szám)

1971-07-23 / 171. szám

AZ MSZMP SOMOST HIOTII IIZOTTIAOANAI LAPJA XXVII. évfolyam, 171. szám. Péntek, 1971. július 23. Több a szolgáltatásnál (Tudósítónktól.) Sorra érkeznek a szenes va­gonok a somogysámsoni fo­gyasztási szövetkezethez. En­nek a — megyénk nyugati szé­lén lévő — kis ÁPÉSZ-nek ki­lenc község lakosságáról kell gondoskodni. És az ellátással' nincs is baj. Ellenben nehe­zen tudják megoldani az itte­ni lakosok, szövetkezeti tagok a téli tüzelő beszerzését. A szövetkezetnek nincs TÜZÉP-telepe. A legközelebbi telep Balatonszentgyörgyön vagy Marcaliban van. Még na­gyobb gondot jelentett a fu­varozó eszköz beszerzése. A szenet húsz—huszonöt kilomé­terre kellett elszállítani. A szövetkezeti tagság az ÁFÉSZ vezetőihez fordult se­gítségért. Két év óta megja­vult a szénellátás; hét köz­ségben a somogysámsoni fo­gyasztási szövetkezet vezetői meg tudták oldani a szén biz­tonságos tárolását. A télen piackutatást tartottak a köz­ségekben: kinek mennyi szén­re van szüksége, és megjelöl­ték a minőséget is. A meglevő gépkocsi mellé vásároltak egy újabb teher­gépkocsit, és ezzel lehetővé vált, hogy a vagonból közvet­lenül a megrendelők udvará­ba szállítsák a téli »-meleget«. Kenyérsajt ? Az utóbbi időben örvende­tesen bővült a sajtválaszték. Sőt, a sajtkülönlegességek vá­lasztéka! Van már sonka ízű, csokoládé zamatú, szalámi ér­zetét keltő, s tudja a jó ég mi mind.en még! A napokban újabbal bővült a »sajtrepertoár«. Azt hiszem, hogy a neve kenyérsajt lesz majd. Miért? Mert az íze a megtévesztésig idézi egyszer­re a kenyér és a sajt ízét Kóstolgatom, kóstolgatom. Az­tán már csak ímmel-ámmal majszolgatom. Valahogy nem1 ízlik. A formája hasonlít a kenyérhez. Az ára ugyanaz, mint a kenyéré. Ügy látszik, a sajtszagot nem kalkuláltak bele. A kenyérsajt természetesen boltban vásároltatott. S való­színűleg az eladó találta fel. (Remélem, újítási díjat nem kap!) Keletkezésének körül­ményei prózaiak. Az eladó sajtot vágott a késsel, aztán a kés letörlése nélkül kenyeret. Így született a kenyérsajt. Szóval: voltaképp még örül­nöm is kellene. Én azonban — örök telhetetlen — elége­detlenkedem. Arra kérem az eladót, ha máskor is összekö­ti a két műveletet, és kenyér­sajtot állít elő, altkor legyen szíves, füstölt sajtot vágjon először. Ilyen a gusztusom! L. L. Különös „Trevi-kút“ Pécsen A Rómában megforduló tú­risták nem mulasztják el az alkalmat, hogy pénzt dobja­nak a »Fontana di Trevi« vi­zébe, abban a reményben, hogy — mint a közhit tartja — életükben még egyszer meg­láthatják az örök várost. Nos, Pécsnek is született Trevi- kútja, mégpedig meglehetősen bizarr alakban. A Káptalan utca 2. szám alatti műemlék­ház boltozatos — gótikus ülő­fülkékkel díszített — kapu- aljában csüng egy óriási csil­lár: ez a pécsi Trevi-kút. Az épület a város legrégibb lakó­háza, ma a Janus Pannonius Múzeum tulajdonában van, és a híres Zsolnay-porcelángyűj- teményt őrzik itt. A malom­kerék nagyságú, kovácsoltvas keretű, alul katedrálüveggel lezárt lámpát a múzeum mű­vészettörténésze, Romvári Fe­renc tervezte. Nem tudni, ki volt az a turista, aki az első pénzt dobta a Zsolnay-múze- um hatalmas csillárába, min­denesetre azóta szakadatlanul hullanak a magyar és külföldi pénzdarabok ebbe a különös Trevi-kútba. Ügy látszik so­kan szeretnék még egyszer vi­szontlátni a szép 2000 éves mecsekaljai várost, hiszen száz meg száz pénzdarabot őriz már a múzeumi lámpa. Megjelent a Delta legújabb száma A betegségek is fegyverkez­nék — állapította meg Ka­rinthy Frigyes és az utóbbi időkben a baktériumok maga­MESE Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy idők, aki addig süttette a hasát a nappal, míg egészen belebámulj; ad­dig ette a görögdinnyét, hogy csaknem belepukkadt, és annyira elunta magát, hogy rossz pillanataiban a vakáció kellős közepén majdnem visz- szakívánta az iskolát. Szóval így éldegélt, míg­nem rászólt az anyja: — Édes fiam, dolgozhatnál már egy kicsit. — Az jó lenne... — vála­szolta nebulónk. — De mit? — A tanács építkezéshez keres segédmunkást. Nagy fiú vagy, elbírod a munkát... A járdát csináljátok majd. Lesz egy kis homokszórás, egy kis gazvágás, no meg egy kis planírozás, ahogy il­lik. Nebulónk másnap reggel bevágta a fél liter kakaót hat hamuba sült pogácsával, és nekivágtítt az útnak. A mun­kahelyén várta a mester és egy másik hasonszőrű. A mester fontoskodva elmondta életbölcsességét: — A munkához úgy köll hozzáállni, hogy más is hoz­záférjen ... Aztán felült a motorjára, és elvágtatott a közeli szőlős- domb felé. ök ketten pucolták a bon­tástéglát, szórták a homokot. Néha visszajött a mester, és mesterkedett. A motor nyerí­tett később, és usgyi, estefelé a présházak irányába... így történt, hogy egy hó­nap alatt utcahosszon meg­alapozták a járdát, s megszó­lalt az iskolacsengő. Nos, a történetnek a mese címet adtuk, jóllehet szóról szóra igaz, és az egyik nebu­ló e sorok írója volt néhány éve. Hogy-hogynem, a két ne­buló azóta sem tud örülni ennek a nyári mynkának... Ami a mesét aktuálissá tenzi az, hogy azt a megalapozott útszakaszt azóta teljesen be­lepte a gaz... Hogy miért nem bitumenezték, az már nincs a mesében... T. T. tartása igazolta ezt a para­doxont. A baktériumok »el­lentámadásáról«, a fertőzéssel terjedő gyógyszerellenállásról részletes cikkben számol be a Delta magazin új száma. Bemutatja az 1972. évi mün­cheni olimpiai játékok építé­szeti csodáit, ismerteti a lé­zerek egyre terebélyesedő csa­ládfáját, és hírt ad arról, hogy bizonyos csillagokról érkező meteoritokban az élet jeleit találták. Pompás képek tanú­sítják a technika és a mű­vészet összefonódását és mu­tatják be az új szovjet pol­gári repülőgépeket; Épül az űj győri stadion Huszonötezer fő befogadására alkalmas stadion építését kezd­ték meg Győrben. A Győr—Sopron megyei Állami Építőipari Vállalat az eredeti tervnél korábban, már 1972-ben szeretné atadni a győri sportolóknak és szurkolóknak az új stadiont, amelyhez edzöpályák, kondicionálótermek, orvosi szobák és négyágyas pihenők tartoznak. Képünkön: Építik a világító­testek tartópilléreit. Vadgalamb Szürke, zilált tollú vadga­lamb. Két emeletes ház kö­zötti fára fészkelt. Nem is tudja, hogy fajtájáról az em­berek már hetet-havat hord­tak össze. Nevével kapcsolat­ban jelzők állandósultak: ga­lambszelíd, galambősz. S ar­ról sincs tudomása, hogy má­sok e szelídségjelzőket igye­keznek cáfolni, bizonyítva, hogy a galamb épp olyan har­cias — sőt kegyetlen — bizo­nyos esetekben, mint a többi madár. Szóval — ennek a két ház közötti meggyfán fészkelő ga­lambnak fogalma sincs mind­erről. S arról sem, hogy ne­kem eddig más elképzeléseim voltak fészkelési helyeikről. Magas, száraz ágú diófákra képzeltem a fészküket, s te­rebélyes lombozató tölgyekre, vadgesztenyefákra. Nem ilyen alacsony, egy emelet magas­ságába sem nyújtózkodó meggyfára. Ott, az egyre in­Légpárnás lakókocsi kább feketébe forduló (nem­régiben még pirosodó) meggy­szemek között él a szürke, zi­lált tollú vadgalamb. Ül a fészkén, tojásokat melengetve. Eső esett a napokban, s né­hány jégszem is keveredett az esőcseppek közé. Néztem a negyedik emeletről a galam­bot. Meg sem moccant. Ak­kor, a viharkor lett zilált a tollazata. Még azt sem láttam, hogy elhagyta volna egyszer is a fészkét. Vajon mit s mi­kor eszik a vadgalamb, ha költ? Nézem, s gondolkodom ró­la, a városi ember rácsodál- kozásával. Mondják: ösztönei parancsolnak neki, s igazuk van. S mégis, mégis — van valami nagyszerű abban, ahogy ez a madár eső, jég, nap ellenére ott ül moccanat­lanul. Példát ad. Miből? Ki­nek? Ha megkérdezhetném! Ha felelhetne! Kamaszok csuzlilövedékei messze kerüljétek! • (Leskó) Pillanatkép Megelőzni a tűzeseteket A kutasi Beke Tsz elnöke, Nagy József a kora reggeli postabontás után kocsira ül, hogy bejárja a határ egy ré­szét. Ma arra kerül a sor, hogy az elvégzett aratás után a szalma összegyűjtését, kaza­lozását ellenőrizze. A kiadott rendelkezések szerint az úttól befelé leg­alább 50 méterre lehet csak a szalmát összerakni. 'Feltétle­nül ellenőrizni kell tehát, hogy mindenütt betartják-e ezt az utasítást. Előfordulhat ugyanis, hogy az úton járóke­lők esetleges figyelmetlenségé­ből vagy meggondolatlanságá­ból égő gyufaszálat vagy ci­garettavéget dobnak ed, s meggyullad a tarló. Az összerakott szalmakazla­kat többszörös védőszántással vonják körül, mert nemcsak a megtermett szemre, hanem a szalmára is nagy szükség van. — Nagyon kell az idén vi gyázni, hiszen a nyár folya­mán már eddig is jónéhány szomorú hírről szereztünk tu­domást — mondja, s indul további ellenőrzésre a tsz elnöke. Nyugat-Európa sok orszá­gában nagyon népszerűek a kerekeken gördülő lakókocsik. Azok számára, akik nem az autóutak vándorai, hanem a folyók, tavak szerelmesei, a képen látható »vízi lakóko­csit« hozza forgalomba egy angol cég. Jóllehet »kétéltű- nek« nevezik ezt a praktikus újdonságot, szárazföldön való huzamosabb utazásra nem al­kalmas, de arra igen, hogy a víz felületét elhagyva »helyet keressen magának« a füves, homokos parton. A két — egyenként 600 köbcentiméteres — Diesel-motor részben arra szolgál, hogy kompresszorok segítségével légpárnát létesít­sen a felépítmény alatt, ré­szint az előrehaladást biztosí­tó légcsavarokat forgatja. A »Hoverhome« belsejében öt felnőtt személy számára van kényelmes fekvőhely. A jól felszerelt kis főzőfülkében elektromos főzőlap és hűtő- szekrény is található, amelye­ket egy — ugyancsak a mo­torok által hajtott — áram- fejlesztő táplál. Kiverte a fogatos szemét Jó vásár volt, príma lovat vettek. A szerencsére ittak egyet — aztán még sokat, ahogy elballagtak egy-egy kocsma előtt. Akárhogy is szá­moljuk, Csokonyavisontától Nagyatádig legalább egy tu­catszor nyűt alkalom a vásár ünneplésére. Wölfinger György 43 éves nagyatádi alkalmi munkásnak már szinte »visz- szaköszöntek« a söröskorsók, a férfi olyan gyakori vendé­ge a kricsmiknék. Ez alkalommal szomorúan végződött a duhajkodás. Wöl- íinger az atádi utcán össze­szólalkozott egy fogatossal. A vitának egyetlen ütés vetett véget: Wölf inger egy sörös- korsóval arcul vágta a foga- tost. A korsó szilánkjai a fo­gatos arcába fúródtak és a fél szemét orvosi beavatkozással sem lehetett megmenteni. Wölfinger Györgyöt a Nagy­atádi Járásbíróság maradandó testi fogyatékosságot előidéző súlyos testi sértés miatt há­romévi szabadságvesztésre ítélte, és három évre eltil­totta a közügyéktől. A vád­lott enyhítésért fellebbezett. A fellebbezést a Megyei Bíróság elutasította. A nők és a kor Összeszólalkozott, majd esernyővel összevereke­dett két nő egy párizsi autóbuszban. A többi utas csak nagy nehezen tudta őket szétválasztani, s az egyik verekedő még első­segélyre is szorult. A háborúság oka: egy szabad ülőhely körül kezd­tek el vitázni, s azon kap­tak hajba, hogy melyikö- jük az idősebb, tehát ki üljön le. Egy apróhirdetés A Tribune című ameri­kai lapban az alábbi hir­detés olvasható; »Eladó egy négyemeletes ház, Minneapolisban köz­vetlenül a szülőotthon mellett. Sok gyereket kí­vánó családnak igen al­kalmas.« Sürgős volt neki Egy norfolki (USA) asz- szony elment a városházá­ra, és fegyverviselési en­gedélyt kért, hogy revol­vert vásárolhasson. A tisztviselő, aki az enge­délyt kiadja, megkérte, hogy üljön le és várjon félórát, míg ő összegyűjti a szükséges adatokat. — Fél órát?! — mél­tatlankodott az asszony. — Nincs nekem veszteget­ni való időm! Ha ez ilyen bonyolult, megteszi egy kés is... És kirohant az irodából. Kocsmai találkozás — Szervusz, komám, hogy van a feleséged? — Ne is kérdezd! Na­gyon beteg... — Beteg? És te iszol?! — Az egészségére. Őszintén — Hallottam, valami csodálatos vülát építtetett. Őszintén: mibe került ez a villa? — Hát, ha meggondo­lom, úgy nyolc esztendő­be..! Tévedni emberi— A bíró megkérdezi: — Miért lopta el ezeket a régi ruhákat? — Azt hittem, újak. Logika — Miért nem hordod az új cipőket? — kérdezi az anya a leányától. — Az elárusítónő a ci­pőboltban azt mondta, hogy az első napokban szorítani fog... Somogyi Néplap Az MSZMP Somogy megyei Bizottságának lapja. Főszerkesztő: JÁVORI BÉLA Szerkesztőség: Kaposvár, Latinná Sándor u. 2. Telefon: 11-510. 11-511, 11-512. Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat. Kaposvár. Latinca S. u. 2. Telefon: 11-516. Felelős kiadó: Dómján Sándor. Beküldött kéziratot nem őrzőnk meg és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Elő­fizethető a helyi postahivataloknál és postáskézbesitőknél. Előfizetési díj egy hónapra 20 Ft. Index: 25 067. Készült a Somogy megyei Nyomda­ipari Vállalat kaposvári üzemébes1 Kaposvár, Latinca S. ü. 6. Felelős vezető; Mautner József

Next

/
Oldalképek
Tartalom