Somogyi Néplap, 1971. május (27. évfolyam, 101-125. szám)
1971-05-20 / 116. szám
Az új magyar zene Hónapja Miért foüettSZ Sl a rádióban Szokatlanul nagy vállalkozásba fogott a Magyar Rádió: 1971 májusának minden napján kiemelkedő helyet biztosít műsorában az új magyar zene alkotásainak. Színpadi zenét, szimfonikus műveket, kamarazenei alkotásokat és szóló-darabokat sugároz a Kossuth-, a Petőfi- és. az URH-adó, szűkebb-bővebb válogatások és szerzői estek keretében. Igaz, a rádió mindig rendszeresen és bőségesen áldoz, időt és teret az új magyar zene ügyének. Csakhogy az ünnepi alkalom reflektorfénybe állítja az egyes akotáaokat, és ezen túl: zeneszerzésünk egészét. A rádió amúgy is a legbőkezűbb mecénás és a leg- odaadóbb pártoló: az 1945 óta készült kompozíciók legnagyobb részét ő rendelte meg, és ő vállalta a bemutatásukat is. Most, hogy ünnepi sorozatának segítségével mindany- nyian felidézhetjük — Révész László szerkesztésében — huszonöt esztendő alkotó eredményeit, figyelemmel kísérhetjük zenénk fejlődését. Teljességre persze megközelítőleg sem vállalkozhat az ünnepi hónap: a nagyon bőséges termés válogatásra kényszerítette a szerkesztőket. S mivel elsősorban az elmúlt huszonöt esztendő alkotásait igyekeznek bemutatni, természetesen hiányoznak a, programból klasszikussá vált nagy mestereinek alkotásai, 's jószerivel a legfiatalabb zeneszerző nemzedék képviselői is. Bemutatóra. első előadásra sem vállalkozik ez a hónap, sokkal inkább történeti áttekintésre, sűrítésre törekszik. Ez a felépítés érdekes megfigyelésekre ad módot. Amint sorban megszólalnak a művek, kiderül, hogy a napi koncertélet, az új meg új bemutatók igényei mennyi értéket hagytak veszendőbe menni. Űjdonságvágyuhkban ugyanis hajlamosak vagyunk arra, h%gy a legfrissebb bemutatónak tapsolva elfeledkezzünk a tegnapi, tegnapelőtti sikerekről. Természetes, hogy az utóbbi tíz-tizenöt esztendő termése szabadabb tájékozódásról vall, hogy a művek legnagyobb részében örvendetesen kapcsolódik és ötvöződik a magyar nemzeti hangvétel az európai közös nyelvvel. De külön érdekessége a rádiós zenei hónapnak az összehasonlítás alkalma: a kezdet, az indulás felidézése. Szokásunk, hogy a felszabadulás utáni zeneszerzésről szólva két korszakot különböztetünk meg: 1945-től 1955- ig és 1955-től napjainkig. A megkülönböztetés nem csupán arra utal: az alkotók a második periódusban természetszerűen kapcsolódtak be korunk áramlataiba, Úgy, hogy közben már nem érezték nyomasztóan Bartók szellemi örökségét: önállóan is megáll- hattak a lábukon. A korszak- váltás sajátos generációs váltással is együtt járt: megszólalt az az új zeneszerző nemzedék, amely tanulmányi évei alatt (vagy közvetlenül utána) bekapcsolódott a nemzetközi vérkeringésbe, megismerte a huszadik század zenetörténeti előzményeit, és merített eredményeikből. Szabadon kísérletezhetett, s közben nem kellett saját »hagyományaitól« megszabadulnia. Ez a seregszemle mintha arról győzné meg a hallgatót, hogy az cselekedett helyesen, aki nem akart kiszakadni saját, öntörvényű pályájának sodrából. De az ellenkezőre is találhatunk példát: néha épp a mindig felfrissülésre kész rugalmasság érdemel elismerést. A hallgatónak pedig módosítania kell Ítéleteit: huszonöt év távlatából nézve másképp alakul az értékek rendje. Legújabb alkotásaink sikere is az előző generáció erőfeszítését dicséri. S ha egymás mellett szerepel a két korosztály vagy a két korszak művészete, nem egészen biztos, hogy mindig a fiatal zeneszerző — vagy ,az utóbbi években komponált mű — lesz győztes a vetélkedésben. Az új magyar zene hónapjának eseményéi természetszerűen olvadnak bele a rádió mindennapjaiba, műsorainak színességébe. A szerkesztő árról is gondoskodott, hogy a nagyobb érdeklődésre számító, a Kossuth- és Petőfi-adón sugárzott programok mellett teljesebb igényű műsorokat is bemutasson az URH-adón. A hónapnak' majdnem minden .napján 19 óra 10-től 20 óra 20-ig szerzői esteket hallhatunk itt, s ezek a szerzői estek keresztmetszetszerűen mutatják be a legkiválóbb magyar zeneszerzők eredményeit. Meixner Mihály ügyesen irányított beszélgetései a komponistákkal felkeltik az érdeklődést az alkotók személye iránt is, és a hallgató figyelemmel várja megnyilvánulásaikat. A szerzői estek egymás mellé sorakoztatják zeneszerzésünk legjelesebb egyéniségeit: élőket, holtakat; idősebbeket, fiatalokat, hagyományokhoz ragaszkodókat, merészen kísérletezőket. Mindannyian az új magyar zene stíléris sokoldalúságáról vallanak. Feuer Mária fl bírósági tudésüások rendszerint. azzal zárulnak, hogy az ítélet után az érdekeltek — köztük az ügyész is — nyilatkozik: tudomásul veszí-e az ítéletet, vagy ellene — törvényben biztosított jogával élve — fellebbezési ' óvást jelent be. » Az Ügyészi fellebbezés is kétirányú lehet; a büntető perben a ■ vádlott javára, és' terhére is fellebbezhet. Gyakran felmerül a kérdés: miért fellebbez az ítélet ellen az Ügyész? A szerteágazó ügyészi tevékenység egyik, részét, vacv inkább eszközét képezi a büntető ügyekben a bírósági ítéletről alkotott vélemény megfogalmazása, az ügyészi perorvoslat. A kérdés megértéséhez 'indokolt; az ügyész feladatainak vázolása. Á büntető eljárási törvény megfogalmazása szerint »az ügyész kötelessége biztosítani a bűntettek gyors felderítését, és a büntetß eljárás megindítását a bűntett elkövetőivel szemben; köteles továbbá gondoskodni arról; hogy törvényellenesen senkit ne . vonjanak büntetőjogi felelősségre, és ne 'fosszanak meg személyi szabadságától. E kötelességei teljesítése so- tán az ügyész felügyeletet gyakorol a büntető eljárás törvényessége fölött.« A büntető eljárásban a vádat az ügyész képviseli. Az idézett törvényi rendelkezésből kitűnik, hogy az ügyész a nyomozás elrendelésétől egészen a jogerős bírói ítélet meghozataláig sajátos helyét foglal el a büntető igazságszolgáltatásban. A büntetésvégrehajtás törvényességi felügyelete is ügyészi tevékenység. * Az ügyész tárgyalási részvételét előkészítő munka előzi meg, amely — vádemelés esetén — a vádirat elkészítésével és annak a bírósághoz K ocsink északnak robog. Vért bizseregtet a sebesség. Elmaradnak a falvak, a röfögő, festékes malachad, a távoli dombok, rlt- kás fasorok és legelők a tehenekkel. Kora reggeli éledés! Tűnő pillanat a táskás srácok Iskolába igyekvésg. Ö, ió, ció, áció, káció, akáció, vakáció hangulatú lépteik libbené- se. Szembejövő kocsik surrogá- sa. Már közel a víz! Balatönlellei Vegyesipari Ktsz. Nagy Gyula elnök az irodájában fogad. Jólesik bemenekülni a napról. — Hogyan készülnek a nyárra ? — A felújítási munkák a hó végéig befejeződnek. Május 15-től áttérünk a két mű, szakra. Szolgáltatásaink hat órától huszonkét óráig vehetők majd igénybe. — Hány részlegük van? 4 — Tizennégy községben — Szemestől Berényig — negyvenhat. Bővítjük Fonyódon a háztól házig boyszolgálatot is. Két új kozmetikai szalon kezdi meg működését: az egyik Szemesen, a másik Fonyódon, az üdülési övezetben. Van ci- pészrészlegürk, fénykéoésze- tünk, méretes- és javító szabóságunk. — Az udvaron vasrudakat láttam. — A vasipari részlegünk játszótéri csúszdákat, hintákat, stégeket, alumíniumbetétes nyílászárókat, sportszereket készít. Jön a nyár! Búcsúzáékor megtudom, hogy a ktsz kulcstartókat (a szállodáknak) és csónakokat is készít. Vízpart. A Vegyesipari Ktsz Csónakkészítő üzeme. Csónak alakú kertben csónak alakú asztal. Bejárjuk a műhelyeÉBRED A BALATON két. Egy- és kétpárevezős csónakok, motorcsónakok készülnek itt osztályon felüli, borovi fenyőből a BELKER-nek, a Fejér, a Veszprém és a Sor mogy megyei Kiskereskedelmi Vállalatnak. A munka az anyag kiválogatásával — repedés és görcs nélkülinek kell lennie! — kezdődik. A gépműhelybeh fűrészpor zuhog a kőre. Az előrajzolt fát búgva vágják a gépek. A fal mellett sorakoznak a meztelen-fehér lécek, a szomszéd teremben. ezekből állítják ösz- sze a csónakot. Az összeállítás nem könnyű művelet. Rézszegek segítenek. Üjabb helyiségbe lépünk. A festőműhely. Két felfordított csónak. Az ecset bejárja testüket. Peremük halovány kék lesz, oldaluk fehér, aljuk bordó. A háttérben a készek ágaskodnak, kecses ívük vonzza a szemet. A raktárban evezők. Festettek és lakkozottak — a megrendelő kívánsága szerint. .Az üzemben az idén eddig kilencven új csónak készült, harmincat javítottak. Egy csónak 90—100 munkaóra! Frissen festett sorompó. Csillog a vörös, csillog a fehér. Az országúira kanyarodunk. Már elég nagy a forgalom. Irány Kaposvár! De újra csak megtorpanunk, a zöld lombok közül elővillanó, félig kész faházak látványa csalogat. A Ganz-MÁVAG. a SZOT és a KISZ üdülőtelepe. Az ebédlő már tető alatt, a tíz ikerház a hónap végé*; készül el. A betonalapé® már megvannak. A közelfcvőben két szálloda s étte®n is épül majd itt. ötmillió forintot fordítanak a bővítésére. Hozzuk az üzenetet: emberek dolgoznak a Balaton mentén, hogy kellemesen érezzék majd magukat a vendégek. Kocsink robog, szembeúsznak velünk a felezővonalak. Sipos Ferenc való benyújtásával zárul. A vádiratban már tükröződik az ügyészi álláspont — amely természetszerűleg a tárgyaláson a tényállás módosulása következtében változhat, mert' az összefoglalt tényálláson kívül arra is tartalmaz indítványt, hogy a bíróság milyen bűntett elkövetésében állapítsa meg az elkövető bűnösségét és milyen büntetést szabjon ki. Ez utóbbi indítvány csak a büntetési nemre (pl. javítónevelő munka,. szabadságvesztés) vonatkozhat, a büntetés mértékére nem. A tárgyaláson —< ha azon az ügyész részt vesz — a bizonyítási eljárás eredményeként előterjeszti végindítványát, amelyben .állást foglal: milyen büntetés kiszabását kéri’ a bíróságtól. Meg kell jegyezni, hogy a bíróságot nem köti az ügyészi indítvány, még olyan esetben sem, ha az ügyész a vádat elejti. A bíróság ilyenkor belátása szerint dönt, s folytathatja az eljárást. Másrészt a bíróság az ügyészi indítványtól eltérően is állást foglal saját igazságérzete, a tárgyalás adatai alapján abban, hogy a vádlott elkövette-e a vád tárgyává tett bűncselekményt. Ha a bírói döntés eltér az ügyészi indítványtól, az ügyész 'fellebbezhet ellene, vagy » bíróság döntését elfogadva, az ítéletben megnyugodhat. Az ügyészi fellebbezési óvások nem presztízsből fakadnak, hanem alapvetően a törvényesség érdekében történnek. Hangsúlyozni kell, hogy az ügyész az állam büntetőjogi igényét érvényesíti a bírói eljárásban, s ez fokozott felelősséget is jelent. Társadalmi rendszerünk, politikai fejlődésünk egyik záloga a szocialista törvényesség maradéktalan biztosítása. Ez a kötelezettség és társadalmi elvárás azt igényli, hogy minden ügyben törekedni keil a törvényes, jogpolitikailag is helyes ítélkezés biztosítására. Ebben a munkában az ügyészre hárul a feladat, hogy indítványaival, szükség esetén fellebbezési óvásaival segítse a bíróság munkáját. Az ügyész alapvetően az adott ügy tényállása alapján a bíróság elé állított vádlott személyéből indul ki, de tevékenységével az egész társadalom védelmét is kell szolgálnia. Akkor helyes az ügyészi tevékenység, ha e munkában nem a tárgyalóterem hangulata,- nem a sértett vagy a vádlott személyéből, viselkedéséből 'áradó szubjektivitás, hanem az objektív értékítélet tükröződik. Hangsúlyozzuk azt is, hogy a fellebbezéseket elbíráló másodfokú bíróság előtt egyenlő elbírálási alapul szolgál mind az ügyészi óvás, mind pedig a vádlottnak vagy védőjének fellebbezése. Csupán formai eltérés a fellebbezések között, hogy az-ügyész mindén esetben írásban is köteles indokait, előterjeszteni, míg ez á kötelezettség a vádlottat és a védőt nem terheli. Az általán-v gyakorlat szerint -gyakoribb a súlyosbítás végett bejelentett fellebbezési óvások száma, bár több esetben az ügyész a vádlott javára is fellebbez. A fellebbezés nem kizárólag a főbüntetés súlyosbítására irányul, hanem támadhat az ítélet bármely rendelkezési is. Gyakoriak az olyan fellebbezések, -.amelyekben az ittas génjárművezetőknél a foglalkozástól- való eltiltás kimondását, a vagyon . elleni bűn- cselekmények esetében pedig a pénzmellékbüntetés kiszabását szorgalmazzuk. A többszörösen elítélt, konok bűnözőkkel és az élet elleni súlyos bűncselekményt elkövetőkkel szemben a közügyektől való éltiltás kimondását indítványozzuk, ér szükség esetén fellebbezési óvással is igyekszünk elősegíteni, hogy akik méltatlanok a közügyekben való részvételre, azt velük szemben a bírói ítélet is- állapítsa meg. Egyes esetekben igyekszünk a bírói ítélkezést is a törvényességi szempontoknak megfelelően orientálni. Az egyes bűncselekmények gyakorisága, a bűnösségi körülmények eltérő értékelése ösztönzi az üwészt arra, hopv — az elkövető megjavításán túl — az általános megelőzést, a visszatartó hatást is biztosító ítélkezési gyakorlat uralkodjon. Ennek - érdekében dolgozunk az egész büntető eljárásban, szükséges esetben élünk a fellebbezési óvással. Az ügyész tehát nem személyében, hanem ügyészi jogállása folytán érvényesíti jogait akkor is, amikor az ítélet kritikáját perorvoslati nyilatkozatában megfogalmazza. A teljesség kedvéért megjegyzem, hogy az indokolatlan ügyészi fellebbezési óvást joga van a fö- löttes ügyészségnek visszavonni. Dr. Gibicsár Gyula fögyészségi ügyész IZldcrádó Kecses ívük vonzza a szemet, Vállalatunk — a Lóding- ■és Kalabérgyár — nemrégiben két kitűnő munkatársunkat, Fehér PéteYt és Fekete Pált kiküldte Eldorádóba. Azt a csöppet sem könnyű megbízást kapták, hogy próbáljanak ott felkutatni új piacot az Európában és a közeli földrészeken immár eladhatatlan termékeink számára. Küldetésük teljes kudarccal járt. A kint eltöltött három hónap alatt mindössze egy hatdolláros üzletet kötöttek: egy selymes lódivgot, egy csontos kalabért és egy jóféle pálinkáscsutorát tudtak csak eladni. Azt is csak az ottani múzeumnak. Ütjük nemcsak kudarcokban, hanem élményekben is gazdag volt. Hazánk fiai közül ők voltak az elsők, akik abban a távoli, legendás hírű országban megfordultak. Érthető hát a nagy kíváncsiság, amellyel hazatérésük után fogadták őket. Nekem nagy szerencsém volt: sikerült mindjárt másnav velük egy asztalhoz ülnöm a üzemi étkezdében. — Na, mi volt, hogy volt, meséljetek már! — unszoltam őket türelmetlenül. — Hát, kérlek, az egy tej- jel-mézzel folyó ország! — mondta lelkesülten Fehér. Fekete lebiggyesztette a száját: — Az igaz, hogy mindenütt tej folyik meg méz, csakhogy többnyire közönséges kannatej és vegyes virágméz. Kilométereket kell menni, míg olyan patakra vagy folyóra lelsz, amelyikben pasztőrözött tej vagy tiszta akácméz csörgedez. . — Amerre csak jártunk, Hencidától Boncidáig, folyt a bor, a drága lé! — folytatta töretlen lelkesedéssel Fehér. — Közönséges kövidinka — jegyezte meg száraz tárgyilagossággal Fekete. Fehér tovább áradozott: — Sült galambok röpködnek a levegőben! Az égből manna esik... — Amikor persze nincs országos aszály, mint éppen most is! — vágott közbe Fekete. — Ami pedig a sült galambokat illeti, csak jóindulattal lehet rájuk fogni, hogy röpködnek. Alig harminc kilométer per óra az átlagsebességük. Elfárad az ember szája, amíg nagy lomhán belecammognak. — A kerítést természetesen kolbászból fonják... — De milyen az a kolbász — vágott közbe ismét Fekete. — Száraz, inas, mócsin- gos, rágós. Hja, az már nem a régi, világhírű eldorádói kolbász, csak amolyan eldorádói módra készült töltelékáru! És az ellátás is akadozik. Gyakran kifogy a boltokból a kerítéskolbász, és sokszor fél esztendőt is kell várni, míg utánpótlás érkezik. — De ott csak három nap egy esztendő... — jegyezte meg szelíden Fehér kolléga. Fekete ezt sem hagyta ellenvetés nélkül: — De a szökőév négynapos. — Az emberek kacsalábon forgó házakban laknak... — A menőké természetesen strucclábon forog! — A közlekedést kényelmes varázsszőnyegek bonyolítják le... — A szőnyegek, mondanom sem kell, pecsétesek, foltosak, a rojtjuk szakadozott. És már a legkisebb légköri zavar esetén is órákat késnek ... És így tovább. Ha Fehér fellelkesített, Fekete azonmód lehűtött. Ezekután végképp nem tudom, hányadán állunk Eldorádóval. Szerencsére, a mi vállalatunk vezetősége azta vallja, hogy egy kudarc nem kudarc. És tutira vehető, hogy hamarosan ismét küldenek oda üzletkötőt. Radványi Barna SOMOGYI NÉPL*AP Csütörtök, 1971. május 20.
