Somogyi Néplap, 1971. május (27. évfolyam, 101-125. szám)
1971-05-18 / 114. szám
A Vasas asztaliteniszezőinek újabb nagy győzelmei A K. V. Lobogó nyerte az NB lll-as somogyi rangadót KÉVÉS A SZAKEMBER Asztalitenisz-dömping volt a hét végén. A mérkőzéssorozatból kiemelkedik a Kaposvári Vasas NB I-es férficsapatának újabb abszólút győzelme. A Dunaújváros után most egy másik vidéki csapatot, a Szegedi Kendert győzték le 25:0 arányban a kaposváriak, pedig Balázs Miklós nem is játszott. Nagy győzelmet aratott a K. Vasas női együttese is. Az NB III-as csapatoknak viszont már kevésbé ment. Az idegenbeli ellenfelekkel szemben a Vörös Lobogó is meg a Rákóczi is alulmaradt Az egymás elleni kaposvári rangadón a rutinosabb textiles csapat nyert. Érdekes, hogy a Rákóczi szintén az idősebb, tapasztaltabb versenyzőit dobta frontba a rangadón. NB I férfi K. Vasas—Szegedi Kender 25:0 Győzteseik: Szálinger, Ivusza, Séra, Péter, Katona 5—5. NB II női K! Vasas—Székesfehérvári Videoton 14:2 Győztesek: Boldizsár, Váráéi, Horváthné 4—4, Szerecz Á. 2., ill. Szenkovics, Horváth. NB III Bonyhád—K- Rákóczi 9:7 Győztesek: Berdhoffer 4, Háán 3, Szúnyog 2, illetve Puska 3, Dómján 2, Bérdi II. 2. Ne üzemtörlénetet, hanem üzemi krónikái készítsenek öreg harcosok találkozója a kaposvári NB III-as asztali- tenisz rangadón. A két csapatkapitány: Műdig (K. V. Lobogó, balról) és Bcrdi I. (K. Rákóczi) üdvözli egymást. Komló—K. V. Lobogó 11:5 Győztesek: Rajczi 4, Kővári 3, Berta 2, Schmider 2, illetve Rák 3, Molnár 2. K. V. Lobogó—K. Rákóczi 9:7 Győztesek: Rák 4, Balogh 2, Műdig 2, Molnár, illetve Bérdi I. 3, Bérdi II. 2, Szalai 2. Miért sárga? A futballban már régen szakítottak a hagyományokkal: a nyers, bőrszínű labdák helyett divatba jött előbb a fehér (elsősorban az esti mérkőzéseken), majd a pettyes (ebben a televíziós közvetítések is közrejátszottak), amely most már az egész világon elterjedt Más sportágakban is kísérleteztek — több-kevesebb sikerrel — a labdák színezésével, így az asztaliteniszben is, ahol talán •-forradalmi« változások várhatók a közeli években. 4 világ sportja sorokban Kérdéses, hogy a svéd Ricky Bruch 68,32 m-es diszkoszvető Európa-csúcsát hitelesítik-e mert jelentések szerint a viadalon kevés volt a versenybíró. * • » » Kosárlabda Európa-bajnoki selejtezőn Izrael 96:85 (48:39), arányban győzött Svédország ellen. • • • A Rio de Janeiro-i női kosárlabda világbajnokság selejtezőinek második fordulójában lejátszott mérkőzések eredményeiből: Szovjetunió— Kanada 94:44 (47:20), Franciaország—Egyesült Államok 68:51 (32:33), Csehszlovákia— Ausztrália 73:34 (36:18). • * * India már 3:l-re vezet a Japán elleni Davis Kupa teniszmérkőzésen és továbbjutott. • • • A francia Ceretti nyerte a nemzetközi női tőrvívóversenyt a román Drimba, a szovjet Szamuszenko, a francia Gapais, a szovjet Zabelina és Csirkova előtt. • * • Vancouverban először ült le egymással szemben a sakkvilágbajnoki párosmérközések negyeddöntője során a szovjet Tajmanov és az amerikai Fischer. A találkozó a 41. lépésben függőben maradt. Sevillában Petroszjan (szovjet) és Hübner (nyugatnémet) játszmája döntetlenül végződött. Három forduló után az állás 1,5—1,5. Fehér helyett sárga, pontosabban megfogalmazva narancssárga színű labdák kerülnek esetleg játékba, noha elég sok vita, kísérletezés előzte és előzi meg ma is a bevezetést. Miért sárga labdával? Ezt kérdezik sokan és mi is ezzel a kérdéssel fordultunk dr. Eiben Ernőhöz, a Nemzetközi Asztalitenisz Szövetség magyar orvosához. — Kiváló szemész orvosok már régen megállapították, hogy a sárga szín sok esetben kedvezőbb, mint a fehér — mondta. — Ezért alkalmazzák például gépkocsik ködlámpájánál, sok országban a közúti világításnál, s az útmunkások is sárga mellényben dolgoznak az egész világon. Jobban érvényesül a színkontraszt, nem zavarja a szemet és a színtévesztők számára a sárga mindig sárga marad. Így merült fel a gondolat, hogy az asztali- teniszben is meg kellene próbálkozni vele, s ha csatát nyer« mellette a sötétzöld helyett sötétszürke asztal-szín is, akkor az összhatás tökéletes lehet. Persze ilyen »simán« ez nem megy majd, amit tudnak a nemzetközi szövetség funkcio- nárusai is: érvek, ellenérvek hangzanak el sokfelé. Ezekhez tartozik, hogyha a sárga labda piszkolódik, jobban zavarja a játékost, mint a bepiszkolódott fehér; a tornatermekben, ahol az egész világon a legtöbb edzést tartják a játékosok, többnyire a sárgás-világosbarna szín (bordásfalak, tomaszekré- nyek stb.) dominál; sok sport- csarnokban a székek, a padsorok is sárgás színűek, és így tovább. A végső szót tehát még nem mondták ki, s nemrég Nago- yában, a világbajnokságon újabb határidőt szabtak meg: 1973. Addig még lehet vitázni, próbálkozni, s esetleg az újnál is újabbat kitalálni. Csak egy biztos: a zöld helyett nem lesz piros háló. Mert ez is a napirendén volt, de elvetették. Pedig a sportszergyárosok nagyon érveltek mellette ... Üzemeinkben eddig nemigen beszélhettünk honismereti munkáról. Ha néhány helyen naplószerűen megőrizték is például a gyár életének fontosabb eseményeit, ezek a följegyzések inkább ösztönösen készültek, mintsem valamilyen koncepció alapján. Pedig az üzemek fejlődésének hiteles dokumentálása nagy segítséget jelent a későbbiekben egyebek között a tudományos kutatóknak is. Nem beszélve arról, hogy az ilyenfajta munkálkodás összefüggéseiben is feltárja az embereknek munkahelyüket, tudomást szerezhetnek a nagyobb jelentőségű eseményekről. Erősebb érzelmi szálakkal kapcsolódnak üzemükhöz, intézményükhöz. közvetve tehát a szocialista közgondolkodásra is hat. Ezért is foglalkoztak tavaly ősszel országos szinten az üzemi krónikaírás és az üzemi honismereti szakköralakítás problémáival. A Hazafias Népfront tavaly szeptemberi ülésén egyebek között a következő határozatot hozta: »Föl kell venni a kapcsolatot az SZMT-vel és a tsz területi szövetségekkel, hogy azok a Hazafias Népfronttal közös akcióban segítsék elő üzemi honismereti szakkörök alakulását és üzemi krónikák írását.« A honismereti mozgalom tízéves jubileumi tanácskozásán ebben a munkában a szocialista bri- gádmozgalóm és az ifjúsági mozgalom szerepét hangsúlyozták. Ilyen előzmények után látott hozzá az SZMT Somogybán is a kérdés megvizsgálásához. Felhívást küldtek minden nagyobb termelőüzemnek és vállalatnak, amelyben közölték, hogy az üzemen belüli hazafias nevelőmunka tartalmi és. módszertani fejlődését kívánják ezzel is segíteni. A felhívással egy időben fölmérést is készítettek. Eszerint a Kaposvári Villamossági Gyárban például már évek óta egy hattagú bizottság írja a gyár történetét. Ez év végén, a gyár ötéves jubileuma alkalmából kiadványban megjelentetik. Az eddig megjelent üzem- történetek szinte kivétel nélkül jubileumi kiadványok. így a balatonboglári, a kaposvári állami gazdaságé, a Somogy megyei Állami Építőipari Vállalaté, a DÉDÁSZ-é, és a textilműveké. Ezek a kiadványok szükségesek, azonban nem egészen egyeznek a krónikaíró-mozgalom célkitűzéseivel. A jubileumi értékelések — érthetően — nem kis büszkeséggel készülnek, s ha hitelességük nem vonható is kétségbe, stílusukban mások, mint egy köznapibb hangvételű, aprólékosabb üzemi krónika. A krónikaírás alól tehát ezek a kiadványok nem mentesítenek egy vállalatot sem. Elismerésre méltó a Barcsi Fűrészüzem munkálkodása. A megyei felhívásra hoztak létre krónikaíró csoportokat a Mezőgazdasági Gépgyártó és Szolgáltató Vállalatnál. A Somogy megyei Élelmiszer, Háztartási, Vegyiáru Kiskereskedelmi Vállalatnál a munka- verseny-felhívásba vették bele a krónikaírást. Hozzáláttak a krónikavezetéshez a csurgói ÁFÉSZ-nél és a Darány- pusztai Állami Gazdaságban is. A MESZÖV-nél a megyei szövetkezetek történetét készítik el tanulmány formájában. Talán így elég népes a felsorolás, vállalatainkhoz és üzemeinkhez viszonyítva azonban nem lehetünk elégedettek. A Somogy—Zala megyei Tégla- és Cserépipari Vállalatnál például többszöri kérésre is az volt a válasz: nincs szándékukban foglalkozni a problémával. Néhány vállalatnál az okoz gondot, hogy szétszórtan, nagy területen dolgoznák az alkalmazottak. A szakszervezeti központi könyvtár mindenesetre felkészült: a könyvtárban dokumentációs részleget hoztak létre, amelyben egyelőre a jubileumi kiadványokat őrzik. Az üzemi krónikaírás helyzetének reális értékeléséhez azonban néhány belső hátráltató erőt is meg kell említenünk. Legelsőként azt, hogy az üzemi krónikaírásnak nincs még kialakult módszere. Sok helyen azt sem tudják, hogyan lássanak hozzá. Nincs egy álláspont, amely leszögezné: kik írják a krónikákat. Hiszen a hiteles vezetéshez olyan emberre van szükség, aki a fontosabb iratokhoz, anyagokhoz hozzáférhet és mélyebb összefüggéseiben ismeri a gyárat Gond a konkrét kivitelezés. Nem rossz például a textilművék és a cukorgyár elgondolása: az adatokat összegyűjtve történészeket kémek föl a rendszerezésére. (Vidéken ebbe a munkába be lehetne vonni a TIT- ben tevékenykedő történelem- szakos tanárokat.) A Somogy megyei Honismereti Bizottság tagjai legutóbbi ülésükön alaposan megvitatták ezt a témát Ügy döntöttek, hamarosan megbeszélésre hívják össze az üzemi kultúrfele- lősöket és a már kijelölt krónikaírókat, s megadják nekik az alapvető szempontokat. Főképpen azt, hogy nem üzemtörténetet (az nagyobb felkészültséget, tudományos tájékozottságot igényel), hanem pontosan és gondosan megírt üzemkrónikákat kell vezetni. Helyes javaslat volt az is, hogy vegyünk példát a német krónikaírók már hagyományos, jó módszereiről. Kiadványaikból érdemes lenne lefordíttatni és a megyei Honismereti Híradóban közreadni azokat A körülmények tisztázása bizonyára többeknek kedvet ad majd a krónika- íráshoz. Bán Zsuzsa Megyei népijáték- és néptánc-találkozó Az úttörők szívesen táncolnak Lélektani ruházkodás A napokban a feleségemmel meglátogattuk rég nem látót barátnőjét, Pirit. Az örömteli viszontlátás után Piri bevezetett minket a nappali szobába. Percek múlva illatos forralt bort tálalt elénk. Jólesően szürcsölgettem kedvenc téli italomat, míg a két barátnő felelevenítette régi emlékeit. A forralt bor egykettőre elfogyott, s érthető, ha unatkozni kezdtem. Ekkor Piri felállt, és a kombinált szekrényhez lépett. — Most megmutatom a ruhatáramat. Ez bizonyára magát is érdekelni fogja — mondta kedvesen. — Feltétlenül — hajoltam meg udvariasan, és magamban átkoztam a sorsomat, amely ide vezetett. — Ruhatáramat tudományos szempontok szerint, mély lélektani alapon állítottam össze — kezdte Piri, és szélesre tárta a szekrényajtót: — Első randevúhoz jól megy például ez a fehér háromnegyedes kosztüm. Azon értékeimet is kihangsúlyozza, amik esetleg nincsenek ... Hosszabb isme- rettség után ezt a tűzpiros bársonyruhát viselem. Akkor is lángolónak mutat, amikor már eszemágában sincs lobogni... Szakításhoz jól megy ez a türkizzöld kompié. Kicsit világos, de megnyugtatóan hat a férfi feldúlt idegeire... A szabás is fontos. Ezzel a japán ujjrésszel remekül lehet fájdalmas búcsúcsókot inteni nyugdíjazott szerelmünknek ... — Óriási vagy, Pirikém! — mondta a feleségem csodálattal. — Minden elismerésem a mélylélektani ruházkodásé — hajoltam meg elismerően. — A hivatalos ügyek intézéséhez megint más ruhák szükségesek — folytatta Piri tanáros hangsúllyal. — Az ügyirat benyújtásakor ezt az enyhén kivágott, galamb- szürke szövetruhát viselem. Jól kihangsúlyozza szelíd lelkiségemet, de az enyhe kivágás azért azt mutatja, hogy némi áldozatra is hajlandó vagyok... Ha az ügyemet egy fél év utá.n sem intézik el, akkor jön ez a püspöklila blúz. Sokat sejtet az ügyintézővel, Ennek a blúznak a segítségével már sok kilátástalannak látszó ügy nyert kedvező elintézést .’.. Ezután elbúcsúztunk a kitűnő barátnőtől, és hazamentem az asszonnyal. Feleségem, amint hazatértünk, eltűnt, majd percek múlva megjelent smaragdzöld kasmírpongyolában. — Miért öltöztél át, fiam? — kérdeztem kíváncsian. — Gondolom, így kissé megértőbb leszel hozzám. Eléggé kiköltekeztem a havi kosztpénzből. Egy kis utánpótlást, ha lennél szíves — nézett rám könyörgő tekintettel. Szó nélkül a szobába mentem, és villámgyorsan felvettem a sötét ünneplőruhámat. — Te miért öltöztél át? — érdeklődött a feleségem. Fölényesen válaszoltam: — Nézd Csak, édesem! A vállak méltóságteljes lejtése, a szerényre méretezett nadrághajtóka és az egész öltöny komor, fekete színe jól hangsúlyozza, hogy ebben a hónapban már nem adok egy vasat sem. Galambos Szilveszter VASÁRNAP már reggel népviseletektől tarkállott a balatonboglári Vikár Béla Művelődési Ház udvara, A kislányok felpántlikázva dúdolgat- tak, a fiúk pedig bőszárú gyolcsgatyáikat és kucsmáikat Igazgatták. Több tanár szorongva meg is jegyezte: jaj, tteak kitartson a jókedély, amíg rájuk kerül a sor. Bár tizenhét úttörőcsapat néptánc- csoportja várakozott a fellépésre, végig derű és fegyelem jellemezte a találkozót A fo- nyódi járási úttörőelnökség gördülékenyen, a gyerekek türelméhez, figyelméhez igazítva rendezte meg Somogy megye első úttörő, népijáték- és néptánc-találkozóját Az egyszerűen és stílusosan díszített színpad hangulatos keretet adott az igényesen ösz- szeállított, sokszínű műsorhoz. Ahány csoport, annyiféle dicséret kívánkozna ide, hiszen már a törekvést is, jutalom illeti. Nem is szólva a pontos, és lelkiismeretes anyaggyűjtésről'— a szakemberek is ezt hangsúlyozták —, a somogyi táj népi hagyományainak hiteles fölelevenítéséről. Különböző okai vannak, hogy néhány csoport produkciója mégis kiemelkedett a találkozón. A karádiak a rezgő és ka- násztáncot nagyon ötletes feldolgozásban, a néprajzi anyaghoz hűen ragaszkodva adták elő. Talán . egyetlen olyan csoport volt, ahol a gyerekek arcán a tánc belső, érzelmi átélése is tükröződött. Szép produkciót hoztak (Somogyi táncok) a marcali lányok, Koreográfiái szempontból az övéket ítélték a legtökéletesebbnek. A siófoki 2-es számú iskola úttörői újszerű népi játékkal szerepeltek. A Rege a Balatonról azért is érdekes, mert ebben tánc, ének, játék együtt kap helyet. Kulturált volt a rendezés, a tisztán szóló kórus lágyan kisérte a táncosokat, akik önállóan is megállták volna a helyüket. Az ilyen népi játékokkal jó lenne a megyében egyre több hel}ren találkozni. Ezek ugyanis nem hosszúak és szinte valamennyi, művészeti csoportban tevékenykedő úttörőt foglalkoztatni tudnak. Az életkori sajátosságoknak megfelelő összeállításukért kerültek élre a marcali kisdobosok. A Babásjátékban otthonosan érezték magukat és bájosan énekeltek. A nagyatádiak ukrán táncot táncoltak. Nagyon ügyesen, kitűnő zenekíséretre; ez a tánc azonban elbírná a még sodróbb, gyorsabb tempót is. A so- mogyvári és a homokszent- györgyi úttörők (azonkívül, hogy tánc- és dalkincsük ritka gyűjtés volt) is a kíséret és a tánc egységére szolgáltattak jó példát. A somogyvá- ri két furulyás kislány és a homokszentgyörgyi citeraze- nekar is jól játszott. A fellépő csoportok figyelmét erre különösen felhívjuk, mert a legalapvetőbb hiba éhpen a kíséretekben volt. Harmonikakíséret ugyanis nem illik a magyar néptánchoz. De az sem helyes, ha a táncosok énekelnek kifulladásig. Elfogadható a jó zongorajáték, de legszerencsésebb, ha furulya, citera. cimbalom, klarinét, nyírfaké- regsíp, vagy egy kisebb kamarakórus adja a kísérőzenét. SZEKSZARDON, a dunántúli úttörő néptánc- és népijáték fesztiválon a karádiak képviselik megyénket. Tíznapos szaktáborba utaznak a marcali és siófoki úttörők. A nagyatádiak, a somogyvári a!., a marcali kisdobosok és a homokszentgyörgyi pajtása:, pedig tárgyjutalmat kaptak. B. Zefc SOMOGYI NÉPLAP Kedd. un. otfjw S& 0
