Somogyi Néplap, 1971. június (27. évfolyam, 126-151. szám)

1971-06-02 / 127. szám

A cigaretta és a tüdőrák Ha különböző országok halá­lozási statisztikáit összevetjük, érdekes jelenségre figyelhe­tünk fel: azokban az országok­ban, amelyekben nagy a ciga­rettafogyasztás, több ember hal meg tüdőrákban, mint ahol a cigarettának nincs keletje. Az »■erős dohányos« országok élén Anglia (és ezen belül Skócia) áll. Ott minden száz férfi közül nyolcnak a halálát (azaz a fér­fiak összes halálozásának nyolc százalékát) a tüdőrák okozza. De nem sokkal jobb a helyzet az Egyesült Állaínok- • ban, Kanadában, Dániában, Hollandiában vagy Svédor­szágban sem. A tüdőrák »fiatal« betegség, .lóllehet a dohányt mintegy 400 éve Ismerik Európában, a tü- dórákos megbetegedések szá­ma csak századunk húszas éveinek végén kezdett növe­kedni. A növekedés a harmin­cas években kisebb mértékű volt; a tüdőrák okozta halálo­zás a legtöbb országban az év­tized végére sem érte el a fél, illetve egy százalékot. A negy­venes években azonban ugrás­szerűen nőtt a férfiak között a tüdőrák gyakoriságai és a nö­vekedés azóta is tart. Például Skóciában 1908-ban 39 férfi halt meg tüdőrákban, de B0 évvel később már 3195, ami a férfiak halálozásának 8—10 százaléka. A nőknél kedvezőbben ala­kul a helyzet. Ez abból adódik, hagy kevesebb nő cigarettázik. S habár a tüdőrákban meghalt nők száma a húszas évek vé­gén növekedni kezdett, a növe­kedés* a férfiakénál lassúbb volt. Minthogy újabban a ci- garettázás a nők között — kü­lönösen a fiatal korosztályok­ban — rohamosan terjed, egy­két évtized múlva a tüdőrák­ban megbetegedő nők szám­aránya is feltehetően jelentő­sen fog növekedni. Nagyobb az esély A dohányzók népes tábora elsősorban azért nem mond le káros szenvedélyéről, mert közvetlenül nem látja életve­szélyeztetve az életét. Mivel a cigarettázás nem vezet gyors halálhoz, és egy-két évtized — esetleg még fél évszázad is — beletelik, amíg tüdőrákot okoz­hat, az emberek nagy része nem veszi komolyan az orvosi figyelmeztetést. Sokan nem hisznek a statisztikai adatok­ban sem, mondván: vannak emberek, akik egész életükben dohányoztak,' tisztes életkort értek meg, mégsem tüdőrákban haltak meg, és vannak olyanok is, akik'sohasem cigarettáznak, mégis ez a betegség végzett ve­lük. Kétségtelen,, hogy az ellenve­téseknek van. alapjuk. Valóban sok »öreg dohányos« ember hal meg, és tüdejükben a ráknak még a nyomát sem lehet fölfe­dezni. De nem is állította sen­ki, hogy minden cigarettázó ember szükségszerűen tüdő­rákban hal meg! A cl"'rótta csak az egyik — s tegyük hoz­zá: a legveszedelmesebb —, tü­dőrákot keltő tényező. A na­ponta húsz vagy ennél több ci­garettát szívó embernek pél­dául — a statisztikai átlagot tekintve — húsz-harmincszor nagyobb »esélyük« van arra, hogy tüdőrákban fognak meg­halni. Az is ismeretes, hogy a húsz­éves korai óta naponta húsz ci­garettát elszívó ember átlago­san öt évvel, a negyvenet szí­vó nyolc évvel él kevesebbet, mint a vele azonos korú, de nem dohányzó ember. Akik a cigarettázásról leszoktak, azoknak a kilátásai megjavul­nak, de sohasem érik el azok­nak a szintjét, akik sohasem cigarettáztak! A tüdőrák nem tartozik a könnyen gyógyítható, dagana­tos megbetegedések közé. En­nek elsősorban az az oka, hogy ellentétben a bőr, a nemi szer­vek vagy a végbél rosszindula­tú daganataival, amelyek ko­rán felismerhetőek, a tüdőrá­kot rendszerint — vagy leg­alábbis sok esetben — későn ismerik fel. Amikor a beteg már komoly panaszokkal for­dul az orvoshoz, betegsége sok­szor olyannyira előrehaladott állapotban van, hogy az orvosi beavatkozás eredménytelen. A védekezés: a megelőzés Ez a megállapítás a megelő­zés fontosságára hívja fel a fi­gyelmet. A felvilágosító munka ugyanis nem hatástalan. Az egészségügyi világszervezet adatai szerint sok országban javulás következett be, külö­nösen ott, ahol a cigaretták reklámozását betiltották, ille­tőleg, ahol a cigarettareklám mellett a dohányzás ártalmait és veszélyeit is »reklámozzák«. Az utóbbi években például Angliában több mint egymillió ember szokott le a dohányzás­ról, de csökkent a cigarettázók száma az Egyesült Államokban és Kanadában is. A televízió helye a lakásban A készülék kiválasztása és megvásárlása után újabb ^>ond szakad a tévétulajdonos nya­kába. Hol és hogyan helyezze el a készülékét? Lehetőleg va­lamelyik ablak melletti sarok­ba tegyük, oly módon, hogy a képernyőn a fény visszatükrö­ződését elkerüljük. Szükség esetén készíthetünk ablakra akasztható, elsötétítő függönyt. Ä szobanövényeket lehetőleg a másik szobába, de mindeneset­re a készüléktől minél- távo­labb helyezzük el, mert az el­párolgó víz a készülékben le­csapódik, és a nagv feszüú = á- gű részben átütést okoz* hat. Földszintes házakban — ha a falak az elégtelen szigete­lés miatt nedvesek, salétromo- sak — keressük meg a legszá­razabb falrészt, és még akkor is oda állítsuk a készüléket, ha ez a többi szempontnak el­lentmond. Ismeretes, hogy az emberi szem úgy működik, mint két egymás mellé helyezett sötét­kamra (fényképezőgép): a szemlencse az előtte levő képet a szemgolyó hátsó, belső falán elhelyezett idegvégződésekkel borított hártyára vetíti. Az idegvégződésekben — a rávetí­tett fény hatására — bioké­miai, bioelektromos elváltozás zajlik le. Az elváltozásokat a látóidegek — mint a táweze- tékhálózat — továbbítják az agykéreg látóközpontjába, ahol azok képpé alakulnak tuda­tunkban. Az a tény, hogy két szemünk van. meghatározza a látóme­zőt, amely téglalap alakú. Két szemünk segítségével megkö­zelítően 180 fokos szögben lá­tunk. Az elénk táruló képet azonban részleteiben élesen csak mintegy 40 fokos látószög alatt láthatjuk. Ami ezen a látószögön kívül esik, az — 180 fokos szög felé haladva — mind elmosódottabban jelent­kezik. o OTTHON CSALAD Máj betegek diétája A máj gyulladásos. fertőző sajrgaságos vagy másféle máj - gyulUladásban szenvedő bete­geiknek: különleges étrendhez kell tartani magukat. Az emésztés folyamatában a máj a szervezet »központi labora­tóriuma«. Megbetegedése igen súlyos következményekkel járhat. A legalapvetőbb étrendsza­bály: a nyugalom (ágyban fekvés) és a megfelelő diétás előírások megtartása. Táplálékának sok fehérjét, szénhidrátot és vitamint kell tartalmaznia. A májsejteket különösein a zsíroktól kell megkímélni. Zsír helyett kö­telezően olajat és vajat kell használni az ételek elkészíté­séhez. A fehérjékből bőven adunk naponta: fiél liter tejet, to­jásfehérjét, lágy tehéntúrót (negyed, kilogrammot), száraz, sovány húst vagy halat (kb. 300 grammot). A húst úgy kell ‘ elkészíteni, hogy köny- nyen emészthető legyen; főz­ve, párolva, pirítva, egy ke­vés fűszerrel. A tejet mint hűsítőit fogyaszthatja a be­teg, víz helyett vagy tejberizs formájában. Zsírokból legföl­jebb 50 grammot vihet be a szervezetébe, mert a zsírokat nehezen emészti meg, mivel kevesebb epesavat választ ki a- mája, és mert a zsír káro­sítja a májsejteket. Minthogy a májbetegeket, bőségesen el kell látnunk ka­lóriával — naponta , kb. 3500—4000-al —, a hiányzó kalóriamennyiséget szénhid­rátokkal pótoljuk. Mindenfé­le sízénhidrát számításba jö­het: tésztafélék, kalács, ke­nyér, burgonya, sok édes gyürnölcskompót, ‘ gyümölcs- szörp, méz és lekvár. Dr. Szép Dezső Repiilögépeltérités, diplomatarablás Az ügynök és a megcsalt férj mákkal, hosszabb elmefutta­tást közölt arról, hogy nap­jainkban egyre többen »az erőszak korát« látják. A londoni újság egyenesen Ezékiel prófétára hivatkozik- aki azt jövendölte: »Az or­szág pedig vérengzésekkel lesz tele, és a városon úrrá lesz az erőszak«. A bibliai jövendölést 1971 első hetében a világsaj­tó nagy lapjai — visszatekint­ve az előző esztendő politikai történetére — egyre-másra kö­zöltek számokat és adatokat, összegező írásokat. Szinte alig akadt olyan -újság, amely n_* úgy emlegette volna 1970-el, mint a repülőgéprablások re­kordesztendejét, azt az évet, amely csúcsot jelentett a dip­lomatarablások számát illető­en is. ■ Az olvasók táján még végig sem böngészték ezeket az írá­sokat* amikor megérkezett a jelentés az első 1971-es Ku­bába térített amerikai repülő­gép útjáról. Január 8-án reg­gel pedig Montevideóból su­gározták szét rádión a hírt: az uruguayi főváros egyik szűk utcájában öt-hat főnyi felfegyverzett csoport tartóz­tatta fel Geoffrey Jackson an­gol nagvkövet autóját. Leütöt­ték a diplomata két testőrét, *% a gépkocsivezetőt. Jack- sont kocsijukba kényszerítet­ték és pillanatok alatt eltűn­tek a forgalmas belvárosban. Néhánv nsooal később Wa­shingtonba”*. az amerikai kül­ügyminisztérium épületében kezdődött meg az 1971-es esz­tendő egyik érdekes nemzet­közi tanácskozása. Nyolcvan ország — közöttük a Szovjet­unió, Magyarország, Csehszlo­vákia, Lengyelország és Ro­mánia *— képviselői hallgat­ták meg John Volpe, ameri­kai . közlekedésügyi miniszter megnyitóját. A téma a légi biztonság kérdése volt. A kü­lönböző országok közlekedési .szakemberei azt vitatták meg a háromnapos tanácskozáson, hogy tulajdonképpen minő in­dítványokat is tegyenek az ENSZ Polgári Repülésügyi Szervezetének a légi kalózko­dás megakadályozására. * Még két hét sem telt el, és Washingtonban egy mási ér­tekezlet is összeült: ezúttal az Amerikai Államok Szervezeté­hez tartozó országok külügy­miniszterei tárgyaltak. A té­ma a diplomatarablások elsza­porodása volt. A nyugati újságok igyekez­nek összekapcsolni a repülő­gépeltérítési és diplomatarab- lási történeteket. Sőt: valami­nő, nem létező összefüggést kísérelnek meg kimutatni az elmúlt évek összes ilyen ese­ményei között. így például a Financial Times című angol — elsősorban közgazdasági ér­deklődésű — lap, amely vi­szonylag ritkán foglalkozik társadalomlélektana prablé­a Financial Times az 1970-es évekre tartja érvényesnek, és ezt egy olyan történelmi tábr lázáttal támasztja alá, amely összefoglalja 1898 és 1970 kö­zött előfordult fegyveres konf­liktusokat (azaz háborúkat), a legkülönbözőbb »belső harco­kat« (azaz forradalmi, felsza­badító küzdelmeket), s hoz­zájuk csatolja az ellenforra­dalmi jellegű fellépéseket és a legkülönfélébb erőszakos bűn- cselekményeket is. A legutób­bi idők eseménylistájában elő­kelő helyet biztosít a repülő- géprablásoknak és diplomata­rablásoknak. Az »erőszak ko­ra« elnevezést éppen ezeknek az eseteknek elszaporításával indokolja. Mintha lehetséges volna azonos statisztikai kategóriá­ba sorolni a második- világhá­borút, a fasizmus elleni har­cot és az amerikaiak vietna­mi agresszióját! Mintha el­képzelhető volna egyszerűen »belső harcok« címszó alatt egy lélegzettel szólni — ahogy az angol lap teszi — a nagy októberről és egy latin-ame­rikai országban lezajlott ka­tonai hatalomátvételről! Mint­ha lehetséges volna egysze­rűen* csak »divatos erőszak- cselakedetek* címszó alatt —► B SOMOGYI NÉPLAP Szerda. 197L június 2. a különbségek alapos figye­lembevétele nélkül — együtt emlegetni minden repülőgép­eltérítést vagy diplomatarab­lást! Először is: a repülőgépelté­rítések közül jó néhánynál ke­resve sem lehet politikai in­dokot találni. 1968 nyara és 1969 nyara között például az Egyesült Államokból 27 repü­lőgépet térítettek el, s ebből 25 a havannai repülőtéren szállt le. A Kubába térített repülőgé­pek (a kubai kormány egyéb­ként a gépeket és utasokat azonnal visszairányítja, a re­pülőgépeltérítő Kubában ma­radhat) esetei között azonban akadt megrázó esemény mel­lett tragikomikus is: idegbe­teg mániákus fogta a kezében a gépeltérítéshez használt re­volvert, vagy csalódott, meg­csalt férj érezte úgy* hogy re­pülőgépeltérítéssel kell meg­mutatnia feleségének, hogy ő is férfi a talpán. A kubai kormány beleegye­zik ugyan, hogy a repülőgép­eltérítő Kubában maradjon, de a hatóságok nagyon is nyitva tartják a szemüket. Hi- szer kiderült; a CIA úgy is küldhet ügynököt, hogy meg­bízza egy repülőgéprablás megszervezésévéi. Hiszen nyil­vánvaló: lelki betegek számá­ra nem »politikai menedék­jog«, hanem idegorvosi fel­ügyelet kell. A múlt év végén a svájci Weltwoche annak okait vizs- gájgatva, hogy miért csök­kent 1970 első kilenc hónap­jában az USA-ból Kubába to­Újra hódít az 1910-es évek divatja. Fehér-vörös csíkos fürdőruha Koppenhágából. Női cipő a pedálon Mini, midi vagy maxi? Ez nagyon időszerű kérdés, amely a divat iránt hódoló nőket sokszor tanácstalanná teszi. A legtöbb esetben azon­ban egy biztos: egy pár új cipő minden esetben kell. Legyen az mármost a diva­tos csizma vagy a gyakran nevetségesre csinált »donga- láib-divatú«, magtas sarkú ci­pő, egy közös bennük: a haj- líthatatJiam talp, amely rá­adásul még veszedelmesen sima is. És ezzel a kormány­nál ülő divatos hölgy máris nehézségek elé kerül. Az autó pedáljai ugyanis nem szeretik — még száraz állapotban sem —, ha ilyen cipővel rálépnek. Ha pedig nedves a talp, ilyen cipővel egyáltalán nem lehet fékezni anélkül, hogy le ne csússzon. Minthogy a talp vastagabb — és ezáltal keményebb is, mint a korábbi hagyományos modellek —, sokáig tart, amíg az ilyen cipő autózásra al­kalmas lesz. Még nem vizsgálták meg, «»WMMWWWWIIM.MWWW»««« rített repülőgépek száma az előző évi huszonötről hét eset­re, így felelt: »A csökkenés oka világos: Fidel Castro ismételten kije­lentette, hogy undorodik az egész dologtól«. Kubában egy­re kevésbé hősöknek, inkább bűnözőknek nézik a repülő­gépeltérítőket. Kevés kivétel­lel valamennyiüket bíróság elé állították, börtönbe zárták vagy cukornádvágásra küld­ték, ami Kuba forró napsüté­sében nagyon kevéssé kelle­mes foglalatosság.« A svájci lap cikkében per­sze jókora adag túlzás van. Kubában a nyilvánvalóan ka­landor szándékkal érkező légi kalózt börtönbe, az idegbete­get gyógyintézetbe küldték, azoknak pedig, akik politikai indokkal magyarázták tettü­ket, megmondták: a polgári utasok életének veszélyezteté­se semmiképpen sem haladó cselekedet, s ha már haladás és Kuba híveiként akarnak tenni valamit, a munka vár­ja őket, például a cukornád­aratásra önként jelentkező külföldieket megbecsüli Kuba népe. Igaz. a hijacking (ez a re pülőgépeltérítés »ameríkani- zált angol- neve, még a szesz- csempészvilágból maradt meg. és a »Helló, hé Jack!« meg­szólításból származó rövidítés) nemcsak az USA—Kuba út­vonalon jelentkezett az elté­rítési hullám kezdetén. (Következik: Kilenc szamurajkard) hogy hány balesetet lehet a pedálról való megcsúszásra visszavezetni, de minden bi­zonnyal ez a körülmény nem lebecsülendő veszélyt jelent. A divatos lábbeliknek hódoló autós hölgyeknek tehát min­denképpen célszerű lenne egy másik, hajlékony talpú és magas sarok nélküli autósci­pőt is a kocsijukban tartani. Hosszabb túrára ez a kevés­bé divatos — ám kényelme­sebb *— cipő mindenesetre még a kitaposott miaximo- deUnél is jobb és biztonsá­gosabb ... Rántott karalábé 4 fej fiatal, nem fás kara­lábét meghámozunk, megmo­sunk* fél centi vastag kari­kára szeletelünk, és a szelete­ket villával forró, sós vízbe mártjuk. Utána kissé megsóz­zuk, lisztben, tojásban, zsem­lemorzsában bundézzuk, és forró zsírban vagy olajban ró­zsapirosra sütjük. Tört burgo­nyát vagy burgonyapürét tá­lalunk hozzá. Hézcs torta 120 g mézet, és 100 g por­cukrot negyed óra hosszat ke­verünk 8 tojássárgájával, majd elkeverjük 100 g liszttel, 150 g hámozott, darált mandulá­val, 1 evőkanál kakaóval, i citrom reszelt héjával, és ki­facsart levővel, késhegynyi szódabikarbónával és a 8 tojás kemény habbá vert fehérjével. Nagyon lassú tűzön megsüt­jük, majd kihűlés után 3 la­pot vágunk belőle, .és finom gyümölcsízzel megkenjük őket. A tortát narancs- vagy citromjéggel vonjuk be. Szalonnái kelbimbó 1 kg kelbimbót enyhén sós vízben egy csipetnyi szódabi­karbónával puhára főzünk. Közben 10 dkg apró kockára vágott füstölt szalonnát üve­gesre pirítunk. Amikor a kel­bimbó puha, szitán lecsurgat­juk, majd óvatosan belekever­jük a szalonna »sírba, a sza- lonnakockákkal együtt Vi­gyázzunk, ne törjük össze. Tört burgonyával tálaljuk. Csokoládészalámi 3 rúd, kevés vízben felol­vasztott csokoládét elkeve­rünk 2 egész tojással, 260 g porcukorral, 250 g darált dió­val, 100 g kockára vágott hirs- almasajttal és 100 g kockára vágott, hámozott mandulával. A masszát erősen megcukro­zott deszkán, szalámi alakú­ra formáljuk- porcukorbaja meghengergetjük, és néhány napig fehér papírba csoma­golva szárítjuk. Felszeletelve adjuk asztalra.

Next

/
Oldalképek
Tartalom