Somogyi Néplap, 1971. május (27. évfolyam, 101-125. szám)

1971-05-09 / 107. szám

Udülönyitás Se csavar, se tiszta törüfköz5 Az Gzüslpart napsütésben Csomagokkal megrakott «emberek igyekeznek a szép­laki állomásról a Balaton fe­lé, az Ezüstpartot keresve. Idősebbek és fiatalok; sok közöttük a nyugdíjas és a fia­tal házaspár. Ragyogó napsü­tés, igazi májusi meleg, az üdülőszállókban pedig szívé­lyes, baráti fogadtatás várja őket... A portán Béres Ferencné helyettes vezető várja a déli part első szakszervezeti ven­dégeit; elhelyezi őket a szo­bákban, s ügyel arra is, hogy nyugdíjas mellé lehetőleg ha­sonló korú kerüljön szobatárs­nak. Fiatal, rokonszenves házas­pár érkezik Kiskőrösről. Gu­lyás János, az ottani ÁFÉSZ erdészeti technikusa és fele­sége, a Magyar Nemzeti Bank dolgozója. Amióta házasok először jöttek együtt üdülni, s először jöttek mindketten a Balatonra is. — Mit várnak e két héttől? — Meleget, kellemes napsü­tést, és azt, hogy jól érezzük magunkat... Őri József Mátészalkáról ér­kezett Idős, kevés beszédű férfi. — Tavaly tengernyi vizet láttam a környékünkön, s az nem tetszett... A Balatonon majd tizenöt éve jártam utol­jára. Rengeteget fejlődött, szépült azóta; remélem, jól érzem majd magam ... Fiatal az ezüstparti SZOT- üdülősor, tavaly nyitották meg. Ez tehát a második év, hogy vendégeket fogadnak. Fiatal a vezető, Vida Kocsárd és a helyettese. Béres Ferenc­né is, de tele ötletekkel, ter­vekkel, hogy megszépíthessék az üdülő, pihenő embereknek a két hetet. — Turnusonként hatszázöt­ven felnőttet és háromszáz gyermeket fogadunk. Az Ezüstparton az idén 8500 be­utalt szórakoztatásáról, pihe­A Gulyás házaspár átveszi Béres Ferencnétől a szobakulcsot. néséről kell gondoskodnunk. Hajó- és autóbuszkirándulá­sokat szervezünk; vendégein­ket elvisszük Tihanyba, Bala- tonfüredre, a meleg vizet ked­velőket pedig Hévízre és Igái­ba. Műsoros estek, különböző vidám vetélkedőit, sportren­dezvények szórakoztatják majd őket — mondják. S noha az iskola miatt ke­vés még a gyerek, azért látni jónéhány olyan házaspárt is, aki óvodás korú aprósággal érkezett. A nagykovácsi Tóth Sándor és felesége mellett ott áll kislányuk, Juditka, és ha­marosan talál hasonló korú pajtásokat, akikkel együtt ro­han a partra, s gyönyörködik a napfénytől csillogó vízben. Róluk sem feledkeztek el az üdülő vezetői: lesz a gyerme­kek számára is ismerkedési est, barkochba, homokvár­építési verseny és más szóra­kozás ... A háromemeletes üdülőépü­letek portáján nagy a forga­lom. Keresik a kulcsot, aztán kiderül, hogy elfelejtették le­Érkeznek az Ezüstpart idei első vendégei. adni, a zárban maradt. A kö­zépső épület portáján meglett korú férfi magyarázza türel­mesen, hogy mi a teendő, mi­kor lehet és kell étkezésre menni. Mozdulataiból azon­ban — s ahogyan a kulcsot keresgéli — észrevenni: szo­katlan számára ez a munka, nincs még kellő gyakorlata. — Dajka Lászlónak hívnak. Nyugdíjas vagyok. Tavaly még a Vörös Csillag Traktor­gyárban dolgoztam műszaki ellenőrként, s ez az első év, hogy ilyen munkát végzek. De nagyon tetszik. Sok nyugdíjas is érkezett, és van miről be­szélgetnem velük... De nemcsak a nyugdíjasok vannak sokan, több olyan pár is leadta a beutalóját — Hor­váth István és menyasszonya, Tóth Gyula és menyasszonya —, akinek most lesz az eskü­vője, aztán jönnek az üdülőbe. Ebéd után a legtöbben sé­tára indulnak, de előtte min­denki fölkeresi az üdülő klub­ját is. Egy kupolás épületet alakítottak át erre a célra, s itt minden vendég megtalálja az érdeklődési körének meg­felelő szórakozást Az olva­sást kedvelőknek 4000 kötet­tel szabadpolcos könyvtár áll rendelkezésükre; külön szoba van a sakkozóknak, a biliár- dozóknak s a kártyát kedve­lőknek. Naponta délután öttől éjfélig szól a zene a földszint társalgójában, s a szökőkút körül táncolhatnak, akik ezt kedvelik. Van itt presszó, de gondoltak a tizenévesekre is: külön szobát rendeztek be számukra — magnóval, lemez­játszóval, rádióval, s zenélni, táncolni is lehet... Szalai László A raktárban van, az üzletben nincs Nemrég panasz érkezett Nagyatádról. Marosi Józsefné írta, aki a helyi fodrászüzlet­ben daueroztatott a húsvét előtti napokban. Sokan voltak. A két fodrásznő alig győzte. »Mikor rám került a sor, csak fél fejre való dauercsa­var állt rendelkezésre, annak ellenére, hogy akkor még senki másnak nem volt becsavarva a haja, Ahogy megállapítot­tam, mindegyik fodrásznőnek külön felszerelés áll rendelke­zésére. Érthetetlen előttem, hogy külön-külön egy fejre elegendő dauercsavarral sem rendelkeznek. De még érthe­tetlenebb volt az, amikor fod­rásznőm kérésére az üzletveze­tőnő sem segítette ki saját készletéből pár csavarral. Ügy sikerült a hajamat mégis fel­csavarni, hogy a vendégek kö­zül valaki a saját táskájából előkotort egy-két befőttesüveg- gumit, és így a még készlet­ben lévő hiányos csavarokat fel lehetett használni. Mind­ezen körülmény kb. 20—25 vendég előtt játszódott le...« A nagyatádi üzlet a Kapos­vári Fodrász Ktsz-hez tartozik. Pásztori Sándortól, a ktsz el­nökétől kértünk felvilágosítást. — Minden fodrásznőnek há­rom fejre való, azaz száznyolc­van darab dauercsavarral kell rendelkeznie — mondotta. — Ha a készlet hiányos, a kapos­vári raktárból, lehet kiegészí­tést igényelni.. — Az üzletvezetőnő nekem azt mondta, van elég csavar. — Akkor az történhetett, hogy az elszakadt gumikat nem pótolták, s ezért váltak használhatatlanná a csavarok. Pedig egyszerű befőttesgumit, ha igényelnének, kapnának. Különben évente egyszer min­den csavart íelgumiztat a ktsz. »Nemcsak csavarprobléma volt — folytatódik a levél. — Megfigyeltem, hogy egy-egy törülközőbe legalább öt-hat embernek törölték a fejét. Nem beszélve arról, hogy ezzel a higiénia alapvető követelmé­nye sincs biztosítva, és hogy a harmadik fejtörlés után attól a haj csak vizesebb lett Arra a megjegyzésre, hogy törülkö­zőre lenne még szükség, az üz­letvezetőnő olyan választ adott kolléganőjének, hogy: »majd még rajzolok neked egy-két törülközőt«. — Egy vendég — egy törül­köző! Ez az elv. A nagyatádi üzletet hetente körülbelül szá­zan keresik fel, ezért átlagr készletük szóz-százhúsz darab — halljuk a választ a felettes szervtől. A levélíró még szóvá teszi, hogy kedvezőtlen tapasztala­tokat szerzett a fordászüzlet légköréről, az ott dolgozók egymáshoz való viszonyáról, amit egyébként a fenti példa is bizonyít. Sajnos, ez azonban soha nem marad a munkahely belügye; nagymértékben hat a szolgáltatás színvonalára, sőt a vendégek hangulatára is. Ez sem lehet elhanyagolható szempont. Vezetőség- és küldöttválasztó taggyűlés a KlOSZ-ban A Kisiparosok Országos Szervezete a IV. országos kül­döttgyűlésre készül. Ezt meg­előzően szerte az országban közgyűléseket tartanak. Ka­posváron a közelmúltban a vá­rosi és járási helyi csoport tar­totta meg vezetőség- és kül­döttválasztó taggyűlését az If­júsági Házban. • A vezetőség beszámolójában különösen sok szó esett a Kis­iparosok a lakosság szolgálatá- ban-mozgalomról. Hangsúlyoz­ták, hogy a lakosság meg­növekedett igényeit a jelenlegi létszámmal nem tudják kielé­gíteni még akkor sem, ha az ál­lami, a tanácsi és a szövetke­zeti iparban is fejlődést ered­ményezett az 1038-as számú kormányhatározat. A határo­zat a korábbinál több lehető­séget biztosít a magánkisipa­rosoknak is. Kimondja: na­gyobb segítséget kell nyújtani a magánkisipari kezdeménye­zésnek, hogy az ott dolgozók minél jobban és kulturáltab­ban tudjanak eleget tenni a lakosság igényeinek, elsősor­ban a szoleáltatások-javítások terén. Tovább kell szorgalmaz­ni a gyorsjavító szolgálatot és azt, hogy kisiparosok átjárnak olyan községekbe is, ahol ha­sonló szakmájú kisiparos nem tevékenykedik. A korszerű szolgáltatásokhoz az is hozzá­tartozik, hogy a kisiparosok a jövőben is vállaljanak garan­ciális javításokat és inspekciós szolgálatot A jó munkához jövőben meg kell szüntetni az anyag- és alkatrészbeszerzés hiányosságait, és a megfelelően képzett szakmunkás-utánpótlás nevelése is — amelynek gond­ja részben szintén a kisiparo­sok vállát nyomja — nagyon fontos, de egyelőre nem tud­nak kellő számú ipari tanulót foglalkoztatni. A beszámoló a továbbiakban foglalkozott a szervezet előtt álló feladatokkal. Megválasz­totta a héttagú vezetőséget és a 13 megyei küldöttet. Ezzel Somogy megyében megindult a vezetőség- és küldöttválasztó taggyűlések sorozata, amelyet szeptemberben majd a megyei küldöttértekezlet fejez be. Új telepítések a háztájiban Szóló szőlő Szólódon SZ AMOS RUDOLF K AIN SZ IGETE 34. Marc magába mélyedve töp­rengett és hangosan szürcsöl­gette ebéd előtti feketéjét. A római rendőrség központjába percenként érkeztek a jelen­tések az éter hullámain. Hol Ankara, hol Párizs, hol Te­herán, hol Singapore, Mün­chen, Hamburg, hol pedig Mi linó, Nápolyban még csend volt. Huszonhat nápolyi detektív figyelte Luciano nápolyi ke­reskedelmi cégének irodáit, telefonjait. A sorrentói rádió­lehallgató állomás alkalma­zottainak fele pedig az ama­tőr hullámhosszakat és az ult­rarövid sávokat ellenőrizte. A teleszkópok csápjai Sorrentó­ból Capri szigete felé fordul­tak. — Lutgl — szólalt meg h«*­szú hallgatás „ után Marc —, amandó vagyok, ami biztos, az biztos, hogyan lehetne az au­tópályán még Viterbo előtt el­kapná ezt az Amporealet? — Mi sem egyszerűbb en­nél. Bolsena környékén van egy szakasz, ahol a megenge­dett legnagyobb sebesség nyolcvan kilométer per óra. Ezt azonban senki sem tartja be. Utasítjuk a kettes számú közlekedési őrsöt, és a fiúk lesben állnak és egy a száz­hoz fogadok, hogy a pasas nem tartja be a tábla utasí­tását. Ezért aztán gyorshajtás miatt feltartóztatják. Máris kö­zöltetem a rendszámot és az elfogatási parancsot. — Köszönöm, old boy! —■ és Marc fájdalmas fintorral hörpintette fel 'elhűlt mara­dék kávéját. Bertit az események kizök­kentették megszokott nyugal­mából. Az utóbbi napok szo­rongásaihoz hasonlót utoljára tizenegynéhány esztendővel ezelőtt, Szicíliából történt me­nekülésekor érzett. Eddig azt hitte, hogy Calo bűvköréből történt kiszabadulása óta ön­álló és határozott egyéniséggé lett. És most mégis tanácstalan volt. Szíve szerint már tegnap este elhagyta volna Palermót. A fél éjszakát a Modrano előtti parányi térre néző ab­lak mellett állva töltötte. A kihalt csendet leste, s az üve­gen át halló minden egyes lé­pés koppanására összerezzent. »Most jönnek érte«... Hogy kicsodák? Azt nem fogalmazta meg magának. Va­lakik biztosan jönnek majd. Elsősorban nem is a rend­őrségtől félt. A Barborák jön­nek ... De miért lenne ő az építkezési maffia útjában?... Lehet, hogy senki sem akarja eltenni láb alól? Hajnal felé az ablak közelé­be húzott fotelba roskadt, és elnyomta a fáradtság. Kábul- tan aludt. Nyomasztó álmok kínozták. Vlssza-visszatért egy álom­kép. Kopott irodát látott, és az asztal mögött egy karvaly ült. A karvaly a rendőrség egyenruháját viselte. A hang­ja bántó, a csőre éles volt, es valahányszor Berti hazudott, kicsípett egy darabot a testé­ből. Szemébe végül is fájdal­masan hasogató fény szúrt, mert az asztalon álló hatal­mas refklektort a karvaly be­kapcsolta, és a rávetített izzó­lámpából parányi égő nyilak zúdultak lezárt szemhéjára. »Megölted a gazdát?« — ri­kácsolta ritmikusan az egyen­ruhás madár, és feje időnként Charley-re, Luciano testőrére hasonlított. És ő hiába kapta szeme elé kezét, a fénynyilak áttörték bőrét is, csontját is, és tűhegyes végük az agysejt­jeiben akadtak eL Nyögött, tiltakozott, mi csak fel nem riadt. Akkor i percekbe tellett, mire érteim felfogta, hogy a reflektor nap volt, amely már megle hetősen magasra hágott a dé égen... Bambán hunyorgott, és nem látott. Végül a fürdőszobái vónszorgott. Nehézkesen hajolt a csa alá. A tarkójára zubogó hide víz aztán lassan magához té rítette. Megborzongott, és borzongás kirázta belőle a fé lelem szülte álom szorongásé »Furcsa« — emlékezett visz sza egy kicsivel később. Mi a ördögnek kínlódhatott álmá ban a főnök testőrével? Mint minden szicíliai, Bert is babonás volt. Gyermekko rában annyiszor hallotta, hog az álom nem oktalan játék hanem a léleknek a jövő megsejtő mélységeiből a tu datig feltörő figyelmeztetés Még mindig szentül hitt eb ben. S mert ritkán álmodott különös jelentőséget tulajdoni tott minden álomképnek. Az éjszaka, amíg éberen les te, mikor settenkednek a szál loda felé a megölésére vagy elfogására érkező árnyak, sok minden eszébe ötlött eddig életéből. (Folytatjuk) A szóládi embert bor és sző­lő nélkül nehéz elképzelni. Hogyan gondozzák egész éven át 200—300 négyszögöl szőlőjü­ket a szóládi gazdák? Erről beszélgettem Mohai András tsz-elnökkel, Tavasi Imre bri­gádvezetővel és Elek Sándor­ral, a balatonszárszói fogyasz­tási szövetkezet elnökével. Akciót kezdtek öt évvel ez­előtt azért, hogy a háztájiban is kiváló csemege- és borszőlő teremjen. A fogyasztási szö­vetkezet még 1960-ban java­solta a háztáji szőlőskertek re­konstrukcióját. A határ, a kö­zös szántóterület ugyanis tele van tűzdelve régi szőlőkkel, s ez akadályozza a gépi munkát. A tsz vezetősége ezért felaján­lotta a házakhoz közeli, a szó­ládi dombok déli lejtőjén levő területet, ahol öt évvel ezelőtt az új háztáji szőlőtelepítés megkezdődött. A tsz két veze­tője állt akkor ennek az akció­nak az élére (mindketten veze­tőségi tagjai a fogyasztási szö­vetkezetnek is). Tizenketten kaptak a fogyasztási szövetke­zet közreműködésével kiváló oltványokat, a szétszórt szőlő­ket pedig kivágták a szántó­földeken. Több gazdának hiányzott a pénze a költségek fedezésére, nekik a termelőszövetkezet sie­tett a segítségükre. A telepíté­sek pedig meghálálták a be­fektetett munkát. — Nekem már a második évben volt annyi termésem, hogy a vessző árát kifizette — mondotta Tavasi Imre. — Most viszont már minden vesz- sző termőre fordul, s olyan a termése, mint a mesében. A telepítések sikerének ta­núja volt az egész község, és sokan kérték Mohai András tgz-elnököt, hogy segítsen: ők is kivágják a régi szőlőt, mondták és újat telepítenek. Az idei tavaszon újabb 22 tag kapta meg a falu felső vé­gén a háztáji szőlőnek való te­rületet. A telepítés megkezdő­dött. A tsz vezetősége megértő, az új telepítéseket három évig nem számítja be a háztáji te­rületbe. Az ősszel újabb terü­leteket adnak ki hasonló fel­tételek mellett, s így már csaknem 00 szóládi családnak lesz közvetlenül a falu mellett új telepítésű háztáji szőlője. D. Z. ü SOMOGYI NÉPLAP Vasárnap, 1971. május 9-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom