Somogyi Néplap, 1971. június (27. évfolyam, 126-151. szám)
1971-06-22 / 144. szám
Herbei győzelmet jelentő Jő vése a mérkőzésen. K. Vasas—Szekszárd Megyei l. ősz tály lengyeltóti—Ordacsehi 1:1 (1:0) Lengyeltóti, 300 néző. V.: Kovács Gy. Mindkét félidőben nagy fölényben játszott a hazai csapat, de nem tudta kihasználni gólhelyzeteit. A vendégek viszont egy szerencsés góllal egyenlítettek. G.: Komócsin, ill. Riba. Jók: Komócsin, Smida I., ill. a vendégcsapat közvetlen védelme. Dr. Körmendy István Fonyód—Rabőcsa 1:0 (1:0) Fonyód, 100 néző. V.: Rajkai. Végig jól játszott a helyi csapat, de sok helyzetet kihasználatlanul hagyott. A vendégek nem tudták áttörni a jól szervezett fonyódi Védelmet. G.: Nagy. Jók: Vecsera. Bognár, Sütő. ill. Radies. Zákányt Kálmán Topénál1—N. Somogyi 4:3 (1:1) Toponár. 150 néző. V.: Nagy. A közepes színvonalú mérkőzésen a hazai csapat már 4:l-ne vezetett, ekkor a védők kömnyelműsködni kezdtek, s a vendégek szépíteni tudtak. G.: Haracsi (3), Bank, ill. Botos, Kapui, Szabó. Jók: Pataki, Haracsi, Csordás, ill. Nagy Szabó. Csima János Somogytariíöca—Tab 3:1 (1:1) Somogytamóca, 300 néző. V.: Ducsai. A második félidőben a tarnócaiak irányították a játékot, és helyzeteik alapján nagyobb arányban is győzhettek volna. G.: Kovács, Papp, Bencsik II., ill. Szabó Gy. Joli: Kovács, Krisztbaum, Farkas, Bencsik I., ill. Fehérvári, Huszár, Szabó Gy. Novak József K. Vasutas—Kadarkút 2:1 (1:0) Kadarkút, 100 néző. V.: Móritz. A kulturáltabban futballozó Vasutas megérdemelten. nyert a szétesően játszó hazai csapat ellen. G.: Jancsó, Hajdó, ill. Horváth. Jók: Kaszás, Tallián, ill. Mihóka, Csernus. Németh Lajos Csurgó—Zamárdi 6:0 (5:0) Csurgó, 300 néző. V.: SchádL Alacsony színvonalú mérkőzés, a vendégek igen ritkán jutottak át a felezővonalon. G.: Polgár (2), Viaszéit, Szabó, S zalai, Szmo- Jók: Szmolék, Kovács, Kütsön, vács. ill. Sohiszier, KoHalmai Emil Kapoly—K. V. Lobogó 2:0 (0:0) Kapoly, 300 néző. V.: Bú- zsák!. A bajnokcsapatnak a második félidőben egy negyedóra is elég volt ahhoz, hogy megnyerje a mérkőzést a mindvégig jól játszó és megfiatalított vendégcsapat ellen. G.: Szelei, Johann. Jók: Hertelendi, Bujtor, Balogh. Csicsák, ill. az egész vendégcsapat. Kálmán Ferenc N. Kinizsi—Balatonboglár 3:0 (0:0) Nagyatád, 300 néző. V.: Tardi. A hazai csapat az egész mérkőzést végigtámadta, szinte kapujához szegezte ellenfelét, de a nyolc ifjúsági játékossal kiálló bogiári csapattal csak nehezen bírt. A vendégelt védekezésből és lelkesedésből jelesi-e vizsgáztak. G.: Deák I,, Torma. Jók: Deák II., Gelencsér, ill. Pordán, Hock, Nagy T. Harsányt Zoltán F ejlett társadalmi viszonyok között — így a szocialista államokban is — figyelemre méltó szerepet kap a bűnözés vizsgálata S amikor a bűnözés helyzetét értékeljük, meg kell ismerkednünk a bűntettekre és az elkövetőkre vonatkozó krimi- nálstatiszigkai adatokkal is. A bűnözés 1985-ig tartó csökkenő tendenciája 1986- ban megállt a megyében, s 1967-től kezdve növekedést mutat. 1970-ben — 1985-höz képest — 32,3 százalékos voi! az emelkedé.:. Minthogy Somogy bűnözési dinamikája erősebb volt az" országosnál, az ismert bűntettekből a ló ezer lakosra eső -bűntettek száma is meghaladja az országos átlagot. A bűnözés üteme nem egyenlő a megye különböző részein. Különösen magas azonban Siófokon és a Balaton környékén, noha a megye más városaiban és járásainak többségében is meghaladja a/ országos átlagot. Ezekután kézenfekvő a! kérdés: rossz-e a megyében a közrend, a köz- biztonság állapota? S milyen a társadalmi tulajdon védelme, milyen az állampolgárok személyi és vagyoni biztonsága? A bűnözés szerkezetének vizsgálata s a megye lakóinak véleménye megadja ezekre a kérdésekre a választ. A bűntettek 59 százaléka vagyon elleni. 16,4 százaléka pedig közlekedési bűntett. Ez a kettő alkotja az összes bűntetteknek több mint 75 százalékát. Ha figyelembe vesszük, hogy a társadalmi tulajdont károsító bűntettek 35,6 százaléka ezer forinton aluli kárt okozott, az ezer-ötezer forint közötti kártevés pedig 37,1 százalékot tett ki, s ha tudjuk. hogy a magánszemélyek sérelmére elkövetett vagyon elleni bűncselekményeknél a károk 65 százaléka már a nyomozás során megtérül, a közlekedési bűntetteknek több mint 69 százaléka pedig gón- datlan veszélyeztetés, akkor elmondhatjuk, hogy a bűnözés helyzete továbbra sem ad okot az aggodalomra. Hozzá tartozik az értékeléshez, hogy társadalmi tulajdont jelentősen károsító bűnügy évenként 4—5 adódik. Az élet elleni cselekmények, a szexuális bűntettek, az erőszakosság és a garázdaság jellegű bűntettek aránya pedig az országos átlag alatt van. Tehát azoknak a bűncselekményeknek. \amelyek leginkább zavarják a személyi biztonságot, a jó közérzetet — s amelynek éppen ezért a legnagyobb visszhangjuk van az emberek között —, nem olyan gyakoriak. A társadalmi tulajdont károsító bűntettek körében első helven a lopás áll. Ezt kövjü lényegesen kisebb számmal a sikkasztás, utána pedig az egyéb, vagyon elleni cselekmények következnek. A társadalmi tulajdont károsító lopások elkövetési körülményei között jelentős helyet foglal el az alkalomszerűség, a meggondolatlanság, a felületes őrzésből adódó »felajánlkozás«. Minden évben van néhány olyan jelentős, társadalmi tulajdont károsító sikkasztás és csalás, amely a közérdeklődés homlokterébe kerül. Ezek a bűncselekmények azért is fel- háborítóak, mert az elkövetők általában jól jövedelmező állást töltenek be, munkakörülményeik a szokásosnál lényegesen jobbak, életszínvonaluk pedig meghaladja az átlagosat. Ezeket az embereket tehát nem a szükség ösztökéli a bűncselekmény elkövetésére, hanem a kapzsiság és hará- csolás, a villaszerzés, a gép- kosik cserélgetése. H a ezeknek a bűncselekményeknek elkövetését elősegítő okokat vagy az elkövetést lehetővé tevő kö'- rülményeket vizsgáljuk, lép- ten-nyomon felfedhető a hiányos ellenőrzés. (Sajnálatos az is, hogy a bűncselekményekből nagy lábon élő személyek életmódja nem tűnik fel sem a munkatársaknak, sem a felettes vezetőknek. Ennél még kedvezőtlenebbek azonban azok a tapasztalatok, amelyek szerint nem egy esetben a munkatársak nyújtanak segítséget a bűntett elkövetéséhez.) A személyi tulajdon sérelmére elkövetett cselekmények igen nagy többségénél a kár- kozás nem jelentős. Mégis ki kell emelni a betöréses lopéJ\/a, fiam, jel! Azt mondják, bosszút állni csúnya, alantas dolog. Indulat! ötszáz voltos áram az erekben, vörös köd az agyon, az idegek vitustáncot járnak, a kéz zöld-fehéren szorítja a kemény pengéjű kést, egy rövid cikkázó ív, s az ellenfél sóhajt és vérével tisztára mossa a bosszút állá gyilkos családi szégyenét. Szicíliai bosszú! Parasztbecsület! Nemes bosszú! A magyar kevésbé hajlik az önbíráskodásra, ősidőktől fogva a bíróságba helyezi a bizodalmát. Ha per — úgymond —, hadd legyen per. Én is bízom a tisztelt bíróságban, mégis az önbíráskodás külhoni módszeréhez nyúltam, beismerem. Bűnöm előre megfontoltan, körültekintően és ravaszul követtem el. Tettem egyetlen indítéka: a bosszú. E percben sem tudom még eldönteni, hogy tettem nemes-e vagy nemtelen, de bosszú után szomjazó lelkem megnyugodott. Mindösz- sze az zavar, hogy ha áldozataimmal találkozom, akaratlanul is kajánul vigyorgok. Lelkemben semmi részvét, semmi bánat. Történetem a következő. Az utca, ahol lakom, hatalmas háztömbökből, áll és mindenben komplett. Kocsma, presszó, patyolat, cipész, csemegebolt, valamint a tánciskola — mindössze egy karnyújtásnyira tőlünk. Kétezer, táncoslábú fiatal lány és fiú él az utcánkban. Itt felénk játszanak a Scampolóék és az Omegáék. Azt mondja a 16 éves fiam. hogy: »Apa adj egy kis dohányt, megyek a Scampoló bulira.« Kocog a térdem, arcizmaim rángatóznak, de a fiú cseles, a ház- mesterné előtt kérte a pénzt. Nem járathatom le magam, adok egy ötvenest. A szobában letol a feleségem—, hogy én egy smucig fráter vagyok, a fiú mindig őt vágja le egy húszasra, miért népi én adok. Valóban, miért nem én? Feljön a házmesterek fia, két sráccal: — Béla, kész vagy már? Kijön a gyerek a fürdőszobából, megfogja a házmesterék fiának lábszárán a nadrágot, felhúzza és mutatja a cipőt. Most kapta a szüleitől. — Szép — mondom. — Igen, kisipari munka, ötszáznegyven forintba került. Párizsban ez a menő fazon. A fiam undorral felhúzza a háromszáz forintos állami cipőt, és díszlépésben hagyja el a szobát, ezzel is jelezve, hogy az ő lábán nem párizsi, hanpm katonabakancs van. Másnap a fiam: — Tulajdonképpen mi sem vagyunk szegények, igaz? Zoli papája kertész. Te könyvelő vagy. És neki ötszáznegy- vesen cipője van. Miért kell nekem hendikeppel indulnom a lányoknál? Egészen mulatságos. sőt anakronisztikus dolog, hogy egy modern nővel modern zenére járom a modern táncot és ócska kincstári szerelésben. Konfekcióruhát veszel nekem, a topogóm buta bakancs, nem érzem benne a figurát. Tulajdonképpen ti mire költitek a pénzt? Kiszúrod a szemem egy húszassal... — Az az anyád volt... — Nem mindegy? ... Másnap én: •— Gyere, elmegyünk vásárolni! Te csak mondd, mi a menő, és én megveszem. Kérésem: ha megjövünk, légy szíves, látogasd meg a barátaidat, lehetőleg az otthonukban. A könnyed mozdulattal ellopott kosztpénz a zsebemben lapul. Rójuk az utcát, bámuljuk a kirakatokat,.. Aztán megtérünk a zsákmánnyal. Vettünk egy Lee farmernadrágot, egy ötszáznegyvenes cipőt, egy fehér garbóinget és egy tenyér széles derékszíját, rézzel kiverve. Nem mondom, időnként föltámadt bennem az ellenállás, de a bosszúvágyam mindig legyőzte. — No, fiam, öltözz fel, és mutasd meg mindenütt a szerelést! Szépek ezek a júniusi esték. A mi utcánk különösen szép. Már minden zöld, és két nap óta tele van farmer- nadrágos, garbóinges srácokkal. A fiúk esküsznek, hogy csoda klassz ízlésem van, és messziről hangosan köszönnek. Én is köszönök mindenkinek. A szülők fagyosan biccentenek. A házmesterné hátat fordít. Tessék megmondani, miért! És miért a kaján vigyor az arcomon? És a feleségem miért főz egv hete paprikáskrumplit? És miért főznek minden házban paprikáskrumplit? És a feleségem miért beszél velem dixilend- stíluSban, trombitahangon? Hogy az ő szerelése hagyományos, tehát tavalyi? Most még édes a bosszú. De tessék szíves lenni megmondani, ha ebben a nemes ver~ senyben elfogy a pénzem, mit tegyek! Suha Andor sokat, amelyek a Balaton-parti községekben — különösen az őszi és tavaszi hónapokban — gyakoriak. Általában a bezárt nyaralókat törik fel, s nagyobb értékeket nem lopnál:. A tetteseket a rendőrség rendszerint elfogja, s nem egy villatulajdonos a rendőrségtől szerez csak tudomást bűntettről, a büntetésről, és nem utolsósorban értékeinek visz- szakerüléséről. A vagyon ellen elkövetet- teken kívül a bűntettek másik nagy csoportja a közúti közlekedési szabályok megszegéséből adódik. E bűn- tetti csoportnak két elkövetési módja van: az egyik az ittas vezetés, a másik a gondatlan veszélyeztetés. Az emberek egyetértenek azzal, hogy az ittas vezetők nem vehetnek részt a közúti forgalomban, s ha a figyelmeztető jellegű büntetések nem érik el a kívánt hatást akkor börtönbe kell zárni r hosszabb időre el kell tiltani őket a gépjárművezetéstől. Ezt az egészséges kívánságot elégítette ki a bíróság, amikor az ügyészi indítvánnyal egyezően Éber Mártori bácsbokodi lakost — két nevelő jellegű büntetés után — ittas vezetés miatt 3 hónapi szabadságvesztésre ítélte, s 3 évre eltiltotta a gépjárművezetéstől. « A foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés leggyakoribb oka a gyorshajtás, az elsőbbség meg nem adása, de nagy szerepe van benne a gyakorlatlan vezetésnek is. Az a tapasztalat, hogy sok járművezető a családtagjainak testi épségére sem ügyel, és szabálytalankodásának következménye, hogy nem egyszer apját, anyját, gyermekét vagy feleségét veszíti el. És ezek az emberek a bírósági eljárás során az állam büntetőjogi igényétől várják el a megbocsátást! Jó lenne, ha még a baleset előtt, vezetés közben nagyobb felelősségérzettel tudatosodna bennük, hogy szabálytalanságaikkal szeretteik életét veszélyeztetik. Az élet elleni cselekmények mindig az érdeklődés középpontjában állnak. Emberölés — vagy annak kísérlete — évenként 10—15-ször fordul elő. Amennyire kedvező, hogy kevesebb a gyilkosság, annyira nem megnyugtató a testi sértéssel kapcsolatos ügyek elszaporodása. Számuk 1970-ben 162 volt. Általában mind az emberölés, mind a testi sértés motivációja a harag, a bosszú, a féltékenység, a hirtelen indulat. A közvetlen ösztönző pedig legtöbbször az ital. Sokkal jobban kellene az embereknek tisztelniük társaik személyiségét, emberi méltóságát A szexuális bűnözés leggyakoribb esete az erőszakos nemi közösülés vagy annak kísérlete. S az elkövetővel szemben csak egyet lehet tenni: igen szigorúan, meg kell büntetni. Például Tóth Márton nagybajomi lakos egy írni-ol- vasni alig tudó, középkorú asszonyt késsel fenyegetve kényszerített közösülésre. Tóth Mártont a bíróság 3 évi és 6 hónapi börtönre ítélte. De vannak megdöbbentőbb esetek is: amikor iszákos, züllött, munkakerülő »emberek« a gyermekeikkel erőszakoskodnak. Gyenge elméjű nevelt lányával folytatott nemi viszonyt I. István büntetett előéletű 53 éves napszámos. A bíróság 8 évi börtönre ítélte Személyi biztonságunk oltal- mazói, vagyonunk védői a rendőrök. Kedvező fordulat állott be: kevesebb a sérelmükre elkövetett erőszakos cselekmények száma, az utóbbi időben csupán szórványosan találkoztunk ilyennel. A becsületes emberek biztonságának további erősítése érdekében is igen határozottan védjük a rendőrök testi épségét. Somogybán a garázdálkodással elkövetett bűntettek száma 1970-ben az országos átlag alatt maradt. Ezen cselekmények nagy része a szélesebb rétegek nyugalmát nem zavarta. S bár nagyobb rendbontás ritkán fordul elő, a garázdákkal szemben indokolt a határozott fellépés. Esetenként azonban az állampolgárok részéről bizonyos fokú meg nem értés tapasztalható a fiatalok »csínytevéseivel« vagy a felnőttek olykor humoros, máskor kifogásolható magatartásával szemben. Az állampolgárok egy része ilyen esetekben is garázdaságot lát, s megtorlást kíván, holott nagyobb megértéssel elintézhető volna az incidens. Ne kiáltsunk tehát rendőrért, ha nem szükséges! A népgazdaság elleni bűntettele aránya nem éri el az országos átlagot. Előfordul egv-két termelőszövetkezeti mérleghamisításon kívül néhány esetben az üzérkedés és a vásárlók megkárosítása. csoportban a devizagazdái kodás rendjét sértő bűntettek dominálnak. Politikai bűnözésről hosszú évek óta nem beszélhetünk. Néhány izgatási ügy volt csak a megyében, s az elkövetők rendszerint italozó életmódot folvtató, büntetett előéletű személyek. Nem sok a megyében a tiltott határátlépés vasv annak kísérlete sem. Amíg az ismertté vált bűntettek száma meghaladja az országos átlagot, addig a 10 000 lakosra jutó bűnelkövetők szama az országos átlag alatt van, A bűnelkövetők megoszlása a megyében nem arányos: leginkább Siófok »-fertőzött«, s a marcali járásban, lakik a legkevesebb bűnelkövető. A bűnözés alakulása jelentős mértékben függ attól, hogy a visszaeső bűnelkövetők hol és milyen bűntettek elkövetésében, illetve milyen arányban vesznek részt. Sajnos, a büntetett előéletű és a visszaeső bűnözők száma igen nagy — az összbűnözésen belül a büntetett előéletű személyek aránya 36,5, a visszaesőké 15,8 százalék. Ez a büntetésvégre- hajtási szabályok, valamint az utógondozás fogyatékosságaira mutat, s a megyei feladatok mellett, országos tennivalók is vannak. Különösen nagy a büntetett előéletűek es a visszaesők számaránya a vagyon elleni cselekményekben. A bűnözés alakulásában nagy szerepe van a gyermekek és fiatalkorúak bűnözésének. Az értékelésnél ugyanis hangsúlyozni kell, hogy a bűnözők utánpótlásét ők adják. Nem közömbös tehát, hogyan és ipilyen eredménnyel neveljük fiataljainkat törvénytiszteletre. Az ifjúság — egy őségéi" töredéktől eltekintve — becsületes, munkaszerető, a szocializmus eszméiért önzetlenül dolgozó fiatalok serege. Áltálában csak azok kerülnek a bűn útjára, akiknek életkörülményei rendezetlenek, akiknek családi környezetük erkölcsileg sérült emberekből áll, vagy züllött fiatalokból a baráti körük. A fiatalokorú bűnelkövetők száma 1965 óta stagnál és az országos átlag alatt van megyénkben. Az összbűnözésen belüli arányuk 8—11 százalék között ingadozik. Szervezett vagy galerifoűnö- zésTŐl nem beszélhetünk a megyében. Ennek ellepére fel kell figyelni arra, hogy az iz gatás 27 százalékát, a tiltott határátlépés 19 százalékát, a könnyű testi sértés 22 százalékát, az erőszakos nemi közösülés 19 százalékát, a betöréses lopások 37 százalékát fiatalkorúak követik el. A bűnözés nemcsak antiszociális emberi magatartás. Éppen összetettsége, társadalmi és gazdasági okai, különböző kapcsolódásai következtében negatív hatást gyakorol a szocializmus építésére is. Ezek és egyéb, most nem említett tényezők arra ösztönöznek minden állampolgárt — és kötelezik a bűnüldözés területén dolgozókat —, hogy teljes erőfeszítéssel törekedjenek a bűnözés csökkentésére, társadalmi és gazdasági okainak megszüntetésére, »letve a bűnelkövetők felelősségrevonására. Dr. Halász János megyei főügyész SOMOGYI NÉPLAP Kedd, 1971. június 22. 5
