Somogyi Néplap, 1971. április (27. évfolyam, 77-100. szám)

1971-04-10 / 85. szám

NÉGY ÉV ALATT TÖRTÉNT „Okosabb" gépek a mezőgazdaságban A z erőgépet — a trak­tort — ma már úgy " kell tekintenünk, mint egy komplett géprendszer ré­szét, amely szoros összefüggés­ben áll a kapcsolt munkagé­pekkel. A kukoricánál például jó vetőgép, megfelelő kombájn, adapterek, korszerű termény- szárítók a sorrendszer szüksé­ges részei. De cukorrépánál is géprendszer kell, beleértve a szállítási feladatokat is...« Több mint egy éve annak, hogy Székely Elemér, az Észak-somogyi Termelőszövet­kezetek Területi Szövetségének titkára a megyei tanács végre­hajtó bizottságának egyik ülé­sén elmondta ezeket. S egyre inkább hallható volt akkori­ban, hogy az eszközök, a gép­rendszerek, a gépek egysége le­het a célravezető a mezőgazda­ságban. Ilyen igények, ilyen törekvé­sek kaptak hangot tavaly (de ma is időszerű erről beszélni). A gépi beruházások a harma­dik ötéves tervben megyénk közös gazdaságaiban túlhalad­ták az előirányzatot — a ter­vezett 505 millióval szemben 554 millió forintot fordítottak erre a célra —, a fejlődés azon­ban nem volt egyenletes. A so­mogyi termelőszövetkezetek­ben a gépesítés fejlesztése 1967­től visszaesett (ebben ismert okok játszottak közre), s csak 1970-ben rukkoltak előre ismét jelentősen ezekkel a beruhá­zásokkal: a tervtúlteljesítés mértékének 33 százaléka a múlt és javára írható. Mi a helyzet a megye állami gazda­ságaiban? 1965-ben 71 kom­bájnnal rendelkeztek, tavaly már több mint 100 arató-csép­lőjük volt. A traktorok száma ugyancsak számottevően nőtt, ás az új gépek beszerzésénél a korszerűségre, a vonóerő nö­velésére törekedtek, vagyis ar­ra, hogy az erőgép minél töb­bet »tudjon«. Az elmúlt években egysége­sebbé vált a géppark, szűkült a géptípusok köre, ez a javítás­ban, az alkatrészellátásban je­lentett könnyebbséget. Ma már több ezer traktor dolgozik a megye állami gazdaságaiban éc termelőszövetkezeteiben, s en­nek nagy része van abban, hogy az áthúzódó őszi mély­szántás legutóbb például jóval kevesebb volt, mint a korábbi esztendőkben. Az utóbbi négy évben szá­mos korszerű gépi munkaesz­köz szegődött az ember szolgá­latába, pótolta a kézi munka­erőt a mezőgazdaság különbö­ző területein; milliós értékek­kel gyarapodott egy-egy üzem gépparkja. A már említett igény és még számos jogos kí­vánság közül néhány teljesült ebben az időszakban. A me­gyénkben rendezett bemutatók is ezt bizonyítják. A gépgyár­tók és a forgalmazók, illetőleg a felhasználó gazdaságok kö­zötti kapcsolat szorosabbá vált az igények alaposabb ismereté­ben kerülnek újabb és újabb konstrukciók a termelésbe. Ki­cserélődnek — ha a kívánt ütemnél lassabban is — a régi erőgépek. M int ismeretes, ugyan­iak az elmúlt négy év időszakára esett a gép­javító állomások maradék traktorparkjának a kiárusítá­sa (1963-tól fokozatosan le­építették gépállományukat, és 1968-tól már csak élenyésző mértékű szolgáltatást végeztek géppel), ekkor több használt traktort vásároltak a termelő- szövetkezetek. Ezekből a gé­pekből azóta jó néhány az úgy­nevezett kifutott géptípus ka­tegóriába esett, viszont újak, korszerűek, »többet tudók« ke­rültek a helyükre. A kutató­kísérletező munka négyéves gyakorlati eredményei is arra utalnak, hogy ezen az úton ha­ladva jelentős lépést tehet elő­re a gépesítésben megyénk me­zőgazdasága. , Hernesz Ferenc A választások óta először Tanácskoztak a ktsz-ek küldöttei A KÖZELMÚLTBAN vá­lasztották meg a ktsz-ek ve­zetőségeit, bizottságait és kül­dötteit — négy évre — a szövetkezet tagjai. Ötvennyolc küldött képviselte a megye huszonhat kisipari szövetkeze­tét a március 31-i küldött- közgyűlésen. A tanácskozáson részt vett dr. Ormost Viktor, a Kapos­vári Városi Tanács vb-elnök- helyettese, Págány István, az OKISZ szervezési osztályának vezetője, Méhész hászlóné, a megyei tanács ipari osztályá­nak dolgozója, Kádas Pál, a MÉSZÖV osztályvezetője és Kiinger Adorján, a Nemzeti Bank Somogy megyei igazga­tóságának munkatársa. Biczó Péter, a KISZÖV el­nöke értékelte a ktsz-ek 1970 évi munkájának eredményeit. Megállapította, hogy termelé­sük meghaladta az 505,5 mil­lió forintot, 9,2 százalékkal, 42,6 millióval termeltek töb­bet, mint az előző évben. A dolgozók létszáma 5,3 száza­lékkal emelkedett. Jelenleg 6155 embert foglalkoztatnak a megye kisipari szövetkezetei. A megye ktsz-eibem hatszáz­harmincegy ipari tanuló sajá­títja el a szakmát. Nőtt a nyug­díjasok létszáma is, elsősor­ban javító-szolgáltató tevé­kenységet végeznék a szövet­kezetekben. Annak ellenére, hogy fél­millióval növekedett a javí­tás-szolgáltatási tevékenység, abszolút számban igen ala­csony az értéke- Nem éri el a negyvennégymillió forintot sem. Visszaesett a ruházati mé­retes tevékenység, emelkedett a tartós fogyasztási cikkek, motorkerékpárok, háztartási kisgépek javításának értéke. Nőtt a személyi szolgáltatás is. A Kaposvári Fodrász Ktsz új tevékenységként házhoz szállítja a szilárd tüzelőanya­gokat, a megrendelők igényei szerint vállal tűzifaaprítást, költöztetést és kirakattisztítást is. Alkalmi szolgáltató rész­leg működik a Balatonlellei Vegyesipari Ktsz-ben és a Sió­foki Szolgáltató Ktsz-ben. A szövetkezetek 159,6 millió forint értékű árut adtak el a belkereskedelmnek, 13,1 szá­zalékkal többet, mint a múlt évben. A nagykereskedelem 10000 nyugdíjas számára engedélyezték az évi hatezer forinton felüli keresetet Sok nyugdíjas kérésének ele­get téve az utóbbi időben szá­mos vállalat jelezte ágazati minisztériumának, hogy nyug­díjasokat kíván alkalmazni, s kérte, hogy az érintettek nyugdíjuk fenntartása mellett évi hatezer forinton felüli munkát is vállalhassanak. E kívánságokat összegyűjtve — a munkaerőhelyzetet is figye­lembe véve — a minisztériu­mok javasolták a SZOT Tár­sadalombiztosítási Főigazga­tóságának, hogy egyes szak­mai csoportok számára enge­délyezze a kedvezményt. Az idén újabb 15 000 nyugdíjas számára tették lehetővé, hogy évi 6000 forint értékűnél töb- munkát vállalhasson. Így a már korábban kiadott enge­délyekkel együtt a kedvez­ményt körülbelül 40 000 nyug­díjasra terjesztették ki. Több­ségük évente 12 000 forintért vállalhat munkát. A többletmunkához általá­ban azoknál járultak, illetve járulnak hozzá, akik a javító­szolgáltató iparban, a keres­kedelemben, a közlekedésben, az építőiparban, idénymunká­kon az egészségügyi vagy az oktatásügyi hálózatban, to­vábbá mint fizikai munkások az iparban akarnak elhelyez­kedni. Sokan javasolták, hogy az említett kérdésben ne eseten­ként döntsenek, hanem álta­lánosan rendezzék a nyugdíja­sok foglalkoztatásának rend­szerét. Mint a SZOT-nál el­mondták, e kérdést napirend­re tűzték. Olyan megoldást ke­resnek, amely a népgazdaság és személy szerint a nyugdí­jasok számára is kedvező. Fi­gyelembe kell venni például, hogy nyugdíjkorhatárának el­érése után általában 100—120 ezer ember még néhány évig vállalatánál marad, s nagy veszteséget jelentene, ha e ré­gi, tapasztalt dolgozók egy ál­talános kedvezmény hatására egyik napról a másikra ott­hagynák munkahelyüket. E munka már folyik, s va­lószínűleg a negyedik ötéves tervidőszak közepe táján élet­be léphet a nyugdíjasok fog­lalkoztatásának egységes rend­szere. vásárolta meg a termékek többségét, csak kevés árut szállítottak a kiskereskedelem részére. A megye szövetkezetei nö­velték a külföldre szállított áruk mennyiségét és értékét. 31,6 millió forint értékű ex­portárut adtak a népgazda­ságnak, 10,8 százalékkal töb­bet, , mint az előző évben. Ezenkívül nagy mennyiségű bérmunkát is végeztek kül­földi megrendelésre. A ktsz- ek saját vagyona 27,5 millió­val nőtt, meghaladja a 148 millió forintot. Élénk vita követte a beszá­molót. A felszólalók elismer­ték az érdek képviseleti szö­vetség munkáját, kiemeltek a műszaki iroda tevékenységét, amely 13 tervpályázatot ké­szített a szolgáltatások fejlesz­tésére. Szintén elkészült a há­rom építőipari céltársulás pá­lyázati munkája. Szóltak a gondokról is a szövetkezet küldöttei. Elmon­dották, hogy nehezítik a munkát az alapanyag-ellátás problémái. A bútor értéke változatlan, a fumérlsmez és más alap­anyagok ára duplájára emel­kedett, ez rontja a nyereséget. Az építőiparban gondot okoz a vasbeton-gerendák hi­ánya. A TÜZÉP az igényelt mennyiség egyharmadát iga­zolta vissza a ktsz-eknék. A személyi szolgáltatást nehezí­tik a fölemelt bérleti dijak. AZ ÚJ SZABÁLYOZOK a hatékonysági mutatók növe­lésére ösztönzik a ktsz-eket. Ezt műszáki fejlesztéssel és a munka intenzitással lehet el­érni. A fejlesztési alap kevés. Eszközszegények a ktsz-ek. Jobban megszervezni a ter­melést, kihasználni a gépeket, csökkenteni az anyagmozgatás idejét, rövidíteni az áru út­ját — határozták el a szövet­kezetek küldöttei. A bank képviselője szólt az építési és gépi beruházások aránytalanságáról is. El­mondta: hogy elhúzódtak az építési beruházások, közben változtak az árak, emelkedtek a költségek, s az építés el­nyelte a gépekre tervezett összegeket. Például a Marcali Építőipari és a Balatcnboglá- ri Vas-Műszaki Ktsz új üzem­házában régi gépekkel lesz­nek kénytelenek dolgozni. Ezután módosították a szö­vetség alapszabályát, a KISZÖV mellett működő bi­zottságok közé fölvették a hét tagból álló megyei nőbi­zottságot is. Szakács Erzsébet KÉPVISELŐJELÖLTJEINK I. választókerület 3. választókerület SZIGETI ISTVÁN a megyei pártbizottság titkára. 1919. január 5-én született a Zala megyei Kerkabarabár községben, eredeti foglalkozá­sa mezőgazdasági munkás. A felszabadulás után azonnal be­kapcsolódott a politikai életbe, s már 1945-ben tagja lett a Magyar Kommunista Pártnak. Zalában lett pártmunkás, majd Somogyba került. Több mint másfél évtizede dolgozik me­gyénkben. Hetedik éve titkára a megyei pártbizottságnak. E tisztségében, a megyei tanács végrehajtó bizottságában So­mogy fejlődését, különösen a megye iparának és építőipará­nak fejlesztését szorgalmazta. Azért tevékenykedett, hogy mind szélesebb társadalmi ösz- szefogással valósulhassanak meg a megye fejlődését szol­gáló tervek. Munkája és köz­életi tevékenysége közben to­vábbképezte magát, elvégezte többek között a pártfőiskolát. Munkája elismeréseként kitün­tették a Munka Érdemrend arany fokozatával. 2. választókerület HORVATH LÁSZLÓ I a nagybajomi Lenin Termelő­szövetkezet elnöke. 1934. de­cember 17-én született Tap- sonyban, eredeti foglalkozása mezőgazdasági munkás. 1967 óta párttag. Tizenhat évvel ez­előtt megszerezte a mezőgazda- sági mérnöki oklevelet a Gö­döllői Agrártudományi Egyete­men, s azóta fáradozik a me­gye mezőgazdaságának fejlesz­tésén: először állami gazdaság­ban, majd pedig termelőszö­vetkezetben. Hét éve tsz-elnök Nagybajomban, s mindig a nagyüzemi módszerek lelkes harcosa volt otthon és máshol is. Ahogy kikerült az egyetem­ről, mindjárt bekapcsolódott az ifjúsági szövetség munkájá­ba. Azóta is számtalan szer­vezetben fejti ki tevékenysé­gét. Tagja a termelőszövetke­zetek területi szövetségének, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának, valamint megyei elnökségének. Megyei és közsé­gi tanácstagként sokat fárado­zott az előző négy évben köz­sége fölemelkedésén. Három évvel ezelőtt a Munka Érdem­rend ezüst fokozatával tüntet­ték ki. amikor a gyárba való belépé­sének tizenhetedik évforduló­ja volt. A törzsgárda tagja, szakmai munkájáért, becsüle­tes helytállásáért megkapta a Könnyűipar kiváló dolgozója kitüntetést. Nem csak a gyár kapuin belül tevékenykedik, hanem azon kívül is mint tár­sadalmi ellenőr. A város fejlő­désétől a nők helyzetéig min­den kérdésben állást foglal munkahelyén, társai szívesen fordulnak hozzá. DR. GUBA SÄNDOR a Kaposvári Felsőfokú Mező- gazdasági Technikum igazga­tója. 1927. április 17-én szüle­tett Heves községben. Agrár- tudományi egyetemet végzett, majd másfél évtizeddel később elnyerte a mezőgazdasági tu­dományok kandidátusa címet. Párton kívüli. Éppen egy évti­zede él, dolgozik Somogybán. Részt vett a Kaposvári Felső­fokú Mezőgazdasági Techni­kum megszervezésében. Köz­életi tevékenysége a me­gyében elismert, s már négy évvel ezelőtt is képvise­lőnek jelölték. Megbízatásának becsülettel eleget tett, az ő in­terpellációja nyomán rendező­dött az idős termelőszövetke­zeti tagok nyugdíja. Tulajdo­nosa több kitüntetésnek, köz­tük a Munka Érdemrend arany fokozatának is. 5. választókerület (kettős jelölés) mmmm kosztolAnczi jAnosné a Kaposvári Ruhagyár varró­nője. 1933. augusztus 20-án született a Zala megyei Mike- fán, iskolai végzettsége nyolc általános. Párton kívüli. Ti­zenkilenc éve varrónő, a Zala­egerszegi Ruhagyárban kezdte, majd miután férjhez ment, a kaposvári üzemben folytatta munkáját. Jelenleg az ifjúsági szalagon dolgozik, nagy gya­korlatára és szakmai tudására mindig számíthat a gyár. Az ő kitartásának is köszönhető, hogy az ifjúsági szalag hírne­vet szerzett magának. Azon a napon jelölték képviselőnek, 4. választókerület VALTER IMRE a balatonszabadi November 7. Termelőszövetkezet elnöke 1913-ban született az amerikai Pennsylvánia államban, Stel ton városban. Eredeti foglalko­zása földműves. 1954 óta tagja a pártnak. Nevét két évtizedes termelőszövetkezeti elnöksége tette ismertté Somogybán és a megye határain kívül is. Az ő vezetésével országos hírnevet szerzett a ráksi szövetkezet. Ezután először a somogy- szili szövetkezet vezetését vállalta, majd hét évvel ezelőtt a balatonszabadi November 7. Termelőszövetke­zetét. Közéleti tevékenysége a faluban kezdődött, s a termelő- szövetkezetben folytatódott. Először 1963-ban választották meg országgyűlési képviselő­nek, másodszor pedig 1967-ben. E megbízatásának mindig be­csülettel eleget tett. Példamu­tató szövetkezeti tevékenysé­géért nyolc évvel ezelőtt meg­kapta a Kossuth-díj III. foko­zatát. Tagja a járási párt-vég­rehajtóbizottságnak. VARGA KAROLY a Hazafias Népfront megyei titkára. 1925. augusztus 4-én született Zimányban, eredeti foglalkozása földműves. 1969 óta párttag. Huszonnégy éves, ami­kor a Magyar Függetlenségi Népfront jelöltjeként bekerült a parlamentbe mint legfiata­labb képviselő. Huszonkét éve országgyűlési képviselő, parla­menti tevékenységével mindig a megye fejlesztését szolgálta. Közéleti munkája elválasztha­tatlan a népfronttól. Tizenhét évvel ezelőtt ott volt a Haza­fias Népfront előkészítő bizott­ságában, s társadalmi tisztség­ként tizenegy évig töltötte be a megyei elnöki posztot, majd 1965 áprilisában megválasztot­ták a megyei bizottság titkárá­nak. Somogy népfrontmozgal­mát hét éve képviseli a Haza­fias Népfront Országos Taná­csában. Munkája mellett sze­rezte meg az agrármérnöki diplomát. Öt évvel ezelőtt megkapta a Munka Érdemrend arany fokozatát. 6. választókerület a Siófoki Kőolajvezeték Válla­lat főmérnöke. 1939. július 19- én született a romániai Nagy- majténybén. 1966 óta párttag. A Miskolci Nehézipari Műsza­ki Egyetemen szerezte meg olajmérnöki oklevelét 1964- ben. A fiatal szakember azon­nal a Kőolajvezeték Vállalat­hoz került, s először a veze­téképítéseknél hasznosítot­ta tudását. Husszonnyolc éves korában nevezték ki a vállalat főmérr,őkének. Már az egyete­men tevékenyen részt vett -az ifjúsági szövetség munkájában, s ezt a vállalatnál sem hagyta abba. Jelenleg az üzemi párt- bizottság tagjaként is a mű­szaki fejlődésért harcol. A Sió­fok javára munkálkodó fiata­lok közé tartozik, javasolt? többek között a műszaki kiül- megalakítását, a városban mű­ködő üzemek, vállalatok veze­tőinek tapasztalatcseréjét. A FECSER PÉTER földgáz minél szélesebb elter­jesztésén fáradozik, mert égy tartja, hogy nemcsak a kényel­müket szolgálja, hanem meg is változtatja az emberek életkö­rülményeit. SOMOGYI NÉPLAP Szombat, 197L április HL

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom