Somogyi Néplap, 1971. május (27. évfolyam, 101-125. szám)

1971-05-25 / 120. szám

A várt eredmények születtek a megyei bajnokságban Wem hozott különösebb meglepe­tést a megyei labdarúgó-bajnokság I. osztályának 25. mérkőzéssoroza­ta- Szinte minden mérkőzésen a papírforma érvényesült, talán csak a tabiak fonyódi pontszerzése szá­mít némileg váratlannak. CSURGÓ—SOMOGYI B. SE Síi (0:0) Csurgó, 300 néző. V.: Perger H. Kiegyenlített első félidő után na­gyon feljött a hazai csapat, s a vé­gén biztosan nyert, noha csatárai, sok helyzetet elszalasztottak. G.: Szabó (2), Sótonyi, ill. Lisztóczi. Jók: Fekete S,zmolek, Vlaszák, ill. Unger,' Bölcsök,. Béres. Nagyot (Somogyi B. SE) a 84. percben a játékvezető durvaságért kiállította. Halmai £mil KAPOLY—TOPONAR 3:0 (0:0) Kapoly, 250 néző. V.: Antal. Az első félidőben kényelmeskedve ját­szott a baj nők jelölt. Szünet után viszont a tervszerűen védekező vendégek már nem tudták fel­tartóztatni a kapolyi csatárokat. G.: Szalai (2), Bujtor. Jók: Dobos, Csicsák, Dómján, ill. Csima, Hara- csi. Kálmán Ferenc LENGYELTÓTI—K. VASUTAS 3:0 (1:0) Lengyeltóti, 200 néző. V.: Buzsá- ki. Jó iramú, sportszerű mérkőzés. A hazaiak a két gól mellett sok helyzetet elhibáztak, néhányszor pedig a kapufa mentette meg a ka­posvári kaput a góltól. G.: Pozso­nyi, Komócsin. Jók: Pozsonyi, Fő- nyedi, ül. ülés, Berkes. Dr. Körmendi István FONYÓD—TAB 2:2 (1:2) Fonyód, 200 néző. V.: Fenyvesi. A lelkes vendégekg csaknem meg­lepték a fonyódi csapatot. Egy tu­catnyi helyzetet hibáztak el a fo­nyódi támadók úgy, hogy közben öt ízben a kapufa mentett. G.: Csa­pó, Nagy, ill. Puha (11-esből), Ta- kápá. Jók: Kolip, Bendekovics, ül. Kiss, a mezőny legjobbja, Puha. Zákány! Kálmán NAGYATÁD—K. V. LOBOGÓ 3:1 (3:0) Nagyatád, 300 néző. V.: Bognár. Az első félidőben remekül játszott a Kinizsi, szünet után már ki­egyenlített küzdelem folyt. Góllö­vők: Bazsó (2), Fehér, 111. Páti. Jók: Fehér, Oláh. Nezdei, ül. Ra- dax, Nagj*. Harsányt Zoltán ORDACSEHI—ZAMARDI 2:0 (0:0) Ordacsehi, 200 néző. V.: Nagy. Kezdés után egy ideig a vendégek irányították a játékot, szünet után azonban felülkerekedett az orda­csehi csapat, s fölénye gólokban is megmutatkozott. G.: Győri, Ríba. Jók: Mónus, ül. Varga. Csepregi László BABOCSA—BÁLÁT O.N BOGLÁR 5:2 (2:1) Babódsa, 300 néző. V.: Schneider. Ha a hazai csatárok jobban kihasz­nálják helyzeteiket, a győzelem na­gyobb arányú is lehetett volna. G.: Hajdú (2), Radics, Bicsár, Horváth, ill. Hock, Csere. Jók: az egész ha­zai együttes, ül. Hock, Csere, Szűcs. Kovács Tibor S OMOGYTARNO CA— KADARKÚT 1:0 (1:0) Kadarkút, 100 néző. V.: Tóth L. Félszáz induló, szép somogyi siker a Sió Kupa autóversenyen ülésezett az MLSZ elnöksége A Magyar Labdarúgó Szö­vetség elnöksége hétfő délutá­ni ülésén dr. Terpitkó András elnök tájékoztatót adott a Szó­fiában lejátszott Bulgária— Magyarország válogatott mér­kőzésről. Foglalkozott az elnökség Hoff er József szövetségi kapi­tány lemondásával. Köszönetét fejezte ki azért, hogy a sport­ág nehéz helyzetében társadal­mi munkában vállalta a fel­adatot. A felmentés iránti ké­relmét tudomásul vette, s azt (felterjeszti az MTS Országos Tanácsához. A továbbiakban az elnökség megtárgyalta és elfogadta az átigazolási kérelmek benyújtá­sáról, a nevelési költségtérítés eszközléséről szóló eljárási szabályzatot azzal, hogy az át­igazolási időszak ez évben jú­lius 1-től 15-ig tart. Megőrzik a virágos címet KKí* ' - *X# íf| % .«r,-:?: ■:> v -. iteíL-íií,' \ : a,, Tóth János a motorkerékpár nyergéből most az autó vo­lánja mellé fiit, és a Sió Kupa felső kategóriájában bi­zonyította, hogy nagykocsival is lehet eredményesen futni Ügyességi versenyen. A meg-megújuló vasárnapi zápo­rok sem tudták elriasztani a Sió Kupa autóverseny részvevőit és né­zőit. Vasárnap délelőtt io órakor pontosan ötven autó sorakozott fel a rajtnál, hogy leküzdje a »Ki a legügyesebb vezető?-« országos ver­seny előírásainak megfelelő pálya akadályait. A hi)sz somogyi autós mellett harminc fővárosi, illetve más megyebeli versenyző állt rajt­hoz (noha e versennyel egyidejűleg Tihanyban hasonló vetélkedő folyt). A torna szép somogyi sikert ho­zott. A négy géposztályból három*' ban a somogyiak itthon tartották a serleget. Sokáig úgy volt, hogy Szemerei (Autóklub, Siófok) a nap legjobb idejét vallhatja magáénak. Aztán a kisgépek a végén az ab­szolút sorrendben megelőzték. Sze­merei István egyébként a megyei minősítő futam keretében mipt a légjc£>b időt teljesítő somogyi autós elnyerte a verseny különdí- ját is. Somogyi győzelem született a női kategóriában, ahol ez alka­lommal öt hölgy versengett az el­sőségért. Kovács Rezsőné (Kapos­vár) biztosán utasította maga mögé a rangos mezőnyt. * Tóth János (Siófok) Fiat Coupé kocsijával balszerencsésen verseny­zett, viszont egy R—16-ossal a nagy gépek között kategóriagyőztes lett, A nap legjobb idejét Sági Endre (Pécsi Volán) futotta. A 2000 főnyi közönség végig ki­tartott és r^agy tapssal jutalmazta a sikeres verseny legjobbjait. Délután 2 órakor volt az ünnepé­lyes eredményhirdetés, amelynek során a Somogy megyei Idegenfor­galmi Hivatal és az Állami Bizto­sító Somogy megyei Igazgatósága által felajánlott tiszteletdíjakat ad­ták át. 950 ccm-ig (25 indíjló): 1. Sági Endre (Péosi Volán) 55 mp, 2. Varga Jenő (Autóklub, Szé­kesfehérvár) 57 mp, 5. Polgár Jó­zsef (Autóklub, Aj kg) 59 mp, 4 Tóth János (Autóklub, Siófok) 61 mp, 5. Újhelyi István (Autóklub, Kaposvár) 62 mp, 5. Vadász Attila (Kőszeg) 62 rhp. 1300 ccm-ig (15 Induló): 1. Szepierei István (Autóklub, Siófok) 58 mp, 2. Bihari Gyula (Autóklub. Siófok) 60 mp, 3. He­gyes Ferenc (Autóklub, Budapest) 60 mp, 4. Kaiber Henrik (Autóklub, Budapest) 64 mp, 5. Varga István (Autóklub, Kaposvár) 65 mp, 6. Pőcz György (Autóklub, Kaposvár) 65 mp. 1300 ccm fölött (5 induló): 1. Tóth János (Autóklub, Siófok) 64 mp, 2. Fábián László (Autóklub, Budapest) 68 mp, 3. Fekete Gyula (Autóklub, Székesfehérvár) 68 mp. Nők: 1. Kovács Rezsőné (Autóklub, Kaposvár) 1 perc 10 mp, 2. Farkas Józgefné (Autóklub, Budapest) 1 perc 14 mp, 3. Dömsödi Imréné (Autóklub, Barcs) i perc 23 mp. 4. Dudás Józsefné (Autóklub, Barcs) 1 perc 24 mp, 5. Fábián Zsuzsa (Autóklub, Budapest) 1 perc 36 mp. KK mérkőzés és rangadó örülnek a kék-fehérek a Szegeden elért biztos győze­lemnek és Palicskó Tibor edző ezt jó előjelnek tekinti a szer­dán 16 órakor a Népstadionban sorra kerülő Jalálkozóra. Azt szeretnék, ha a Celik ellen is sikerülne a jó teljesítmény, és végre bejutna magyar csapat .az 1970—71. évi kupaküzdel­mek sorozatába, a Közép-euró­pai Kupa döntőjébe. A bajnokságból az Ü. Dózsa —FTC rangadó emelkedik ki, amelyet szombaton játszanak a Megyeri úton, 19 órakor. Mindegyik: balatoni üdülő­helynek megvan a jellegzetes utcája, tere. Balatonbogláron azóta alakult ki, amióta át­építették a 7-es utat, elkészí­tették a parkolót, s a domb alatt ott fehérük a Kinizsi­udvar a teraszra és a kertbe ki­rakott színes napernyők kiü­rítésében. S a képbe termé­szetesen beletartozik a gyógy­szertér melletti parkocska is, a közepében álló kedves für- dőlány-figurával. Kevesen tudják, milyen ro­mantikus a története. Ügy került Boglárra, hogy az egyik elnök ötszáz forintért megvette Lengyeltótiban egy tábornok özvegyétől. Ö nász­ajándékba kapta, s csak any- nyit tudott róla, hogy francia eredetű, öt évvel ezelőtt két spicces fiatalember fényké- peszkedett -a szobornál. Az egyik játékból átölelte, abban a pillanatban megcsúszott, s magával rántotta a földbe a szobrot, amely akkor még a presszó mögötti parkban állt, s nem valami biztos alapon. Százötvennégy darabra törött a terrakótta alak, s évekig hevert egy kosárban. A kép­zőművészek csak a róla ké­szített negatívért huszonöt- ezer forintot kértek. S akkor az egyik tanár, Békés András felajánlotta, hogy társadalmi munkában összeállítja. Hosz- szú heteket dolgozott rajta. Szinte ujjongtak az emberek, amikor újra meglátták a fák és a bokrok zöldje között. Most május 1-én végleges he­lyére került az újjászületett lányalak. Az újszülött szobor végleges helyére került. Bővítik a strandokat A szakszervezeti üdülőkbe megérkeztek az első vendé­gek, sorban nyitnak a ven­déglátóhelyek, egyre többen néznek ki a villákba a hét­végeken. Boglár már most készül a várható nyári nagy ostromra, amikor naponta ti­zenöt-tizenhatezer bel- és külföldi üdülő özönü el a sok gonddal küzdő üdülőhelyet. A tanácsháza hűvös elnöki szobájában Kovács Samu el­nökkel arról beszélgettünk a központban és a parton tett sétám után, mi újat talál az ide látogató, jobb körülmé­nyek között tölthet-e el egy­két hetet. A kép derűs és sö- tétebb színekből állt össze. Kezdjük talán a derűsekkel. A tanács korszerűsíti a nagy szabad strandot és a Jókai - strandot. Az előbbin ezeröt­száz négyzetméternyi terüle­tet töltöttek föl, az utóbbira pedig' ezerötszáz köbméter- földet hordattak. Mire a fő­szezon megkezdődik, zöldell a fű a két strand új sávján. A Jókai-strandon megnyílik egy lángossütő és egy zöldség- gyümölcspavilon. t Nappal és este is kedvelt korzója az üdülőhelynek a parti sétány. Egy éve kan­delábereket helyeztek el az út mentén, hogy esténként kedvükre sétálhassanak a vendégek, szívhassák a jó le­vegőt a platánok alatti pa­ttokon. Sajnos, az öböl na­gyon sásos lett, s éppen a na­pokban járt az üdülőhelyi előadó Siófokon, hogy a Ha­józási Vállalatnál eüntézze az öböl kikotratésát. Sok szempontból elemezte a tanácselnök, milyen lesz az egyre növekvő vendég- és üdülősereg ellátása. Azt már elöljáróban leszögezte, hogy az ellátás nem lesz lényege­sen jobb, mint tavaly. Fehér folt a Szabadság-telep ■ Bogláron túlnyomóan válla­lati üdültetés van, s még na­gyobb forgalma lehetne a Hullámnak, ha már most el­készült volna a Kuckó büfé helyére tervezett bisztró. Ez azonban csak jövőre épül meif s a Hullám konyhája látja majd el a kitűnő helyen lévő egységét. Elsősorban a kis pénzű kirándulók, átuta­zók kedvéért most bevezették a menüt a Hullám étterem­ben, így végre olcsón is lehet ebédelni. Sajnos, fehér folt a község szabadság-telepi része, pedig a magyar tenger egyik legszebb területe. Ide például nagyon szívesen adnánk en­gedélyt megfelelő színvo­nalú magánkifőzde nyitására. Egyébként eddig egy-egy ma­gánkifőzdét, lángossütőt enge­délyeztünk az idén. — A vasút korszerűsítése miatt nagyon sokan panasz­kodtak távalv. hogy nehéz az átjárás az üdülőhely tóparti részére, onnan pedig a köz­pontba. Jobb lesz-e a helyzet a mostani szezonban? Sajnos, egyelőre nines gyaiogátjáró a vasúton, még mindig nem nyílt meg a gyógyszertár melletti. Ügy ígérte a MÁV, hogy június 1-re elkészül vele. Fontosnak tartjuk az állomás, a vasút­vonal átépítését, azt azonban meg kell értenie a MÁV-nak is, hogy húszezel- ember éle­tét nem keserítheti meg az­zal, hogy a megszüntetett át­kelőhelyek helyett nem ter­vezett újat. Balatonboglár tavaly a má­sodik helyen végzett Földvár után a virágos Balatonért mozgalomban. Minden utca, tér bizonyítja, hogy milyen nagy gondot fordítanak az idén is az üdülőhely szépíté­sére. Lajos Géza A gyerekeké a város kulcsa ERRE a dél­előttre hosszú Íretek óta ké­szülődtek a gyerekek. Ép­pen olyan ko­molyan, fhint a város veze­tői, akik bok­ros teendőik közepette is szívesen bele­mentek egy kis játékba. Mert hiszen az, még ha nem is mentes a fele­lősségtől. A kaposvári gyerekek jú­nius 5-ig meg­kapták a vá­ros kulcsát. A tiétek, ün­nepeljétek * az-” felelősségből. úttörőmozgalom * jubileu­mát, rendezzetek verse­nyeket, menjetek ingyen mo­ziba, táncoljátok fáradtra magatokat az úttörőház he­tedhét országra szóló piros- nyakkendős bálján. Igaz, mindezt nemesmívű kulcs nélkül is megtehetnék. De a gesztus minden szónál szebben kifejezi: gyerekek, mi valóban azt szeretnénk, ha magatok között, sok él­ményt gyűjtögetve töltenétek el ezt a pár napot. Feltétlenül jutalomnak kell nevezni a város kulcsát? Azt hiszem, nem. ,A jó tanulás, az úttörőfoglalkozások, a hulla­dékgyűjtési akciók nyomán kapnak tőlünk ajándékot. Ez­zel a kulccsal a gyerekek ha­marosan a holnapot nyitják. Talán megéreznek valamit a • yertyafény villant a Hans Schmidt: G t szemébe, az orrát pedig finom süte- ményszag és felesége leg­drágább kölnijének illata csapta meg. Az asztalon az ünnepi étkészlet, a vázában virágok. S az ünnepi tabló közepén a fotelból egy len­gén öltözött asszony — a felesége — emelkedett fel. Kedvesen így szólt: — Legszívélyesebb speren- csekívánataim tízéves jogo­sítványodhoz! Schöfel rjtegnyugodva fel- lélegzett. Tehát csak erről van szó! Amikor megpil­lantotta az ünnepi előkészü­letet, heves bűntudata tá­madt, hátha elfelejtett vala­milyen családi ünnepet. — Köszönöm — mondta vidáman, és leült az asz­Valami más történt tálhoz. — Tíz éve ennek is már, tíz hősies év a volán­nál! Igen, ezt meg kell ün­nepelni! Kinyitotta az üveget, és teletöltötte a ‘poharakat. — A kocsinkraf Agathe! Derekasan kitartott mellet­tünk. Na, persze, mesterére let benhelti. Emlékszel, ami­kor eleinte nem akart be­indulni? Ma meg úgy megy 170-nel, mint soha- Ez a jó kócsi! Schöfelné felemelte a po­harát. — A kocsi ügyes vezető­jérel — Ö, igen — mondta Schöfel komolyan —, ve­zetni, azt tudok. Kimondott autóstehetség vagyok. Per­sze, ez már tíz évvel ezelőtt kiderült a vizsgánál. Iste­nem, a bizottság legszíveseb­ben tapsolt voliw, amikor a kötelező kanyarokat bevet­tem. Hiába, nem minden nap születik egy, ilyen mes­ter! Büszkén nevetett. Felszabadyltan, sokáig be- szélgétett a féleségével, s nem is esett nehezére, hogy borozgatás közben az asz- szony szépségét, kedvességét és kitűnő konyháját dicsér­je. Sőt! Néha még meg is csókolta. Éjféltájt a hangulat a te­tőfokra hágott. — Tudod mit? Most el­megyünk egy bárba, és tán­colunk! A »Kék kakadu«-ba men­tek, és záróráig maradtak. Otthon a férfi elégedetten jelentette ki: — Ilyen jól már rég nem éreztem magam, drágám! Szokása szerint kiürítette zsebeit, s tartalmukat az éj­jeliszekrényre tette. Közöt­tük voltak az autó papírjai is. — A tízéves jogosítvány — morogta, és kihúzta az iratot a levéltárcájából. A következő pillanatban azon­ban olyan józan lett, mint az ünneplés kezdete előtt. ' — Agathe, tévedtél! A jogosítványom csak nyolc­éves és háromhónapos.-*• Tudom, drágám! Ma 10 éve valami egeszen más történt. Az esküvőnk. De én ezen az évfordulón egy sze­relmes, boldog és vidám férfit akartam mellettem tudni, hát kitaláltam a tíz­éves jogosítvány ünnepét. A kilencedik házassági évfor­dulónk ünnepére, sajnos, túl­ságosan jól emlékszem még! Fordította: Steiner Katalin Meg is kérdeztem: mi min­dent csinálnátok a városban, ha ti lennétek a vezetők? Nem idézem azokat a bájos válaszokat, amelyek az ingye­nes édességvásárlást, a taná­rok feleltetósét és hasonlókat emlegetnek. A kislány hetedikes, csen­des szavú. Régóta figyeli a beszélgetést, de csak addig szól, amíg a többiek a város vezetőivel , az őrsi naplókba íratnak. »■Én megbüntetném azokat a szülőket, akik soha sehová nem viszik a gyerekeiket. Csak ülnek otthon, nagy né­ha szólnak. Látta, én is ben­ne vagyok az énekkarban. Pedig olyan nagyon nem sze­retek ám énekelni. De a szü­leim — biztosan azért, hogy ne legyen addig gond- velem — beírattak a zeneiskolába. Az osztályfőnök meg azt mondta, Tercsi, te úgyis jársz zongorázni, holnaptól gyere az énekkar próbáira. Ha én most fejes lennék, visszacsi­nálhatnám az egészet. A töb­biekét is.« Így mondta: fejes. A szom­szédja lehordta: »Milyen őrs­vezető vagy te! A többiek már régen Ott sorakoznak a főnököknél az őrsi naplóval:­AKIKNEK a homlokára e szavak hallatán rendreutasítu ránc fut, nem tudják, hogy ezek a gyerekek hogyan örül­tek, amikor meglátták a tisz­teletükre sötét ruhába öltö­zött vezetőket. És azt sem hallották, hogyan tapsoltak, amikor egy kislány Rostás Károlynak, a városi tanács elnökének a nyakába vörös. nyakkendőt kötött. Meg nem voltak tanúi a megegyezés­nek: ezeket a bácsikat és né­niket meghívjuk az úttörő­bálra. P. D. SOMOGYI NÉPLAP Kedd. 197L májas 25. 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom