Somogyi Néplap, 1971. április (27. évfolyam, 77-100. szám)

1971-04-04 / 80. szám

Petőfi nevét hímezték a zászlóra „A hídnál Fábián, hős bátor partizán“ Partizánok Barcson Kovács József írta Barcs felszabadításának krónikájá­ban: »A III. Jugoszláv Hadse­reg a szovjet csapatokkal együttműködve gyors ütemben szabadította fel a Dráva észa­ki partján lévő területeket, és Barccsal szemben hídfőállást létesített. A Duna—Dráva tor­kolatától Barcsig húzódó sza­kaszon az volt a feladatuk, hogy biztosítsák a 3. Ukrán Front déli szárnyát a buda­pesti hadműveletek sikere ér­dekében .... A partizáncsapa­tok is bevonultak Barcsra de­cember elején... A hullámzó hadműveletek miatt december 26-án elrendelték Barcs ki­ürítését.'« A február 6-án érkezett pa­rancs értelmében a Petőfi bri­gád Hum községnél védőál­lásba vonult Az óriási német túlerővel szemben a jugoszláv egységekkel együtt kénytele­nek voltak visszavonulni. Feb­ruár nyolcadikén éjjel a tü­zérség, a hadtáp és a kórház áttelepült Barcsra. Az átkelést két magyar zászlóalj és több jugoszláv egység biztosította. A partizánok a lebombázott barcsi híd melletti pontonhí- don keltek át a barcsi oldalra, hogy csatlakozzanak a környé­ken elhelyezkedő bolgár csa­patokhoz. Február kilencedikén a biz­tosító csapatok is visszavonul­tak, nybmukban a német pán­célosokkal. Félő volt, hogy a hídon is átjut az ellenség. Gyors cselekvés segíthetett csak. Egy ti zenöté vés fiú hőstette A parancsnok önként je­lentkezőket kért a híd felrob­bantására. Egy emberként je­lentkezett a Petőfi brigád első zászlóaljának bombás osztaga. Sorsot húztak. A kihúzott cé­dulán Fábián Béla neve állt. Ki volt Fábián Béla? 1929. december 5-én született Pé­csen. Az elemi iskolát Mánián végezte. Édesapját nem ismer­hette: a hajdani 19-es vörös­katona belehalt a többszöri le­tartóztatást kísérő kínzások­ba. Bár a fiatal fiút anyja be­íratta a pécsi polgári iskolába, nem sokáig járhatott oda. Csa­ládja nélkülözése arra kény­szerítette Fábián Bélát, hogy otthagyva az iskolát villany- szerelő inasnak álljon. De ezt is félbe kellett szakítania. Csillés lett Komlón, a bányá­ban. Pécs felszabadulása után — amikor kommunista fiata­lokat toboroztak — az elsők között jelentkezett. 1944 de­cemberében már ott harcolt a Petőfi rohamdandárban. Előbb Sztodulka László futára volt, aztán fegyvert kért... Teste köré erősítették a robbanószert. »Partizánha­risnyának« nevezték a vízhat­lan csomagokat »Halál a fa­sisztákra, szabadságot a nép­nek!« — így búcsúzott a Drá­va partián a társaktól. Nya­kig merült a jéghideg vízbe, majd egyenletes karcsapások­kal úszni kezdett A másik partról már a lánctalpak csör­gését hozta a szél. A fiú eltűnt a pontonhíd alatt. Várták előbukkanását. A német egységek néhány kato­nája már a hídra lépett. Stix János kapitány keze ak­kor csavarta meg az elektro­mos szerkezet karját Deszká­kat vitt lefelé a víz. A fiatal partizán nem került elő töb­bé. Igaz: néhányan esküsz­nek, hogy később még látták. Kialakulóban a Petőfi eltűné­sét is követő legenda. Fegyver helyett újra szerszámot szorítanak A Petőfi Sándor rohamdan­dárnak nem sok ideje maradt a pihenésre Pettenden. Már­cius hatodikén érkezett a pa­rancs, hogy erőltetett menet­ben vonuljanak Petlovac— Bolman körzetébe. Későn ér­keztek. A németek már ural­ták Bolmant, s így elvágták egymástól a felszabadítók 16. hadosztályának két dandárját, a XV-et és a II.-at. Háromszo­ri roham után, nagy vesztesé­gek árán foglalták el a ma­gyarok a községet a hatodiké­ról hetedikére virradó éjszaka. Ahogy az életben maradottak elmondták visszaemlékezé­seikben : olyan elkeseredetten folyt a védekezés és a táma­dás, hogy nem egy esetben a bolmani házak egyik szobájá­ban még németek, a másikban már partizánok voltak. Hu­szonkét embert veszítettek a petőfisek, és hatvannyolc se­besültjük volt. A halottak kö­zött volt Kiss Ferenc kapi­tány is. Nem enyhítette a túl­élők fájdalmát az sem, hogy 160 egyenruhás ellenség sem kelt fel többé. Kisebb ütközetekben még részt vett a dandár, aztán megszületett az általá­nos győzelem a fasizmus fe­lett. A magyar egységek ön­állóan körülbelül ötven hely­ségből verték ki az ellensé­get. Lehet, hogy a »tenger­ben« csak »csepp« volt a Pe­tőfi brigád. De a cseppben is ott van a tenger. Harcuk pél­da lett. Példa a helytállásra, a hősiességre és arra, hogy csak egyetlen mód van az ember­nek maradásra az emberte­lenség idején. 1945 őszén került sor álta­lános leszerelésükre. Üjra szerszámot, tollat, hangszert, injekcióstűt fogtak kezükbe. Néha talán önkéntelenül ráta­lálnak a régi dallamra, a régi versre. A társakra gondolnak ilyenkor, akiknek mellén piros virágot fakasztottak a golyók. »Az élen Kiss Feri, a járást ismeri, A hídnál Fábián, hős bátor partizán...« Leskő László A művelődési élet újjáéledése a jelszabadult Nagyatádon A felszabadulást hónapokban, az újjáépítéssel szinte egy időben a kulturá­lis élet is megindult Nagy­atádon. Korabeli újságokat, jegyzőkönyveket és egyéb írá­sos dokumentumokat forgat­va egymás után ötlenek sze­münkbe a művelődés újjá­éledéséről tanúskodó tudósí­tások és híreik. »■A jövő héten megindul Nagyatád újjáépítése« című, ' Somogyvármegye című lap­ban megjelent tudósításból ímegtudhatjuk, hogy az újjá­építési bizottság megfelelő mennyiségű építőanyagot szer­zett be, és az elsők között a járási székhely három ro­mos iskoláját építik újjá. Az MKP 1946-ban megtar­tott III. kongresszusa a kul­túrpolitikában határozott kö­vetelésként veti föl egész kul­túránk és művelődésünk meg­újítását demokratikus népi szellemben. A párt követelései nemcsak politikai és gazda­sági, hanem kulturális téren is a támadás megindítását jelentük a burzsoázia hadál­lásai ellen. Nagyatádot gyak­ran keresték föl a felszabadu­lást követő évben az MKP megye5 bizottságának képvise­lői. A kiküldöttek és a helyi kommunisták kitartó tevé­kenysége foytán kerülhetett sor a Baloldali Blokk közös végrehajtó bizottságának meg­alakítására is: » Havonta egy­szer közös pártnapot tartunk testvérpártunkkal, az SZDP- vel. A koalícióba tömörült pártok között a tökéletes együttműködést Nagyatádon megteremtették, felállították a Rendező Gárdát. Létrehoz­ták a pedagógus-szakszervezet járási bizottságát is, amely­ben a Baloldali Blokk tagjai is szép számmai vesznek részt; — tanúsítja az MKP helyi szervezetéinek jegyző­könyve. A községben újjáéledő mű­kedvelő mozgalom nem öncé­lú szervezkedés volt Komoly politikai és nevelő céllal vé­gezték feladatukat. A kultúr- esteken, amelyeket elsősor­ban az MKP helyi szervezete rendezett többször szerepel­tek szovjet katonaművészek is. Már 1945 nyarán nagy sikerű hangversenyekről ad hírt a Somogyvármegye, s azokon a szovjet művészek is felléptek. A Rendező Gárda jó kifeje­zője volt már az összefogás­nak, az együvé tartozásnak. »Két kultúrcsoportot szervez­tek, és egy komoly palinkat akadémiát indítottak. Lendü­letes munkával elérték azt, hogy a járás községeinek a 90 százalékában szakszervezeti csoportot állítottak fel. A po­litikai akadémia mellett sze-r mináriumot is szervezetek, amely indulásnál 25 tagú volt, ma már ötven körül mozog« — számolt be az eredmények­ről az MKP jegyzőkönyve. 1946/47-ben egyre inkább fel­lendült a kulturális munka a községben. 1947. február 10-én nagy sikerű kultúresten »a megjelenteket régi népdalok­kal, táncokkal, népballadák és szokások bemutatásával szórakoztatták, oktatták. A megjelent közönség népi kul­túránk már-már feledésbe ment értékeivel ismerkedett meg. A kultúrest sikerét ön­zetlen szép munkájukkal na­gyon elősegítették a dombó­vári tanítóképző intézet nö­vendékei, továbbá Nagy Mi­hály és Bánhidi László peda­gógusok.-« Megszervezték a Szovjet—Magyar Művelődési Társaságot is, amely a két munkáspárttal együtt több rendezvény szervezője volt Nagy ünnepséget rendeztek az Októberi Forradalom 30. év­fordulóján, 1947-ben. Ugyan­csak ebben az esztendőben több hírt olvashatunk a nagy­atádi kultúrcsoportok vidéki szerepléséről is. Üjabb eredményeket hozott a fordulat éve, amelynek ki­emelkedő rendezvénye volt a májusi ünnepség. »Nemcsak méreteiben, hanem tartalmá­ban is nagy lépést jelentett előre a múlt év május 1-vel szemben. Egyik jelentősége az volt, hogy a Kisgazdapárt és a Nemzeti Parasztpárt is csatla­kozott és kérte, hogy részt ve­hessen május 1. megünneplésé­ben. A másik nem kevésbé fontos jelentőségét abban lá­tom, hogy a felvonulásnak az útja, amely a kisatádi paraszt­ság házai között is vezetett, eléggé megértette azt, hogy 1948 májusát írjuk« — közli a megyéhez küldött jelentésé­ben a párt körzeti titkára. A simongáti és pálmajori termelőszövetkezetekben — amelyek 1946-ban alakultak — igen eredményes népművelési tevékenység is folyt A heten­ként rendszeresen sorra kerülő ismeretterjesztő előadásokon átlagosan 70—80 felnőtt vett részt. A megyei lap »Nagyatád, ahol az ipari munkások és a parasztok együtt építik a jő­Kávé és újság Megnyílt a Hírlap presszó Kortárs és Nagyvilág a polcokon — Megyei napilapok Is Megörültek nemrégiben az ÉDOSZ Művelődési Ház »törzs­vendégei«; klubtagok, mozilá­togatók, szakkörösök, élelmi- szeripari dolgozók, hogy a régi büfépult helyett korszerű presszó nyílik majd. És a régi vágy tegnap vált valósággá. Padi László, a Somogyi Nép­lap főszerkesztő-helyettese tegnap délelőtt megnyitotta az új közművelődési-vendéglátó létesítményt. Elmondta, hogy a szabad idő korszerű eltöltésé­ben hogyan kapcsolható össze itt a szórakozás és a művelő­dés. Mert összekapcsolható, és csak így teljesítheti küldetését a későbbiekben is a Hírlap presszó. A három helyiségből álló üz­let előtere presszó, a másik kettő, a szép boltozású átjáró vöt« c. tudósításából a kővet­kezőket tudhattuk meg: »A község lakóinak több mint 30 százaléka a munkás. A fonal- gyárnak 300, a modern kon­zervgyárnak több mint 100 munkása van, a dohánybeváltó és a két téglagyár munkásai­nak száma is meghaladja a 150-et. A demokrácia... biz­tosítja Nagyatád fejlődését. Gépállomást állított fel, amely­nek gépei a község határában dübörögnek. Több mint ötven ház építéséhez nyújtott se­gélyt az állam, ebben az évben pedig közel száz lakóház épí­tését biztosítja. Erősödik a szö­vetkezet, a szakszervezeti mozgalom, az EPOSZ, a SZÍT és a többi tömegszervezetek. Egymásután alakultak meg kultúrcsoportok is.« A lap egy másik számában pedig a kö­vetkezőket tudjuk meg: »Vi­déken is egymásután alakul­nak a munkásdalárdák. Nagy­atádon az elmúlt héten a har­madik kezdte meg működését. A fonalgyár énekkara mellett már a konzervgyár munkásai­nak a dalárdája is megalakult. Munkásnők és férfiak gyako­rolják a partizánindulót és a többi dalokat. Néptánccsopor­tot is alakítottak és a műked­velő együttes újabb szereplés­re készül.« Tnrrrral tehet3ük az* a megállapítást, hogy a Magyar Kommunista Párt kultúrpolitikai tevékeny­sége volt az az erő a felszaba­dulást követő években, amely arra törekedett, hogy 1919-es elődeihez méltóképpen, terv­szerűbben, céltudatosabban és sokoldalúan tegye közkinccsé mindenki számára a műveltsé­get. Ez tükröződik a Kommu­nista Párt nagyatádi szerveze­tének művelődéspolitikai tevé­kenységéből is, amellyel hoz­zájárult az egész község lakos­sága műveltségének emelésé­hez, a kultúra értékeinek való­ban közkinccsé tételéhez. ©ercsi Sándor és a kellemes megvilágítású, I korszerű mennyezetmegoldás­sal készült nagyterem amolyan 1 újmódi »kávéház«. Mondhatjuk úpv is, az ÉDOSZ Művelődési Ház környékén lakók kávéhá­za. A polcokon hetvenötféle fo­lyóirat, újság sorakozik, az irodalmi lapok mellett megta­lálhatók a képes hetilapok, po­litikai hetilapok, napilapok is. Kielégíthetik érdeklődésüket a hobby kedvelők, és válogathat-» nak a vendégek egy jó dupla mellé más megyék újságjaibó1 is, mert ott van a polcokon a vidéki napilapok egész sora, a Dunántúli Naplótól az Észak­magyarországi g. Balogh Lajos, a Somogy me­gyei Vendéglátó Vállalat igaz­gatója arról beszélt, hogy nem is annyira gazdasági szükség, forgalmi érdek vezette a válla­latot az intézmény létrehozá­sában, hanem annak közműve­lődési jellege. Gáts Tibor, a művelődési ház igazgatója jó kezdeményezése találkozott a városi pártértekezletnek a pe­remkerületek fejlesztésére vo­natkozó határozatával, ez ösz­tönözte a vállalat vezetőit, hogy itt létrehozzák ezt a lé­tesítményt értekezlet foglalkozott a Bala- ton-parti üdültetés egészség- ügyi, közegészségügyi-járvány­ügyi gondjaival és a nyárra való felkészüléssel. Első íz­ben történt, hogy az egész Ba- laton-partra, tehát . Somogyra és Veszprémre érvényes, össze­hangolt tervet készítettek. A magas szintű tanácskozá­son a Somogyot képviselő párt-, tanácsi vezetők, egészségügyi szakemberek előadták, hogy az elmúlt tíz évben a Balaton- parton üdülők száma többszö­rösére emelkedett. 1968-ban például a főidányben 901 ezren pihentek az üdülőhelyeken, eb­ből 550 ezernél is többen a dé­li parton nyaraltak. A Bala­ton Somogyhoz tartozó part­szakaszán több mint 118 000 külföli fordult meg. Az üdülte­tés, a turizmus fellendülése a gyógyító-megelőző orvosi há­lózatra, valamint a közegész­ségügyre és a járvány ügyre olyan nagy feladatokat ró, amelyek csupán megyei gaz­dálkodásból megoldhatatlanok. A Balaton-part egészségügyi ellátásának fejlesztése végett mindkét megyét fenntartási és fejlesztési szempontból kiemel­ten kell kezelni. A miniszterhelyettesi érte­kezleten Somogy beszámolt ar­ról, hogy a Balaton-part be­tegellátásának leglényegesebb területe az alapellátás. A So­mogyra vonatkozó tervben rögzítették, hogy Siófokon, j Jó lenne, ha továbbra is ilyen szép, kulturált és tiszta naradna ez a presszó, vigyáz- lának az üzlet dolgozói és a vendégek is, hogy mindenkor teljesítse feladatát, mindenkor pihenésre, nyugodt körülmé­nyekre találnának az ide beté­rők. Az ÉDOSZ megyebizottsága elismerve Gáts Tibor jó mun­káját, megjutalmazta a műve­lődési ház igazgatóját A Somogy megyei Vendéglá­tó Vállalatnak nem ez az egyetlen beruházása az ÉDOSZ Művelődési Házban. Elmond­ták, hogy folyik az épület alag­sorában lévő étterem korszerű­sítése is. Ott egy magyaros pincevendéglőt alakítanak majd ki. Gáts Tibor is sok tervről számolt be. Elmondta, hogy a presszó törzsközönsége sok­szor részt vesz majd itt újság­író—olvasó találkozókon, és természetesen író—olvasó ta­lálkozókon is. Megígérte azt is, hogv legközelebb Somogy- ból elszármazott újságírókkal találkoznak majd a művelődé­si ház látogatói. Balatonbogláron körzeti gyer­mekorvosi ellátást biztosíta­nak, ezzel is csökken az egy orvosra jutó beteglétszám. Ba­latonbogláron Balatonlellével közösen négymunkahelyes kör­zeti orvosi bázist építenek. Több javaslattal is előállt megyénk. Központi erőforrás­ból — a Balaton-parti kiemelt feladatok biztosítására — egy megyei fertőtlenítő állomás megépítése szükséges, vele együtt egy korszerű labor fel­állítása is indokolt. A nyári szezonra, az egész Balaton-part súlyos baleseteinek gyors el­látására az Országos Mentő- szolgálatot egy mentőhelikop­terrel kell megerősíteni. A korszerű élelmiszer-ellá­tás fokozásáért be kell szün­tetni a Balaton-parton a moz­góárus rendszert. Kiemelten szükséges kezelni a központi vízműellátást és a szennyvíz- elvezetést, szeméttárolást. A tanácskozás újszerűnek ta­lálta azt a somogyi kezdemé­nyezést, hogy keressenek közös megoldást egy laborhajó föl­szerelésére is a közeljövőben. A BALATONI üdültetésre való felkészülés közegészség­ügyi-járványügyi feladatairól Siófokon rendez legközelebb ülést a megyei közegészség­ügyi-járványügyi bizottság, ezen ismertetik a miniszter­helyettesi értekezlet anyagát is és egyeztetik a két Balaton- parti járás terveit H. R T. T Az Egészségügyi Minisztériumban egyeztették a Balaton-parti terveket Helikopteres mentőszolgálat — Úszó hajólabor MINISZTERHELYETTESI SOMOGYI ilíPLAr Vartnw ma. április c 5

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom