Somogyi Néplap, 1971. április (27. évfolyam, 77-100. szám)

1971-04-11 / 86. szám

NÉGY ÉV ALATT TÖRTÉNT Gimnáziumok, szakközépiskolák A z elmúlt évek során csökkentették a somo­gyi gimnáziumok szá­mát. Ez az intézkedés minden­képpen szükséges volt, mivel jónéhány községi középiskola tárgyi és személyi feltételei nem feleltek meg a szükséges oktatási, nevelési követelmé­nyeknek. Jelenleg kilenc gim­náziumban folyik tanítás So­mogybán. A tárgyi feltételek fokozatos javulása nyomán nyugodtan nevezhetjük jó adottságú középiskolának va­lamennyit. Az utóbbi években mind­jobban elterjedt az oktatás­ban a különböző, elsősorban audiovizuális eszközök haszná­lata. Ebben a marcali Lady János Gimnázium jár az élen, az iskola tantestülete is segíti a fölszerelés gyarapítását. Nyelvi laboratóriumokkal is gazdagodtak középiskoláink. Ilyenek működnek Fonyódon, Marcaliban, Kaposváron a Munkácsy és a Táncsics gim­náziumban. Új szakközépiskolák alakul­tak, hálózatuk tovább bővül. Siófokon — igaz, egyelőre a gimnázium társbérlőjeként — egészségügyi szakközépiskola indul. Az idén szeptemberben kezdik a tanítást a barcsi víz­ügyi szakközépiskolában, melynek létrehozását a pécsi Dunántúli Vízügyi Igazgatóság támogatta. A szakközépiskolák feltételei is korszerűsödnek; a negyedik ötéves terv folyamán épül fel az új gépipari, illetve a mezőgazdasági szakközépis­kola. Az utóbbiban már szep­temberben felhangzik a csen­gő, akárcsak az új közgazdasá­gi szakközépiskolában. A tárgyi feltételek tehát fo­lyamatosan javulnak. De mi jellemzi a személyi feltétele­ket? Dr. Marek János, a So­mogy megyei Tanács V. B. művelődésügyi osztályának fő­előadója elmondta, hogy a kö­zelmúltban megfiatalodtak a középiskolai tantestületek. Na­gyon sokan mint Somogy me­gye társadalmi ösztöndíjasai friss diplomával kezdik itt a pályát. Az életkorra jellemző kísérletező kedv tevékenysé­gük velejárója. Az elmúlt négy évben kezd­te meg működését a Somogy megyei oktatási kabinet. Te­vékenysége folytán a személyi feltételek állandóan javulnak, hiszen szervezi a pedagógus továbbképzését, pályázat útján lehetőséget ad arra, hogy a kutató kedvű pedagógusok fó­rumként használják. Megnőtt Somogybán a kuta­tó pedagógusok száma is. Aki doktori disszertációt készít, rendkívüli besorolás útján ma­gasabb fizetést kap, hiszen a tudományos tevékenység bő­ven kamatozik egy-egy közép­iskolában. Megszervezték a nyelvtanárok külföldi tapasz­talatszerző útjait. Ez az NDK- ba és a Szovjetunióba éven­ként rendszeressé vált. A diákotthoni hálózat szer­vesen összefügg az oktatás tárgyi feltételeivel. 1968 őszén avattak Nagyatádon korszerű középiskolai kollégiumot, a negyedik ötéves tervben pedig kollégiumavató lesz a megye­székhelyen is. ötszáz személyes diákotthon épül majd Kaposváron, bőví­tik a marcali kollégiumot, és más járásokban is javítják a bentlakó diákok körülményeit. A középiskolák diák­jainak lelkes munkája nagyon fontos volt az . elmúlt négy év során a köz- 1 művelődésben is. Járási szék­helyeinken tulajdonképpen centrumot alkotnak, irodalmi színpadaik, táncsoportjaik, műsoraik sajátos színt jelente­nek a községek és a megye- székhely kulturális életében is. Tröszt Tibor Nagyatádi tavasz Takarékos városlakók Üj és tetszetős épület Nagy­atádon az OTP irodaháza, s ma már alig hihető, hogy négy évvel ezelőtt még ami­att fájt a fejük, hogy az eme­leti nyolc öröklaikásra nem találnak vevőt. Pedig így volt. A történet hitelét Ágos­ton Gyula fiókvezető szava­tolja, aki beszélgetésünk alatt a fejemet és a jegyzetei­met is teletömte számokkal — Manapság a lakás körül forog minden. Erről szeretném kérdezni én is. — Az első OTP-lakások érté­kesítése valóban gondot oko­zott, de ma már fordított a helyzet. 1968-ban kezdtük meg a kórház környéki sor­házak építését. Húsz lakásbn már laknak, huszonnyolcat építenek és tizenhatot jövőre adnak át. A Kiszely utcában tizennégy lakást szeretnénk augusztus végéig eladni. — Mi a tervük 1975-ig? — Háromszáz lakás. Köz­művesített telket a tnácstól kapunk, s ha a középblokk- üzem dolgozni kezd, akkor gyorsítani is tudunk a ter­vezett ütemen. — Hányán állnak sor­ba lakásért? — Ha szám szerint nem is tudom pontosan megmonda­ni, az a helyzet, hogy az igé­nyek hatvan—hetven száza­Újabb magyar fiatalokat várnak az NDK-ba Az idén 4800 magyar fia­tal végezhet az NDK-ban szakmai gyakorlatot. A jelent­kezéseket április 15-től előre­láthatólag július 31-ig fogadja el a főváros tanácsa, illetve a megyei tanácsok munkaügyi osztálya. A szakmai gyakorlatra a Magyar Népköztársaság és az NDK munkaerő-együttműkö­dése ad lehetőséget. Az első csoport 1967-ben utazott ki, s ma már több ezer magyar fia­tal munkás dolgozik az NDK szocialista üzemeiben, egye­bek között Kari Marx-Stadt- ban, Halléban, Erfurtban, Lip­csében, Drezdában, illetve a rostocki hajóiparban, vala­mint a schwedti kőoaljafino- mítókban. Az idén jelentkezőket is fő­ként ezekben a városokban várják a német üzemek, ame­lyekben munkaszeretetével, magatartásával már elisme­rést szerzett a kiutazott ma­gyar fiatalok többsége. Most is a gépgyártásban, az elektro­mos iparban, a kohászatban, a vegyiparban és a könnyűipar­ban helyezkedhetnek el, egye­bek között az esztergályos, la­katos, marós, gyalus, elektro- és mechanikai műszerész, va­lamint a villanyszerelő szak­mákban, de nemcsak szak­munkásokat vesznek fel, ha­nem betanított munkásnak szakképzettséggel nem rendel­kező fiatalokat is. A Munkaügyi Minisztérium tájékoztatása szerint szeptem­beri—októberi kiutazásra azok a fiatalok jelentkezhet­nek, akik az indulás időpont­jáig betöltik 18. életévüket, s nem haladták meg a 26-ot (bár a felső korhatárban tesz­nek kivételeket); erkölcsi, po­litikai magatartásuk alapján javasolhatók; nőtlenek, haja- donok és eltartásra nem kö­telezettek; vállalják az NDK- ban történő ideiglenes foglal­koztatás feltételeit; egészségi­leg alkalmasak a munka ellá­tására ; a szakképzettséget igénylő munkakörbe jelentke­zők rendelkeznek a szükséges szakmai képzettséggel; s —ki­véve az ez évben végző fiata­lokat — nem hallgatói vala­mely közép- vagy felsőfokú iskolának. A fiúk közül azok jelentkezhetnek, akik hat hó­napot meghaladó katonai szol­gálatot teljesítettek, vagy ka­tonai szolgálatra alkalmatla­nok, a sorköteles fiatalok kö­zül pedig csak az 1952-ben és 1953-ban születettek, az elek­troműszerész és rokonszak­máknál csak az 1953-ban szü­letettek. Azok a fiatalok, akik sorkatonai szolgálatot még nem teljesítettek, az NDK-beli foglalkoztatás idejére szolgá­lathalasztásban részesülnek, azonban hazatérésük után ele­get kell tenniük e fontos ál­lampolgári kötelezettségük­nek. A gépjárművezetők közül csak a katonai szolgálat letöl­tése után fogadnak el jelent­kezést lékát tudjuk csalt kielégíteni. Harminc lakásra általában 40—50 jelentkezőnk akad. — Takarékosak-e az atá- diak? — Betétállományunkon meg­látszik az építkezési kedv, te­hát ha kizárólag csak a ná­lunk elhelyezett forintokat nézzük, akkor megyei szin­ten nem mi vagyunk az el­sők. A járás betétállománya 94 millió 300 ezer forint, eb­ből Atádé 35 812 000 forint. — Melyik a leggyako­ribb takarékossági forma? — A kamatozó betét. Ez a biztos — mondják az egysze­rű emberek. De a gépkocsi- nyeremény-betétkönyv is di­vatba jött, 4 635 000 forintunk van, túlnyomórészt ötezres kötvényekből. Most március­ban Bognár Ferenc nagyatádi lakos nyert is egy Wartbur­got. — Ha már ennél a té­mánál tartunk, arra vol nék kíváncsi, hogy meny­nyi pénzt vittek ki az atádiák az OTP-ből? — Tavaly hatszázezer totó­lottószelvényt adtunk el s harminc ezer elfogyott a bo­rítékos sorsjegyből is. Hat­százezer forintot fizettünk ki a különböző találatokért. Volt 5—6 négyesünk, egy ötezres borítékos sorsjegy, s néhány nagyobb totónyeremény. — ön is játszik? — Persze. Totón is, lottón — Nyert már? — Akkor volt hármasom, amikor keveset fizettek, s akkor egy tizenegyesem, amikor még kevesebbet... — Miként tudná meg­fogalmazni, hogy a pénz­intézet munkájában mit jelent a várossá fejlődés? — Elsősorban a lakásigé­nyekben, azonkívül a növek­vő személyi és áruvásárlási kölcsönökben mutatkozik. Az emberek többet fordítanak la­kásuk, otthonuk korszerűsíté­sére, fürdőszobát építtetnék, bekötik a vizet, új bútorokat vesznek, háztartási gépeket szereznek be. Tavaly tizen­egymillió forintot fizettünk k áru- és személyi kölcsönre. — Véleményük szerint sok százas lapul még a szalmazsákokban? — Ha nem is rengeteg, de akad jó néhány százezer fo­rint a szekrényekben, az ágy­nemű alatt. Általában idős, nehezen meggyőzhető embe­rek összekuporgatott pénzéről van szó, de igyekszünk meg­magyarázni nekik, hogy jobb helyen van a barikban, mint otthon. Van, aki nem hiszi el! Nagyatádon az idén beve­zetik még az átutalási betétet — egy városban már szükség van az ilyen és hasonló szol­gáltatásokra — és az ifjúsági takarékbetét — az előtakaré- kosság is egyre kedveltebbbé válik. Baly Géza KEPVISELOJELOLTJEINK 7. választókerület 8. választókerület SZOKOLA KAROLYNÉ DR. a Fonyódi Járási Tanács vb- titkára. 1928. március 25-én született Adandón, eredeti fog­lalkozása mezőgazdasági mun­kás. 1950 óta párttag. Éppen két évtizede tevékenykedik a megye közigazgatásában, s 1958 óta a Fonyódi Járási Ta­nács vb-titkára. Tizenegy év­vel ezelőtt megszerezte a jogi doktorátust 1967-ben jelölték először képviselőnek. Az Or­szágházban elsősorban a Bala­ton fejlesztésének volt a szó­szólója. E tevékenységének is elismerése, hogy a közelmúlt­ban megválasztották a Balato­ni Intéző Bizottság területi bi­zottsága elnökének. A fonyódi titkárasszonyt jól ismeri a já­rás lakossága, mindig bizalom­mal és szeretettel fordul hozzá. Az elmúlt négy évben is ered- I ményesen képviselte választóit I az Országházban. 9. választókerület (kettős jelölés) tiASKAI JANOS a marcali Vörös Hajnal Ter­melőszövetkezet elnöke. 1929. augusztus 29-én született a jugoszláviai Pivnica községben, eredeti foglalkozása mezőgaz­dasági munkás. 1949 óta tagja a pártnak. 1943-ban költözött Magyarországra a szüleivel; a felszabadulás, majd a földosz­tás Pusztakovácsiban érte őket, ott léptek be a termelőszövet­kezetbe is. Közéleti tevékeny­sége több mint két évtizeddel ezelőtt kezdődött, amikor meg­választották a járási tanács tagjának. Később bekerült a tanácsapparátusba, majd fő­előadó lett a mezőgazdaság' osztályon. Munkája mellett el­végezte a mezőgazdasági tech­nikumot, s most a felsőfokú technikumba jár. Másfél évvel ezelőtt került az egyesült mar­cali termelőszövetkezet élére. Kilencedik éve tagja a járási párt-végrehajtóbizottságnak is, több kitüntetés tulajdonosa. MOHÄCSY BARNA a somogyszentpáli Béke Ter­melőszövetkezet főagronómusa. 1933. november 12-én született Kisújszálláson. Párton kívüli. A Gödöllői Agrártudományi Egyetemen szer«<te meg ag­rártudományi diplomáját. Ta­nulmányai befejezése után ke­rült Somogyba, először a Föld­művesszövetkezetek Marcali Járási Központjában, majd a mezőgazdaság szocialista át­alakítása után Somogyszentpá- lon a Béke Tsz-ben volt főag- ronómus. A Mezőgazdasági Mérnöktovábbképző Intézet tanárképző szakának elvégzése után Kiskunhalason vállalt ta­nári állást. Először közép-, majd a felsőfokú technikum­ban tanított adjunktusként, később pedig docensként. Kis­kunhalasról Somogyba került, mégpedig egykori szövetkeze­tébe főagronómusnak. Több ki­tüntetés tulajdonosa. 10. választókerület Mint született csurgóinak, mindig szívügye volt a község és a környék fejlődése. S ezt nemcsak szövetkezeti elnök­ként, hanem közéleti tevé­kenysége során is szorgalmaz­ta. A megyei pártbizottságnak 1967 óta tagja, tizenhat éve dolgozik a KISZÖV vezetősé­gében. Tevékenységét a Munka Érdemrend ezüst fokozatával (•merték eL LAKATOS ANDRÁS a Balatonboglári Állami Gaz­daság főkertésze. 1925. márci­us 29-én született Kalocsán Párton kívüli. 1947-ben szer­zett diplomát a Kertészeti és Szőlészeti Főiskolán, majd el­végezte a gazdasági szaktanár­képzőt. Pályája a Balaton túl­só partján kezdődött, majd ti­zenhat évvel ezelőtt a Balaton­boglári Állami Gazdaságba ke­rült főkertésznek. Nevét ha­marosan ismertté tette szakmai tudása, törekvése, a balatoni borvidéken szerzett tapasztala­ta. Mindig bátran hasznosítot­ta a tudomány és a technika legújabb vívmányait a gazda­ságban, s e másfél évtized alatt tekintélyt szerzett magának a környéken, a megyében is. 1963-ban választották meg elő­ször képviselőnek, most jelöl­ték harmadszor az országgyű­lésbe. Elsősorban a somogyi mezőgazdaság gondját tette szóvá. II. választókerület BÖHM JÓZSEF a megyei tanács vb-elnöke. 1925. május 9-én született Gör­getegeit, eredeti foglalkozása földműves. 1950 óta tagja a pártnak. Csurgón érettségizett a mezőgazdasági középiskolá­ban 1947-ben, s egy évvel ké­sőbb kapcsolódott be a moz­galmi munkába. Bárhova he­lyezte a párt, mindenütt szív- vel-lélekkel dolgozott, a me­gyei pártbizottság apparátusá­ban éppúgy, mint a megyei ta­nácséban. Nyolcadik éve vb- elnöke a megyei tanácsnak, s először négy évvel ezelőtt vá­lasztották meg országgyűlési képviselőnek. A legszélesebb nyilvánosság előtt is Somogy fejlődésének gondjait tette szóvá a megyei pártbizottság törekvéseivel összhangban. Szívósan munkálkodik a somo­gyi falvak és városok arcula­tának alakításán. Tevékenysé­géért a Munka Érdemrend arany fokozatával tüntették ki. 12. választókerület RADNÓTI LÁSZLÓ a Csurgói Napsugár Ipari Szö­vetkezet elnöke. 1921. május 5- én született Csurgón, eredeti foglalkozása kisiparos. 1958 óta tagja a pártnak. Neve és tevé­kenysége összeforrott a Napsu­gár Ipari Szövetkezet fejlődé­sével. Éppen húsz éve elnöke az ország határain kívül is hírnevet szerzett szövetkezet­nek. Húszán alakították a szö­vetkezetét, s ma már ezren dolgoznak a Napsugárban, amely több mint harminc or­szággal áll üzleti kapcsolatban. LOSONCZI PÁL a Magyar Népköztársaság El­nöki Tanácsának elnöke. 1919 szeptember 18-án született Bolhón, eredet! foglalkozása mezőgazdasági munkás. 1945 óta tagja a pártnak. 1953 óta országgyűlési képviselő, tagja az MSZMP Központi Bizottsá­gának. Élete és tevékenysége összeforrott a szegényparaszt- *ág fölemelkedéséért folytatott küzdelemmel, a magyar falu, a magyar parasztság jobb, em­beribb életét megteremtő szö­vetkezeti mozgalommal. Ti- senegy évig elnökként vezette a barcsi Vörös Csillag Terme­lőszövetkezetet, onnan került tizenegy évvel ezelőtt a Föld­művelésügyi Minisztérium élé­re, 1967-ben pedig az Elnöki Tanács elnöke lett. Az egykori tsz-elnök, aki 1956-ban Kos- suth-díjat kapott, a mostani államfő, az utóbbi tizenegy év­ben sem szakadt el szülőföld­jétől SOMOGYI NÉPLAP Vasárnap. 1971. április 1L

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom