Somogyi Néplap, 1971. július (27. évfolyam, 152-178. szám)

1971-07-02 / 153. szám

Uj DIFK nyilatkozat a párizsi tárgyalásokon Csapatkivonás a hadifoglyok szabadonbocsátásával párhuzamosan New York Folytatódik a cikksorozat Könyvet is jelentetnek meg a dokumentumokról Andrej Gromiko, a Szovjetunió külügyminisztere (jobbról) és Mahmud Riad, az Egyesült Arab Köztársaság miniszterelnök-helyettese és külügyminisztere Moszkvában baráti eszme­cserét tartott a szovjet—egyiptomi kapcsolatokról és a közel-keleti helyzetről. A szovjet írókongresszus Elemző légkörben folyik a szovjet írók V. kongresszusa. Csütörtökön újabb és újabb felszólalók húzták alá a sok- nemzetiségű szovjet irodalom felvirágzásának tényét. Az észt delegátus felhívta a figyelmet arra, hogy miközben a nyugati világban »temetik« a regényt, mint műfajt, az észt irodalom sorra mutatja fel a nagy léleg­zetű prózai alkotásokat. Erről beszéltek egyébként a közép­ázsiai írószervezetek küldöttei is. Sok felszólalás vezérmotívu­ma volt, hogy a szovjet iroda­lom legfontosabb feladata olyan művek alkotása, ame­lyek híven ábrázolják a mun­kásosztályt. az ASZÚ újjászervezésére Mintegy hatmillió egyiptomi adta le tegnap szavazatát azo­kon a választásokon, amelyek­nek a célja az EAK egyetlen politikai szervezetének, az Arab Szocialista Uniónak az újjászervezése. Az elnök száztagú bizottsá­got nevezett ki a választások felügyeletére. A piramis-szerűen újjászer­veződő párt helyi szervezetei­ben úgynevezett »alapegysé­geket- — tíztagú vezető orgá­numokat választanak. Tegnap országos viszonylatban össze­sen 5720 ilyen alapszervi ve­zetőségi tagot választottak meg mintegy 160 ezer jelölt közül. Racionalizálás a csehszlovák államaparáSosban A Csehszlovák Szövetségi Kormány legutóbbi ülésén jó­váhagyólag tudomásul' vették, hogy teljesítették a közigazga­tási apparátus racionalizálásá­ról elfogadott tavalyi takaré­kossági rendeletet. Az 1970. március 7-én kelt rendelet elő­írta, hogy valamennyi szinten korlátozzák az államappará­tus nem kívánatos felduzza­dását, s a közigazgatás terü­letén dolgozók létszámát leg­alább 10 százalékkal csökkent­sék. A Vietnammal foglalkozó párizsi tárgyalások csütörtöki 119. ülésén Nguyen Thi Binh asszony, a DIFK külügymi­nisztere, a tárgyalásokon rész­vevő DIFK-küldöttség vezető­je kormányának 7 pontból ál­ló új nyilatkozatát terjesztet­te elő. A nyilatkozat a DIFK rendezési tervét tartalmazza. A nyilatkozat első pontja — az AFP ismertetése szerint — az amerikai csapatok teljes kivonását követeli anélkül, hogy erre a DIFK határidőt szabna meg. Ugyanebben a pontban ,a nyilatkozat kifejti, hogy az amerikai hadifoglyok szabadonbocsátása ezzel pár­huzamosan történne és ugyan­akkor fejeződne be, mint az amerikai csapatok kivonása. A második pont követeli, hogy az amerikaiak hagyjanak fel a jelenlegi saigoni kormány támogatásával, és olyan kormány megalakítását irá­nyozza elő, amelynek a béke, a függetlenség, semlegesség és demokrácia hívének kell len­nie, és amely tárgyalásokat folytat majd a Dél-vietnami Ideiglenes Forradalmi Kor­mánnyal egy széles körű nem­zeti egyetértésen alapuló kor­mány felállításáról. A harmadik pont szerint a DIFK hajlandó külön-külön akkor, amint kitűzik a csapa­tok kivonásának időpontját, a saigoni kormánnyal pedig akkor, amint megalakul a nemzeti egyetértésen alapuló kormány. A nyilatkozat következő há­rom pontja Vietnam északi és déli részének békés egye­sítésével, Dél-Vietnam jövőbe­ni külpolitikájával és azzal a felelősséggel foglalkozik, amely a háborús pusztítások miatt az Egyesült Államokra hárul. A hetedik pontban a nyilat­kozat előirányozza, hogy a •irgyalófeleknek megállapo­dásra kell jutniuk arra vo­natkozólag, milyen nemzetkö­zi garanciáról gondoskodjanak a kötendő megállapodások tiszteletbentartására vonatko­Mintoff máltai miniszterel­nök új munkáspárti kormánya szerdán bejelentette, hogy a Málta és Nagy-Britannia kö­zött 1964-ben létrejött védel­mi szerződés érvénytelenné A New York Times és a Washington Post, amely győ­zelmet aratott az amerikai kormánnyal folytatott harcá­ban azért a jogért, hogy nyil­vánosságra hozhassa a vietna­mi háborúra vonatkozó titkos okmányokat, csütörtökön foly­tatta cikksorozatainak közlé­sét. A New York Times — a Ni- xon-kormány rendelkezései következtében rákényszerített vált és a szerződésben érin­tett kérdéseket újonnan kell rendezni. A máltai kormány nyilatko­zata ezenkívül megállapítja, hogy nem létezik olyan szer­ződés, amely jogot biztosít az amerikai 6. flottának a máltai kikötők használatára. Az Egye­sült Államoknak a flottaláto­gatásokra vonatkozó ’követelé­sei« jelenleg nem felelnek meg Málta érdekeinek«. A földközi-tengeri szigetor­szágban tartózkodó brit csapa­tok helyzetét mpst a nyilatko­zat szerint olyan új megálla­podásokkal kell rendezni, ame­lyek »megvédelmezik Málta szuverenitását és biztosítják a lakosság egyenletes és az ed­15 napos hallgatás után — cikkében Kennedy elnök dön­téseit elemezte. Kennedy — mutat rá a cikk — miközben ellenállt annak a követelés­nek, hogy amerikai szárazföl­di erőket vessen be Viet­namban, mégis hozott olyan határozatokat, amely ék az amerikaiak vietnami katonai és politikai beavatkozásának kiszélesítéséhez vezettek, s ez­zel az Eisenhower-kormány diginél magasabb életszínvo­nalát«. Ami a NATO máltai jelen­létét illeti, a kormánynyilatko­zat szerint az erre vonatkozó megállapodás jogilag még az angolokkal kötött szerződésnél is gyengébb lábon áll. A NA­TO mindössze ideiglenes és korlátozott engedélyekkel ren­delkezett Máltán. Hivatalos megállapodást soha sem kö­töttek, s a NATO-érdekek han­goztatása »nem talál megér­tésre a máltai kormány részé­ről«. »korlátozott kockázatú játé­kát« átváltoztatta a Dél-Viet- naromal szembeni »széles körű elkötelezettségre«. Egyik vezércikkében a New York Times üdvözölte a leg­felső bíróságnak a dokumen­tumok közlésére vonatkozó felszabadító határozatát, s azt írja, ez a döntés megerősítette a népnek azt a jogát, hogy ismerje a történelmi tényeket. Daniel Ellsberg, az egész ügy elindítója, a hír hallatára kijelentette: »Ez valóban nagy jelentőségű döntés. örülök neki, hogy a bíróság úgy dön­tött, hogy az amerikai népnek alkalmat kell adni e doku­mentumok megismerésére. Re­mélem, hogy maga a bíróság is felhasználja az alkalmat és elolvassa a dokumentumok minden oldalát.« A titkos okmányok közlé­sére a legfelső bíróság által megadott »szabad« jelzés nyo­mán nemcsak, hogy a két ed­dig eltiltott lap folytathatja cikkeinek közlését, hanem egy amerikai kiadóvállalat is beje­lentette, hogy könyv formájá­ban kiadja a New York Times cikkeinek teljes szövegét. A vállalat szóvivője bejelentette, remélik, hogy a körülbelül 800 oldalas könyv tíz napon belül piacra kerül. (MTI) GROMIKO—RIAD TALÁLKOZÓ Választások új tűzszüneti megállapodások megkötésére1 az amerikaiakkal zólag. (MTI) MALTA Új megállapodásra van szükség Hangos lett a csendes kontinens Garrison ügyészt letartóztatták Az Egyesült Államokban letartóztatták Jim Garrison, New Orleans-i kerületi ügyészt korrupció vácijával. Garrison, a Kennedy elnök elleni merénylet összeesküvői utáni nyomo­zásával vált világszerte ismertté. Képünkön: Garrisont a szövetségi bíróság elé kíséri egy rendőr. Amolyan csendes, békés, félreeső világrésznek tekintet­ték sokáig Ausztráliát, ahol lassú és főképp nyugodt tem­póban folyik az élet. Az utób­bi időben mind viharosabbá válik azonban a politikai élet Ausztráliában is. Egyre töb­ben lesznek mind harciasab- bak — de éppenséggel nem a harc, hanem a béke érdeké­ben. Hetek óta folyik a tüntetés­sorozat Ausztrália nagy váro­saiban. Elsősorban a diákok és más fiatalok emelnek szót a vietnami háború ellen. A tiltakozó mozgalom most már Ausztrália valamennyi álla­mára kiterjedt. Két friss ese­mény újabb lendületet adott ennek a békéért vívott küz­delemnek. Az egyik: az elsőül a New York Tímes-ban, majd egy sereg más amerikai lapban publikált titkos dokumentum­anyag, a Pentagon tanulmá­nyai a vietnami háborúról, nemcsak az amerikai közvé­leményt háborította fel, ha­nem az ausztráliai közvéle-, ményt is. A titkos McNamara-dosszié- ból ugyanis kiderült: hazug­ság szolgáltatta az alapot itt is. Amikor 1965-ben Ausztrá­lia is belépett a vietnami há­borúba, a canberrai kormány arra hivatkozott: a saigoni kormány felkérésére teszi. A titkos Pentagon most kiviláglott, hogy a sai­goni rezsim soha ilyen kérel­met nem továbbított Ausztrá­liának. A kérelem, de helye­sebb azt mondani: a nyomás *— az amerikai kormány ré­széről érkezett. Az USA rán­gatta be az ausztráliai kor­mányt a vietnami agresszió­ba, az ausztráliai lakosság tudta nélkül. A másik esemény, amely új lendületet adott az ausztráliai béketüntetésnek: dr. Benja­min Spock, a világhírű amj- rikai gyermekorvos és béke­harcos megérkezése. Spock ed­dig Adelaide-ben és Mel- boume-ben mondott beszédei olyan gyűléseken, amelyeken óriási tömegek vettek részt. Miként az USA-ban, úgy Ausztráliában is egyre erő­sebbé válik a követelés: »Hoz- zátok haza a fiainkat!« Vi­szonylag nem sok ausztrália1 katonát vittek Vietnamba har­colni, de egyre több ausztrá- . liai vallja azt a nézetet, hogy ha csak egyetlen ausztrál ka­tona harcolna Vietnamban, az is sok volna, az is a kelleté­nél éppen eggyel több lenne. Ausztráliának nem érdeke be­avatkozni a vietnami nép éle­tébe, támogatást nyújtani az ingatag saigoni korrupciós re­zsimnek és — ami a lényeg — az USA hatalmi politiká­jának. Allamcsínykísérlet Dominikában Joaquih Balaguer dominikai köztársasági elnök szerda este rádió- és televíziós beszédben jelentette be, hogy jobboldali államcsíny-kísérletet lepleztek le, és őrizetbe vették Elias Wessin nyugalmazott táborno­kot. Az elnök részletekről nem tájékoztatott. A tábornok annakidején tag­ja volt Juan Bosch kormányá­nak és részt vett a Boscht megdöntő 1963-as katonai puccsban is. Godoy rövid el­nöksége idején száműzetésbe kényszerült, és csak 1969-ben tért vissza Dominikába. Wessin egyébként Balaguer televíziós beszédekor egész idő alatt ott ült az elnök mellett. A stúdióban, a szónokló el­nök széke mögött az ország magas rangú tisztjei sorakoz­tak. (MTI)---------J---------------------------------­E lítélték a csehszlovák tv volt szerkesztőjét Vladimir Skutinát, a cseh­szlovák televízió volt szerkesz­tőjét csütörtökön négy év és két hónap szabadságvesztésre ítélte és három évre eltiltotta a tájékoztatási eszközöknél végzett munkától. A bíróság a volt szerkesztőt lázításban, a köztársaság és képviselői, va­lamint a szocialista világrend- szer egyik állama és képvise­lői gyalázásábán, továbbá bűn­pártolásban találta bűnösnek. A neves ügyészt 24 órás fogvatartás után ötezer dollár óvadék ellenében csütörtökön szabadlábra helyezték. Garri­son letartóztatásával kapcso­latban John Mitchell amerikai igazságügyminiszter kijelentet­te, hogy a letartóztatási pa­rancsot egy évig tartó nyomo­zást követően adták ki. A nemzeti kormányok elnö­keinek, valamint a szövetsé­gi minisztériumoknak és a központi szervek vezetőinek jelentése szerint a csehszlovák államapparátus létszámát 1971. március 31-ig 65 499 személv- lyel, vagyis 9,9 százalékkal i-sokkéntették. (Az előírt 10 százalékos csökkentés . 66 233 dolgozót jelent. Szlovákiában a csökkentési arány 9,4 szá­zalék volt.) A Népi Ellenőrző Bizottság szervei által végrehajtott á;- fogó felmérés azt mutatta, hogy a felszabadult munka­erő 32,5 százaléka a közve. - len termelésbe ment át, 40,4 százaléka műszaki—gazdasági munkakörbe, 13,5 százaié nyugdíjazták. A többiek ell. lyezkedéséről a felmérés n. szolgál közelebbi adattal. /. elbocsátottak 55 százaléka r A káderállomány csökken sén kívül a kormány egv o takarékossági rendszabályok: : is életbe léptetétt. Előírta a többi között az állami költ­ségvetésből finnanszíroztstt vállalatok nem beruházási jel­legű kiadásainak három szá­zalékos megtakarítását. Meg­tiltotta irodabútorok vásárló - sát. Az irodáknak luxuscikkek - kel i^ténő felszerelését (hű tőszekrény, televízió stb.). Korlátozta a reprezentációs költségeket és a hivatalos kül­földi utazásokat. Mint J. Salada, a Népi El­lenőrző Bizottság elnökhelyet­tese sajtóértekezletén közölte, ez csak az első lépés volt az egész államapparátus fokoza­tos racionalizálásában. És ezt Ausztráliában most dossziéból m^r igén sokan tudják. 2 SOMOGYI NÉPLAP Péntek, U7L Júlián fk

Next

/
Oldalképek
Tartalom