Somogyi Néplap, 1971. június (27. évfolyam, 126-151. szám)
1971-06-06 / 131. szám
CS ANÁDY JÁNOS: ÜZENET Motorzümmögés — távoli üzenet Hullámokat, rezget. A sűrű fény pigmentszemcsékkel fedi arcomat. Mint rég. ÜJra felém zúdul a messzeség. A cséplés riadója vagy ebéd — szünetek békés méhzümmögése közelít szívemhez, amely fekete barázdáival annyiszor meggyötört? Hát olyan távoli, az évek erdejében elvesző az ifjúság? Mert 6 van itt — rokon zajaival. S az eltűnő idő. Bencze József; Radványi muzsika Nem szólhat szebben furulya, se flóta, mint ez a csudaszép boronkai nóta. Szárnyal a szivemmel a szerelmet félti, a dombokon túl is életem kísérti. Siratom bágyadtan keseregve zengve, elpazaltan csókját megint a szivemnek. Elvittem a kislányt somogyi hazámba, fájdalmat okoztam elárvult anyámnak. De akkor nem tudtam hogy hazug a nóta, csapodár szerelmét mindenkinek ontja. Melegen álmodó magasztosan csókolt, s prücspkszivem nászát én mégis lemondom. Csalogatja vágya hősibb szerelemre, valami téli szél hozta életembe. De mire kiderül a szép tavasz álma, elfelejtett lénye lesz a nagyvilágnak! K i lehetett az első őr? Ki találta fel magát a fogalmat, ki. állította az első őrt? No, most elsétálok még a sarokig, ott hátat fordítok a lámpának, és felnézek a holdra, és addig megfejtem ezt a találós kérdést. Én most őr vagyok. Nyugalom van, csendes éjszaka — egy kissé hűvös —, béke, s a feladatom nem túl nehéz. Hány őr állt már itt előttem? És hány őr állt mór szerte a világon, különböző posztokon? Még húsz lépés a sarokig. Nem hiszem, hogy addig eszembe jut. Eszembe jut? Ez nem juthat eszembe, mert én ezt nem tudom. Nem számoltam meg, nem is számolhattam, tehát én csak kitalálhatom, illetve kikövetkeztetem. Na, hát gyerünk! Mi az őr? Most hagyjuk a szolgálati szabályzatot, mert ezzel nem sokra megyünk! Miért ne? Az őr mindig őr volt; az ami ma. Igenis, nézzük csak a mai őrt! Engem. Lényegében ugyanilyen volt az első őr is, csak nem ilyen fegyverrel a vállán őrködött. Ez nem vitás. Lidinek hogy rebben szét az ajka! Ilyen könnyed, ilyen varázslatos mozgó nincs még egy a természetben. Lidi ajka! Nékem a szempillám is durvábban mozog, mint neki az ajka. Ha egyszer a körülmények olyanok lennének.. Kellene egy szép, nagy fűtött lakás. Letérdelnék Lidi elé, és megcsókolnám a két tér-r dét. A két ennivaló térdét. Aztán bedugnám a fejem a szoknyája alá, és a fejemre borítanám a szoknyáját. Az arcomat a combjára szorítanám, oda, ahol a harisnyának vége van. Ennek nincs értelme! Én most 6r vagyok. Éjszaka van, a géppisztoly csöve egészen átmelegedett a tenyerem alatt, és Lidi nem engedné meg ezt úgysem. Legfeljebb, ha elvenném feleségül. M it mondjak, azért ez egy kis túlzás. — Kálnoki honvéd, maga egy fantaszta. Mire akar maga megnősülni? — Jelentem: nem akarok megnősülni. — Szóval nem is szereti a menyasszonyát? — Jelentem: szeretem. Igaz még nem a menyasszonyom. Csak úgy járok vele. Ha kapok kimenőt. Ha nem kapok kimenőt, nem járok Salome Somogyi József szobra. fSelmeczi Tóth János felvétele.) SOMOGYI Mtri»AI vele. Legfeljebb gondolatban. No, gyere, 'karolj belém, Lidi! Hű. a mindenségit! Ezt kellene rendszeresíteni a Magyar Néphadseregben: minden őr éjszakai őrségben azzal a hölggyel járhat, állhat, akit szeret. A menyasz- szonyával. Ej, ha ezt a vezérkar magáévá tenné! Mert a lányokon nem múlna, a lányok jönnének ... Kart karba fűzve, a fejét Idehajtaná a vállamra, és minden fordulóban egy puszi... Én helytállnék így is, nem vitás. És a nők éberek. Cturka István: Az őr Több szem többet lát! Hadititokba nem lennének beavatva, a körletbe természetesen nem lennének beeresztve, csupán a külső örök mellé lennének rendszeresítve. Ez igen! No, hülyeség! Egyszer tudnám csak normális gondolatokkal végigállni a hét órát! Lukács azt mondja, hogy — Természetesen. — És arra nem gondoltál? — Az nem gondolati téma, az ábránd. — Téged nem érdekelnek a nők? —- De igen. Csak egy nőt nem lehet megtervezni. — Ez igaz. — Majd ha meglesz a ház. lesz bele feleség is... Azért a Lukács egy nagy marha. Én meg ábrándozom, az igaz. Nem tudok koncentrálni. Mennyivel szebb lett volna, ha szépen végiggondolom, hogy milyen és hánv féle fegyverzetű őr volt eddig a történelemben! A római őr.., Mire gondolt a római őr a hirtelen hűvösödé, csillagos mediterrán éjszakában? Katonáskodni is a rómaiak tanították meg a világot. A fegyverforgatáshoz többé-ke- vésbé minden nép értett, de az úgyszólván lényegtelen. A hadsereg erejét a szervezettség adja, és a szervezés római találmány. No jó, hát bölcseletből ennyi elég! — Alszol, Lidikém? Ülnék az ágya szélén, és simogatnám. Azt sem tudom, milyen ágyon alszik. És miben? Hálóingben vagy pizsamában? Tárlaton (Selmeczi Tóth János felvétele^ KÖNYVHETI ÚIDONSÁGOK 5, amikor elkezdi a szolgálatot, elkezd egy problémán gondolkodni, és azt boncolgatja szisztematikusan egész idő alatt... A múltkor például eltervezte, hogy milyen családi házat fog építeni magának, mennyiért, mikor... mindent a legapróbb részletekig. — És azt, hogy a feleségeddel mit fogsz csinálni benne, azt nem? — Nincs feleségem. •— De majd lesz. Hálóing. Pizsama. A melle! A dereka! A hasa! II 11 j! Képzelet, állj! ■1 'gyázz! Az istenit l| neki... No, holnap ■ ■ a sportfoglalkozáson meghajtom magam. Mégiscsak disznóság, hogy folyton ezen Jár az eszem! Na, jön a felvezető. Hallom. Most váltják Rappait. Éjszaka már többet nem kerül rám sor. Lidi alszik. Vajon tudja-e, hogy szeretem? Gyurkovlcs Tibor: MIT MONDANÉK Mit mondanék, h a erre jönnél, mit mondok majd, ha erre jössz, ha illatozol, mint a gyömbér, és arcodon ragyog a szösz? Ha eljössz, és azt mondod: este erre vezet az utam el, te addig menj be a terembe, hogy ne lehessen semmi jel! , Fordulj meg, támaszkodj a falnak, és zárd le fényes szemedet, tarts vissza kényszerű hatalmad — míg házad előtt elmegyek. Emberekről, korokról AZ ÜNNEPI könyvhétre megjelenő újdonságok között tallózva néhányat kiemeltünk a könyvhalomból — nemcsak érdekességük miatt, hanem a tematikai gazdagság ízelítöjeként Is. A Kossuth Könyvkiadó gondozásában látott napvilágot Domonkos József műve Achim L. Andrásról, a békéscsabai »»parasztkirály— ról. Áchimmal magával — s mozgalmával még inkább — sokat foglalkoztak, de teljes, átfogó képet csak most kaphatunk első ízben. A szerző, nem ^szorítkozik . arra, hogy, , csupán Acbim. »a csizmás senki-« életrajzának pontos megfogalmazója légyén. Többet akar, s többet is valósít meg. Áchim alakjával együtt a kort s a társadalmi hátteret mutatja, azokat az erőket és ellenerőket, amelyek vezérré tették, emelték, illetve amelyek gáncsolták, mocskolták, s ami végül is halálához vezetett. Az igényes, a föllelhető források teljességére támaszkodó munka méltó emléket állít a száz esztendeje született parasztpolitikusnak, a demokratikus agrármozgalmak egyik vezéralakjának. Spiizbubi minden mennyiségben »■Egy tarisznyára való újabb akarat« az élet jobbítására — így kommendálja »Nyílj meg, ég!« címmel »kötetbe gyűjtött novelláit Galambos Lajos. Való igaz, ráfér az életre a jobbítás, ám ahol garmadával a baj, az emberi gyatraság, ott a segítség és az erény is kéznél — így gondoljuk valahogy, és érezzük is ezt a novellés- lcötetet olvasva. Galambos 22 írása, bár nem azonos lctdolgozottságú, csiszolású tükör, de képe embernek és kornak, akár az 1848-as Kenéz Imréről szóljon a szerző, akár Simon Jánosáéról, a nehéz sorsú munkásasszony- ről'. A szerző ' konfliktuste- remtő készséget, emberábrázolása erőteljességét nem szükséges az olvasónak bemutatni, hisz műveinek sokasága megtette ezt. Mostani novelláskötete — a Kossuth újdonsága ez is — hű e hagyományokhoz, s nem formai bűvészkedéssel, hanem a tartalom igazságával kívánja megnyerni az olvasót Sajátos olvasmányélményt nyújt az Európa—Magyar Helikon gondozásában megjelentetett újdonság is: »Av- vakum protopópa önéletírása — Jepifanyij szerzetes önéletírása« című, szép kiállítású kötet. A két dokumentum a XVII. századból származó rendkívül becses emlék, a szláv egyház reformküzdelmének páratlan krónikája. — ... és végül ebben a korszerű üzemben állítjuk elő a spitzbubikat — mutatott körbe színpadias mozdulattal Kelep Ede termelési főnök. Elfogott az irigység. Miért is nincs nekem ilyen korszerű üzemem otthoni Vagy ha már nincs, miért nem tudok ilyen elegánsan körbemutatni? Még félkörben sem tudok elegáns lenni! — És gondolja meg az elvtárs: valamikor egy ember egy teljes nap csupán másfél spitzbubit készített átlagosan. Ebben benne volt az is, aki felet, sőt csak egynegyedet tudott készíteni, s az is, akinek keze nyomán három, sőt négy spltzbubi készült naponta. Transzmisz- sziók, uram! öreg gépek, elvtársam. Manuális munka... Hatvan ember és a napi termelés nem éri el még a száz spitzbubit sem. Még a százat sem! — karolt belém könnyedén a termelési főnök, Kelep Ede, és szinte táncléptekkel vitt körbe a szájtáti-modem gépek között. Ember alig. Gépzaj alig. Fotocellák, képerősítő televíziós kamerák. automaták gyártották itt a spitzbubikat. — Az egész üzem — folytatta Kelep Ede — száz négyzetméter ... Itt dolgozott annakidején a hatvan ember, és gyártott, mint mondottam, legfeljebb száz spitzbubit. Most öt ember van meg a harminc korszerű gép. És mit gondol az elvtárs, mennyi a napi kapacitás? Mondjon egy számot! — Tízezer-ötszázhuszonhat! — vágtam ki egyből. ' — Honnan tudja? — nézet rám szájtátva Kelep Ede. — Nem ipari kém maga? Miután sikerült megnyugtatnom, hogy az ipari kémkedés területén nem érek egy lyukas ipari titkot sem, bár még mindig csóválta a fejét a véletlenek ily nagyszerű összejátszása miatt, tovább cipelt, körbe-körbe az üzemben: — És nézze az elvtársi Ez a gép piros. Mit gondol, miért? Mert ehhez kell egy kis emberi erő, és a pszichológus szerint a piros szín vadít... Látja, ex a gép meg lágy pasztellkék... Itt csak finom, szinte ujjhegynyi érintésre van szükség. Hetvenöt millióba került ez az az üzem, elvtársam, de ehhez foghatóan korszerű spitz- bubiüzem talán a világon sincs... Na látja, kérem, megírhatja nyugodtan, hogy ebben az üzemben mindent megtesznek a tudományostechnikai forradalom sikeréért, a termelékenység növeléséért, az emberi munka hatékonyságáért. Leírta? — kérdezte aggódva. — Le, kérem szépen — mondtam illedelmesen. — Csak még egy kérdést, ha meg tetszene engedni. Menynyi a magyar ipar és kereskedelem napi szükséglete spitzbubiból? — Hogy mennyi? Várjunk csak! — tűnődött egy pillanatig. — Ha jól emlékszem a számokra .., elnézést, hogy nincs nálam a hivatalos dokumentáció! ... Szóval, ha jól emlékszem, akkor 92 darabI ÉS előreláthatólag az ötéves terv végére ez az igény 102-re fog emelkedni! Gyurkó Géza PETROV A WARUM egyszerre volt fanatikus és világosan látó, gyűlölködést szító és gyűlölködést elítélő. Megrendítő hit diktálta ereje, s megdöbbentő hit ßzülte vaksága is. Ilyesfajta műveknél furcsán hangzik, de ebben az esetben igaz: az olvasó nem tudja letenni a könyvet, oly bőven áradnak a messzi múltat fölelevenítő Ismeretek, esetek, alakok, s oly megragadó ez az ellentmondásos, vakbuzgót és népszónokot összegyúró, de mindenképpen emberi sors. A Szépirodalmi Könyvkiadó újabb kiadásban bocsátotta közre Goda Gábor egyik nagysikerű könyvét, a »Volt egyszer egy család«-ot. E művében — »regényes krónikában« Goda — mint maga mondja — saját családja somsát állítja elénk. A finom humortól a nyers szóldmondá&ig, az érzelmek visszafogottságától a lemeztelenítő őszinteségig terjed az • skála, amelyen játszva a szerző «-nem egy családot«. hanem egy kort örökít meg. H O»
