Somogyi Néplap, 1971. május (27. évfolyam, 101-125. szám)
1971-05-06 / 104. szám
Y1CAG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ára: 80 fillér magúi Néplap AZ M SZHP SOMOGY HEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXVII. évfolyam, 104. szám 1971. május 6., csütörtök Kádár János távirata Waiter Ulbrichthoz WALTER ULBRICHT elv társnak, a Német Szocialista Egységpárt elnökének B e r t'im Tiszteli Ulbricht Elvtársi Engedje meg, hogy a Német Szocialista Egységpárt elnökévé történt megválasztása alkalmából az MSZMP Központi Bizottsága és a magara nevében legjobb kívánságainkat és elvtársi üdvözletünket tolmácsoljam. Felelősségteljes tisztségének betöltéséhez erőt, egészséget és sok sikert kívánunk. Tanácskozik a szakszervezetek kongresszusa KADAR JANOS, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára. A SZOT titkárainak felszólalása Szerda reggel 9 órakor a SZOT és a számvizsgáló bizottság írásos és szóbeli beszámolói, továbbá a határozati javaslat és az alapszabály módosítására előterjesztett ter\»e- zet fölötti vitával folytatta munkáját a szakszervezetek XXII. kongresszusa. Az elnökségben helyet foglalt- Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára is. A tanácskozást Kiss Károly, a SZOT alelnöke vezette. A kongresszus -második napjának vitájában elsőként Nemeslaki Tivadar, a SZOT titkára szólalt fel. Utalt arra, hogy az előrehaladás egyik legfontosabb feltétele a munka termelékenységének növelése. Annál is inkább. mert a munkaerő, nevezetesen a létszámhiány terén nem várható a gondok végleges megszűnése. Ellenben a létszámproblémáikon is sóikat segíthet — a munkahelyek korszerűsítése, a jobb munkaszervezés. Ezúttal is hangsúlyozni szeretném — mondta a szónok —, hogy a ■munkások, a dolgozók tervszerű, folyamatos munkavégzésének személyi, anyagi feltételeit' a gazdasági vezetők kötelesek biztosítani. Beszélt arról is, hogy egyes Vállalatoknál egyszerre van munkaerőhiány és muaikaerő- felesleg. Mindenkinek tisztában kell lennie azzal, hogy az új létszámigényeket elsősorban a vállalatoknál meglevő lét- számíeleslegböl. azaz a ki- . használatlan munkaerőből lehet és keb fedezni. Mindez _ nem jelenti azt. hogy általánosságban elítéljük a. munka- . erőmozgást. Csak az indokolatlan munkahely-változtatások károsak. Ezeket viszont nemcsak és nem elsősorban adminisztratív intézkedésekkel lehet megakadályozni, hanem azoknak a kedvezőtlen, körülményeknek a megszüntetésével. amelyek a munkahely ott- hagyására késztetik a dolgozókat. Nemeslaki Tivadar egy visz- szatérő problémát elemzett, nevezetesen azt, hogy a népgazdaság szempontjából legjelentősebb termelő ágazatokban az átlagosnál -alacsonyabb a nyereség, következésként a részesedési alap növekedése is. A szakszervezetek véleménye szerint feltétlenül szükség van olyan intézkedésekre — az illetékes állami szervek részéről — amelyek mérséklik, feloldják az ilyen feszültségeket. Annál is inkább, mert a pazdálkodásnak ez a negatív jelensége kedvezőtlenül hat a közhangulatra is. A gazdaság- irányító szerveknek kell gondoskodniuk arról, hogy a helyes arányok kialakuljanak. Szükség van a közgazdasági szabályozóknak olyan alkalmazására, hogy az indokolatlan jövedelem- és bérkülönbségek fokozatosan megszűnjenek. Nem hagyhatjuk szó nélkül, hogy a vállalati önállóságot és felelősséget hegyenként félreértelmezik, és nem- égeszen tisztességes iövédelmek megszerzésére is felhasználják. Az ilyen nyereségszerzési módszerekkel — amelyek ellentétesek a pyrt és az állam gazdaságpolitikájával — sem a szakszervezetéit; sem a "dolgozók nem értenék, egyet. Indokolt az ágazati és a központi irányító szervek részéről a beavatkozás a gazdasági folyamatokba és a vállalati tevékenységbe jninden olyan esetben. amikor . ilyen beavatkozás' hiányában károsodás érné a népgazdaságot és a dolgozók összességét is. Több magyar • és külföldi küldött között felszólalt Viriz- lay Gyula, a SZOT titkára is. Hangsúlyozta, hogy a szak- szervezetek egyik legfontosabb feladata: a dolgozók politikai közgondolkodásának fejlesztése. A politizálás, a magyarázó szó a szakszervezeti munka éltető eleme. A mindennapos * munkában az eddiginél jobban kell figyel embé venni: minden intézkedés, tegye azt társadalmi, állami, gazdasági vagy mozgalmi vezető, valamilyen vonatkozásban minden, politikai hatást vált ki, és kedvezően vagy kedvezőtlenül befolyásolja a gondolkodást, a közvéleményt. El kell érni, hogy minOTP kölcsön lakáskorszerűsítésre Lakáskorszerűsítésre nyújtott kölcsönnel segíti a lakosságot az OTP. Az építési költség 75 százalékáig terjedő, legfeljebb 30 000 forint összegű kölcsönt fürdőszoba kialakítására és berendezésére, gáz bevezetésére, a lakás közművesítésének céljaira vehetik igénybe személyi tulajdonban levő lakások tulajdonosai és bérlői, továbbá az állami tulajdoniban levő lakások bérlői. A hitel törlesztési ideje öt, indokolt esetben 10 év. * A földgázenergia hasznosításával. kapcsolatban _— az Országos Energiagazdálkodási Hatóság -által kijelölt területen — lakóházak földgázszolgáltatásba történő bekapcsolásának költségeire az építési költség 75, indokolt esetben 90 százalékának erejéig 30 ezer forint összegű, 2 százalékos kamatozású hitel vehető igénybe. A kölcsönt tíz év, indokolt esetben 15 év alatt kell Visszafizetni. i Ma hazánkba érkezik a sxudáni hulügyminisxier Péter János külügyminiszter 1 Farouk Abu Eisa, a Szudáni meghívására ma hivatalos iá- Demokratikus Köztársaság togatásra hazánkba érkezik | küLügymmisztere. (MTI) ficzél üyüny és Komócsin Zoltán látogatása Ceaisesconál den intézkedés felvilágosító, magyarázó szaval párosuljon. A szakszervezeti bizalmi, a műhely- vagy szakszervezeti bizottság minden lépés-ét, állásfoglalását. kezdeményezését kísérje mag.rrfvázó -szó, indoklás. érvelés. Ez tqlti meg tartalommal. a szakszervezeti munkát és teszi színessé, elevenné a tömegkapesodatokat. ■ ■ Virizlay: Gyula tófejtette, hogy .a kor követelményeinek, megfelelően , művelt mun-ká- sdkra van szükség. Ezért szorgalmazzák a szakszervezetek a munkások, a dolgozók továbbtanulásának. az egész közoktatás továbbfejlesztésének ügyét. Elvárják a közoktatás felelős vezetőitől, is, hogy hozzanak hatékonyabb állami intézkedéseket a felnőttoktatás anyagi, erkölcsi,’ pedagógiai támogatására. A munkásosztály műveltségének fejlődése szorosan ösz- szefügg azzal, hogy az iskola mennyiben & milyen mértékben segíti a gyakran még hátrányos helyzetben lévő mu-n- kásgyerefcek tanulását, művelődését Nicola Ceausescu, a Román Kommunista Párt főtitkára szerdán fogadta a baráti látogatáson Romániában tartózkodó Aczél Györgyöt és Komócsin Zoltán, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjait, a Központi Bizottság titkárait. A találkozón részt vett Ma- nea Manescu és Paul Nicu- lescumizil, a Román KP Végrehajtó Bizottságának és állandó elnökségének tagjai, a Köz-, ponti Bizottság titkárai, Vasile Vlad. az RKP KB póttagja, a KB külügyi osztályának vezetője, valamint Perjést László, az MSZMP KB külügyi osztályának helyettes veI zetője. A megbeszélések során elégedetten állapították meg a Magyar Szocialista Munkáspárt és a Román Kommunista Párt, a Magyar Népköztársaság és a Román Szocialista Köztársaság baráti kapcsolatainak és sokoldalú együttműködésének pozitív fejlődéséi. Egyúttal . kifejezésre juttatták, hogy kölcsönösen óhajtják a magyar —román együttműködés további fejlesztését és változatossá tételét valamennyi területen, a kapcsolatok és a tapasztalat- csere bővítését a két párt, a magyar és a román állami intézmények és társadalmi szervezetek között. Ez megfelel a magyar és a román nép érdekeinek s a szocialista országok, a kommunista és munkáspártok egységének erősítését, a népek közötti béke ügyét szolgálja. A találkozó ineleg, elvtársi légkörben zajlott le. (MTI) Befejeződött a vállalati jogászok országos munkaértekezlete Siófokon (Tudósítónktólj A siófoki Motel étteremben rendezte meg a Magyar Jo- ,gász Szövetség a vállalati jogászok negyedik országos munkaértekezletét. A háromnapos tanácskozáson 1700 jogász vett részt. Hat fontos témakörben hangzottak el előadások, korreferátumok a X. pártkongresszus határozataiból adódó jogi, illetőleg jogászi feladatokról, a vállalatok és a vállalati jogászok tevékenységéről. Dr. Korom Mihály igazságügyminiszter mondott beszédet a munkaértekezlet első napján. Bevezetőben foglalkozott a vállalati jogászszakosztályok harmadik munkaértekezlete óta népgazdaságunkban, egész társadalmunkban történt mélyreható változásokról, majd ismertette a kormány által ez év januárjában elfogadott jogalkotás távlati programját, amelyet a X. pártkongresszus határozatai alapján állítottak össze. A következő évek jogalkotási tevékenységének középpontjában kétségkívül az alkotmánymódosítás áll — mondott^ többi között. — Ismételten aláhúzzuk, hogy az állami tulajdon az egész nép vagyona, és annak felhasználása a társadalom egészének érdekeit szolgálja. Ugyanakkor a gazdaságirányítás reformjának megfelelően az alkotmány rögzíti majd, hogy az állami vállalatok a kezelésükre bízott állami tulajdonnal — -a népgazdasági terv megvalósítása érdekében törvényben meghatározott módon — önállóan gazdálkodnak. Az. alkotmány kimondja majd a szövetkezetek gazdasági önVágják a zöldtakarmányt Látrányban Megkezdték a zSldtakarmány etetését a látrányi Alkotmány Tsz-ben. Először nyolcvanegy fejőstehénnek, majd negyvenkét növendéknek adnak bükköny ös-káposziás rozs- keverékek állóságát, de azt is. hogy a Magyar Népköztársaság állami felügyeletet gyakorol tevékenységük törvényessége és a szövetkezeti demokrácia megtartása felett Ezután az új törvények megalkotásáról és módosításáról szólt. — Többek között törvényt tervezünk — mondotta — az állami vállalatokról, törvényt. alkotunk a népgazdaság tervezéséről, és elkezdődtek a polgári törvénykönyv módosítására vonatkozó munkálatok. Még ebben az évben az országgyűlés elé kerül az egységes szövetkezeti törvénytervezet. Korszerűsítik a részvény- társaságokról és a korlátolt felelősségű társaságokról rendelkező jogszabályokat. Törvényjavaslatot dolgozunk ki az államháztartásról, törvényt kezdeményezünk a külkereskedelemről. Napirendre kerül a statisztikai, és élelmiszertörvények megalkotása, a vámjogra vonatkozó jogszabályok korszerűsítése. Beszédének befejező részében a jogászok feladatairól szólt az igazságügyminiszter. A háromnapos munkaértekezlet szerdán a Vállalati Jogász Szakosztályok összevont ülésével fejeződött be. amelyen dr. Déry Endre, a Vállalati Jogasz Szakosztályok Országos Vezetőségének titkára tartott beszámolót a harmadik munkaértekezlet óta végzett tevékenységről, és az MSZMP X. kongresszusának határozataiból adódó szakosztályi feladatokról. Az előadás után korreferátumok hangzottak el a vállalati jogtanácsosok helyzetéről, a vállalati jogászok továbbképzéséről, a jogásznők tielyzetéről, valamint a fiatal jogászok problémáiról. Ezt vita követte, majd dr. Cseh Ká~ rolynak, a Vállalati Jogász Szakosztály Országos Vezetősége elnökével zárszavával véget >erí, a asunkaertekeztet