Somogyi Néplap, 1971. június (27. évfolyam, 126-151. szám)

1971-06-24 / 146. szám

1 Hazánk nemzetközi tevékenysége elismerést és megbecsülést vívott ki A Magyar Népköztársaság külpolitikáját, csakúgy, mint belpolitikáját a magyar nép, a szocializmus ügye, a nemzet­közi kommunista és munkás- mozgalom iránti mélységes fe­lelősség és kötelesség tudata hatja át. Valamennyi külpoli­tikai lépésünkkel az egyete­mes emberi haladás, a világ népeinek érdekeit kívánjuk szolgálni. Kormányunk külpolitikája céltudatosan a béke fenntartá­sára irányul. Azon fáradozunk, hogy — összhangban a szo­cialista testvér-országokkal — a vitás nemzetközi kérdéseket tárgyalásuk útján oldjuk meg. Kezdeményező külpolitikánk­kal kívánjuk erősíteni a világ­béke pozícióit, céltudatosan elősegítve a haladás ügyét A szocialista országok kö­zösségének tagjaként hazánk nemzetközi tevékenysége — amely egy szabad negyedszá­zad kimagasló eredményeire támaszkodhat — megbecsülést és elismerést vívott ki az egész világon. Külpolitikánk sarka­latos pontja, hogy tovább szi­lárdítsuk szövetségünket a kommunizmust építő Szovjet­unióval. Erősítjük szövetsé­günket a Varsói Szerződés tag­államaival, elmélyítjük együtt­működésünket a szocialista or­szágokkal. Támogatjuk a Szovjetunió és más szocialista Országok mindazon nemzetközi kezdeményezéseit, amelyek a világbéke oltalmazását és a szocializmust építő népek biz­tonságának védelmét szolgál­ják. 1 Kormányunk szüntelenül azon fáradozik, hogy elősegít­se a szocialista országok egy­ségének megszilárdítását. Tisztelt Képviselő Elvtársak! A Magyar Népköztársaság kormánya következetesen tá­mogatja a fejlődő világ orszá­gainak küzdelmét a gyarmato­sítás, az újgyarmatosítás min­den formája ellen. Ez interna­cionalista kötelességünk, ezt követeli lelkiismeretünk és igazságérzetünk, ezt kívánja világnézetünk és szocialista tudatunk, az emberiség jobb jövőjéért érzett felelősségünk. A békés egymás mellett élés elvei, az egyenjogúság, a köl­csönös előnyök, az egymás bel- ügyeibe való be nem avatko­zás elve alapján együttműkö­désre törekszünk a világ vala­mennyi, a szocializmustól el­térő, más rendszerű országával is. Ennek érdekében tovább javítjuk kapcsolatainkat mind­azokkal a tőkés országokkal, amelyek erre hajlandónak mu­tatkoznak. Örömmel tölt el bennünket, hogy az európai államok fi­gyelme mindinkább a béke és biztonság, a nemzetközi együtt­működés rendezésre váló kér­dései felé kezd fordulni. Az Észak-Atlanti Szövetség mi­niszteri tanácsának e hó ele­jén Lisszabonban tartott ülé­séről kiadott záróközlemény arról tanúskodik, hogy nagy figyelmet szenteltek a Varsói Szerződés tagállamai javasla­tainak. A nyilatkozat hangne­me olyan, amely elősegítheti a további véleménycserét a leg­égetőbb európai kérdésekről. Mi ennek őszintén örülünk, de megmondjuk, hogy a NATO miniszteri tanácsának határo­zatai ezúttal sem felelnek meg az európai népek várakozásá­nak. Az »egész világ nagy érdek­lődéssel fogadta Brezsnyev elvtárs javaslatait az Európá­ban állomásozó csapatok és fegyverzet csökkentésére vo­natkozó elképzelésekről foly­tatandó tárgyalásokra. A NATO tagállamai — korábbi kijelentéseik ellenére^ — nin­csenek felkészülve a kérdés megvitatására, s e tekintetben is a jól ismert manőverhez, az időhúzáshoz folyamodnak. Kormányunk kezdettől fog­va síkraszállt az euróoai biz­tonság megszilárdításának ügyéért, az euróoai biztonsági és együttműködési rendszer létrehozásáért és tevékenyen részt vesz a biztonsági érte­kezlet előkészítésében. Ezt a munkát a jövőben is folytatni kívántuk. Tisttelt országgyűlés! Tisztelt Elvtársak! Amint az ismertetett felada­tokból kitűnik, nehéz munka áll előttünk. Az elmúlt évek­ben sem panaszkodhattunk ar­ra, hogy kevés a tennivalónk, de most még jobban Összpon­tosítanunk kell erőinket. A magam és az egész kor­mány nevében arra kérem e helyről hazánk valamennyi ál­lampolgárát: a reá bízott munkát mindenki végezze el tisztességgel, a magyar dolgo­zók jó hírnevéhez méltó szor­galommal. Nagy terveink megvalósítása az egyéni érde­keket is szolgálja. Céljainkat csakis közös összefogással tudjuk elérni. Számítunk — s tudjuk, bizton számíthatunk — társadalmunk minden osztályának, rétegé­nek támogatására. Kérem a tisztelt országgyű­lést, hogy a kormány most előterjesztett munkaprogram­ját fogadja el, s valóra váltá­sához adjon segítséget. A kormány elnökének nagy tapssal fogadott beszéde után szünet következett, majd dr. Beresztóczy Miklós elnökleté - vei folytatódott az ülés. Gácsi Miklós Borsod me­gyei képviselő, a Diósgyőri Gépgyár vezérigazgatója töb­bek között elmondta, hogy a gazdasági reform tapasztalatai választókerületén is kedve­zőek. Ezután dr. Szokola Károlyné, megyénk képviselője emelke­dett szólásra. DR. SZOKOLA KÁROLYNÉ „Tevékenyen munkálkodunk a kormány program megvalósításán’'’ — Több ülésszakon, számos képviselőtársam tette szóvá a gépalkatrész-, különösen a me­zőgazdasági gépalkatrész­ellátásban tapasztalható hi­ányosságokat Mivel ezek a gondok bár enyhültek, de még nem szűntek meg teljesen, ezért csak helyeselhető a Ko­hó- és Gépipari Minisztérium­nak az az intézkedése, amely az érintett vállalati vezetőket arra kötelezte, hogy ez év har­madik négyedének végéig pó­tolják a hiányt, és 1972 első negyedévében pedig számolja­nak be intézkedéseikről és az ezzel kapcsolatos helyzetről. Megyénk állattenyésztésé­nek fejlődési üteme, az állati termékek termelése a III. öt­éves terv időszakának első éveiben meggyorsult, kisebb visszaesések után évenként át­lagosan három százalékkal nö­vekedett. Gondot okoz azon­ban, hogy a népgazdaság és megyénk mezőgazdasági üze­mei szempontjából is jelentős szarvasmarha-állomány az utóbbi években megtett köz­ponti intézkedésék ellenére sem fejlődik a bel- és külföldi piac igényeinek megfelelően, pedig a IV. ötéves tervi célki­tűzések a sertéshústermelés növelése mellett elsősorban a vágómarha-felvásárlás továb­bi gyors ütemű növelését, cé­lozzák. Ezt a feladatot pedig, mivel számolni kell a háztáji szarvasmarha-állomany to­vábbi csökkenésével, elsősor­ban a mezőgazdasági nagyüze­mekben kell megoldani. Mivel a szarvasmarha, de különösen a tehénlétszám az utóbbi években megtett intéz­kedések ellenére sem növek­szik megfelelően, sőt tovább csökken, javaslom: a mezőgaz­dasági és élelmezésügyi mi­nisztérium ismételten vizsgál­ja meg a szarvasmarha-ágazat jövedelmezőségét és ezt mind országosan, mind pedig terü­leti szinten kiemelten kezelje. Tovább kell javítani a tar­tási, takarmányozási viszonyo­kat és ösztönözni a férőhelyek növelését. A mezőgazdasági üzemek többségének jövedelmezősége, fejlesztési alapjai nem teszik lehetővé az állandóan dráguló szarvasmarha-férőhelyek szük­ségesnek megfelelő mértékű építését. Ezért indokolt volna az olcsó, de korszerű férőhe­lyek építését állami támoga­tással jobban ösztönözni. A meglévő, korszerűtlen szarvas­marha-istállók korszerűsítéssel még hosszabb távon gazdasá­gosan üzemeltethetőek lenné­nek, ezért az új férőhelyekhez hasonló állami támogatásba javasoljuk részesíteni a kor­szerűsítéseket is. Ezek közül különösen azokat, melyek fé­rőhely növelésével járnak. A gazdaságosabb és olcsóbb be­ruházások és korszerűsítések kiemelt támogatását azért tart­juk fontosnak, mert ez végső fokon az ágazat jövedelmező­ségét javítaná. A belső húsellátás gyors üte­mű javítása elsősorban a ser- téshústermelési célkitűzések megvalósításával érhető el. Ezért az elmúlt évben nagy­mértékben felfutott sertésál­lomány szintentartása, az igé­nyeknek megfelelő növelése érdekében gyors ütemben kell növelni és korszerűsíteni a feldolgozó kapacitást, nehogy ez gátolja a húsellátás javítá­sát. Biztosítani kell, hogy min­den elkészült hízósertés felvá­sárlásra kerüljön, hogy a te­nyésztői és hizlalói kedv ne csökkenjen. Ez nagy feladatot jelent megyénkben is, mivel az elmúlt évinél mintegy 100 ezer darabbal, 35 százalékkal többet kell felvásárolni és feldolgozni. Tisztelt országgyűlés! A kőolajipari kutatófúrások során a Balaton déli partjának nyugati felén, Fonyód nagy­községtől 11 kilométerre szén- hidrogénre meddő, de hévíz­termelésre alkalmas, nagy ho­zamú magas hőértékű gyógy­vízzé való minősítésre alkal­mas négy kutat építettek ki. Az előkészületeket a hőfor­rások hasznosítására megtet­tük. Hat érdekelt részvevővel mezőgazdasági társulás ala­kult, mely azért is jelentős, mivel elősegíti az egész Bala­ton környékének zöldség-, gyümölcs- és húsáruval való ellátását, ugyanakkor a fürdő építése szempontjából költség- csökkentő tényezőként jelent­kezik. Ugyanis ebben az eset­ben a magas hőértékű víz hő­energia-többletének mezőgaz­dasági hasznosítása következ­tében nem kell hűtőtornyot építeni, vqgy a vizet mestersé­gesen hűteni. A víznek Fonyódra történő bevezetésével megteremtődik a lehetőség meleg vizű termál­strand és gyógyfürdő kialakí­tására. Ezzel mintegy 60 kilo­méteres körzetben az említett idényjellegű, az üdültetésre megépített férőhelyek és ki­szolgálói létesítmények gazda­ságosabb, s egész éves kihasz­nálása lesz biztosítható. Gyógyhatásánál fogva pedig jelentős szerepe lehet a rá­szorulók gyógykezelésében és utókezelésében. E cél gyakorlati megvalósí­tásának előkészítésében jelen­KÁLLAI GYULA: tős segítséget kaptunk az or­szágos szervektől. A kapott er­kölcsi és anyagi támogatással eljutottunk odáig, hogy a négy kút a hévíz termelésre kiké­pezve készen áll A fürdő környezetének ki­építésére meghirdetett tervpá­lyázat során kijelöltük a ter­málstrand és a gyógyfürdő he­lyét, s elkészült a beépítési és létesítményi tervjavaslat. Ké­szen van a távvezeték-hálózat tanulmányterve, és most ké­szül az egész témát átfogó ge­nerálterv, továbbá á megvaló­sításra tervezett első lépcső ki­viteli terve. Szeretném azonban e szép somogyi és fonyódi terv ismer­tetése után azt is elmondani, hogy ez nem tartalmaz újabb igénybejelentést részünkről, csupán a területi érdekeket lényegesen meghaladó, az or­szágos és népgazdasági célokat elősegítő elképzelés megvalósí­tását szeretném a kormány fi­gyelmébe ajánlani. Azt kérem, legyen segítsé­günkre abban, hogy a Balato­ni Tárcaközi Bizottság mint a kormánynak a Balaton fejlesz­tése érdekében létrehozott szerve programjába e témát építse be és központi fejleszté­si feladatként kezelje. Az ide­genforgalommal foglalkozó Belkereskedelmi Miniszté­riumtól és az e témában émi- tett országos főhatóságoktól pedig azt kérem, hogy a szak­területek érdekeltségének meg­felelően legyenek segítségünk­re e célkitűzés megvalósításá­ban. Végül a Somogy megyei kép­viselőcsoport és a magam ne­vében ígérem, hogy a kor­mányprogram egészének meg­valósításában tevékenyen munkálkodunk. Méhes Lajos Győr megyei képviselő, a Vas-, Fém- és Villamosenergiaipari Dolgozók Szakszervezetének főtitkára hozzászólásában egyebek kö­zött rámutatott: jó ütemben halad a vállalati tervek, kol­lektív szerződések, törzsgárda- szabályzatok kidolgozása. A kollektív szerződések fontos szerepet töltenek be az üzemi demokrácia kibontakoztatásá­ban. Ezután ebédszünet követke­zett Szünet után Varga Gábomé elnökletével folytatta tanács­kozását az országgyűlés. Az első felszólaló Kállai Gyula, az MSZMP politikai bizottsá­gának tagja, a Hazafias Nép­front országos tanácsának el­nöke volt A további munka feltételei jók Tisztelt országgyűlés! Tisz­telt képviselőtársak! A májusban megválasztott országgyűlés > mostani első munkaülésével több mint féi évig tartó, egész népünket foglalkoztató politikai munka fejeződött be. A Hazafias Népfront-moz­galom magáévá tette a párt- kongresszus alapvető célkitű­zéseit. A több mint százezer népfrontbizottsági tag és a többszázezer aktivista gyakor­lati munkájával bizonyította be e megállapítást igazát. Az 1971. évi országgyűlési képviselői és tanácstagi vá­lasztások nemcsak a választók véleményét tükrözték, de egy­ben a népfront-mozgalom erejét, hatékonyságát is meg­mutatták. A választópolgárok, az új választási törvény-adta lehetőségekkel élve, éretten és megfontoltan határoztak. Nem igazolódott be azok aggodal­ma, akik azt gondolták, hogy a jelölőgyűlések megnöveke­dett hatásköre csökkenti a népfront szerepét. Ellenkező­leg: a választások során a népfront-bizottságok politikai felelőssége, szerepe, a válasz­tások népfront-jellege növeke­dett. Engedjék meg, hogy itt, az országgyűlés színe előtt is legteljesebb elismerésünket és köszönetünket nyilvánítsuk a pártszervezetek, a népfront- mozgalom, a tanácsi szervek sokezer aktív társadalmi mun­kásának a választási munká­ban végzett eredményes tevé­kenységéért. A további munka feltételei jók. Örömmel állapíthatjuk meg, hogy az az élénkség, vi­takészség, felelős vizsgálódás, amelv a kongresszust előkészí­tő időszakot, magát a kong­resszust, majd pedig a vá­lasztásokat is jellemezte, köz­életünk állandóan jelenlévő hatóerejévé vált — A szocializmus teljes fel­építése, a fejlett szocialista társadalom megteremtése na­gyon sokoldalú, a társadalmi élet minden területét érintő munkát követel meg. Ä gazda­sági kérdések változatlanul közérdeklődésünk előterében állanak. Feladataink megoldá­sában három fontos eszkö­zünk van : ötéves tervünk vég­rehajtása; a gazdasági reform pozitív vonásainak teljes ér­tékű kibontakoztatása; a szo­cialista integráció elmélyítése és a nemzetközi munkameg­osztás. Mindháromról részle­tesen szólt miniszterelnökünk. Mind az ország vezetőinek, mind az államigazgatási szer­vek és vállalatok irányító kollektíváinak és dolgozói nafe az egész közösség érdekeit képviselő döntéseket kell hoz­niuk, s a helyes elvek mara­déktalan érvényesülésén kell m unkálkodniuk. Engedjék meg. hogy az or­szággyűlés és a kormány köl­csönös viszonyának alakulásá­hoz is fűzzek néhány meg­jegyzést Azok az alkotmányos elvek, amelyek meghatározzák az or­szággyűlés és a kormány jog­állását és egymáshoz való vi­szonyát, az elmúlt ciklusban is teljes mértékben érvénye­sültek. A kormány tevékeny­ségét az országgyűlés által ho­zott törvények és jóváhagyott koncepciók alapján végezte. Tisztelt országgyűlés! A kormány programja jó és helyes. A hazafias népfront- mozgalom hatékonyan tá­mogatni kívánja e program megvalósítását és erre mozgó­sítani fogja a társadalmunk minden rétegét átfogó aktí­vahálózatát. A népfront sokirányú tevé­kenységének Kibontakoztatá­sához, a szocialista demokrá­cia kiszélesítésére az eddigi intézkedések mellett. igen kedvező lehetőségeket biztosít az új tanácstörvény. A Maeyar Népköztársaság országgyűlésének képviselői jelölésük alkalmával egyér­telműen vállalták a Hazafias Népfront programját. A cse­lekvés. a kemény munka időszaka következik. A debreceni 4-es számú vá­lasztókerület képviselőjeként a kormány beszámolóját, és a kormányprogramot elfo­gadom. A következő négyéves időszakban Saíacfjunk még nagyobb léptekkel. Előre a szocializmus teljes felépítésé­nek útján! Ehhez kívánok a kormánynak és tisztelt kép­viselőtársaimnak nagyon sok sikert. Kallai Gyula beszédét kö­vetően Molnár Endre buda­pesti képviselő a XIX. kerü­leti pártbizottság első titkára aláhúzta: megnövekedett a helyi kezdeményezés, erősö­dött az alkotó szellem, javult a gazdálkodás. Nánási László Szolnok me­gye képviselője elismerőleg szólt a kormánybeszámoló tár­gyilagosságáról, őszinte hang-, vételéről. Az ország vezetői — mondta — már évek óta ezt a hangvételt honosították meg a Parlamentben, s a nép­pel folytatott dialógusban. Szépvölgyi Zoltán, budapes ti képviselő a Fővárosi Ta­nács elnöke külön kiemelte, hogy az expozé az eredmé­nyek mellett őszintén beszélt gondjainkról és az ezek le­küzdését célzó feladatainkról Kurucz Márton Csongrád megyéből a sertéshústermelés­sel, ezen belül a sertéstelepek építésével és a takarmány- biztosítással kapcsolatos prob­lémákkal foglalkozott. Bolván Jozsefné Tolna me­gyei képviselő leszögezte: — Gazdálkodásunk a sok nehéz­ség ellenére is hatékony volt, az eredményeket jelző szá­mok mutatják a fejlődést. Ezután Szurdi István bel­kereskedelmi miniszter emel­kedett szólásra. SZURDI ISTVÁN: 1975-ig a lakosság fogyasztása 29—30 százalékkal nő Bevezetőben rámutatott: a minisztertanács elnökének be­számolója a kormány eddigi munkájáról és programjáról, reálisan tükrözte az utóbbi években hazánkban végbe­ment társadalmi, gazdasági fejlődést, s jelölte meg a kö­zeljövőben megoldásra váró problémáinkat. Ezután részletesen szólt a belkereskedelem munkájáról; feladatairól. Elmondotta, hogy az eltelt évtizedben az egy la­kosra jutó fogyasztás gyorsu-. ló ütemben — a második öt­éves terv időszakában éven­ként átlagosan 3 százalékkal, a harmadik ötéves terv pe­riódusában több mint 5 szá­zalékkal — növekedett Részletesen szólt a minisz­ter a kiskereskedelemi árak-- ról is. A kiskereskedelmi for­galomban az átlag árszínvo­nal a múlt évben, 1969-hez képest 1,3 százalékkal emel­kedett. Ezt a növekedést, sőt ennél valamivel többet az 1970 évi lakossági jövedelmek tervezésénél figyelembe vet­ték, vagyis 1970-ben a bérek és jövedelmek ennél gyor­sabban emelkedtek. Ezért a lakosság az átlag árszínvonal emelkedése ellenére jóval többet tudott vásárolni és többet is vásárolt, mint 1969- ben. A következő időszak keres­kedelempolitikai törekvései­ről, a tárca feladatairól el­mondta: 1975-ig a lakossság fogyasztása várhatóan további 29-30 százalékkal, ezzel összefüggésben a fogyasztási cikkek kiskereskedelmi for­galma 40 százalékkal növek­szik. Ezután az ellátással kapcso­latos további elképzelésekről, tervekről szólt a miniszter. A következő években előrelát­hatólag tovább nő a kereslet a ruházati cikkekből, főleg a jobb minőségű termékekből s. az átlagosnál nagyobb lesz az igény a kötöttáruk és a la­kástextíliák iránt is. A felmérések szerint to­vább növekszik az igény a háztartások' gépesítésére. A la­kásépítési program megvaló­sulása tovább fokozza a bú­torok iránti keresletet. A kö­vetkező öt évben esztendőn­ként 50-60 ezer személygépko­csi értékesítésére kerülhe sor. Befejezésül aláhúzta: ahhoz, hogy a belkereskedelem ma­radéktalanul teljesíthesse kö­telezettségeit, nemcsak az anyagi feltételek előteremtése, a dolgozók és vezetők ügybuz­galma, szorgalma szükséges, hanem a kereskedelmi munka nagyobb megbecsülése és el­ismerése is. A Minisztertanács munkájá­ról elhangzott tájékoztatóval, és az új kormányprogrammal egyetértett és elfogadását ja­vasolta. M Keszthelyi Zoltán Békés megyei képviselő azokról az erőfeszítésekről szólt, amelyek­kel a termelőszövetkezetek igyekeztek felszámolni a tava­lyi árvízkatasztrófa súlyos kö­vetkezményeit. Köszönetét mondott a pártnak és a kor­mánynak a gyors, időben szü­letett intézkedésekért', azahya- ’gi támogatásért. Kérte: az ár- és belvíz sújtotta termelőszö­vetkezetek kapjanak további, talpraállásukat segítő állami támogatást. Dr. Mihályfi Ernő budapesti képviselő a szilárduló népi. nemzeti egységről beszélt, ^ azt fejtegette, hogy a társada­lom kor szerinti megoszlása napjainkra gyökeresen meg­változott: négy aktív generá­ció él egyszerre, egymás mel­lett. Dr. Radnóti István Veszp­rém megyei képviselő elmond­ta, hogy megyéjében áz építé­si igény értékben körülbelii’ három és félmilliárd forinttá’ haladja meg a rendelkezési- > álló' építőipari kapacitást. Az építővállalatok természetesen elsősorban az iparnak dolgoz­nak, s a kapacitáshiány főleg a tanácsi beruházókat sújtja. Jellemző, hogy megyei vi­szonylatban a negyedik ötéves .tervidőszakban körülbelü’ másfél milliárd forint értékű új létesítményre nincs vállal­kozó. Kollár József budapesti kép­viselő beszámolt arról, hogy a Csepeli Vasműben is nap: - rendre tűzték a munkások é- alkalmazottak életszínvpna! ■' nak állandó emelését, ezen b lül elsősorban a kiskeresetű nagycsaládosok, nyugdíjaso’- az egyedülálló anyák helyze ­nek javítását Korponai Lajos Hajdú-B har megye képviselőié,, hozzá­szólásában egyebek között termelékenység alakulásával foglalkozott. Az országgyűlés ezzel be fejezte szerdai tanácskozás; A képviselők csütörtökön kormány programjáról szó’ í riőterjesztés megtárgyalásán 1 folytatják munkájukat SOIffÖGTT HTEEfPáP Csütörtök, mi június m. 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom