Somogyi Néplap, 1971. április (27. évfolyam, 77-100. szám)

1971-04-01 / 77. szám

AZ MSZMP SOMOST HIAVII IIXOTTlAOtNAK LAPJA XXVII. évfolyam, 77. szám. Csütörtök. 1971. április 1. Városaink új rangsorolása Valamikor a város fogalma szorosan kapcsolódott a vár fogalmához és a vármegyéktől függetlenül, a várispánnak volt alárendelve. A városi rangot hajdan inkább a ki­váltságok és a közigazgatási szempontok jellemezték. Leg­alábbis hazánkban. Az igazgatás szempontjából ma vannak megyei jogú és já­rási jogú városaink. Az ÉVM országos településfejlesztési keretterve a regionális szerep­kör szerint az igazgatási szem­pontokon túlmenően — főként a jövő fejlődés szempontjait tartva szem előtt — gazdasá­gi, közlekedési és kulturális szempontokból is osztályozza városainkat. Igv van egy kije­lölt országos központ: Buda­pest. A második csoportba tartoznak a felsőfokú közpon­tok: Debrecen, Győr, Miskolc, Pécs, Szeged, Székesfehérvár, Szolnok. Részleges felsőfokú központ: Békéscsaba, Eger, Kaposvár, Kecskemét, Nagy­kanizsa, Nyíregyház^, Salgó­tarján, Szekszárd, Szombat­hely, Tatabánya, Veszprém, Zalaegerszeg. Van ezenkívül negyven középfokú központ és tizenhárom részleges középfo­kú központunk. A központok fejlesztését, jelentőségüknek megfelelően, céltudatos terv- szerűséggel támogatja az ál­lam, nemcsak igazgatási eszkö­zökkel, hanem jelentős anyagi érőforrások biztosításával is. Az egyes városok költségve­tésében az állami hozzájáru­lás igen jelentős tétel, és a szükségletnek megfelelően hol emelkedő, hol csökkenő irány­zatot mutat A fővárosi költ­ségvetéshez 1969-ben az állam 523,6 millió forinttal , járult hozzá. Összegszerűen ez a leg­nagyobb hozzájárulás, száza­lékban viszont a legkisebb, mert csupán 9 százaléka a fő­város költségvetésének. Ba­lassagyarmaton például 84,8 százalékos volt úgyanakkor az állami hozzájárulás. 84 száza­lék volt Sárváron is. Én vagy mi? Egyszel, több évvel ezelőtt, egy beszélgetés során megütötte a fülemet megyénk egyik "tsz- elnökének a kijelentése. Arról beszélt, hol tartanak az őszi munkákkal. Amit a gazdaság addig a tennivalókban elért, azt mind. mind egyes szám el­ső személyben mondta, vala­hogy így: »Nálam rend van, a munkákkal jól állok. Elvetet­tem kétszáz hold búzát, és sok­kal többet silóztam, mint amennyit terveztem. A talaj- előkészítéssel sincs baj, pedig kevés a gépem, nem érkezett Képzetei és valóság Egy olyan apró törtéhet ez, amelyre lehet, hogy sokan azt mondják: kitalálás. Pe­dig nem az. Az egyik kapos­vári általános iskola első osz­tályán történt, s hiteléért a nevelő kezeskedik, aki a fe­leségem. Feladatlapokkal dolgoztak a kis első osztályosok. A fel­adatlap újszerű és érdekes valami. Legtöbbször képekből és ábrákból áll, s mindig ki kell gondolni valamit, ha a megoldást meg alkarjuk talál­ni. , Az egyik kisfiúnak sehogy se ment az egyik feladat meg­oldása. Az előtte ülő kislány feladatlapjába akart belenéz­ni, de ő teljesen eltakarta a papírt. Megkopogtatta hát a vállát, és odasúgta néki: — Ha le engeded nézni a feladatlapodat, elveszlek fe­leségül! S a kislány készségesen megengedte néki. Hát ilyen kérem a férfiem­ber, még ha csírázik is! De van egy másik történe­tem is a feladatlapokkal. Az egyik iskola első osztályában szintén feladatlapon dolgoz­tak a tanulók. Az egyik szép, szőke kislánynak nem sike­rült a megoldás. Előtte egy kis barna fiú üli A kislány nagyon szerette volna jól megoldani a feladatot, s ezért megkopogtatta a kisfiú vál­lát: — Sanyi! Ha le engeded nézni a feladatot, hozzád me­gyék feleségül! A kisfiú egy. pillanatra ri­adtan hátranézett, aztán mind­két könyökével eltakarta a kislány elől a feladatot. S most, a végén már be­vallhatom, ezt a második tör­ténetet én találtam ki. De ki merné azt mondani, hogy ez a második sokkal valószí­nűtlenebb, mint az első? Mert ilyen kérem a férfiem­ber, még ha csírázik is! Tari János Nadrággyár Várpalotán meg mind, amit igényeltem...« — és így tovább. Nos, azt ihiszem, fölösleges magyarázni, mi volt a bántó ebben a tájékoztatásban. Nem hiszem, hogy bárki komolyan gondolta és elhitte volna, hogy ezeket a munkákat mind ő ma­ga, egyedül az elnök végezte el (bár ismerek elnököt, aki az őszi vetések idején felül a traktorra, vagy föláll a vető- gépre farosnak). És azt sem hiszem, hogy bárkivel el akar­ta hitetni azt, amit mondott. Mert ezt az egészet ő maga se így gondolta, ahogy mondta. Ugyanis a szövetkezetben ép­pen az a jó, az előrevivő, hogy az emberek összefogva, közö­sen dolgoznak, s közösen osz­toznak a kollektív munka gyü­mölcsén, a végzett munka ará­nyában. Szóval: közösen, szö­vetkezeti alapon dolgoznak, beleértve az elnököt is. . Az akkori elnök már nincs ebben a funkcióban, de ugyan­abban a szövetkezetben dolgo­zik ma iá Biztopin nem venné ' jó néven, ha valaki eltulajdo­nítaná az ő munkája érdemét. Azért tértem vissza a múlt­ba az iménti példáért, mert nemrég valami ehhez hasonló ütötte meg a fülemet. Bántó volt ez is, és akik hallották, meglepetten összenéztek, ön­kéntelenül is a gazdaság kere­teibe, szövetkezeti gazdatérsai közé képzeltem ezt az embert. Vajon ott is így beszél? A ta­gokkal, akik bizalmukkal meg­tették őt elnöknek? Munkatár­saival, akikkel együtt érhet csak el eredményt? Felnőttkorba léptek közös gazdaságaink. Ez az idegen tol­iakkal való ékeskedés azonban éretlenségre vall. Vigasz, hogy ebben az esetben egy nem jel­lemző, nagyon egyedi példáró1 volt szó. H. F. A Vörös Október Ruhagyár 1967-ben nadrágkészítő gyár­egységet hozott létre Várpalotán a bányász asszonyok, lá­nyok foglalkoztatására. Az üzem az elmúlt három év alatt sokat fejlődött. Ma csaknem félezer dolgozója van, s éven­te 3—400 ezer darab férfinadrág készül a gyáregységben. Divatos, minőségi termékeik mintegy 50 százalékát expor­tálják. Képünkön: Dolgoznak a rajzolók a szabászaton. Újságírók tanácskoztak az igazságügyi tájékoztatásról Tegnap Budapesten tanács hozáson vettek részt az újsá gok, a rádió és a televízi. munkatársai. Dr. Korom Mi hály igazságügy-miniszter a sajtó bűnügyeikkel foglalkozó munkatársaival aktuális fel­adatokat ismertetett. A tenni­valók közé tartozik a jogi is­meretterjesztés kiszélesítése, z olvasók rendszeresebb tá- ákoztatása az igazságszolgál- atás időszerű kérdéseiről. A sajtó munkatársai külön ' gazolványt kapnak, melynek segítségével meggyorsul a tá­jékoztatás. Az ítélet jogerSs: Foglalkozásának gyakorlásától három évre eltiltották JRobotorvos4' a Pécsi Orvostudományi Egyetem klinikáján Lapunkban korábban — Vagdalt — Pruskáné módra — címmel- írtunk az Utasellátó balatonszentgyörgyi 99-es szá­mú üzemében tapasztalt visz- szaélésről. Fruska Ferencné üzletvezető-helyettes sorozato­san megkárosította a vendé­geket. A megyei tanács keres­kedelmi felügyelősége ellen­őrzésének tapasztalatait a vállalat is •megállapította, s közölte szerkesztőségünkkel, hogy a visszaélést elkövető Pruskáné és az ellenőrzést elmulasztó üzletvezető férjé­vel szemben milyen intézke­déseket tettéli. Ezt a leve­lüket ismertettük olvasóink­kal. A Lengyeltóti Járásbíróság dr. Stamíer Lajos tanácsa a A Pécsi Oi-vostudományi Egyetem négyszáz ágyas mo­dern klinikai tömbjében ön­állóan működő különleges — úgynevezett intenzív terápiás — osztályt hoztak létre a kö­zelmúltban. Itt történik a rendkívül súlyos betegek ke­zelése. Az eletveszélyes álla­potban lévő betegek állandó, éjjel-nappali felügyeletet igé­nyelnek, ezért ezt az osztályt a legkorszerűbb technikai esz- közpkkel látták el. Ily módon nem szükséges, hogy az orvo­sok, illetve a nővérek állan­dóan a beteg, mellett tartóz­kodjanak, ezt a funkciót el­végzi helyettük az ún. Heilige Servocard betegellenőrző ké­szülék. Ez a berendezés pon­tosan figyeli a beteg állapotá­ban bekövetkező esetleges vál­tozásokat és regisztrálja azo­kat. Így az orvos visszamenő­lég is figyelemmel kísérheti az eseményeket. Ha pedig a beteg valamely életfontosságú funkciója túllépi a kritikus határt, a berendezés vészjele­ket ad le, és így az ügyeletes személyzet azonnal beavatko% hat napokban tárgyalta Pruska Ferencné ügyét, és bűnösnek találta őt a vásárlók üzletsze­rűen elkövetett megkárosítá­sában. Pruskáné — mint a bíróság is megállapította a vagdalt készítésénél hosz- szabb időn*keresztül nem tar­totta be az előírt normákat kevesebb húst és tojást, ezzel szemben több morzsát hasz­nált, s így a vásárlókat, a vendégeket 5000—5600 forint­tal károsította meg, s rontotta a minőséget is. A bíróság ezért Pruska Fe­rencnél nyolchónapi, büntet­len előéletére való tekintettel háromévi próbaidőre felfüg­gesztett szabadságvesztésre, 5000 forint pénzbüntetésre ítélte, s kötelezte 2273 forint bűnügyi költség megfizetésé­re is. A bírósági ítélet a továb­biakban megállapítja: Prus ka Ferencné ezzel a cseleke­detével alkalmatlanná vált arra, hogy vendéglátói keres­kedelmi gyakorlatot folytas­son, ezért őt három évre el­tiltja foglalkozásának gya­korlásától. Az ítélet jogerős, miután Pruskáné bűnösségét beismer­je, s a bíróság ítéletében Is megnyugodott. Ehhez azonban, még szükséges hozzátenni: egy-egy ítélet csak akkor ér­heti el visszatartó hatását és .szolgálhat a vádlottakon kívül másoknak is tanulságul, na bíróságaink — mérlegelve a körülményeket — a hosszú időn keresztül tudatos visz- szaélést elkövető dolgozókat eltiltják foglalkozásuktól, le­hetetlenné teszik számukra, hogy üzeimeiket tovább foly­tathassak' SiL L, SORÜlí használati utasítás \ — Ez a kdnzerves do­boz hogyan nyílik? — A használati utasítás a dobozban van. Válasz A diák minden tárgyból megbukott. Táviratozott haza: »Megbuktam. Ki­zártak. Készítsd elő apát.« Hamarosan megkapta a választ: »Apád készen álL És te?« Kanárival drágább A piacon érdeklődik egy vevő: — Mennyibe kerül ez a cica? — Öt rubelbe. — Tegnap csak hármat kért érte... — De ma reggel meg­ette a kanárit! Selecták Az öregedés csúnya do­log, de az egyedüli mód arra, hogy sokáig éljünk. • * * A lusták mit sem tud­nak a lustálkodás gyönyö­reiről. Csak a szorgalmas ' emberek képesek élvezni a tétlenséget Honnan tudná? A feleség hazajön vi­dékről és vallatóra fogja a férjét: — Honnan ez a sok üres borosüveg?! — Honnan tudjam? Éle­temben nem vásároltam üres üveget! Azt hitte — Miért menté! hozzá feleségül, ha tudtad, hogy alkoholista? — Azt gondoltam, so­kat keres, ha ennyit iszik. A skót sóhaja — Úristen, hiszen ez' az operáció minden megtaka­rított pénzemet felemész­ti! — sóhajtozik a skót — Inkább temetésre költené? — kérdezi gú­nyosan az orvos. — Azt már nem — vá­laszolja a skót. — De semmiesetre sem vagyok hajlandó mind a kettőt megfizetni. Micsoda apa! Egy kisfiú visítva fut anyukájához. Az anyuka: Mondd, miért bőgsz? A kisfiú: Az apu rácsa­pott kalapáccsal a hü­velykujjára és megkékült neki... Az anyuka: Hát ezért még nem kell bőgnöd! A kisfiú: Először én is nevettem... Somogyi Néplap Az MSZMP Somogy megyei Bizottságának lapja. Főszerkesztő: JÁVORI BÉLA Szerkesztőség: Kaposvár, Latinra Sándor u. 2. Telefon: 11-510, 11-511, 11-512. Kiadja a Somogy megye! Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinra S. u. 2. Telefon: 11-518. Felelős kiadó: Dómján Sándor. Beküldött kéziratot nem őrzüntc meg és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Elő­fizethető a helyi postahivataloknál és postáskézbesítőknél. Előfizetési díj egy hónapra 20 Ft. Index: 25 087. Készült a Somogy megyei Nyomda­ipari Vállalat kaposvári üzemében Kaposvár, Latinca S. u. 6. Felelős vezető: Mautner József

Next

/
Oldalképek
Tartalom