Somogyi Néplap, 1971. június (27. évfolyam, 126-151. szám)
1971-06-08 / 132. szám
Papp László: „Bízom a fiúkban“ ROMÁN SZŐTTES A Maratna ének- és táncegyüttes bemutatkozása A nyolc magyar ökölvívó hétfőn, elutazott Madridba, a szombaton kezdődő tizenkilencedik Európa-bajnokságra. Jó hangulatban kelt útra a gárda, hiszen a kemény kezű Papp László mókamestemek is kiváló. — Nem panaszkodhatom. A fiúk lelkiismeretesen készültek, s ég bennük a siker utáni vágy. Valamennyien szeretnének jó eredményt elérni — mondotta Papp László. — Madridban még alaposan ki akarjuk használni a rajtig rendelkezésünkre élló időt. Bízom a fiúkban. Amióta Papp és Adler áll a magyar ökölvívás kormánykerekénél, nagy sikerek születtek. Madrid előtt jogos a kérdés: a rekord mezőnyű Euró- pa-bajnokságon Is folytatódnak-e majd a »Papp-csodák«? — Csodák a szorítóban nincsenek — válaszolta Papp. — A bukaresti és a miskolci aranyérmekkel kapcsolatban újra csak azt ismételhetem: szerencsénk volt Mindenesetre örömteliek az elmúlt évek sikerei. Bebizonyítottuk, hogy a magyar ökölvívás felett kár volt megkongatni a vészharangot. Nemzetközileg egyre inkább értékelnek bennünket, s remélem, a madridi küzdelmekben mindent és mindenkit igazolunk. A Madridban szorítóba lépő magyar ökölvívók: Papírsúly: Gedó György (Vasas), 21 éves, az Európa- bajnoki cím védője. Négyszeres magyar bajnok. Másodszor vesz részt EB-n. Légsúly: Junghaus Gusztáv (Vasas) 20 éves, négyszeres magyar bajnok. A berlini és római EB után ez már harmadik Európa-bajnoki részvétele lesz. Harmatsúly: Badart Tibor (Bp. Honvéd) 23 éves, négyszeres magyar bajnok. Olimpián már járt, EB-re viszont most jut először. Pehelysúly: Botos András (Bp. Honvéd), a csapat legfiatalabb tagja, márciusban volt 19 éves. A junior EB bronzérmese, az idei országos pehelysúlyú bajnok. Könnyűsúly: Orbán László (Bp. Honvéd), 21 éves, a csapat egyik rangos tagja: 1969. évi pehelysúlyú Európa-baj- nok. Kétszer nyert országos bajnokságot, másodszor áll rajthoz EB-n. Váltósúly: Kajái János (Bp. Honvéd), korelnök a magyar csapatban, s talán az egyetlen a mezőnyben, 32 éves. Tíz éve mutatkozott be az Európa- bajnokságon, a madridi a negyedik EB-je. Eddig három, egy arany és két bronz érmet hozott. Nyolcszoros magyar bajnok. Félnehézsúly: Tóth Imre (Zalka SE), 23 éves, kétszeres magyar bajnak. Először szereltei Európa-bajnokságon. Nehézsúly: Juhász Lajos (Zalka SE), 25 éves, 'ugyancsak EB-újanc. Egyszer nyert országos bajnokságot. Megyei bajnokság 1. osztály Lengyeltóti—Zamárdl 5:3 (2:1) Lengyeltóti, 300 néző. V.: Dávid. A jó iramú, sportszerű mérkőzésen a kiesésre álló vendégcsapat lelkes, korszerű játékkal megszerezte a vezetést. Azután a hazaiak jöttek fel, s már 4:l-re vezettek. Ekkor csökkentették az iramot, és a zamárdiak szépítettek. G.: Pozsonyi (2), Smida (2). Komócsin, ill. Ferenczi, Piros, Friesz. Jók: Pozsonyi, Komócsin, Fő- nyedi, ill. Schiszier, Farkas, Piros. Dr. Körmendy István Somogytarnóca—Toponár 0:0 Somogytarnóca, 200 néző. V.: Tálas. Mindkét félidőben sokat támadtak a csatárok, de nem tudták áttörni a jól záró védőfalakat. Igazságos döntetlen. Jók: Nemes. Pintér, Ben- csik I., ill. Töli, Dobos, Torma. Novák József Kadarkút—N. Somogyi B. SE 3:1 (1:1) Kadarkút, 250 néző. V.: Tóth Gy. A végig nagy fölényben játszó, lelkes Kadarkút sok helyzetet ki is hagyott. A hazai gólokat Teremi (2) és Horváth rúgta. Szukics György K. V. Lobogó—Fonyód 4:1 (3:0) Fonyód, 150 néző. V.: Buzsá- ki. Sokat támadott a Fonyód is, de csatárai nem boldogultak a kaposvári védőkkel. G.: Radax (3), Jurák, ill. Vecsera. Jók: Radax (a mezőny legjobbja), Jurák, Nagy I. A fonyódi csapatból senki nem nyújtott átlagon felülit. Zákányi Kálmán Csurgó—K. Vasutas 5:2 (5:2) Csurgó. 300 néző. V.: Zsala- kó. Az első félidőben a hazai csapat minden részében jobb volt. Szünet után erősen csökkent az iram és a színvonal. Mód (Csurgó) a 75. percben kiállítva. G.: Szabó (3), Polgár (2, egyet 11-esből), Földvári, ill. Hegyi, Kétyi. Jók: Németh, Kovács, Szabó, Szmolek, ill. Kétyi. Halmai Emil Kapoly—Tab 3:0 (IS)) Kapoly, 400 néző. V.: Horváth II. L. A minden részében jobb hazai csapat még gyengébb játékkal is biztosan győzött a helyenként túl keményen futballozó vendégcsapattal szemben. Kecskést (Tab) sportszerűtlen magatartásért a játékvezető kiállította. G.: Szelei (2), Bujtor (11-esből). Jók: Bujtor, Balogh, Kétszeri, Szelei, Csicsák, ill. Kiss, Fehérvári, Puha. Kálmán Ferenc Nagyatádi Kinizsi—Babócsa 2:2 (1:2) Nagyatád, 300 néző. V.: Farkas. A hazaiak nem bírtak a lelkesen küzdő és jól játszó ba- bócsaiakkal. G.: Deák, Torma, ill. Radies (2). Jók: Deák, Gelencsér, ill. Radies, Bakó, Ke- rényi. Harsányt Zoltán Ordacsehi—Balatonboglár 3:2 (2:0) Ordacsehi, 150 néző. V.: Szöl- lősi. A vártnál jobb mérkőzést játszott a két szomszéd csapat. A bogiáriak technikáját a hazaiak lelkesedéssel pótolták, és így otthon tartották a két pontot. G.: Riba (3), ill. Flock, Androsovics. Jók: Beke, Varga, Gazdag, Riba, Horváth, ill. Szilágyi, Pordán, Hock. Csepregi László A román Maratna ének- és táncegyüttes szombaton forró sikerű esten mutatkozott be Kaposváron, a Latinca Sándor Megyei Művelődési Központban. A hatvanegy tagú, szövetkezeti tagokból álló csoport Oltenia, Muntenia. Transsylvina, Oas és Moldova sajátos táncait keltette életre, s a zenekar különböző átdolgozásokban eredeti moldovai, munténiai, olténiai dalokkal nyújtott ízelítőt a román népzene Grigorean Lazar a magasban. gazdag tárából. A dalcsoport és a szólisták hiteles előadásban tolmácsolták folklórkincsüket. Nincs nyelvi akadálya annak, hogy a népek megismerjék egymás táncait és énekeit. A hagyományok különbözőségét pedig feloldja az egyetemes emberi érzés: az öröm, s a bánat, amelyet egyformán ismer meg minden nép fia. Ezt Igazolta most a Marama együttes, amely a Somogy megyei KI- SZÖV meghivására érkezett Somogyba. A huszonhét tagú tánccsoport a Marama erőssége. Nemcsak a táncformák gazdag variációit ismerik, hanem azt az életformát is, amelyben ezek a táncok születtek. A havasi pásztorok tánca nemcsak azért volt hangulatos, robusztus, mert »férfiasán« járták, botokkal, de ott égett a kör közepén a hajnalra egyre fogyó tűz is, és a felkelő nap első sugaraiban láthattuk az emberek cserzett, barna arcát, amint a hűvös, hegyi szél meglegyinti. Egyik páros táncuk az aratásra emlékeztetett. A nyár színeit, a porzó cséphadarót is eltáncolták, amikor a beérett kalászt ünnepelték. A Marama táncegyüttes változatosan élt a férfi-, női és páros táncokkal egy témán belül is. A férfi-, majd a női tánc után szerelmesen simultak egymás karjaiba a fiatalok. Táncaikat átragyogta ez a boldogság. Volt bennük valami a varázslók, a táltosok véréből is. A munka fojtó érzésére mintha az extázis adtavona az írt a román embernek Is. Grigorean Lazar megbűvölte a kaposvári közönséget. A népi líra jellemezte a táncokat is, s még inkább ezt érezhettük a dalcsoportot, a szólistákat és a zenekart hallr gatva. A jellegzetes hangszerek hangját, a regőssípét, a csim- polyáét szinte a távoli hegyek visszhangozták... Ion Vragoi karmester az ének- és táncegyüttes »szeme«, és kiváló hegedűsnek ismertük meg. A rendező — a jobb szélről az első széksorokból láttuk a függöny mögött — Mircea Ni- colescu az előadáson is érvényesítette irányító szerepét, amit a közönség csak abból vehetett észre, hogy pereg a műsor, minden és mindenki a helyén van. Ha miiiden jellemzőjét nem is sikerült följegyeznünk ennek a nagyszerű román együttesnek, a Maratnának, egyet külön kiemelnék valamennyi közül: ez a fegyelmezettség, az alázat, amely nem megbénítja, hanem a fölösleges eszközöktől mentesíti az embert. Horányi Barna Száznegyven ballagó diák Búcsúztak a végzős szakmunkástanulók Marcaliban Sporthírek G. Podkupnyak: Félfogadás pontban... A Nemzetközi Tenisz Szövetség hat versenyzőnek — akik neveztek ugyan a francia nemzetközi bajnokságra, de aztán minden indokolás nélkül nem jelentek meg Párizsban — felfüggesztette játékjogát. Ezek névsora: Helga Masthoff-Niessen (nyugatnémet), Helga Hasi (nyugatnémet), Ingo Buding (nyugatnémet), Ismael el Shafei (egyiptomi), Tom Okker (holland), Nicola Pilics (jugoszláv). * * * Nemzetközi ökölvívó verse- nvgrí a papírsúlyban a ma- I scher a döntőben pon- : j győzelmet aratott a bolgár Kosztov ellen és ezzel aranyérmet szerzett. • * * A Humanité »nagydijas« országúti kerékpáros versenyén a Petii—Quevilly—Nan- terre közti 165 km-es szakaszt az NDK-beli Dahne nyerte 3:54:15 órás teljesítménnyel. A magyar Izsák hetedikként kerekezett a célba. * * * A Caligaris Kupa nemzetközi ifjúsági labdarúgótorna első fordulójában a Ferencváros együttese 2:2 arányú döntetlen eredményt ért el az angol Stoke City csapatával. • * * Az NSZK tenisz szövetségének elnöksége úgy döntött, hogy a hét végi Magyarország elleni DK mérkőzésen ugyanazt a csapatot szerepelteti, amely legutóbb 4:l-e győzött Ausztria ellen. A nyugatnémet DK együttes összeállítása' Wilhelm Bungert, dr. Christian Kuhnke, Jürgen Fassbender, Hans-Jürgen Poh- mann. Csapatkapitány ismét Wolfgang Hofer. Nincs szimpatikusabb és egyben sajnálatra jgéllóbb hölgy a cégünknél másenykától. Másenyka, Boldunov osztályvezető kartárs titkárnője, s szája — ahogy mondani szokták. — állandóan sírásra áll. Ha csak eszembe jut, hogyan gyötrik nap nap után Másén ykát a főnököt váró kitartó ügyfelek, meg a fülsiketítő telefoncsengetések, már borsódzik a hátam. Valamennyien pontman tudni akarják, hol van főnökünk, mikor jön vissza, mikor fogad a szobájában. — Honnan tudhatnám? — hajtogatja majdnem sírva Másenyka. — Nekem nem köteles jelenteni, hogy hova távozik, és meddig tartózkodik házon kívül A várakozástól feldifhiieii emberek figyelembe sem véve Másenykát, hol óvatosan, hol durván kopognak a főnök ajtaján. — Ej, ejl — fakadtam ki látva Másenyka kellemetlen helyzetét. — Hát meddig mehet ez így? — Mi? — mondta szinte sértődötten Másenyka. — Hát ez az egész komédia. A kapitalistáknál nincs ilyen. Erről már a mi sajtónk is irt. Ott a titkárnő mindig tud mindenről: — »Smith úr tanácskozáson van. Tizenegy óra nulla-nulla perctől fogad. Ha nem alkalmas az időpont, akkor forduljon Johnson úrhoz: harminckettedik emelet, első ajtó balra!« — Így megy ez ott, Marja Pavlovna. Ez módfelett megtetszett Másenykának, és a következő reggel megállította a szobájából távozó Boldunovot. — Pjotr Szergejevics! — mondta. — Kérem egy percre a türelmét! — Miben állhatok rendelkezésére? — kérdezte látható elégedetlenséggel Boldunov. — Nem tudná velem közölni, hogy mikor jön vlsz- sza? Annyian keresik, és nem tudok nekik mit mondani. Ez nekem nagyon kellemetlen Ez semhogy sem esik egybe a nemzetközileg ismert játék- szabályokkal. Boldunov gondolkodóba esett, ö sem akart elmaradni a nemzetközi színvonaltól — Nagyszerű ötlet I — mondta. — Tíz óra harminckor itt leszek. Másenykát heves öröm fogta el. — A főnök tíz harminckor fogadja önt — mondta a telefonba. — El ne késsen1 — önt pedig — mutatott az előtte állóra — tíz óra öt- venkor! Az időpontokat a naplójában rögzítette. Ez a pontosság az eszelős- ségig lázba hozta az embereket, és percenként nézték órájukat. A félfogadás idejére a várószoba úgy megtelt, hogy a csillár együtt táncolt az emberek lélegzetével. Másenyka a naptart nézte, és hatalmas cseppekben hulltak a könnyei. Boldunov nem volt sehol! Na, várj csak, kutyaházi! — gondoltam magamban, és elindultam a keresésére. Nagy hévvel tártam ki a főnök párnázott ajtaját, ám a szobája üres volt. Az előszobában tolongott a nép, Boldunovnak meg se híre, se hamva. Nekivágtam hát hétemeletes felhőkarcolónk lép • csőfokainak. Egyenest intézetünk fő-fő főnökének fogadó szobájához igyekeztem. Az ajtón kívüli tükörnél megigazítottam a nyakkendőmet, hatalmasat csaptam a kilincsre, és beléptem. A csillár itt nagyobb volt a mienknél, az égők vakítóbban ragyogtak, és úgy imbo- lyogtak, mint valami világító- torony. A várószobában egy gombostűt sem lehetett volna elejteni, annyian voltak. — Boldunov elvtársi — kiáltottam el magam. — Mi szél hozott ide? — hallom valahonnan a tömegből a főnököm basszus!lángját. — Várják önt az emberek — kiabáltam át a tömeg morajlását. — ön rendelte őket oda meghatározott időre. — Tökéletesen tisztában vagyok vele — mondta Boldunov. — De engem is időre rendeltek ide! Mégpedig kilenc óra negyven percre. Várok és kész. Ebbe még nem lehet belehalni... Fordította: Sigér Imre Érzelgősségtől mentes, szép ünnepség volt. És jelentős is. Nemcsak a búcsúzó száznegyven szakmunkástanuló életében, hanem iskolájukéban, s a község ipari fejlődésében is Marcaliban ugyanis először búcsúztak nyilvános ünnepségen a leendő szakmunkások Tavaly szeptemberig albérletben húzódtak meg a helyi középiskolában, az idei tanévet azonban már itt kezdték, új épületükben. Az iskola önállósult. Ezzel lehetővé vált, hogy a legfontosabb szakmákban kereken száz fiatal itt vizsgázzon. Helyben, szerez szakmunkás-bizonyítványt a húsz bőrdíszműves lány is. Ök egyébként a helyi üzem első saját képzésű csoportjának tagjai. Vizsgára készül negyvenkét általános és géplakatos tanuló, mintegy jelezve Marcali iparának jellegét. Csöngettek. Megkezdődtek az utolsó osztályfőnöki órák. Majd hatalmas vendégseregtől — szülőktől, rokonoktól, az üzemek képviselőitől kísérve — ballagtak le a Szabadság- szoborhoz, hogy néhány perces ünnepség keretében elhelyezzék koszorúikat. Aztán az iskola udvarán Szabó János igazgató értékelte a tanévet, majd a 'járási pártbizottság képviseletében Jeszenői László, s az üzemek nevében Kovács László, a bőrdíszműüzem vezetője szólt a fiatalokhoz, Búcsúszavak, fogadalmak, köszönő mondatok a végzősök részéről, és ismét munkás hétköznapok kezdődnek: felkészülés a szakmunkásvizsgára. SOMOGYI NÉPLAP Kedd, 1971. június 8. 5
