Somogyi Néplap, 1971. május (27. évfolyam, 101-125. szám)

1971-05-06 / 104. szám

Y1CAG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ára: 80 fillér magúi Néplap AZ M SZHP SOMOGY HEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXVII. évfolyam, 104. szám 1971. május 6., csütörtök Kádár János távirata Waiter Ulbrichthoz WALTER ULBRICHT elv társnak, a Német Szocialista Egységpárt elnökének B e r t'im Tiszteli Ulbricht Elvtársi Engedje meg, hogy a Német Szocialista Egységpárt elnö­kévé történt megválasztása alkalmából az MSZMP Központi Bizottsága és a magara nevében legjobb kívánságainkat és elvtársi üdvözletünket tolmácsoljam. Felelősségteljes tisztségének betöltéséhez erőt, egészsé­get és sok sikert kívánunk. Tanácskozik a szakszervezetek kongresszusa KADAR JANOS, a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottságának első titkára. A SZOT titkárainak felszólalása Szerda reggel 9 órakor a SZOT és a számvizsgáló bi­zottság írásos és szóbeli be­számolói, továbbá a határozati javaslat és az alapszabály mó­dosítására előterjesztett ter\»e- zet fölötti vitával folytatta munkáját a szakszervezetek XXII. kongresszusa. Az elnök­ségben helyet foglalt- Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Köz­ponti Bizottság titkára is. A tanácskozást Kiss Károly, a SZOT alelnöke vezette. A kongresszus -második napjának vitájában elsőként Nemeslaki Tivadar, a SZOT titkára szólalt fel. Utalt arra, hogy az előreha­ladás egyik legfontosabb fel­tétele a munka termelékeny­ségének növelése. Annál is in­kább. mert a munkaerő, neve­zetesen a létszámhiány terén nem várható a gondok végle­ges megszűnése. Ellenben a létszámproblémáikon is sóikat segíthet — a munkahelyek korszerűsítése, a jobb munka­szervezés. Ezúttal is hangsú­lyozni szeretném — mondta a szónok —, hogy a ■munká­sok, a dolgozók tervszerű, fo­lyamatos munkavégzésének személyi, anyagi feltételeit' a gazdasági vezetők kötelesek biztosítani. Beszélt arról is, hogy egyes Vállalatoknál egyszerre van munkaerőhiány és muaikaerő- felesleg. Mindenkinek tisztá­ban kell lennie azzal, hogy az új létszámigényeket elsősorban a vállalatoknál meglevő lét- számíeleslegböl. azaz a ki- . használatlan munkaerőből le­het és keb fedezni. Mindez _ nem jelenti azt. hogy általá­nosságban elítéljük a. munka- . erőmozgást. Csak az indoko­latlan munkahely-változtatások károsak. Ezeket viszont nem­csak és nem elsősorban ad­minisztratív intézkedésekkel lehet megakadályozni, hanem azoknak a kedvezőtlen, körül­ményeknek a megszüntetésé­vel. amelyek a munkahely ott- hagyására késztetik a dolgozó­kat. Nemeslaki Tivadar egy visz- szatérő problémát elemzett, nevezetesen azt, hogy a nép­gazdaság szempontjából legje­lentősebb termelő ágazatokban az átlagosnál -alacsonyabb a nyereség, következésként a ré­szesedési alap növekedése is. A szakszervezetek véleménye szerint feltétlenül szükség van olyan intézkedésekre — az illetékes állami szervek ré­széről — amelyek mérséklik, feloldják az ilyen feszültsége­ket. Annál is inkább, mert a pazdálkodásnak ez a negatív jelensége kedvezőtlenül hat a közhangulatra is. A gazdaság- irányító szerveknek kell gon­doskodniuk arról, hogy a he­lyes arányok kialakuljanak. Szükség van a közgazdasági szabályozóknak olyan alkal­mazására, hogy az indokolat­lan jövedelem- és bérkülönb­ségek fokozatosan megszűn­jenek. Nem hagyhatjuk szó nélkül, hogy a vállalati önállóságot és felelősséget hegyenként fél­reértelmezik, és nem- égeszen tisztességes iövédelmek meg­szerzésére is felhasználják. Az ilyen nyereségszerzési módsze­rekkel — amelyek ellentéte­sek a pyrt és az állam gaz­daságpolitikájával — sem a szakszervezetéit; sem a "dolgo­zók nem értenék, egyet. Indo­kolt az ágazati és a központi irányító szervek részéről a be­avatkozás a gazdasági folya­matokba és a vállalati tevé­kenységbe jninden olyan eset­ben. amikor . ilyen beavatko­zás' hiányában károsodás érné a népgazdaságot és a dolgozók összességét is. Több magyar • és külföldi küldött között felszólalt Viriz- lay Gyula, a SZOT titkára is. Hangsúlyozta, hogy a szak- szervezetek egyik legfontosabb feladata: a dolgozók politikai közgondolkodásának fejleszté­se. A politizálás, a magyará­zó szó a szakszervezeti munka éltető eleme. A mindennapos * munkában az eddiginél jobban kell fi­gyel embé venni: minden in­tézkedés, tegye azt társadalmi, állami, gazdasági vagy moz­galmi vezető, valamilyen vo­natkozásban minden, politikai hatást vált ki, és kedvezően vagy kedvezőtlenül befolyásol­ja a gondolkodást, a közvéle­ményt. El kell érni, hogy min­OTP kölcsön lakáskorszerűsítésre Lakáskorszerűsítésre nyúj­tott kölcsönnel segíti a lakos­ságot az OTP. Az építési költ­ség 75 százalékáig terjedő, leg­feljebb 30 000 forint összegű kölcsönt fürdőszoba kialakítá­sára és berendezésére, gáz be­vezetésére, a lakás közműve­sítésének céljaira vehetik igénybe személyi tulajdonban levő lakások tulajdonosai és bérlői, továbbá az állami tu­lajdoniban levő lakások bérlői. A hitel törlesztési ideje öt, in­dokolt esetben 10 év. * A földgázenergia hasznosítá­sával. kapcsolatban _— az Or­szágos Energiagazdálkodási Hatóság -által kijelölt terüle­ten — lakóházak földgázszol­gáltatásba történő bekapcsolá­sának költségeire az építési költség 75, indokolt esetben 90 százalékának erejéig 30 ezer forint összegű, 2 százalékos kamatozású hitel vehető igény­be. A kölcsönt tíz év, indo­kolt esetben 15 év alatt kell Visszafizetni. i Ma hazánkba érkezik a sxudáni hulügyminisxier Péter János külügyminiszter 1 Farouk Abu Eisa, a Szudáni meghívására ma hivatalos iá- Demokratikus Köztársaság togatásra hazánkba érkezik | küLügymmisztere. (MTI) ficzél üyüny és Komócsin Zoltán látogatása Ceaisesconál den intézkedés felvilágosító, magyarázó szaval párosuljon. A szakszervezeti bizalmi, a műhely- vagy szakszervezeti bizottság minden lépés-ét, ál­lásfoglalását. kezdeményezé­sét kísérje mag.rrfvázó -szó, in­doklás. érvelés. Ez tqlti meg tartalommal. a szakszervezeti munkát és teszi színessé, ele­venné a tömegkapesodatokat. ■ ■ Virizlay: Gyula tófejtette, hogy .a kor követelményeinek, megfelelően , művelt mun-ká- sdkra van szükség. Ezért szor­galmazzák a szakszervezetek a munkások, a dolgozók to­vábbtanulásának. az egész közoktatás továbbfejlesztésé­nek ügyét. Elvárják a köz­oktatás felelős vezetőitől, is, hogy hozzanak hatékonyabb állami intézkedéseket a fel­nőttoktatás anyagi, erkölcsi,’ pedagógiai támogatására. A munkásosztály műveltsé­gének fejlődése szorosan ösz- szefügg azzal, hogy az iskola mennyiben & milyen mérték­ben segíti a gyakran még hát­rányos helyzetben lévő mu-n- kásgyerefcek tanulását, műve­lődését Nicola Ceausescu, a Román Kommunista Párt főtitkára szerdán fogadta a baráti láto­gatáson Romániában tartózko­dó Aczél Györgyöt és Komó­csin Zoltán, az MSZMP Politi­kai Bizottságának tagjait, a Központi Bizottság titkárait. A találkozón részt vett Ma- nea Manescu és Paul Nicu- lescumizil, a Román KP Vég­rehajtó Bizottságának és állan­dó elnökségének tagjai, a Köz-, ponti Bizottság titkárai, Va­sile Vlad. az RKP KB pót­tagja, a KB külügyi osztályá­nak vezetője, valamint Perjést László, az MSZMP KB kül­ügyi osztályának helyettes ve­I zetője. A megbeszélések során elé­gedetten állapították meg a Magyar Szocialista Munkás­párt és a Román Kommunista Párt, a Magyar Népköztársaság és a Román Szocialista Köz­társaság baráti kapcsolatainak és sokoldalú együttműködésé­nek pozitív fejlődéséi. Egyút­tal . kifejezésre juttatták, hogy kölcsönösen óhajtják a magyar —román együttműködés továb­bi fejlesztését és változatossá tételét valamennyi területen, a kapcsolatok és a tapasztalat- csere bővítését a két párt, a magyar és a román állami in­tézmények és társadalmi szer­vezetek között. Ez megfelel a magyar és a román nép érde­keinek s a szocialista országok, a kommunista és munkáspár­tok egységének erősítését, a népek közötti béke ügyét szol­gálja. A találkozó ineleg, elvtársi légkörben zajlott le. (MTI) Befejeződött a vállalati jogászok országos munkaértekezlete Siófokon (Tudósítónktólj A siófoki Motel étteremben rendezte meg a Magyar Jo- ,gász Szövetség a vállalati jo­gászok negyedik országos mun­kaértekezletét. A háromnapos tanácskozáson 1700 jogász vett részt. Hat fontos témakörben hangzottak el előadások, kor­referátumok a X. pártkong­resszus határozataiból adódó jogi, illetőleg jogászi felada­tokról, a vállalatok és a válla­lati jogászok tevékenységéről. Dr. Korom Mihály igazság­ügyminiszter mondott beszédet a munkaértekezlet első nap­ján. Bevezetőben foglalkozott a vállalati jogászszakosztályok harmadik munkaértekezlete óta népgazdaságunkban, egész társadalmunkban történt mély­reható változásokról, majd is­mertette a kormány által ez év januárjában elfogadott jogal­kotás távlati programját, ame­lyet a X. pártkongresszus ha­tározatai alapján állítottak össze. A következő évek jogal­kotási tevékenységének közép­pontjában kétségkívül az al­kotmánymódosítás áll — mon­dott^ többi között. — Ismétel­ten aláhúzzuk, hogy az állami tulajdon az egész nép vagyo­na, és annak felhasználása a társadalom egészének érdekeit szolgálja. Ugyanakkor a gazda­ságirányítás reformjának meg­felelően az alkotmány rögzíti majd, hogy az állami vállala­tok a kezelésükre bízott állami tulajdonnal — -a népgazdasági terv megvalósítása érdekében törvényben meghatározott mó­don — önállóan gazdálkodnak. Az. alkotmány kimondja majd a szövetkezetek gazdasági ön­Vágják a zöldtakarmányt Látrányban Megkezdték a zSldtakarmány etetését a látrányi Alkotmány Tsz-ben. Először nyolc­vanegy fejőstehénnek, majd negyvenkét növendéknek adnak bükköny ös-káposziás rozs- keverékek állóságát, de azt is. hogy a Magyar Népköztársaság állami felügyeletet gyakorol tevé­kenységük törvényessége és a szövetkezeti demokrácia meg­tartása felett Ezután az új törvények meg­alkotásáról és módosításáról szólt. — Többek között tör­vényt tervezünk — mondotta — az állami vállalatokról, tör­vényt. alkotunk a népgazdaság tervezéséről, és elkezdődtek a polgári törvénykönyv módosí­tására vonatkozó munkálatok. Még ebben az évben az or­szággyűlés elé kerül az egysé­ges szövetkezeti törvényterve­zet. Korszerűsítik a részvény- társaságokról és a korlátolt fe­lelősségű társaságokról rendel­kező jogszabályokat. Törvény­javaslatot dolgozunk ki az ál­lamháztartásról, törvényt kez­deményezünk a külkereskede­lemről. Napirendre kerül a statisztikai, és élelmiszertör­vények megalkotása, a vám­jogra vonatkozó jogszabályok korszerűsítése. Beszédének befejező részé­ben a jogászok feladatairól szólt az igazságügyminiszter. A háromnapos munkaérte­kezlet szerdán a Vállalati Jo­gász Szakosztályok összevont ülésével fejeződött be. ame­lyen dr. Déry Endre, a Vállala­ti Jogasz Szakosztályok Orszá­gos Vezetőségének titkára tar­tott beszámolót a harmadik munkaértekezlet óta végzett tevékenységről, és az MSZMP X. kongresszusának határoza­taiból adódó szakosztályi fel­adatokról. Az előadás után korreferátumok hangzottak el a vállalati jogtanácsosok hely­zetéről, a vállalati jogászok to­vábbképzéséről, a jogásznők tielyzetéről, valamint a fiatal jogászok problémáiról. Ezt vita követte, majd dr. Cseh Ká~ rolynak, a Vállalati Jogász Szakosztály Országos Vezetősé­ge elnökével zárszavával véget >erí, a asunkaertekeztet

Next

/
Oldalképek
Tartalom