Somogyi Néplap, 1971. április (27. évfolyam, 77-100. szám)

1971-04-29 / 99. szám

I SOMOGYI NBPIiAY Csütörtök, 19TL április 28, ZÚGJANAK A HARANGOK Nemzeti bűnbánót"Amerikában Rendkívül feszült a helyzet India és Pakisztán között Nyolcvanhat millió amerikait tömörítő 27 vallási szervezet vezetői közös felhívásukban »►bűnbánatra és megújulásra« szólították fel az amerikai né­pet az indokínai háborúval kapcsolatban. A maga nemében páratlan felhívás javasolja, hogy »-a Dél-kelet-Ázsiában elpusztult emberekért érkezett gyászunk és a gyilkolás folytatódása miatti szomorúságunk jeléül szombaton déltől egy órán át zúgjanak a harangok az egész országban. A nyilatkozat, amelyet csaknem valamennyi vallási felekezethez tartozó főpapok és egyházi vezetők írtak alá, hangsúlyozza: »Nemzetünk fájdalmasan megzavarodott. Ügy véljük, hogy olyan lelki betegség ez, amelynek legfőbb okozója a folytatandó háború Délkelet-Ázsiában. Jóllehet je­lentős számú katonai erő ki­vonására került sor, a háború földrajzilag tovább szélesedett, és katonák és nemkatonák újabb ezrei veszítik életüket. Szívünk mélyéig betegek va­gyunk. Gyógyulásunkat a bűn­bánat és a megújulás hozhatja meg« fejeződik be a vallási ve­zetők felhívása. Több mint 200 háborúellenes tüntetőt tartóztatott le szerdán reggel a washingtoni rendőr­ség. A tüntetők, az Egyesült Államok vietnami háborúja ellen indított tavaszi kampány részvevői, ülősztrájkot tartot­tak a washingtoni sorozóköz­pont előtt. Az ülősztrájk kife­jezés tulajdonképpen nem is helyénvaló, mivel a fiatalok lefeküdtek a sorozóközpont be­járata előtti térre úgy, hogy, aki oda be akart menni, csak testükre lépve juthatott be. Mint mondották, a vietnami háborúban meggyilkoltakat akarták ilymódon szimbolizál­ni. A rendőrség rabszállító ko­A dél-vietnami kormánycsapatok katonái sebesültjeiket szál­lítják. , csiba dobálta és letartóztatott­nak nyilvánította a tüntetőket. A washingtoni városi ható­ságok a rendőrségen kívül har­ci készültségbe rendelték a nemzeti gárda 1400 tagját is. Továbbra is pattanásig fe­szült a helyzet India és Pa­kisztán között. India azzal vá­dolja a pakisztáni hatóságo­kat, hogy Daccában, Kelét- Pakisztán fővárosában gya­korlatilag házi őrizetben tart­ják az indiai diplomatákat, ugyanakkor Calcuttábán az in­diai rendőrség legszigorúbb ellenőrzése alatt állnak a nyu­gat-pakisztáni diplomaták. In­dia javaslatot tett a két vá­rosban tevékenykedő diploma­ták hazatelepítésére. A pakisz­táni hatóságok eddig a javas­latra még nem válaszoltak. A PTI indiai hírügynökség kedden este jelentette, hogy a pakisztáni hadsereg ágyúzta a kelet-pakisztáni területbe ékelődő Bashapachai indiai községet, és az ágyúzásnak legalább 25 indiai halálos ál­dozata van. Az India és Pa­kisztán között 1965-ben lezaj­lott háromhetes háború óta legsúlyosabb határincidensnek minősitik indiai részről pa kisztáni csapatoknak azt az akcióját, amelynek során ked­den pakisztáni katonák Cal­cuttától mintegy száz kilomé­terre északkeletre behatoltak eg-r indiai faluba, agyonlőttek öt indiait — köztük három nőt —, mivel azok nem vol­tak hajlandók felvilágosítást adni kelet-pakisztáni mene­kültek hollétéről, majd több házat felgyújtva távoztak. Néhány órával később e körzetben pakisztáni katonák ismét feltűntek a határon, és lövéseket adtak le Haridaspur indiai határállomásra, ahol az elmúlt hetekben sok kelet­pakisztáni menekülő ment át Indiába. Indiai részről a tü­zelést viszonozták és a pakisz­táni katonákat elvonulásra kényszerítették. A pakisztáni rádió azt állí­totta, hogy a központi kor­mány csapatai Kelet-Pakisztán egész partvidékét megszállták és most az ország belseje felé nyomulnak előre. Választások Hollandiában Szerdán reggel megkezdőd­tek Hollandiában a választá­sok. A szavazók a kétkamar- rás parlament alsóháza 150 képviselőjének személyéről döntenek. A szavazóbizottságok sze­rint a részvétel mintegy 75 százalékos. ami lényegesen nagyobb a vártnál. Hollan­diában az idén először nem kötelező a szavazáson való megjelenés. A végeredményt ma teszik közzé. (MTI) Kétmillió olasz dolgozó sztrájkja Olaszországban szerdán két- egy órára szüntették be a A SEATO külügyminiszteri értekezletének záróközieménye Londonban szerdán. véget ért a SEATO katonai tömb ,Örökösödési háború“ előtt Harmincnapos gyászban a fekete köztársaság Hét napja jött a hír, hogy meghalt — hét évvel azután, hogy »új alkotmányt« kreál­va életfogytiglani elnökké tet­te önmagát. S már hét hónap sem volt hátra, hogy kétszer hét éves uralmát megünne­pelje a Port-au-Prince-i el­nöki palotában és a kormány­fői tisztségben a Haiti Köz­társaság fölötti hatalmat 1957-ben megkaparintó Fran­cois Duvalier. A világ első néger köztár­saságának múltja mái akkor is elég sötét volt, amikor Du­valier, a malária ellen siker­rel küzdő orvosból a mági­kus—misztikus vudu-kultusz apostolává avanzsált, politi­kussá lett. A véres hatalmi harcokból kikerülő diktátor­elnök azonban túltett elődein: a világ leggyűlöltebb önkény- uralmát honosította meg a — hazánk területének egyhar- madánál is kisebb — közép­amerikai szigetországban. Ehhez megfelelő fegyveres erő is kellett. És »papa doc« megteremtette ezt. Több mint négymillió néger állampolgá­rán az amerikai kiképzésű hadsereggel s a még ennél is jelentősebb — ötezer főnyi — állig felfegyverzett magán­hadseregével, a rendőrséggel, á hírhedt »tonton macouts- (= mumusbácsik)-csal« úgy uralkodott, mint hajdan a conquistadorok. Tizennégy évig tartó uralma idején po­litikai ellenfeleit tucatszám tette el láb alól; s az abszo­lút gazdasági pangás, a szel­lemi elmaradottság (a lakos­ságnak még ma is több mint a fele analfabéta) a legfékte­lenebb terrorral párosult. S E kélségbseitő múltú or­szág politikai jövője most sem valami bíztató. »Papa doc« még halála előtt — épp az idén — »megkártyázta«, hogy alig húszéves fia legyen az utód, akinek tanulmányai­ról ellenőrizhetetlen hírek ke­ringenek, s »nem biztos, hogy egyáltalán befejezett-e vala­miféle iskolát« A »túltáplált rögbijátékoshoz hasonló« playboy Jean-Claud Duvali­er apja halálhírének bejelen­tése után néhány órával már át is alakította kormányát. S bár az új miniszterek is a Duvalier család legközeleb­bi fegyvertársai közül kerül­tek ki (legföljebb Marie De- msse-nek, Duvalier 29 éves — politikai becsvággyal »megáldott« — lányának el­képzelései vittek a kabinetbe némi személyi kombinációt). A kormányfői székbe csü­csülő utód kijelentette, hogy »továbbviszi a duvalierista forradalmat« apja »politikai filozófiájának örököseként.« De a hatalom — és ez bizo­nyos — azé lesz, akit az egy­mással is féltékenyen szem­benálló fegyveres erők támo­gatnak. S azontúl, hogy moz­golódnak a külföldön élő haiti emigránsok is, két" al­ternatíva jöhet számításba. Vagy békésebb átmenet kez­dődik az egyik diktatúrából a másikba (az Egyesült Álla­mokban épp ezt latolgatják, mivel egy szalonképesebb kormány nekik is nagyon megfelelne), vagy palotaforra­dalomban robbannak ki a régóta szunnyadó személyi el­lentétek. „Véres hatalmi harcikra van kilátás« — erre céloz­gatnak Haiti politikai életé­nek angol ismerői. S bizto­sak lehetünk abban, hogy az első csatát majd a fegyverek fölötti uralomért vívják, hi­szen e diktatúra szerkezeté­ben a hadsereg és aTontonsz között régi keletű a vetélke­dés. És ha a katonaság meg­kaparintja az elnöki palotá­ban felhalmozott fegyver­anyagot, a nagyhatalmú Ton- tons napjai megszámláltat- tak. A helyzet megérett a változásra, s a harc ki fog robbanni. Minden jel erre mutat. Jelenleg »birtokon be­lül« rendeződnek az erővona­lak. A hírügynökségi jelentések szerint Port au Princ-e-ben most feszült csend honol. Haiti harmincnapos »nemzeti gyásszal« búcsúztatja halott diktátor-elnökét (Kurucz) kétnapos külügyminiszteri ér­tekezlete, amely elsősorban a Kínai Népköztársaság »új dip­lomáciáját« és. Kína várható ázsiai szerepét vitatta meg. A nyolc tagállam közül Fran- ciaűrszág egyáltalán részt sem vett az értekezleten, Pa­kisztán pedig mindössze meg­figyelővel képviseltette magát, Á záróközlemény, amely ily módon csupán a tagállamok háromnegyed részének véle­ményét tükrözi, »biztatónak« nevezi az indokínai katonai fejleményeket, s természetesen a Vietnami Demokratikus Köztársaságot ítéli el »a foly­tatódó agresszió« miatt. A tíz- oldalas okmány —: amely egy angol újságíró szerint »felhő- kakuk ország álomvilágában szövegeződött« — még az ame­rikai—dél-vietnami szoida- teszka laoszi és kambodzsai gyászkalandját is kudarc he­lyett sikernek minősíti. Londoni megfigyelők figye­lemre méltónak tartják, hogy Rogers amerikai külügymi­niszter az értekezleten szokat­lan melegséggel beszólt a Kí­nai Népköztársaságra váró »nagy szerepről« Ázsiában. A közeledés mögött kétségkívül szovjeüellenes indítóokok rej­lenek, erre mutat Edward Heath brit miniszterelnök kedden elmondott dühödt kommunistaellenes kirohaná sa, amelyet Douglas-Home külügyminiszter később úgy konkretizált, hogy a Kínáról mondott barátságos szavak kétségtelenné tegyék: a brit kormány »(kommunista« néven »szovjetet« értett. (MTI) millió dolgozó sztrájkolt gaz­dasági, társadalmi és politi­kai követeléseik alátámasztá­sára. A Fiat művek 185 ezer alkalmazottja azért lépett sztrájkba, mert a munkálta­tók, a bérek változat! amul hagyása mellett állandóan emelik a munka intenzitását, így növelik az üzem termelé­sét. A vasúti hálózat hatha­tós felújítását és az állam­vasutak szervezetének radiká­lis átalakítását követelte 250 000 vasutas, akik szerdán munkát. Egész Olaszország­ban zárva maradtak az üzle­tek, éttermek, a benzinkutak és más szolgáltató vállalatok az ott alkalmazott másfél millió dolgozó munkabeszün­tetése miatt Erre azért ke­rült sor, mert a kormány olyan adóreform bevezetését helyezte kilátásba, amely" újabb komoly terheket róna mind a középrétegekre, mind pedig a munkásosztályra. (MTI) A Vatikán megbízottjának nyilatkozata Ezek a ti földjeitek.. A lengyel püspöki kar ven­dégeként hétfőn Wroclawba érkezett König bíboros, a Va­ukén megbízottja, a keddi na­pot a visszacsatolt nyugati lengyel területeken — Wroc- lawban, Opoleban és Nysaban — töltötte. A varsói sajtó rész­letes tudósításokban számol be König kőrútjának esemé­nyeiről. Nagy jelentőségű tény, hogy a Vatikán hivatalos képvi* selője állást foglalt a vissza­csatolt területek lengyelsége mellett A Wroclaw! székes­egyházban celebrált saentmisér. Kominek püspök így köszön­tötte az osztrák bíborost: »Üd­vözlünk mint a lengyel nép kipróbált barátját Köszönjük, hogy pozitív álláspontot kép­viselsz visszacsatolt területeink: ügyében. Találkozóink újra meg újra meggyőznék arról, hogy a ml oldalunkon állsz « König válaszában megállapí­totta: »Ellátogattam nyugati területekre. Eaek a ti földjei­tek, kétkezi munkával épített hazátok, s utódjaitok hazája is.« (MTI) ' ALLENDE: fl nagy tőkés országok kegyetlenül kizsákmányolják a latin-amerikai népeket A latin-amerikai államok nyomorúságos helyzetének el­sődleges oka az, hogy a nagy tőkés országok kegyetlenül kizsákmányolják ezeket a né­peket — mondotta Salvador Allende chilei köztársasági el­nök az ENSZ latin-amerikai gazdasági bizottságának San- tiagóban kedden megnyílt 14. ülésszakán. Az elnök rámu­tatott, hogy a latin-amerikai kontinens lakosságának 30 százaléka, mintegy 80 millió ember analfabéta, 9 millióan munkanélküliek és több mil­lióan részleges munkanélkü­liek. A chilei politika alakulásá­ról szólva a köztársasági el­nök kijelentette: a chilei for­radalom alapvető jellemzője, hogy a jogrend tiszteletben tartásával, az alkotmány ren­delkezéseinek következetes betartásával mélyreható vál­tozásokat kíván véghez vinni a politikai és a gazdasági ha­talom területén. (MTI) Lengyel—-francia tárgyalások Jean de Upkowski francia külügyi államtitkár varsói látogatása során felkereste K. Olszowszki (baloldalt) lengyei külkereskedelmi minisztert. (Telefotó: CAF-4MTI—KS) Az egység fontossága Jugoszlávia-szerte politikai tanácskozások sorozatét ren­dezték a Jugoszláv Kommu­nisták Szövetsége elnökségé­nek soron következő ülése előtt. Tanácskoztak a külön­böző tagköztársaságok kom­munisták szövetségeinek köz­ponti; bizottságai és más ve­zető szervei is. A jugoszláv tagköztársasá­gokban egyre több szó esik az egység fontosságáról, s rit­kábban hallhatók olyan han­gok, amelyek nacionalista ál­láspontokra utalnának. Tito elnök május 1-én vár­hatóan beszédet mond a hor­vátországi Labanban megtar­tandó tömeggyűlésen. (MTI) Lemondott m perui kormány E gesztusával lehetővé tette a kormányátalakítást Juan Velasco elnök számára. Az el­nök az egészségügyi, a köz­oktatásügyi és az ipar- és ke­reskedelemügyi miniszter le­mondását elfogadta és he­lyükre új személyeket nevezett ki, a kormány többi tagja hi­vatalában maradt. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom