Somogyi Néplap, 1971. július (27. évfolyam, 152-178. szám)
1971-07-15 / 164. szám
Két mazsola Fonyód«® a hajóállomás előtt a kétforintosokkal próbálkozó szörpre szomjazók- nak csak a mérgelődés jutott osztályrészül. Valamennyi szörpfajtánál égett a lámpa, téhát lehetett nyomogatni a gombokat málnáért, Coláért, jaffáért. Csak pohár nem volt. Kifogyott a gépből. Még szerencse, hogy a bele- hajigált kétforintosokat becsületesen visszaadta^, • * « Balatonién yvesen a nagy vízbe torkolló árkon népes család csónakázik. A papa húzza az evezőket, mellette Ezüst A siófoki Balaton presszó nyári »specialitása-“ a zenés délelőtt Kipirult arcú gyerekek fújják csillogó rezű hangszereiket. A kaposvári Kilián György Ifjúsági és Űttörőház, valamint a Liszt Ferenc Állami Zeneiskola zenekara. Úttörők. Július tizediké óta fújják az üdülők nagy gyönyörűségére. Huszonnyolcadikéig maradnak. Meghívásokban nem szűkölködnék. Fehérvári József zenekarvezető tanár sorolja: — Csütörtökön turnéra indulunk a déli parton, majd hajókirándulás lesz. A csillagvári úttörőtalálkozóra is várnak bennünket A bonyhádi járás úttörői pedig táboravatásra Alsóbéla telepen. Fellépünk Lellén és meghívást kaptunk a buzsáki búcsúra is. gél. A vízen egy faika kacsa úszkál. — Apu? Azonnal kérek egy kiskacsát! — szólal meg az egyik, s buzgón nyújtogatja apró kezét az állatok felé. — Odaevezek hozzájuk, s te majd megfogod — szól a papa, s közelebb irányítja a csónakot a kacsák' felé. Azok pedig elúsznak. A srác bömbölni kezd. — Ne sírj, kisfiam, ha hazamegyünk, veszek néked egyet a Garai piacon — nyugtatja a papa az elkeseredett apróságot, de a gyerek dacoMagyar és idegen népxialok. Klasszikus művek és könnyűzenei dallamok. Az eszpresszó előtti utcán egyre nő a hallgatóság. S tapsra állnak a tenyerek. Szaporodnak a vendégkönyv bejegyzései. Az Operaház első trombitásának elismerő mondatai. Angolok, németeK, csehek dicsérő sorai. S végül egy szó szerint is. Esztergomi pedagógusnő írta: »Fegyelmezett és összhangban levő, bájos csoport, akiket jó hallgatni. A számok közötti ösz- szemosolygás a karmesterrel — jelzője annak, hogy a zenélés közös öröm.« Félzeng a Híd a Kway folyó felett című film indulója. A víztorony csúcsáig csapnak a hanghullámok. két tündéri srác, a mama p>edig a legkisebbel az ölében a csónak orrában üldösan visszaszól: — Az nem kell! A bolti kacsát egyétek meg Üdülési betegségek Nem gond — játék A siófoki rendelőintézetben hosszú embersor. Köztük állnak — vagy ülnek — a nyaralás »áldozatai« is. Dr. Vitéz Bélával. a rendelőintézet vezető főorvosával az üdülés közben leggyakrabban bekövetkező betegségekről s ártalmakról beszélgetünk. — A leggyakoribbak — az emberi felelőtlenség következményeiként — a sérülések. Étkezéskor ugyanis a szemetet, konzervdobozokat, üvegeket (gyakran: törötteket) sokszor nem a megfelelő helyre viszik. Elszórják a szárazon, bedobálják a vízbe. Szinte elkerülhetetlen a sérülés. Kagyló okozta vágással alig jönnek a rendelőintézetbe, konzervdobozoktól sérülnek leggyakrabban. — Gyakori-e a napszúrás? — A hiedelemmel ellentétben: kevés. Ellenben az előző évekhez viszonyítva feltűnően megnőtt a kiütéssel jelentke14s elsodort folklorista zök száma. Nagy a túlérzékenység. A tünetek okát — úgy vélem — a Balaton szeny- nyezettsége okozza. Az öntisztulást akadályozza az, hogy egyidejűleg több helyen kotorják a medret. Véleményünk szerint — ez feltételezés — a napolajok is okozhatnak kiütéseket. Jó volna, ha az üdülővendégek nem használnának lejárt szavatosságú napolajat A KÖJÁL figyelmét is felhívtuk a kiütéses esetek szaporodására. Sajnos, csak egy másodállásé bőrgyógyászunk van. — Más hasznos tanács? — Lehet, hogy nem talál kedvező visszhangra a nyaralók körében, amit most mondok. Sok szív-, ér- és szervi megbetegedéses ember érkezik naponta a déli partra. Nem egy közülük már az érkezés utáni estén felkeres bennünket. A Balaton északi partja a hegyekkel mindenképpen alkalmasabb ilyen betegségekben szenvedő emberek pihenőhelyéül. — összefoglalásképpen? — Fegyelmezettséget az üdülésben is! I* L. Gondnok-gondok A gondnokot mindig idősebb embernek képzeltem. Homlokán gondredőkkel. A nyárhoz, a kempinghez azonban mégsem illik ez a joviális »sablon« hácsika. Sátrak piramisai, kupolái, tortaszeletei. Kékek, pirosak, sárgák, zöldek — a szivárvány minden változatát megtalálni itt. S ehhez a tarkasághoz megfelelő egyéniség a gondnok: ifjabb Nagy Lajos. Tarsolyában (de még a tarsoly szó sem illik hozzá) mindig van egy- egy anekdota, vicc, sztori. A Siótour balatonszamesi Hullám kempingje 2500 személy befogadására alkalmas. Ott jártunkkor 1500 ember nyüzsgött a sátrak között. Magyarok, csehek, szlovákok, ju- goszlávok, lengyelek, belgák, finnek, svédek, németek. Modem Bábel. A gondnokot félpercenként elhívják. Lassan megy az anyagfelvétel. — Soroljam? — kérdezi. — Sorolom. Tizenöt dolgozónk van, ezeket irányítom. Gondoskodnom kell a tábor területének tisztaságáról, és én felelek a vendégek bejelentéséért. Öhajjal-sóhajjal hozzám jönnek a kempingezők. S ezek a legváltozatosabbak. Kirándulásszervezés, autójavítás, vízummeghosszabbítás, étkezésbiztosítás, információ... — Köszönöm, ennyi elég, nem győzöm jegyezni. Hová mennek leggyakrabban kirándulni a kempin glakók ? — A helybeli postamúzeumba, a somogytúri Kunffy- képtárba... — Ahogy sorolja, úgy érzem, a helyeket is a gondnok ajánlotta. — Igen. Ez fts feladatom. Tihany, Hévíz, Keszthely, Csillagvár, Nagyvázsony is gyakori útirány. Évek óta kempíngeztet. A tábornak állandó vendégéi is vannak, akik a tó vizének szerelmesed. S hogy éppen ezt a sátorvárost választják, abban nem kis szerepe van a gondnoknak. Mindág »humoránál« van, — Meddig lehet bemenni a vízibe? Ügyetlen a kérdés, nyomban riposztozik'. — Gyakorlatilag a túlsó partig. Ott aztán pánikszerűen kezdődik a szárazföld. Igen, néhány vendég akár a túlsó partig is mehet. _Természetesen azok, akik »saját külön bejáratú« csónakjukat, vízi alkalmatosságukat is magukkal hoztál«. Akad ilyen nyaraló szép számmal. — Panasz? — Ritka. Az idén még csak egy volt: szünetelt az áramszolgáltatás egyszer. — Hogyan érteti meg magát ebben a Bábelben? — Magyarul, németül és nemzetközi nyelven: mutogatással — Egy sztorit kérek. — Talán a kis Uwe esetét A szülei lakókocsiban, ő sátorban aludt. Egyszer csak eltűnt. Három órája kereste az egész tábor. Értesítettük már a vízi és szárazföldi rendőrséget is. Este tíz körül az apja bedobta a lakókocsi alá a vízisítalpakat, s a dobásra Uwe sértődött hangja felelt. Még délután elaludt a lakókocsi alatt... Németek jönnek hozzá, Csehek jönnek hozzá Magyarok jönnek hozzá — ön pedagógus a balaton- szemesi általános iskolában, Kell-e itt is a pedagógiai érzék? A tanácsért jövőkre mutat — Még kérdési? U L Ősződi gyümölcs az üdülőknek Bognár Józseftől, a balatonőszödi Vörös Csillag Termelőszövetkezet elnökétől arról érdeklődtünk, hogyan segíti a gazdaság a Balaton-part ellátását. Áruellátási tevékenységük két irányú. Egyrészt a Szö- vekezetek Somogy megyei Értékesítő Központjának útján, másrészt közvetlenül látják el gyümölccsel és zöldségfélékkel a déli partot. Kilencvenhat holdon terem az őszibarack Húsz vagon termést értékesítenek. Jó kereskedelmi partnerük a balatonföld- vári gomba típusú elárusító- hely. Ott is kapható az őszödi őszibarack. Tizenhárom holdról szüretelik a csemegeszőlőt. Négy vagonnyit adnak el belőle. A görögdinnyét nyolcvan holdról értékesítik. A jövő héttől kezdve fogyaszthatják majd az üdülők. A sárgadinnyét máris kósolhatják. Uborka is terem a termelőszövetkezet kertészetében. Zöldségfélékből 1473 000 forint a bevételi tervük, gyümölcsből egymillió. A Balaton-part egyik luxuséttermében találkoztam folkloristával. Vakító fehér vaszonkabátban száguldozott az asztalok között. Deltas ifjú volt, kamaszmosolyú, némiképp Vittorio Gassmannra emlékeztetett. Vérbeli fizető- pincér létére blokk és golyóstoll lapult a bal felső zsebeben. Korántsem mappa, jegyzettömb, mint a folkloristáknál. Később derült ki, hogy a népek belső természetrajzára kíváncsi. Egészen eredeti kísérleti módszert alkalmazott. Letette asztalomra a számlát, és kijelentette: — Kereken harminckettő, a Colával. Gyorsan átfutottam az étlapot. Öthuszot számolt a levesért — háromnegyven helyett. Tizenöt-kilencvenet a szalontüdőért, spagettivel, aminek ára az étlapon potom tizenegy forint. Gyors fejszámolás: hat forint hetvennel csapott be »Gass- mann«. Tárgyilagosan szóvá tettem: — Van egy kis differencia. mert látom, nem étlapról dolgozik. Mosolya akár a tetten kapott sihederé. — Pardon, uram, hat-het- ven visszajár. Naponta változnak az arak, tetszik tudni. Es én nem vagyok magoló típus. Nincs rá időm. Rohanó században élünk. — Inkább a hasára üt. — Eltúlozza, jóuram — tiltakozott. — Inkább az érzéseim után megyek. Rendszerint eltalálom. Véremben van az ilyesmi. * — Pedig étlapról egyszerűbb lenne. Időt takarítana meg. Az is előfordulhat, hogy reklamálnak. Gassmann nyeregben érezte magát. Fölényeskedett: — Egy—kettő, ha akad. Fehér holló. A mi vendégeink nagyvonalúak. Sok a külföldi. Boldog, ha megússza eny- nyivel. — És az itthoniak? Nem szeretjük a bűvészmutatványt. Ez nem jutalomjáték. — Mennyire téved! Persze van. aki okoskodik, mint uraságod. Akadályozza szegény pincért a munkájába — Pompás megfigyelő? S amt fő: kötetlen módszerrel dolgozik. — Azt hiszem. Az üdülő érezni akarja, hogy nyaral Lustálkodik egy keveset. Nem kicsinyes. Irtózik a számoktól. Néplélektan ez, uram. Ahány nemzet, annyiféle arcjáték, gesztus a fizetésnél. Llegsüvegeltem magamban Gassmannt. Ez igen! Népleiket tanulmányoz, számlarendezés ürügyén! — Valóságos folklorista maga, barátom — lelkesedtem. — Annak készültem. Habár elsodródtam egy kissé. Tudja, a nők! Ma már csak hobby. Kísérletezek. Tanulmányozom a vendég arcát... Egyszer megírom. — Addig is megtalálja a számítását. Kérem a hat-het- venet! Pajkosan mosolygott, mint egy gyereklelkű óriáskamasz. És máris rohant friss vadászterületek felé. Runyadi István Strandon tOfltOGYlREPtáF Csütörtök, mi. Július 15,
