Somogyi Néplap, 1971. április (27. évfolyam, 77-100. szám)

1971-04-14 / 87. szám

D rdCkerffés fogja feSrfü a sárga csöveket A gázvezetéket csak itt, • fogadóállomáson lehet látni. A földgáz halk süvítését is csak itt hallja a látogató. In­nen a gázmező — Mezőcsoko- nya — felé csak apró táblák jelzik a vezeték útját. A vá­rosban a falakra szerelt szel­lőzők mutatják, meddig jutott el a gáz. Szakemberek mondják: a szénhidrogén a jövő energiája. Egyre jobban átveszi a szén szerepét. A miért?-re egyszerű a vá­lasz: tisztább, kényelmesebb, nagyobb a hatásfoka. A gaz­daságosság egyik követelménye, hogy minél kisebb költséggel nagy mennyiségű energiát le­hessen szállítani. A csőveze­ték pedig olcsóbb a vagonnál. Somogy harmadik ötéves tervében egyetlen mondattal szerepelt a földgáz: foglalkoz­ni kell ennek az energiának a hasznosítási lehetőségével. Azt, hogy a megyében szén- hidrogén van, mindenki tud­ta. Arra azonban, hogy mennyi, a tervkészítés idején még senki sem tudott pontos vá­laszt adni. A felmérés után született meg a döntés: a mezőcsoko- nyai gázmező hasznosításával meg kell valósítani Kaposvár ellátását. A babócsai földgáz­NÉGY ÉV ALATT TÖRTÉNT Földgázt kapott Somogy Emlékezés a spanyol köztársaságra ból pedig nemcsak a község, hanem Nagyatád — s később Barcs is — részesedik. A Ba­laton déli partján húzódó or­szágos távvezeték csatlakozta­tásával pedig a Balaton-parti települések, elsősorban Siófok ellátását kell megoldani. A felhasználásra részletes program is készült. Az Orszá­gos Kőolaj- és Gázipari Tröszt vezetőivel 1966. november 2- án állapodtak meg a megyei pártbizottság és a tanács ve­zetői. Eszerint a program első ütemében, 1968—69-ben mint­egy háromezer lakást kötnek be a gázhálózatba Kaposvá­ron, s több ipari üzemnek — mint nagyfogyasztónak — az igényét is kielégítik. A program teljesült És továbbfolytatódik. Idő­ről időre újabb lakásokat köt­nek be a gázszolgáltatásba. A mezőcsokonyai földgázme­ző kincse eljutott már a me­zőgazdaságba is. Somogybán elsőként Hetesen kezdték meg a hasznosítását. A Balaton partján húzódó távvezetékből már a balatonszabadi tsz és a Balatonboglári Állami Gazda­ság is kap gázt. Ez volt a kezdet. A negye­dik ötéves tervben tovább nő a mezőgazdaságban felhasz­nált gáz mennyisége. Siófokon 1969-ben jelent meg a földgáz, Nagyatádon pedig a múlt évben. A programnak azonban nincs vége, nemcsak a fo­gyasztók számát növelik azo­kon a településeken, ahová már eljutott ez az energia, ha­nem újabb községek bekap­csolását is tervezik. A követ­kező években Barcs, Marcali és Tab számíthat gázra. Leg­korábban — 1972—73-ban — Barcsra jut el a földgáz a ba­bócsai gázmezőről. A Közép­dunántúli Gázszolgáltató és Szerelő Vállalatnál most dol­goznak ezen a programon. A földgáz mellett rohamo­san nőtt az elmúlt tervidő­szakban a propán-bután gázt használó háztartások száma Ezt nemcsak a cseretelepek növekvő forgalmán, hanem a bekapcsolások számán is jól le lehetett mérni. A fejlődés azonban gondokat is jelen­Somogyszobi változások Jó két éve már, hogy jártam ebben a községben. Ügy emlékszem, akkor is ko­ra tavasz volt, sétáltunk egyet a község vezetőivel, s a téma a törpe vízmű megépítése volt. Térképeket néztünk, terveket vetettem papírra, ezt is sze­retnénk, azt is szeretnénk — jegyeztem föl, s valami tudó­sításféle ki is kerekedett az ott eltöltött néhány óra után. A községbe vezető úton gép­kocsivezetőnket kérdezem, hogy az előzésnél nem fél-e ráhajtani a friss földes út­padkára ugyanis korszerűsíte­ni fogjak az utat, s a község fejlődésének eseményeihez az is hozzátartozik, ami a leg­szélső házakon kívül történik. A tanácsház kívülről nem sokat változott, pedig minősé­gileg magasabb, feladatokban egyáltalán nem szűkölködő apparátus munkahelye. Ide csatolták Bolhást, s ez egy­úttal azt is jelentette, hogy a szobiakon kívül a kisközség is jó minőségű ivóvizet kapott. A munkáról és a változá­sokról beszéljen tovább Susies Géza vb-titkár: — Ha az előbb azt említet­te, hogy milyen régóta nem járt nálunk, akkor maradjunk a két évvel ezelőtti dátumnál. Azóta korszerűsítettük a köz- világítást — háromszázezer forintba került —, három ki­lométer hosszú a Bolhásra ve­zető vízvezeték, fél kilométer hosszan utat építettünk. Per­sze ezt is saját erőből. Ez a »persze* megzavart. A megyét járva sok helyi kez­deményezésről és példaadás­ról adtam már számot, de akárhogyan is számolom, mindaz, ami Somogyszobon az elmúlt két év alatt történt, nem két fillérbe kerülhetett. Nem hiszem, hogy egyetlen alsóbb szintű tanácsot is föl­vetne a pénz a megyében, így Somogyszobon sem lehet min­dig tele a kassza. — A lakosság körülbelül hatszázhúszezer forint erteKÜ társadalmai munkát végzett a vízvezeték és az út építésénél. — Mivel fogták meg az embereket? — Nézze! A saját érdekük­ben történt minden, s abban, hogy megértették, szerintünk semmi ördöngösség nincs. Igaz, nem is úgy csináltuk, hogy fogjuk meg és vigyétek. Csodálkozásom semmikép­pen nem lehetett alaptalan, amikor hallom, hogy a két- ezemégyszáz lelket számla ló községben majdnem ezerötszáz az idős, öreg ember. — Még az ingázókat, az el­járókat is megagitáltuk, s higgye el, szívesei1, fogtak ásó­nyelet. Ügy hiszem, az embe­rek Somogyszobon otthon ér­zik magukat. Nem ez az első eset, hogy a közös tanácsú községek ve­zetőitől a csatolt falvak mel­Háromszobás, összkomfortos házat épít.., letti vagy elleni szimpátiát, illetve fanyalgást kérdezem. Többféleképpen válaszoltak, általában azt, hogy mindenki örült, s megértették az állam­igazgatás korszerűsítésének gondolatát. Susies Géza érde­kes véleményt mondott: — Bolhás idecsatolása nem váltott ki ellenszenvet, de örömujjongást sem. Az embe­rek várakozó álláspontra he­lyezkedtek. Számunkra az is jót jelent, hogy nem érzik »gyarmatnak* magukat a bol­hásiák. Helyrehoztuk az isko­lát, az óvodát, valamint a pedagóguslakást, náluk is korszerűbbé vált a közvilágí­tás. A csatolt községben vb- kirendeltség látja el feladatát. Egyébként, ha már két év után elvetődtek ide — fotós kollégája gyakrabban volt itt. rá nem is vonatkozik a kriti­ka —, sétáljunk egyet, meg­mutatom az új lakótelepet. Új lakótelep? Egy faluban? Erre kíváncsi vágyóit, pedig tudom azt, hogy négyemele­tes házakat semmiképpen nem várhatok, de talán még eme­leteset sem. Közvetlenül a tanács­ház mellett a helyi ÁFÉSZ- szel együtt, közös beruházás­ban. kilencszázezer forintért élelmiszerboltot építenek. A falak már állnak, s bár ott- jártunkkor egyetlen lélek nem volt az építkezésen, a határ­időt tekintve Susies Géza biza­kodó. — Hol építették fel a lakó­telepet? — Az úgynevezett Posta- dombon. 1964-ben kezdtük meg a parcellázást, harminc­öt házhelyet alakítottunk ki. Üjabb tizenkettőre már ott van az igény a fiókomban, úgyhogy a község északi ré­szére egy másik telepet kép­zelt el a fejlesztési terv. Jó volna valami panoráma- felvételt csinálni a házakról, fel kellene menni valaminek a tetejére. A református templom tor- i nyában rá is bukkanunk a megfelelő ablakra, de hiába mászunk fel a bokáig érő gua­nóval lepett falépcsőkön, csali félútig jutunk, s onnan nem lehet fényképezni. Kocsivágta földút vezet a lakótelephez, s jóllehet a de­let már elharangozták, Juhász Pál épülő házán még nem tették le a kőműveskanalat. Háromszobás, összkomfortos házat épít, mint a többiek. Itt a víz, a házakba fürdőszoba is dukál. A község másik nagy — ha magasságát és jelentőségét tekintve nem a legnagyobb — attrakciója a víztorony. Mi­re felérünk, nyolcvanöt fokot mászunk meg a létrán, de zi ­hálásunkért kárpótol az al­kalmi, huszonnégy méter ma­gas kilátó. Előttünk a Posta­domb, jobbra az iskola, ud­varán kézilabdapálya, sárga padkájával kanyarog az út Nagyatád felé. Lent a régi víztartály, csak űgv a kerítés mellé dobva — már nincs rá szükség. Ha a somogyszobi változások szimbólumát kelle­ne keresni a faluban, ez volna a legkifejezőbb. A rozsdásodó víztartály ás a gomba formájú víztorony. Saly Géza tett: egyre nehezebb volt a cseretelepek zavartalan ellátá­sa, mind több igénylőnek kellett távolról vinni a palac­kot. A mostani tervidőszakban tovább nő az ilyen igény. Ezért dolgozták ki a »mini te­lepek* hálózatának tervét. Azt akarják elérni, hogy egy bizonyos számú fogyasztó ese­tében mindenütt helyben, leg­följebb a szomszéd községben lehessen kicserélni a palac­kot. Erre azért is szükség van, mert minden település föld- gázellátásával hosszabb idő­szakot figyelembe véve sem lehet számolni. Ez már a jövő. A következő években egyre nagyobb szerep­hez jut a megyében is a földgáz. Nemcsak lakásokat fűtenek ezzel az energiával, hanem egyre több üzem tórát a felhasználására, s a tsz-ek- ben nemcsak szénaszárításra használják, hanem -b az idő­járást kikapcsolva — sertés- hizlaldák fűtésére is. A jövő energiája már a je­lenben is egyre nagyobb lehe­tőséget nyújt az embernek. Négy évtizeddel ezelőtt, 1931. április 14-én kiáltották ki a spanyol köztársaságot, miután a nép egységes meg­mozdulása megdöntötte a ki­rályságot. Ez akkor még csak formai változásokhoz vezetett. Az igazi forradalmi fordulat­ra később, 1936 tavaszán ke­rült sor, amikor megalalkult az első népfrontkormány Spanyolországban. A spanyol fasizmus és kül­földi támogatói akkor fegy­veres orvtámadást indítottak a köztársaság ellen. Hitler és Mussolini nyíltan és erőtelje­sen támogatta Francót, de Chamberlain angliája és Blum Franciaországa az úgyneve­zett »be nem avatkozás« poli­tikájával lényegében gátolta a demokratikus erők segítség- nyújtását. Bármely hősi áldo­zattal járt, bármilyen legen­dás volt is a küzdelem, ame­lyet az internacionalista bri­gádok és Madrid védői vívtak, a spanyol nép harca akkor a túlerővel szemben elbukott. Több mint harmincéves uralom után Fraco rendsze­rét mélyülő válság jellemzi. Egész sor jel vall arra, hogy még olyan csoportok is elő­fordulnak a »caudilló* dik­tatúrájától, amelyek a közel­múlt időkig feltétel nélkül tá­mogatták. A spanyol munkás- osztály nem felejtette el a né­sztrájkokkal, egész iparvidé­keket megrázkódtató tünteté­sekkel küzd Franco ellen. Az egyetemek a lázadás gócpont­jai lettek, sőt a papság egyes csoportjai is kezdenek föllép­ni a rendszerrel szemben. Terjed a nézet, hogy a vál­tozások elkerülhetetlenek. Míg a rendszer a maga át­mentésére folytat bizonyos »liberalizálási* kísérleteket, a demokratikus erők hangsú­lyozzák: az átalakulásoknak valóban demokratikusoknak kell lenniük, kokrét akciók­ban kell megtestesülniük. A köztársasági egységre, a nép­frontra emlékezve, a spanyol kommunisták ezért szögezik le: a maximalista jelszavak meghirdetése, amelyek meg­valósításához ma nincsenek meg a szükséges feltételek, csak elszigetelné szövetsége­seitől a munkásságot; az or­szág demokratikus átalakítá­sának fő mozgatóereje csakis a kis- és középpolgársággal, sőt a nem monopolista nemzeti burzsoázia különböző csoport­jaival szövetségben fellépő munkásosztály, parasztság és haladó értelmiség lehet. Ennek az antifasiszta össze­fogásnak kovácsoló ja a Spa­nyol Kommunista Párt, me­lyet a mai évfordulón úgy is üdvözlünk, mint a köztársasá­gi erők legharcosabb, legkö­Kercza Imre pi köztársaság vívmányait, és vetkezetesebb osztagát. Egymilliárd a kapacitáshiány Hogyan készült feladataira az építőipar? Erről tanácskozott a megyei tanács vb Csaknem egymilliárd forint Somogybán az az építési igény, amelynek kielégítésére nem képes a megye építőipara a negyedik ötéves tervben. A megyei tanács végrehajtó bi­zottsága tegnapi ülésén azt is megállapította, hogy a fej - lesztésre tett erőfeszítések nem állnak arányban az ered­ményekkel. A negyedik ötévé» terv időszakában összesen mintegy 12,6 milliárd forin­tos építési igénnyel kell szá­molni Somogybán. A felkészülés már 1969-ben megkezdődött: a megyei párt­végrehajtóbizottság feltárta az építőipar helyzetét, megál­lapította a jelenlegi tervidő­szak várható igényét, s meg­határozta a fejlesztés irányel­veit Mit tettek edd g? E határozat végrehajtására intézkedési terv készült, a fej­lesztési elképzeléseket ismer­tették az építőipar vezetőivel, s megvalósításukban többsé­gük aktívan vett részt. Ennek köszönhető, hogy az építőipar megyei irányítói ismertéle a vállalatok, ktsz-ek kapacitás­összetételét anyagi lehetősé­gét összefoglalójában Böhm József, a megyei tanács vb- elnöke ezt így fogalmazta meg: »Pontosan tudjuk, mire képesek a ktsz-ek, TÖVÁL-ok és a saját rezsiben dolgozó építődnari részlegek. Tevé­kenységüket összehangoljuk.« Azt is világosan meghatá­rozták, hogy — a foglalkozta­tottak számának várható ala­kulását figyelembe véve — milyen extenzív fejlesztések­re kerülhet sor. Megállapítot­tak, hogy az intenzív fejlesz­Kilátás a torony tetejéről. téshez maximálisan mekkora összeg áll a megyében ren­delkezésre, s ehhez mennyi anyagi segítséget kaphatnak országos szervektől. Megtet­ték azokat az intézkedéseket, amelyek a kapacitás jobb ki­használását, az eredménye­sebb gazdálkodást szolgálták. A felkészülés időszakában létrejött Kaposváron a Dél­dunántúli Vízügyi és Közmű­építő Vállalat, s 1973-ban ez már 300 millió forintos kapa­citással dolgozik. Összevonták — fejlesztését a megye anya­gilag is támogatja — a taná­csi építőipari és a vegyesipari vállalatot. Kaposváron elké­szült az évi hatszáz lakáshoz elegendő elemet gyártó poii- gonüzem, az év közepén pedig Nagyatádra telepítik a négy­száz lakásos kaposvári kö- zépblokküzemet, hogy az új városon kívül Barcs, Nagy­atád és Csurgó térségében se­gítse az építkezést. Pályázat a szállítás gépesítésére Azokat a pályázatokat, amelyek a telephely, raktár- és segédüzemági bázis fejlesz­tését célozták, elfogadták. A központi habarcsgyár építését, a szállítás, rakodás gépesíté­sének tervét tartalmazó pályá­zatokat még nem bírálták e’ az országos vezető szervek. A szállítás és rakodás gépesíté­sét Zeleznik Sándor, a So mogy megyei Állami Építőipa­ri Vállalat igazgatója kulcs kérdésnek minősítette. Hozzá­szólásában elmondta, hogy a Balatonnál a költségek 12—14 százalékát nem egyszer ez te­szi ki. Ha nincs megoldva, a folyamatos termelést is za­varhatja. A megyében elsősorban a magasépítési kapacitás bizto­sítása jelent gondot. A mély­építési munkák elvégzéséhez — a jelenlegi ismeretek sze­rint — van megfelelő erő. A csaknepi egymilliárd forintos kapacitáshiány nemcsak a jelen gondjai miatt érdemel különös figyelmet, hanem azért is, mert a következő tervidőszakra is kedvezőtlen hatással lesz. Általános ta­pasztalat, hogy a műszakilag, gazdaságilag megalapozott fej­lesztési elképzelés megvaló­sulásához is 3—4 évre van szükség. Mindezt figyelembe véve ve­tette föl a vb-ülésen Stadler József, a Somogy megyei Be­ruházási Vállalat főmérnöke, I hogy foglalkozni kellene a megyén belül a könnyűszer­kezetes építési mód alkalma­zásával. Ez ugyanis — mivel nem megyei vállalat végzi az ilyen munkákat — kapacitást szabadítana fel. Belépése azonban csak a tervidőszak végére várható. A tanács is támogatja az A megyei tanács építési, közlekedési és vízügyi osztá­lya által előterjesztett jelen­tés azokról a nehézségekről is szólt, amelyeket a következő időszakban meg kell szün­tetni. Sürgette a megyében az építőipari ágazatok között a megfelelő információs rend­szer kialakítását. A rendsze­rezett tájékoztatás teszi csak lehetővé, hogy mindenkor tisztában legyenek azzal: ho­gyan alakul a megyében a kapacitás. Erre pedig nagy szükség van, ezért javasolták olyan intézkedési terv készí­tését, amely lehetővé teszi a kapacitás minél gyorsabb nö­velését és koordinálását. Ugyanakkor kidolgozzák a tanácsi támogatás odaítélésé­nek feltételeit is. A megye eddig is jelentős összeggel tá­mogatta az építőipart. A har­madik ötéves tervben csak­nem 94 millió forintot kapott a megyei tanácstól, a mostani tervidőszakban is több mint 80 millió forintot biztosítottak ilyen célra. Ez azt is bizo­nyítja. hogy a megyei párt­ós tanácsi vezetés súlyának megfelelően foglalkozik fej­lesztésével. Az elmúlt évek­ben a beruházások előkészíté­se is javult. A lakásberuházá­soké pedig olyan jól áll, hogy nem lehet akadálya a mun­kák megkezdésének. A megyei tanács végrehajtó bizottságának tegnapi ülése egy kicsit összegezés is volt: mérlegre tették, mi valósult meg az elképzelésekből. A gondok ellenére is jelentősen fejlődött ez az iparág. A har­madik ötéves tervben 10,5 mil­liárd forintos igényt elégítet­tek ki, s ha a 12,6 milliárdos igény most nincs is kapacitás­sal fedezve, a megye építő­ipara nagyobb feladatokra ké­pes. Természetesen a fejlesz­tésnél nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy Somogy­bán ezt az ágazatot is tőke­szegénység jellemzi. Ezért van nagy jelentősége a helyi erő­források mellett a központi támogatásnak. K. I. SOMOGYI NÉPLAP Szerda, 1971. április 14. 3

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom