Somogyi Néplap, 1971. május (27. évfolyam, 101-125. szám)

1971-05-01 / 101. szám

Hosszú! Rövid! Hosszú! Rövid!. / Korunk gyermekideálja és nevelésünk gyakorlata |HO New York-! divatszakembe­rek állították össze ezt a rajz­sorozatot, amely a női ruhák hosszának alakulását mutatja a századfordulótól napjainkig. Ha az éveket követve gondosan végignézzük a divat alakulá­sát, az 1900-as évek földig érő ruhacsodáitól az 1971-es év di­vatslágeréig, az úgynevezett »hot pants«-ig, azaz a meré­szen rövid minisortig — hozzá­téve saját tapasztalatainkat is — nyugodtan mondhatjuk: ami a ruhák hosszát illeti, nevezzék azt maxinak, midinek vagy mininek, sok újdonság nincs a nap alatt. A hosszú szoknyát rövid vagy még rövidebb, majd is­mét hosszabb vagy még hosz- szabb követte. De volt már di­vat a tunika, a test vonalát la­zán követő, és a testhez erősen simuló karcsúsított vonal, az ejtett, hosszított derékvonal és a derékvonal pontosan a deré­kon. Volt divat a szoknya szű­kén és bőven, fodor, hajtás, vagy hói a rövidebb és hosz- szabb szoknyán. És valójában a minisort sem újszülötte az esztendőnek, mert ha közben hosszabb vagy egészen hosszú nadrág lett is a divat, úgy jó 10—15 esztendővel ezelőtt, a A pulóverek tisztán tartása Az egyik legjobban kihasz­nálható ruhadarab a pulóver, hiszen szoknyában és pulóver­ben egész nap elegánsak, jól öltözöttek lehetünk, ha ápolt, szép pulóvert hordunk. De a gyapjúpulóver összemegy, sőt: sokan azt állítják, hogy a leg­drágább trevira és dióién pu­lóverek sem olyanok néhány mosás után, mint új korukban. Kérdés, hogy tudjuk-e kezel­ni őket. A gyapjú, tisztagyapjú puló­vereinknek egy »titkuk« van: száradáskor ugranak össze, hiszen még a gondosan sodort gyapjúszálak is igyekeznének visszagöndörödni, ezért zsugo­rodik pulóverünk. Viszont ha villámgyorsan száradnak, nem történik meg, hogy anyuka pu­lóverjét mosás után legfeljebb hatéves kislánya tudja fölven­ni. Langyos, kézmeleg vízber (30—40 fok) finom mosószer­rel, gyengéden nyomkodva mossuk ki. Utána vékony tö­rülközőbe becsavarva, a centri­fugában hurkaszerűen elhe­lyezve alaposan kicentrifugáz- zuk. Száraz ruhán keresztül azonnal vasaljuk, vasalás köz­ben állandóan formára nyújt­va. Ez egyben a teljes kiszárí­tás is: addig ne hagyjuk abba a vasalást, mig tökéletesen száraz nem lesz gyapjúpulóve­rünk. Akinek nincs centrifugá­ja, vastag frottírtörülközőbe gondosan csavarja be a gyap­júpulóvert, és akárcsak tésztát sodorna, nyomkodja ki belőle a vizet. Legalább két frottír- törülköző kell hozzá. Utána a leírt módon vasalóval lehet szárítani. A műszálas pulóverek kö­zül különösen a vékonyabb szálú, sima kötésű őrlőn, rajon fajtákra kell vigyáznunk. Soha ne csavarjuk! Szárazon se gyűrjük össze, soha ne rakjuk pl. a szennyesládába, mert a gyűrődés, törődés mosás után is megmarad benne. A vizet lecsurgatva belőle, lehetőleg formára simítva, fektetve szá­rítsuk. Amikor teljesen száraz, ha szükséges, gyengén nedves ruhán keresztül vasaljuk, amíg a ruha száraz nem lesz a pulóver fölött. Sima, rugal­mas lesz. Ha régi pulóverünk­nek már nincs jó tartása, eny­hén keményíthetjük, de csak nagyon finom keményítővel, például a német Lipsia-adrett kitűnő ehhez. mi nyári üdülőhelyeken, strando­kon ilyen rövid nadrágocská- kat, sortokat hordtak egyre- másra az ifjabb és idősebb korosztályhoz tartozó nők is. Hogy a mini sorthoz most elöl rendszerint nyitott és legom­bolható midi szoknyát is ter­veztek a divattervezők? Vala­mi újat valóban hozni kell. Jó, hogy a tunika ismét divatos, s a lassan divatjamúltnak mon­dott mini ruha divatosan, tu­nikaként hordható. Jó, hogy a rövid ruha megtoldható, a hosszú felhajtható (különösen, ha jó az anyag a világért se vágjuk le!). A divat szélsősé­gei között pedig valójában a legdivatosabbak talán mégis akkor vagyunk, ha a közép­utat járjuk. Sokszor elmondjuk, s már- már közhelynek számít, hogy korunk és társadalmunk egyik legfőbb jellemzője a gyermek­központúság, a gyerekek sze- retete. S valóban: mind a szü­lők, mind az állami szervek sok-sok figyelmet szentelnek gyermekeinkre. Ami pedig a marxizmus klasszikusai és a pedagógia kiválóságai által megrajzolt gyermekideált ille­ti: igazán elégedettek lehetünk, oly színes egyéniségeket ígér­nek. Ám, ha a mai iskolai és otthoni nevelési gyakorlatot nézzük, nem lehetünk ennyire elégedettek. Az elmélet és a gyakorlat, a cél, és a pillanatnyi helyzet között olyan széles sza­kadék tátong, hogy időnként örülhetünk, ha a gyerekek nem fogadnak mindig szót, s nem lesznek olyanok, mint amilye­nekké egyes szülők és nevelők formálni szeretnék őket. Itt van például minden ne­velés egyik legsarkalatosabb pontja, az életkori sajátosságok figyelembevétele. Annyit be­szélünk róla, hogy már-már magunk is elhisszük, hogy épí­tünk rá nevelési gyakorlatunk­ban. A valóságban azonban nagyon is felnőttes követelményeket állítunk gyermekeink elé. Ér­demes lenne például megvizs­gálni egyszer, hogy iskoláink és a családok kiket tartanak jó és rossz gyerekeknek, s egy­általán mit tekintenek vét­ségnek, hibának. Ha a megkö­vetelt, iskolai »rendet« és az ellenőrzőket nézzük, bizony elég sötét a kép. Mert mit kö­vetelnek a gyerekektől az is­kolában? Az órákon azt, hogy figyeljenek, ne mozogjanak, ne beszélgessenek, csak akkor szó­alj anak meg, ha a tanár kér­dezi őket. És a szünetekben? Azt, hogy csendben bezélgetve sétáljanak az iskolafolyosón (mert sok helyütt még az ud­varra sem mehetnek le), eset­leg olvasgassák a következő óra anyagát, ne íutkározzanak, sőt a tízóraijukat is csak az arra kijelölt szünetben fo­gyasszák el. S ha mindezt nem tartják be, üzenetet küldenek az ellenőrzőben a szülőknek. Ezért az ellenőrzői bejegyzések többsége ilyen jellegű: meg­lökte padtársát, beszélgetett óra közben, szaladgált a folyo­són, kiabált az udvaron stb. Bizony a gyerek számára ko­mor az ilyen iskola. Pedig a feszes rendet megkövetelő ne­velők szentül hiszik, hogy jót csinálnák. Ám a túlzott szigor­ral és a görcsös renddel éppen visszájára fordul minden, hi­szen ilyen körülmények között nem érzik jól magukat a gye­rekek az iskolában, s ezzel éppen a pedagógus munkáját nehezítik — mégpedig a taní­tás-tanulás folyamatában is. Az elevenséget nem szabad f összetéveszteni a rosszasággal Röviden: a gyereket tartsák gyereknek, az időt a gyerekek balgaságai­nak meghallgatásával. Ami pedig a közösségi érzés kiala­kítását illeti: sok helyütt in­kább csak beszélnek róla, s ne-, hezen tudják összeegyeztetni ezt a feladatot a személyiség fejlesztésével. Súlyos dolgok ezek. Sokan tagadják is igazságukat. Hiába, nem szeretünk olyan tükörbe nézni, amely nem mutat ben­nünket kedvező színben. S könnyebb a tükröt összetörni, mint az igazsággal szembenéz­ni. Pedig ez lenne az egyetlen kiút a mai helyzetünkből, hi­szen a társadalmi élet gyors demkoratizálódásakor az iskola sem zárkózhat el sokáig a friss szelek elől. Ma még minden jó szándék és változta­tási készség ellenére iskoláink Magyar Kövnyvelésben jártas dolgozót felveszünk SOMOGY MEGYEI VfZ- ÉS CSATORNA­MŰ VÁLLALAT, Kaposvár, Berzsenyi utca 18. (282006) Az Iskolatelevíziő műsora 1971. május 4—9-igo Kedd: 8.05: Számtan-mértan. (Alt. Isk. 5. oszt.) 9.00: Környezetismeret. (Alt, isk. 4. oszt.) 9.55: Fizika. (Alt. isk. 6. oszt.) 11.55: Osztályfőnöki óra. (Alt. isk. 6., 7.. 8. oszt.) 13.10: Számtan-mértan. (Ism.) 14.00: Környezetismeret. (Ism.) 14.55: Fizika. (Ism.) 15.40: Osztályfőnöki óra. (Ism.) Szerda: 8.05: Élővilág. (Ált. isk. 5. oszt) 13.10: Élővilág. (Ism.) 15.35: Irány az egyetem! (Matema­tika, IV. oszt.) Csütörtök: 9.00: Olvasás. (Alt. isk. S. oszt) 9.25: Telizsák. (Ism.) 11.55: Filmesztétika. (Középisk. m. 11.05: Kémia. (Ált. isk. 8. oszt) oszt.) 14.00: Olvasás. (Ism.) 15.50: Kémia. (Ism.) Péntek: 8.05: Élővilág. (Alt. isk. 5. oszt.) 8.25: Orosz nyelv. (Középisk. n. oszt.) 9.55: Magyar irodalom. (Alt. isk. 5. oszt.) 11.05: Élővilág. (Alt. Isk. 6. oszt.) 11.55: Francia nyelv. (Középisk. III—IV. oszt.) 13.10t Élővilág. (Alt. isk. 5. os*t) Ism.) 14.55: Magyar irodalom. (Ism.) 15.50: Élővilág. (Alt. isk. 6. oszt. — Ism.) Vasárnap: 8.55: Fesőíokú matematika. 9.35: Alapfokú angol nyelvtanfo­lyam. 14.13: Alapfokú angol nyelvtanfo­lyam. 1 2 3 aa aa 4 5 6 7 ■■aa ■■■■ 8 9 10 1 11 Hí! ■■SS ■■■■ ■ ISI 12 ■■■■ ■■■■ ■■■« mama isii 13 14 aa aa 15 Öli 16 17 18 SSSSS! HHH 19 20 aa ■■■■ 21 22 ««» 23 :a: ■■■■ 24 25 aa aa 2 6 ciaits ■■■■ cn«H a»«» 27 »a 28 ■■■■ ■■M ■■■■ ■ ■■■ 29 SSci 30 31 32 aa aa olyannak, aki még — éppen életkoránál fogva — nem hi­bátlan. Mindezzel nem akarom persze azt sugallni, hogy egyik napról a másikra hirtelen vál­toztassunk a dolgokon, mert ebből káosz is lehet. De azt igenis ki kell mondani, hogy az iskola otthonosabbá tétele nem csupán a függönyös tante­remablakot jelerfti, hanem azt is, hogy játékosabb és szaba­dabb, illetve felszabadultabb legyen a légkör, mert csak így lehet igazán megszerettet­ni a gyerekkel a komoly ta­nulás színhelyét, az iskolát. S hogy más oldalról Is meg­közelítsük a korunk gyermek­ideálja és a nevelési gyakorlat közti mai ellentmondásokat, -szólnunk kell az olyan, joggal megkívánt tulajdonságok ki­alakításáról is, mint amilyen az önállóság, a problémalátás ás poblémamegoldás, vagy a közösségi érzés. A gyerekek inállóságát sajnos gyakran ar­ra korlátozzuk, hogy »önálló­an« oldják meg házi feladatai­kat, de arra, hogy önállóan döntsenek, vagy önállóan véleményt mondjanak — különösen az ál­talános iskolások — alig van lehetőségük. Döntenek helyet­tük a nevelők vagy a szülők, mert nem adják meg nekik a jogot, hogy tévedjenek is. Ál­landóan »kézen fogva« vezet­jük őket a »jó útra«, s nem gondolunk arra, hogy a leg­maradandóbb tanulságokat magunk is a saját kárunkon szereztük. Véleményt sem na­gyon mondhatnak, hiszen a felnőtteknek készen van az okosságuk, a helyes álláspont kialakításához minek húznák OTTHON CSALAD VÍZSZINTES: 3L Ez. 4. Megfejtendő» 9. Kívül maradok-e? 11. Csapadék. 12. Női név. 13. Kés betűi keverve. 15. Pata mássalhangzói. 16. Mássalhangzó kiejtve. 18. Köves Oszkár. 19. Pék betűi keverve. 21. Husáng. 22. Ilona becézve. 23. Cet betűi keverve. 24. Saját kezűleg., 25. E. C. 26. Még nem birs! 27. A körnek van­es. Jutott-e? 29. Igába hajt. 30. Megfejtendő. 32. Nem ismerősök. FÜGGŐLEGES: 1. Beken közepe. 2. Megfejtendő. 3. Nem gyenge. 4. Földművelő eszköz. 5. Vége egyik fele. 6. Ede személyét. 7. Ütlegel, visszafelé. i ft. Kicsinyítő képző. 10. Megfejtendő. 14. Sértetlen. 15. Megfejtendő. 17. Étterem. 18. Elromlik a villanyégő. 20. A kocsinak négy van. 26. Az érzékelés fontos szerve (rendszer). 27. Jármok. 28. Vajon az? 29. Zamatja. 30. S. D. 31. Sín mássalhangzói. K. J. Beküldendő: a vízszintes 4., 30. ,s a függőleges 2., 10'., 15. számú sorok megfejtése. Beküldési határidős 1971. május 7-én, pénteken délig. A szükséges sorokat levelezőlapon küldjétek be, s írjátok rá: »Gyermekkeresztrejt- vény*«. Mült heti rejtvényünk helyes megfejtése: Lehár, Kodály, Erkel, Liszt, Bartók. Katajev: Távolban egy fehér vi­torla című könyvét nyerték a kö­vetkező pajtások: Nemes Mária, Kisiván István, Kaposvár: Hederics Mária, Polány; Molnár József, Két- hely. A könyveket postán küldjük eü többségében a régi »►porosz is­kola-« légköre uralkodik. Tévedés azonban azt hinni, miszerint a mai családi neve­lési gyakorlat jobb lenne az is­kolainál. Gondoljunk csak ar­ra hogy a jó osztályzatokért folytatott szülői küzdelemben hányszor háttérbe szorul a gyerek, mint önálló egyéniség; hogy a tehetséget a szülők is milyen gyakran azonosítják a tanulási képességekkel, s mi­lyen ritkán ismernek el más irányú rátermettséget; hogy a nevelést sokszor azonosítják a felnőttek akaratának kritikát- lan elfogadtatásával. Kérdése hogyan lehetne vál­toztatni a mai nevelési gyakor­laton? A válasz nem könnyű. Egyelőre az is eredmény lenne, ha a szülők és a nevelők elgon­dolkoznának a dolgokon. Aki egy kicsit is őszinte önmagával szemben, az belátja, hogy ren­gő**** tennivaló van még azért, hogy a gyerekek gyerekek m radhassanak, s közben gyakor­lóteret kapjanak azoknak a tulajdonságoknak a kialakítá­sához, amelyeket holnap mint felnőttektől elvárunk tőlük. Ha ennek érdekében könnyebbé tesszük a gyerekek életét, könnyebb és hatékonyabb lesz a szülők és a nevelők munká­ja is. Tóth László AZ ADANDI MEZÖGAZDASAGI SZAKMUNKÁSKÉPZŐ ISKOLA 1971. május 5-én délelőtt 10 ótrai kezdettel az alábbi elfekvő készleteket elárverezi: kétajtós szekrények, asztalok, székek, cserép- és vaskályhák, matracok, szőnyegek, ágyterítők és egyéb berendezési tárgyak. (10509) | ÉRTESÍTJÜK ügyfeleinket, hogy a Kaposvári Nagymalomban május 3-tól a további intézkedésig hetenként kedden és pénteken 7.30 órától 15,30 óráig végzünk vámcsere-kiszolgálást Ugyancsak hetenként szerdán végzünk vámdarálást üzemvezetőség. (282023) j SOMOGYI NÉPLAP

Next

/
Oldalképek
Tartalom