Somogyi Néplap, 1971. június (27. évfolyam, 126-151. szám)

1971-06-13 / 137. szám

KAIRÓTÓL ASSZUÁNIG Az első csaták után a feiiahoívilágában j) táskái termálvíz nem csak Somogyé! Alexandria feledhetetlen ni gátrendszer, attól északra " 9 látványával telve autóbuszra szállt csoportunk. Irány: visz- sza Kairóba. Mint vezetőnk közölte, nem a sivatagi beto­non — talán a háború miatt — hanem a »mezőgazdasági« úton. Egy kissé csalódottan vettül; tudomásul. Azt hittük mellék­utakon fogunk dülöngélni, dupla menetidőben. Téved­tünk. Négysávos sztrádán ro­bogott velünk a busz, városi­nak is beillő országúti forga­lomban. Szerencsénk volt, hogy erre az útvonalra irá­nyítottak bennünket, mert feltárult előttünk a Nílus - vidék — pontosabban a Ní- lus-delta — kánaánja. Kitűnően megművelt ga­bonaföldek, kertek és gyü­mölcsligetek között suhanunk, pálmák alatt. A Nílus-csator- nán vitorlások. Alexandria és Kairó között árut szállítanak le- és fel a keskeny vízi úton. Ezúttal nem a széltől hajtva. Turbános fellahok kötélen vontatják hajóikat. Ha szélesebb lett volna a víz, ha nem .szikrázott volna az egyiptomi nap, ha nem egzotikus növényzet adta vol­na a keretet, valahol az egy­kori Volga mentén képzelhet­tük volna magunkat. De a vízparton teve és szamárka­ravánok vonultak, a csacsik fürge léptekkel igyekeztek a méltóságteljesen lomha járá­sú »sivatagi hajók« nyomába lépni. A szántóföldele időn­ként már kertszerűen gondos művelése még azoknak az útitársaknak is feltűnt, akik­nek egyébként messze esik szakmájuk a mezőgazdaságtól. A földeken — bármerre is tekintettünk — a fellahok, az e^iptomi parasztok sűrű csa­patai szorgalmasan végezték munkájukat, cáfolva minden hiedelmet és előítéletet, amely általában az arabok munka­készségéről bennünk él. Nem kell hozzá magyarázat: ilyen paradicsomot teremteni csak ott lehet, ahol szeretik a földet. És Egyiptomban szeretik. Ritka kincs a föld Az ország egymillió négyzet kilométeres területéből, mind­össze 3,3 százalék művelhető A forradalom után, a földosztás során kétmillió fel­lah kapott földet. A művelhe­tő terület jelentős részén ter­melőszövetkezeti társulások működnek. A Nílus-delta elénk táruló gazdag panorá­mája arról tanúskodik, hogy a föld értékét illetően semmit sem változott szemléletük az­zal, hogy most szövetkezetek­ben dolgoznak. Itt valóban kincs minden talpalatnyi hely, akárcsak minden csepp víz, amely az égből nem hullván, a Nílus csatornáiból táplálja a tájat, s érleli — legalább kétszer évente — a gabonát, s a gyümölcsöt. Most 'már egyesegyedül ez. A Nüus ugyanis már nem önt ki. Mióta megépült az asszuá­a folyó engedelmes eszköze a technika akaratának. Mond­hatnám: szelíden hömpölyög »a minden vizek anyja« a tenger felé. Így van ez most már Asszuántól Alexandrióig, ezen az 1200 kilométeres sá­von. Csoportunk megjárta ezt az utat, először délre menet, az­tán’ vissza északra. Ha nem is volt módunk alaposan ta­nulmányozni a fellahok vilá­gát, de láttuk ezt a tájat. Krisztus korabeli stílusban, vályogból épült házcsoport­jaival, fáradhatatlanul bak- sisra vadászó gyerekhadával, pálmaerdők alatt terülő búza­tábláival, banán- és narancs­fáival, zöldpaprikát, paradi­csomot, salátát és petrezsely­met termő veteményeskertjei­vel, papirusz- és lótuszligetei- vel. (Valaha, a 3—5 ezer év előtti fáraók korában e ké1 növény jelképezte Alsó- és Felső-Egyiptom egységét, ösz- szetartozását.) A Nílus menti táj — a ma világát érteni kívánók szemé­ben is — változatlanul azt a benyomást kelti, hogy a te­remtő ember akarata, a föld népe a Nílus mentén most is változatlan elszántsággal és egységesen dolgozik az or­szág felvirágoztatásán. A Ni- lus-delta ma is Egyiptom éléstára és kincseskamrája. Tapasztalataink alapján az* is elmondhatjuk, hogy nem­csak szorgos fellahok, hanem egyben rendkívül jó szándé­kú, szelíd lelkű emberek mű­velik ezt a nílusi csodát, ame­lyen a közel—keleti háború egyiptomi »hét csapása« sem változtathatott Sem szándék­ban, sem eredményekben. Társaságunk dicséretére mondhatom — azokra is, aki­ket az út előtt kizárólag az ókori Egyiptom műemlékei vonzottak —, hogy a jelen al­kotó világát éppúgy élvezték mint az ókorét. Kerekes Imre (Következik: BÚCSÚ A PIRAMISOKTÓL) A Balaton déli partjának is­mert fürdőhelyei között sajátos helyet foglal el Fonyód — két kúpos hegyével, kellemes kör­nyezetével. A természet nem fukarkodott kegyeivel, mikor a hűs balatoni víz mellé csodá­latos kilátást nyújtó hegyet va­rázsolt, amelyet védett, dús lombú fák koronáznak, válto­zatosságot és új élményt nyújt­va a déli part turistáinak. Ki ne állna meg itt — mikor a klasszikus Balatont jelképező Badacsony és Gulács mögött vörösen bukik le a nap, tarka színű fényben fürdetve a víz hullámait —, hogy csodálja a táj egyedüálló látványát. Hosszú évek után a Balaton környékén egyedül Fonyód kö­zelében, Táskán sikerült meg­találni azt a meleg vizet, amely adottságaival és mennyiségével új fordulatot hozhat nemcsak Fonyód, hanem a Balaton éle­tében is. Hazánk rendkívül gazdag hő- és gyógyforrásokban. So­mogybán Igái, Csokonyavison- ta, Kaposvár és Nagyatád is élvezheti a víznek gyógyulást és üdülést nyújtó hatását, de mindez közvetlenül a Balaton mellett, hazánk .világviszony­latban is ismert üdülőhelyén különösen nagy jelentőségű. ELŐTERVEK Tudták ezt a helyi tanács ve­zetői is, és fáradságot nem is­merve megtették lépéseiket, hogy kül- és belföldiek egy­aránt hasznát lássák annak, amit a természet adott; gyó­gyulást, felüdülést, kapva a turisták pedig szívesen emlé­kezzenek mindig Fonyódra, hogy ismét visszatérhesse­nek oda. A meleg víz azonban nemcsak gyógyulást, felüdülést nyújt: hőenergiája sok másra is használható. A táskái 74 C fokos meleg víz a Fonyódig vi­vő tízkilométeres távvezeték­ben sem hűl le oly mértékben, hogy az fürdésre alkalmatlan legyen. Felvetődött tehát az el­gondolás, hogy a víz hűtése egyes időszakokban ne impro­duktív feladat legyen, váljon hasznos tevékenységgé. Ezért a kutak környékén egy kerté­szeti telep létesül, amelynek melegházait a termálvíz fel­használásával fűtik. Az állami gazdaságok és termelőszövet­kezetek által megalakított tár­sulás a kertészeti telep kivite­li terveit már készítteti, s a 40 millió forintos költségelőirány- zatú építési munkák még az idén megkezdődnek. Ezzel nemcsak azt lehet elérni, hogy kellően hűtött meleg víz érkez­zen Fonyódra, hanem a társu­lásnak jó jövedelmet biztosító primőr zöldségáruk és virágok termesztésére is lehetősége lesz. Megalapozott az előkészítés a meleg víz bevezetésére Fonyó­don. A felhasználásra a MÉLYÉPTERV készített hasz­nosítási javaslattervet Balogh Jenő gépészfőmémök irányítá­sával. Ez a terv adta az ötletet a mezőgazdasági hasznosításra is, és meleg vizű strand és gyógyfürdő megvalósítására is Fonyód térségében. Az ő fel­adatuk lesz majd, hogy a me­leg víz felhasználásának mű­szaki lehetőségeit megteremt­sék — ez ugyanis sok bonyoda­lommal jár. így többek között a meleg víz erős lerakódásának megakadályozása, az elhasz­nált víz tárolása és elvezetése. Ez már eddig is sok vitát vál­tott ki a szakmai körökben. Merem remélni, hogy e problé­mák megnyugtatóan rendeződ­nek. Ha kell, elfogadható kompromisszumokkal is, és nem teszik lehetetlenné a für­dő megvalósítását. Már fölmérték a kutak víz- báziskészletét. A vizsgálat eredménye megnyugtató, mert azt igazolta, hogy hosszú ideig lehet számítani a megfelelő mennyiségű meleg vízre, és így van alapja a nagyobb építési program megvalósításának. A termálvíz bevezetése Fo­nyód egész életében átalaku­lást jelenthet, mert a gyógyá­szaton kívül közvetlenül a Ba- laton-parton teremti meg a — hosszú idők óta óhajtott és vi­tatott — hoszabbított (vagy ta­lán téli) üdülés lehetőségét is. Fonyód természeti adottságai folytán a téli sportok otthona is lehetne, és a hegyek völgyé­ben fákkal övezett sportpálya csodálatos környezete alkalmas az ország egyik legszebb sport­telepének kialakítására, amely akár nemzetközi versenyek színhelyéül is szolgálhat. E lehetőségeket gondosan kellett mérlegelni, és ezért ké­szítettek a Városépítési Tudo­mányos és Tervező Intézetben Antal Tivadar tervező irányí­tásával az egész község terüle­téről egy átfogó tanulmányter­vet. Ez a terv javaslatot ad a Táska—Fonyód közötti meleg­vízvezeték nyomvonalára, mégpedig három változatban, s ebben föld feletti és föld alatti vezeték lefektetése is szerepel. Feltárja a település geodéziai adatait, kijelöli a bélatelepi hegy délnyugati lábánál a für­dő és a gyógyszállók helyét, s foglalkozik a gyalogos és köz­úti forgalommal is. Felüljárók elhelyezésével oldia meg a gyógyfürdő és a Balaton-part kapcsolatát (a vasút és a 7-es főút áthidalásával), amely sok bosszúságtól szabadítaná meg a lezárt sorompók előtt nem ke­veset időző gépkocsizókat és gyalogosokat. Vizsgálja a terület meteoro­lógiai adatait, és a jelenleg kialakult zöldfelületi rendszert is. A tanulmány megállapítja, hogy a hegy délnyugati lejtője szélvédett, és az átlagosnál több napot kap, ezért a fürdő telepítése szempontjából rend­kívül kedvező. A TERVPÁLYÁZAT Páva és orrszarvúék Apa és lánya — Ungvári Károly festőművész és Ungvári Judit — együtt dolgozik egy terv elkészítésében. A ruhagyár bölcsődéjének két nagyméretű — állatalakokkal dí­szített — dekoratív képet festenek, s azokat a kis lakóknak ajándékozzák. A településszerkezet geodé­ziai meteorológiai és közleke­dési vizsgálatai megalapozott adatokat nyújtanak a távveze­ték kiépítésére és a fürdő­együttes helyének meghatáro­zására. Nem kisebb igénnyel indíjlt a létesítmények építé­szeti megfogalmazásának gon­dolata sem, mert a kiviteli tervek megvalósítása előtt a megyei tanács vb, a Fonyódi Nagyközségi Tanács V. B., az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium, az Egészségügyi Minisztérium és az Országos Vízügyi Hivatal 1970 novem­berében országos, nyilvános, titkos tervpályázatot hirdetett a Fonyódon létesülő gyógyfür­dő, gyógyszálló és meleg vizű strandfürdő eszmei beépítési és építészeti terveinek elkészí­tésére. Az országos érdeklődést iga­zolja, hogy a tervpályázati ki­írást nyolcvanheten vették ki, és az 1971 áprilisára — a ha­táridőre — 28 pályamű érke­zett be. A bíráló bizottság a pályázatok közül nyolcat érde­mesnek tartott arra, hogy dí­jazza és megvegye, mert ezek tartalmazták a legértékesebb gondolatokat a végleges meg­valósításhoz. Az első- és máso­dik-díjas munkák nyújtottak különösen kiemelkedő teljesí- ményt (Szekeres József és munkatársai — az IPARTERV —, illetve Finta József és mun­katársai — a LAKÓTÉRV ter­vezői — készítették). A bíráló bizottság a pálya­munkák elbírálásakor azokat a megoldásokat helyezte előtér­be, melyek a környezet lépté­kéhez igazodó — középmagas­nál nem nagyobb — épületbe tervezték a gyógyszállót, üdü­lőket pedig a terület maga­sabb fekvésű részére, ahonnan kedvező a kilátás a Balatonra. A lejtős terep adottságait is S ásd, Pécs, Budapest, Pápa, Nyíregyháza — öt év, öt »otthon«. Áll-- landóan nagy tömeg, szigorú intézeti napirend. Ez határoz­ta meg Orsós Anna életét. Egyéves korától tizenhét esz­tendőn keresztül intézetben nevelkedett. Egy éve önálló Már súlyá van a szónak és a tettnek. A Pamutfonó-ipari * Vállalat Kaposvári Gyárában dolgozik. Cémázó. Ezerkilenc- száz—kétezer forintot keres Nehéz beosztani a pénzt. Anyja meghalt Apja Sás- dan él, az állomáson segéd­munkás. Utoljára akkor látta amikor a személyi igazolvány­hoz kellett beszereznie az anyakönyvi Iratokat Apja kérte, hogy legyen velük. »Érthető«, Anna akitor már tizenöt éves volt, nemsokára kereső. Addig nem hiányzott ,Talán jobb Is így. Cigányfátum ? feléje sem néztek. így vála­sza csak egyértelmű »nem* lehetett. Azt mondja: meg­szokta már, hogy nem tarto­zik senkihez. De ha felgyü­lemlik, sűrűsödik benne a sok keserűség, a mindennapos ap­róbb sérelmek, egy magányos helyre rohan sírni. A leányotthon előtt ülünk egy pádon. Nézem barna bő­rét, komoly, vádoló, fekete szemét Kemény, nehéz élete vonalakat rajzolt ajka körül. Egy felnőtt kamasz. — Szeretek itt lenni — mondja. — Jó ez a kavargó, nyüzsgő, pezsgő, hangos kör­nyezet. Szeretem a lányokat, a kétágyas, keskeny szekré­nyes szobákat és a világos fo­lyosókat De azért kell néha egy nyugodt sarok, ahol meg­húzhatom magam. Gondolko­dom, tervezgetek, azután a 2x2 józanságával mérlegele];, és lemondok... Nála a korai felnőttség nem álarc. A megtervezett napok, az egymást követő hárommű­szakos hetek, hónapok, a mindennapos ötszöri étkezés, a munkája keretezS^ korlátoz­zák s kitöltik életei. Becsü­letesen dolgozik. Ezzel hálál­ja meg az államnak a tizen­hét évi gondoskodást. A részvét mindig jólesik az embernek, ha már nincsen más. Van, aki kifejezetten erre épít. 0 szilárdan áll a talajon. Idegen tőle a szelíd mélabú, amely tetszelgve me­reng el a múlton. Nagyon rossz gyerek volt. Egyik ta­nára azt jósolta neki, hogy négy hónapig sem fog meg­maradni egy munkahelyen. Rossz jósnak bizonyult. Anna szereti és élvezettel végzi munkáját. Főnökei és munka­társai elégedettek vele. — Nagyon oda kell figyelni. Megkötni az elszakadt szála­kat. Az éjszakai műszak a legnehezebb. Óriási különbség van köz­te és a többi cigánygyerek között. Egyik elejtett monda­tán gondolkodom. »Talán jobb is így, mint egy részeges apa mellett.« Cigányfátum, hogy csak addig dolgoznak, amikor már biztos a családi pótlék, hogy a gyerekek intézetben vannak, hogy azt a kis pén­züket is azonnal elverik. hogy sokuk számára vágyálom a meleg családi fészek? Anna esete egy a rengeteg közül. De meddig? Egyelőre nem akar tovább­tanulni. A három műszak miatt nagyon nehéz lenne Amikor a terveiről kérdez­tem, szinte törvényszerűen az intézeti nevelők munkája ke­rült szóba. Ha sikerülne gim­náziumot végeznie, csak ezt a hivatást választaná. Nagy­szerűnek, csodálatosnak, na­gyon nehéznek tartja. Úgy gondolom, hogy a kellő érzel­mi töltés, az alap meglenne ehhez. Gondoskodott róla az élet. Sok-sok gyerekkel együtt neki is csak néha mutatta vi­dám arcát Az otthon, kuny­hókban élő purdéknak viszont még ennél is nehezebb. A változó idő talán oda is behatol... Aranyos Margit kihasználták, s jól oldották meg a gyógyfürdő és meleg vi­zű strand egészségügyi köve­telményeiből adódó kapcsola­tokat. Az épületegyüttes egy­séges megjelenésén kívül az ütemezhető megvalósítást is biztosítani kellett, a forgalom kialakításával együtt. A pályázat eredményeként a fürdőkomplexum beruházási programját és kiviteli terveit Finta József, a Budapesti In- terkontinentál szálló Állami- díjas építésze fogja (a LAKÓ­TERV szaktervezőivel együtt) készíteni. A tervező személye így biztosíték az építészetileg magas színvonalú alkotás lét­rehozására. A tervpályázat eredményét a fonyódi Delta étteremben mu­tatták be a megye lakóinak, az országos szakmai körök pe­dig a Magyar Építőművész­szövetségben tekinthetik meg a díjnyertes terveket, vita kere­tében. A MEGVALÓSULÁS A gondos és alapos előkészí­tés után szinte önmagától adó­dik a kérdés: hogyan tovább? Mikor lesz élvezhető — kul­turált körülmények között — a fonyódi melegvíz? A távvezeték kiépítésének előfeltétele tervezési és kivite­lezési szempontból tisztázó­dott, és a pénzügyi fedezete is megvan. A meleg víz Fonyód­ra jutása tehát már csak az idő ás kapacitás függvénye. A le­endő fürdőegyüttes területén jelenleg üzemelő tsz-major ki­sajátítása és áttelepítése meg­kezdődött, s az ezzel kapcsola­tos költségek is rendelkezésre állnak. A közeljövőben megkezdik a fürdőkomplexum beépítési ter­vének és beruházási program­jának, valamint az első ütem­ben megvalósuló meleg vizű strand kiviteli tervének készí­tését is. Ez utóbbi terv téli és nyári üzemelési részt is tartal­maz. Tehát az első ütem kivi­telezésének megkezdésére 1972 második felében nyílik reális lehetőség. Rendezetlen azonban még a meleg vizű strand teljes hitel- fedezete. Mintegy 40—45 millió forintra van szükség. Ezt az összeget nem tudja sem a köz­ség, sem pedig a megye — az egyéb kötelezettségek mellett — teljes egészében előteremte­ni. A fonyódi termálvíz nem maradhat csak somogyi és csak fonyódi ügy. Szokola Ká- rolyné dr., a járási tanácshiva­tal elnökhelyettesével együtt a helyi vezetők már nagyon so­kat tették a megvalósulásért (a fent leírtak ezt egyértel­műen bizonyítják). Az, hogy eddig is eljutott az ügy, kö­szönhető rajtuk kívül nagyon sok megyei és fővárosi patró- lusnak is. A megvalósulás most döntő szakaszához érke­zett. A további fejlődést csak az biztosítja, ha a meleg vizű strand hitelfedezete rendelke­zésre áll, és megkezdődhet a meleg víz felhasználása Fonyó­don. Biztos vagyok benne, hogy a SZOT, az idegenforga­lom, a szállodák építésével foglalkozó kereskedelmi válla­latok is kihasználják majd az üdülők és szállodák felépítésé­nek lehetőségét. Kell lennie te­hát megoldásnak arra, hogy a meleg vizű strand befektetése ne csak megtérüljön, hánem — íz idegenforgalmat is beleért­ve — hasznot is hozzon. Ehhez azonban nem elég csak a helyi vezetők igyekezete. A megvalósulás első üteme attól függ, hogy a helyileg elő­teremtett pénzeszközöket si­kerül-e időben kiegészíteni az első ütem kivitelezésére, mert akkor még 1975-ig megnyithat­ja kapuit a meleg vizű strand. Az első csaták megnyerése után tovább kell lépni, és az eddigi körültekintő munka szellemében, a táj természeti adottságaihoz méltó építészeti együttesben kell megvalósítani a fonyódi meleg víz felhaszná­lását a kül- és belföldi vendé­gek üdülésére és gyógyulására. Stadler József, a Somogy megyei Beruházási Vállalat főmérnöke SOMOGYI NÉPLAP Vasárnap. U7L június U­5

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom