Somogyi Néplap, 1971. június (27. évfolyam, 126-151. szám)

1971-06-19 / 142. szám

TU AG PROLETÁRJAI, EG YESULfETEf 1 Ära: 80 fillér m Néplap AZ ' NSZM P SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXVII. évfolyam, 142. szám 1971. június 19., szombat Hazánkba érkezet! a finn parlament elnökhelyettese A magygr országgyűlés és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa meghívására egyhetes baráti látogatásra hazánkba érkezett dr. Johannes Virolai- nen, a finn parlament első el­nökhelyettese és felesége, Kaa- rina Virolainen, a Finn—Ma­gyar Társaság elnöke. A ven­dégeket a Ferihegyi repülőté­ren dr. Beresztóczy Miklós, az országgyűlés alelnöke, dr. Or- tutay Gyula, az Elnöki Tanács tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának alelnöke, Bodonyi Pálné, az Elnöki Ta­nács tagja, és a Külügymi­nisztérium képviselője fogad­ta. Jelen volt Martti Ingmart, Finnország magyarországi nagykövete is. (MTI) Az NSZEP VIII. kongresszusa Fő feladat az élet- és kulturális színvonal emelése Willi Stoph beszéde az NDK ötéves tervéröl Az NSZEP VIII. kongresz- szusa tegnap folytatta tanács­kozását. A napirenden az 1971—75. évekre szóló ötéves terv irányelveinek ismertetése szerepelt. A referátumokat Willi Stoph, az NDK Mi­nisztertanácsának elnöke tar­totta. Willi Stoph referátumában kiemelte, hogy az NDK elmúlt esztendőben elért eredményei elképzelhetetlenek lettek vol­na az NSZEP és az SZKP szo­ros együttműködése nélkül. Megemlékezett a Német Szo­cialista Egységpárt és a többi testvérpárt szívélyes kapcso­latairól is. Megemlékezett arról, hogy az 1966—70-es ötéves terv időszakában a nemzeti jöve­delem az 1965. évi 84 mil'iiárd- ról 1970-re 108 milliárd már­kára növekedett. A nemzeti jövedelem átlagos növekedése ebben az időszakban évi 5,2 százalékot tett ki, s lényege­sen meghaladta az 1961—65. években mutatkozó 3,5 száza­lékos évi átlagot. A korábbi alacsony növekedési arány egyébként azért jelentkezett, mert 1961-ben csak 1,3-del, 1962-ben pedig pusztán 2,7 százalékkal növekedett a nem­zeti jövedelem. Willi Stoph rámutatott, hogy az NDK ha­tárainak 1961 augusztusában történt megerősítése előnyös változást hozott a népgazda­ság számára. Az 1971—75-ös ötéves terv­ben a nemzeti jövedelem 26— 28 százalékos növelését terve­zik. Az ipari termelés 34—36 százalékkal, a munka terme­lékenysége az iparban 35—S7 százalékkal növekszik a terv szerint. Willi Stoph az ötéves terv-: fő feladataként jelölte meg az életszínvonal és a kulturális színvonal emelését. A legfontosabb termeié ú feladatokról szólva Willi Stoph felhívta a figyelmet az energetikai alapok kiépítésé­nek szükségességére, továbbá a nyersanyagok és ipari alap­anyagok termelésének növelé­sére. Megállapította, hogy az NDK szocialista mezőgazda­sága az elmúlt öt esztendőben folyamatosan fejlődött. Ezt a fejlődést különösen figyelem­reméltónak minősítette, tekin­tettel a mezőgazdaságot há­rom esztendeje sújtó rendkí­vüli időjárásra. Ezzel össze­függésben kiemelte a termelő- szövetkezetek szerepét, mert, jó munkájukkal megákadá- lyozták, hogy az időjárás okozta nehézségek súlyosabb következményekkel járjanak a lakosság ellátásában. Nagy fontosságot tulajdoní­tott a beszámoló a szocialista országok gazdasági integráció­jának. Willi Stoph hangsúlyoz­ta, hogy az NDK szilárd és folyamatos gazdasági fejlődé­se elválaszthatatlan a Szov­jetunióval és más szocialista országokkal kötött, hosszú időre szóló megállapodásoktól A lakosság életszínvonalá­nak emelésére kitérve az el­következő évekre az átlagbé­rek emelését és bizonyos bér­politikái intézkedéseket jelen­tett be. Az állam oktatási, szakkép­zési és szociális kiadásai az új ötéves tervben, egy főre számítva, évenként 4—500 márkával emelkednék, és öt év alatt egy főre számolva összesen mintegy 8500 márkát jelentenek. A nemzeti jöve­delem emelkedése lehetőséget ad a bérek és nyugdíjak eme­lésére, s aláhúzza, hogy a párt a jövőben is változatlan szinten akarja tartani a fo­gyasztási cikkek fogyasztói árait. Willi Stoph nagy tetszéssel fogadott beszámolóját köve­tően megkezdődött az ötéves, terv irányelveinek vitája. Cél: rövidíteni az utat a termeli! a fogyasztóig Közös elnökségi ülést tartott a TOT és a SZŐ VOSZ Együttes elnökségi ülést tar­tott pénteken a Termelőszö­vetkezetek Országos Tanácsa és a SZÖVOSZ. Ezzel a közös tanácskozással zárult a burgo­nya, zöldség-gyümölcs felvá­sárlás és kereskedelem szer­vezeti korszerűsítésének első szakasza. Most fejeződik be a MÉK (Megyei Értékesítő Köz­pontok) hálózat egész ország­ra kiterjedő újjászervezése, amelynek során 18 szövetkeze­ti közös vállalat alakult, 994 mezőgazdasági termelőszövet­kezet, 448 általános fogyasztá­si és értékesítő szövetkezet, -valamint 39 szakszövetkezet ’társulásával. Ilymódon az or­szágban forgalomba hozott burgonya, zöldség és gyümölcs­termékek nagyobbik hányada ezeknek a szövetkezeti közös vállalatoknak az útján jut el a boltokba és a piacokra. Az új szervezetnek az eddi­gieknél hatékonyabban kell szolgálnia a termelői és fo­gyasztói érdekeket is. Javítják az ellátás színvonalát, bővítik az áruválasztékot. Az is cél­juk, hogy kevesebbe kerüljön a zöldség és gyümölcs forgal­mazása; a termelőktől a fo­gyasztóig rövidüljön az áru út­ja: fejlődjék a többcsatornás értékesítési rendszer. lüdapesten az ENSZ európai gazdasági bizottságának végrehajtó titkára Pénteken reggel Budapestre érkezett Janez Stanovnik, az ENSZ európai gazdasági bi­zottságának végrehajtó titkára, aki magyar gazdasági veze­tőkkel az európai gazdasági együttműködés időszerű kér­déseiről tárgyal. (MTI) Országos értekezlet a Belügyminisztériumban Pénteken országos parancs­noki értekezletet tartottak a Belügyminisztériumban. Ben- kei András belügyminiszter tájékoztatást adott a minisz­térium előtt álló feladatokról. Az értekezleten részt vett és felszólalt Biszku Béla, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. Nyugdíjba mennek a mozdonyok — Mi lesz a kaposvári vasúti rekonstrukcióval? az állami épitiipari vállalatnál a IV. ötéves terv célkitűzéseiről Még több szakmát a szakmunkásoknak Megyénkben a IV. terv idején 12,5 milliárd az építési kapacitásigény. Ennek a legnagyobb részét a lakás­építés foglalja le. Ebben az időszakban a családi házakon kívül 6095 lakást kell felépí­teni megyénkben az egyéb be­ruházások mellett. A Somogy megyei Állami Építőipari Vállalat tegnap tar­tott pártbizottsági ülésén, ame­lyet Koczka László, a vállalat pártbizottságának titkára nyi­tott meg, a vállalat IV. ötéves tervének célkitűzéseiről tár­gyaltak. A napirend előadója Zeleznik Sándor, a vállalat igazgatója volt: szóbeli kiegé­szítőjében az egyének felada­táról szólt, amely nélkül nem érhetők el a tervezett műszak­fejlesztési és gazdasági célki­tűzések. Fontos feladatként je­lölte meg a szakmunkások több szakmára való átképzését, ami rendkívül fontos lesz, ha bevezetik az új technológiákat. Az értekezleten részt vett és felszólalt Böhm József, a me­gyei párt-vb tagja, a megyei tanács vb-elnöke is. Hozzá­szólásában értékelte a vállalat­ötéves . nak a harmadik ötéves tervben elért eredményeit és a negye­dik ötéves terv célkitűzéseit. — Fontos feladatunk — mondta — az építőipar aktív fejleszté­se. mert ez az iparág alapja megyénk egyéb irányú fejlődé­sének. Részletesen szólt az álla­mi építőipari vállalat felada­tairól, melyeket a pártértekez­let határozatainak alapján kell elvégezni. A vállalat kapacitá­sában vállalni kell a megyei igények egy negyedét, s a vál­lalattól várják a megye veze­tői a korszerű technológiák be­vezetését, megteremtését is. Elmondta még, hogy 70 szá­zalékai nagyobbak a vállalat feladatai, mint a harmadik öt­éves tervben, s ez nagy igény- bevételt jelent, de egyben sok szép feladat megoldására is le­hetőség nyílik. A megyei tanács elnöke a to­vábbiakban becsületes munka­végzésre Jtérte az építőipai- kommunistáit és valamennyi dolgozóját, s egyben köszöne­tét mondott a vállalat vala­mennyi dolgozójának a harma­dik ötéves tervben elért kiváló eredményekért. Növelik a személyvonatok' kulturáltságát, az áruszállítá­si igények tel-jes kielégítésé­re törekednek, s javítják a vasutasok élet- és munkakö­rülményeit. E feladatok meg­oldását szolgálja a MÁV Pé­csi Igazgatóságának IV. ötéves- terve — jelentette be tegnapi sajtótájékoztatóján dr. Szabó Tibor vasútigazgató. A tisztes kort — 125 évet — megért magyar vasút ha­talmas fejlődésen ment át az utóbbi években. Á tapasztala­tok viszont azt bizonyítják, hogy a * személyszállításban nem nő az utasok száma. Ez, s az újabb fejlesztés lehetővé teszi, hogy erőteljesebb lépé­seket tegyenek az utazás kul­turáltságának emelésére: csök­kentik a zsúfoltságot, sűrítik a járatokat, korszerűsítik az* utasok tájékoztatását szolgáló berendezéseket, fokozatosan kicserélik az elavult vasúti kocsikat, fokozatosan meg­szüntetik az éjszakai személy - vonatokat, s helyettük gyors és expressz vonatokat indíta­nak a reggeli és az esti órák­ban. A Balatonon több lesz az expressz, s kevesebb he­lyen állnak meg a gyors és­speciális szállítási igények — gépkocsik, házelemek stb. — kielégítésére alkalmas vago­nokat is vásárolnak. A szál­lítási feladatok strukturális változáson mennek keresztül: a kevésbé munkaigényes áruk — mint a szén, brikett, ás­ványolaj stb. — részaranya csökkent. Ezért a gyors rako­dást biztosító eszközök beszer­zésére is nagy gondot fordí­tanák. A vasút országosan 30* milliárd forintot fordít beru­házásra. Ebből kétmilliárd esik a pécsi igazgatóság területére. Ennék egyharmadát jármű­vekre, több mint a felét pe­dig a vasúthálózat fejlesztésé­re fordítják. Ebből jelentős összeget költenék a Székesfe­hérvár—nagykanizsai, és ba- latonszentgyörgy—nagyatádi vonal építésére. A nagy cso­mópontok kiépítése viszont keveset halad előre. Elsősor­ban a kaposvári és a fonyódi vasútállomás rekonstrukcióját kezdik meg, hozzálátnak Fo­nyódon is az építéshez. A ka­posvári állomás átépítése már régóta vajúdó gond: eddig a felüljáró áthelyezése késlel­tette a munkát. A döntés megszületett, elké­távolsági szerelvények. A déli) szültek a rekonstrukció tanul parton 1976-ra befejeződik kb. egymilliárd forint értékű kor­szerűsítés. S a szerelvények az eddigi legnagyobb óránkénti 80 km helyett 120 km-es se­bességgel közlekedhetnek. Fo­nyódon erre az időre elkészül az ország egyik legkorszerűbb központi forgalomirányító te­lepe is. Korszerű — úgyneve­zett integra domino — bizto­sító berendezések segítik a közlekedés biztonságát. A mel­lékvonalakon a kényelmesebb, kulturáltabb közlekedést a 17 mellékvonali szerelvény bizto­sítja. Egyébként a személy- szállítást csaknem teljes egé­szében Diesel vontatással old­ják meg a tervidőszak végére. (Június 21-től Kaposvár és Siófok között már csali a kor­szerű mellékvonali szerelvé­nyeit közlekednek, és a lo- nyód—kaposvári vonalon is csalt négytengelyes pullman- kocsikkal szállítják az utaso­kat.) A személyszállítással ellen­tétben az áruszállítás egyre nagyobb igényeket támaszt a vasút elé. Ezt — mint az igaz­gató megfogalmazta — mara­déktalanul kielégítik. E cél érdekében növelik a teherva­gon-park befogadó képességét. ■, mánytervei is. (Egyelőre há­rom van. belőlük, s hogy me­lyiket valósítják meg, még nem dőlt el.) felüljáró át­helyezését a vontatási telep rekonstrukciója követi, s csak ezután kerül sorra az állomás- épület. A vontatási telepre egyébként kb. százötvenmil­lió forintot költenek. Jellem­ző a vasút negyedik ötéves tervére, hogy ahol fejlesztést kezdenek, ott mindent, az ál­lomásépületeket is felújítják, s a vonalakat automata tér­köz- és sorompóbiztosító be­rendezéssel látják el. A Pusz- taszabolcs—Dombóvár—Gyé­kényes közötti szakaszon cseh­szlovák vállalatok végzik a mintegy 350 millió forintot érő biztosító berendezések felsze­relését. A közlekedéspolitikai kon­cepció szerint a gazdaságtalan kisforgalmú vasútvonalat megszüntetik, és a közútra te­relik a forgalmat. A Nagyatád —Barcs, a Kaposvár—Sziget­vár és a Kaposmérő—Közép- rigóc vonalak forgalmát 1972 —74 között felülvizsgálják, s ha akkor úgy döntenek, hogy meg kell szüntetni, 1975—76- ban terelik át közútra a for­galmat. A Siófok—Kaposvár közötti vonal megszüntetéséről ebben az ötéves tervben nem döntenek. (Igaz, a felújításról sem.) Viszont június 21-től két MDA szerelvényt kap e vonal, az elavult kocsikat pedig ki­vonják a forgalomból. Több gondot fordítanák a vasutasok élet- és munkakö­rülményeinek javítására Is. Az igazgatóság évente ötmil­lió forinttal járul hozzá — vásárlás vagy kamatmentes hitel .formájában — a lakás­gondok megoldásához. A fize­tések javítása érdekében emel­ték az alapbérek egyik össze­tevőjének számító rendfoko­zati béreket. Növelték a sze­mélyi órabéreket. Az (idei vasutasnapon először osztana!; törzsgárda kitüntetéseket. A vasúthoz való hűséget jól bi­zonyítják a számok: az igaz­gatóság 16 ezer dolgozójából tíz évnél hosszabb munkavi­szonnyal 5200, húsz évnél 3500, és harminc évnél hosszabb munkaviszonnyal 1500 vasutas rendelkezik. A tervidőszakban anyagi megbecsülésük érdeké­ben összesen húsz százalékkal emelik a" vasutasok bérét. Be­vezetik a szombati és vasár­napi munkáért járó bérpótlé­kot, csökkenteni igyekszenek — vasárnapi részleges üzem­szünet bevezetésével — az utazó és végrehajtó személy­zetnél a túlórák számát. K. I. ÚJ TÍPUSÚ DIESEL MOZDONY Egyre több nagysebességű mozdonyt gyárt a hazai ipar. A legújabb típus ez a 8700 lóerős Diesel villamos mozdony, amelynek maximális sebessége 160 kilométer óránként. VASÁRNAPI SZAMUNK TARTALMIBÓL: LAJOS GÉZA: Kommunistáit parlamentjei (3. óddal) jLESKÖ LÁSZLÓ: i teurushyg és Kőröshegy (4. óddal) SZALAI LÁSZLÓ: Zászló a csapatmúzeumban (5. óddal) GYŐRI ILLÉS GYÖRGY: Gazdagodás — gondokkal (7. oldal) CSURKA ISTVÁN; Arasznyi lét <8. oldal)

Next

/
Oldalképek
Tartalom