Somogyi Néplap, 1971. április (27. évfolyam, 77-100. szám)

1971-04-28 / 98. szám

Amieo azt jelenti: barát ESZPERANTISTÁK Klub Kaposváron — Egy kis szintaktika — Tolsztojnak könnyű volt MEGVALÓSULÓ TERVEK Egy kis klub a Latinca Mű­velődési Központban. Az élet­kor eléggé vegyes, a legidő­sebb az asztal közepénél May Zoltán, kis szótárral a kezé­ben. Aki belép, már eszperan­tóul köszön. És nem kell fel­hagynia a belépőnek a re­ménnyel sem: a legkönnyeb­ben megtanulható nyelv a eszperantó. A klubvezető: — Tolsztoj kezébe vette az eszperantó nyelvtankönyvet. és amikor letette, már tudott -eszperantóul«. És elragadta­tással beszélt róla. Lenin pe­dig azt mondta róla: a prole­tariátus latinja. Nem szűköl­ködünk tehát elismerésben, bár vannak még, akik leki­csinylőén szólnak róla. Ebből is lehet nyelvvizsgát tenni, és nem kevesen beszélik már So­mogybán is. L. L. Zamenhof — aki meg­alkotta az eszperantót — már jónéhány sikertelen kísérlettel állt szemben. Előtte is több­ször próbálkoztak egy ilyen, szó szerinti értelemben vett super világnyelv létrehozásá­val. De vagy egy nyelv — te­hát egy nemzeti nyelv — nyomta agyon, vagy a szabá­lyok tömkelegé ... Zamenhof egy ötnyelvű len­gyel kisváros szülötte, éppen környezetéből kapta az ihle­tést a vállalkozáshoz, és meg­alkotta ezt a nyelvet. S hogy milliók beszélik, és használ­ják, hogy a nemzetközi barát­ság nyelveként emlegetik, rá­dióadások hangzanak el, az egy nagyszerű ténynek kö­szönhető, ami a nyelvészet kedvelői számára azonnal vilá­gossá teszi valamennyi eré- nyét: — Zamenhof nem kötöt­te gúzsba a nyelvet’. Arányo­san ötvözte szótárában a nem­zeti nyelveket, és nem hirde­tett mindenható szabályrend­szert. Ennélfogva bár mester­séges nyelv az eszperantó, eléggé szabadon fejlődik ma is, a természetes nyelvek min­tájára . . örülünk, hogy Kaposváron is beszélik, de úgy látszik, az eszperantisták egy egyszerű nyelvtanfolyamnál sokkal többre tartják közösségüket, mert egyikük arra kért: — Higgye el, nem szólam az, hogy a barátság nyelve! Ezt persze a May bácsi tudná legjobban megmondani, hiszen ő már régóta lelkesen tanítja a fiatalokat, s az érdeklődő­ket. Mi itt klub vagyunk, egy kis összetartozó társaság, és az eszperantó jól összeköt ben­nünket. — És mit szólnak ehhez a családtagok? — A csütörtök délután a miénk ... legföljebb megta­nulnak a férjek is vagy a fe­leségek is... A klub egyébként a Zselic Természetjáró Kör egyik »szárnya-« volt, és a megnöve­kedett érdeklődés önállósítot­ta. ■ A könnyű megtanulhatóság­nak több záloga is van. Pél­dául a szókészlet. •— Mikor először vettem ke­zembe a szótárt, meglepődve tapasztaltam, hogy sok szó már ismert. Például a barát latin eredetű, de benne él az olasz­ban, a spanyolban, s úgy mondjuk: amico. A szókészlet lehetővé teszi, hogy könnyen fordítsák... May Zoltánhoz fordulok: — Könnyen fordítható az irodalom, pedig amint el­mondták, szintakszisa, tehát a mondattani viszonyok, s a ra­gozás . rendkívül egyszerűen, logikusan használható. Tudnék olyan körmondatot csinálni, amit ön nem tud eszperantóra fordítani ? — Próbálja meg! Bár nem hiszem, hogy sikerül. Eszpe­rantóra minden lefordítható. Egyszer például egyik barátom próbára akart tenni. Arra kért. fordítsam le azt, hogy kézenfekvő; azt hitte, úgy for­dítom majd, hogy kézenfek­vő, pedig nagyon egyszerű esz­perantóul . .. — Mi tehát a kézenfekvő? — Ami »magyarul": evi­dens. sokszor hallottam szavakat; barátság, levelezés, ismerke­Előreléptek >\ Vélemények a cérnagyári KISZ munkájárál A eérnagyárban nagyon sok fiatal dolgozik, a létszám fe­lét harminc éven aluliak te­szik ki. Ez megnövekedett fel­adatok elé állítja a KISZ alapszervezeteket, s még job­ban kiemeli a cr«úcsvezetőség szervező és összehangoló mun­kájának fontosságát. A csúcs­vezetőséget 1969 márciusában választották meg, & azóta terv­szerűbb, alaposabb az alap­szervezeti munka. A legna­gyobb nehézséget a vándorlás okozza: két év alatt kilenc­vennyolcán léptek ki az alap­szervezetekből. Nemcsak a ta­gok, hanem az alapszervi ve­zetők is szinte teljesen kicse­rélődtek e két év alatt. Megkértem Brezovszky Er­zsébetet, a gyári KISZ-csúcs- vezetőség titkárát; beszéljen arról, hogyan tudja segíteni e KISZ a termelést. — Az MSZMP gyári csúcs­vezetősége felhívta figyelmün­ket az ifjúsági brigádokkal való elmélyültebb foglalko­zásra. Üzemünkben kilenc if­júsági brigád működik, s kö­zülük hat már elnyerte a szo­cialista brigád címet. A bri­gádmozgalom kiszélesítésével kívánjuk növelni elsősorban a termelékenységet 15—17 éves fiatalokból éppen most szer­vezünk egy újabb ifjúsági brigádot. Ezek a fiatalok egvé- nileg nehezen érik el a száz százalékot, a brigádban vi­szont lehetőség adódik a ta­pasztalatcserékre, a szakmai fogások megismerésére. Két év alatt fiataljaink 1800 munka­órát dolgoztak a kiszerelő üzemrészben, hogy a tervet a szállítási határidőkre teljesí­teni tudjuk. A fiatal műszaki­ak szakmai irányításával nem a csúcsvezetőség, hanem a nagyvállalati FMKT (Fiatal Műszakiak és Közgazdászok Tanácsa) foglalkozik. Mi ne­gyedévenként konzultációkat tartunk, s a helyi problémákat beszéljük meg. Most alakult az üzemben a Textilipari Mű­szaki és Tudományos Egyesü­let helyi szervezete, amelynek ötven-hatvan százaléka fia­tal. Különös gondot fordít csúcsvezetőségünk az újonnan belépő fiatalokra. Kovács Ferencné, az MSZMP eérnagyári szervezetének csúcstitkára ezt így egészítette ki: — Bármilyen tervet, elkép­zelést akarunk megvalósítani, nehéz a feladatunk. A párt­vezetés elsősorban módszerbe­li segítséget adott és ad t KISZ-vezetőségnek, s a munka egyre jobban megy. A párt­ós gazdasági vezetés a szak- szervezettel közösen az 10u os kormányrendelet megjele­nése óta minden évben intéz­kedési tervet készít, amelyben rögzítjük a feladatokat. Ebben a tervben is nagy teret kapott a termelést segítő tevékeny­ség. Azt látjuk, hogy a KISZ nem tudja egyedül megvalósí­tani e nagy feladatokat, ezért a szakszervezetet is bevonjuk a munkába. Gondolkodunk a javaslaton, hogy a feladatokat a KISZ-csúcsvezető&égben is külön termelési felelősnek kel­lene figyelemmel kísérni. Az ifjúságpolitikai határozat vég­rehajtásához a feladatokat kö­zösen határoztuk meg. Kértük a KISZ-csúcsvezetőeéget, hogy készítsen intézkedési tervet. A tervben szerepelt többek kö­zött az is, hogy minden új tag­gal meg kell ismertetni a szer­vezeti szabályzatot, javítani kell a KISZ-tagok arányát a fiatalok összlétszámúhoz vi­szonyítva (jelenleg a szerve­zettség huszonhat százalékos, és ez rosszabb az országos át­lagnál). Megkértük pártalap- szervezeteinket is, hogy fűz­zék még szorosabbra kapcsola­tukat a KlSZ-alapszervezetek- kel. A tervet jórészt végre­hajtottuk. Érmek egyik bizo­nyítéka a most nyíló KISZ» klub, ahol fiataljaink tartal­masán tölthetik el szabad ide­jüket. Bartus Gyula, a eémagyár nagyatádi telepének vezetője a gyári KISZ munkájáról így summázta véleményét: — A KISZ termelést segítő tevékenysége jó volt. Tavaly készítettünk egy olyan tervet, amelynek középpontjában a munkafegyelem, a technológiai fegyelem megszilárdítása áll. Az új dolgozókkal meg kell ismertetni a gyári ügyintézést, a vezetőket, a munkamódszer átadóit Ebben a munkában sok KISZ-fiataJ. részt vett Laezkó András Nagyon ezeket a kapcsolat, dés. — Az eszperantisták bará­tok. Mesélik, hogy egyszer két fiatal magyar tűnődött Varsó egyik utcáján: nincsen szállás, hova kellene menni, és len­gyelül sem tudtak. Egy idő­sebb férfi szémügyre vette a kabátjukon a kis jelvényt, és átölelte őket. Az ő lakásán kaptak ennivalót, szállást. Mert ilyenek az eszperantis­ták ... — Hozzánk este kopogott be "két fiatalember. Farmernad- | rágban. szakállasán, mint af- i féle fiatalok. Először fogal- j mám sem volt, kik lehetnek, | később megszólaltak eszpe­rantóul. Ez a legjobb ajánló­levél. Világjárók voltak. —- Tehát, aki az eszperantót szereti, rossz ember nem le­het? — Valahogy így van. Orszá­gokat, népekét, nyelveket kap­csol össze. Néha még családok elveszett tagjai is találkoznak a segítségével Tudok egy tör­ténetet ... Sok történetet jegyeztem fel. De a kíváncsiság miatt, mint afféle magyarul beszélő em­bernek, nem volt nyugtom, amíg meg nem kérdeztem: — Van magyar szó is az esz­perantóban? — Hát hogyne! Huszára, perkelto. papriko ... Csak ar­ra vigyázzon, hogy a hangsúly mindig a második szótagon van! Tröszt Tibor Könyvtár és park a „dzsungel44 keljén A község központjában le­vő mocsaras, lapos helyet ne­vezték a csokonyavisontaiak »dzsungelnek". Tavasztól őszig millió és millió szúnyog kelt itt ki, s aki csak tehette, eb­ben az időszakban messze el­kerülte a környékét. — Szüntessük meg ezt az áldatlan helyzetet, töltsük fel a mocsarat, parkosítsuk, és alakítsuk ki itt a község központját! Elsőnek egy könyvtárat építsünk, hiszen a jelenlegi apró, nedves helyi­ségekben csak tönkremennek a könyvek. Aztán művelődési ház, s óvoda is nagyon kelle­ne, meg korszerű élelmiszer­áruház. Arra is jut majd te­rület bőségesen. Bégen is gyakran szoba ke­rült a községi tanács, a végre­hajtó bizottság ülésén ez az elképzelés, amíg belőle terv lehetett, s elkezdhették meg­valósítását. — Az első lépéseket 1968 novemberében tettük, akkor kezdtük el a mocsaras terület feltöltését. A munkát tavaly fejeztük be. Két esztendő alatt 21 ezer köbméter földet hord- tunk ide. Segítettek ebben a község lakói, a Balatonboglári Talajjavító Vállalat itteni ki- rendeltsége, különösen Peti Sándor, aki akkor brigádve­zető volt; aztán meg a Kutasi Állami Gazdaság, s hozzájá­rult pénzzel a járási és a me­gyei tanács is. A múlt év őszén látott hozzá a helyi építőipari ktsz a könyvtár épí­téséhez. Marton Lajos tanácselnök beszél a község képét átfor­máló, az új központot kiala­kító tervekről, s szavait hall­va igazán jogosnak érzem, hogy tavalyi munkájukkal a nagyközségek közül ők lettek az elsők a településfejlesztési versenyben, s ők nyerték el a megyei tanács 220 ezer fo­rintos jutalmát. Jó ütemben halad a könyvtár építése. A tanácsházával eppen szemben terül el az egykori »dzsungel". Különös formájú épület emelkedik itt: az új könyvtár. A SOMBER két ter­vezője — Domokos Béla és Kovács Rudolf — külföldi út­jukon látott hasonlót, s aztán papírra álmodta, hogy Csoko- nyavisontán is legyen egy olyan könyvtárépület, ami modem, s mégis beleilleszke­dik a község képébe. Május végére tervezik a be­fejezést. Az építkezés 640 ezer forintba kerül. Közsegfejlesz- tési alapból, járási és megyei tanácsi hozzájárulásból fede­zik a kiadást, és a Művelődés- Ügyi Minisztérium ad 180 ezer forintot a berendezésre. A meglevő csaknem 7000 kötet mellé 40 ezer forintért vásá­rolnak új könyveket; pályáza­tot hirdettek könyvtárosi ál­lásra és az ünnepi könyvhé­ten avatják fel az új épüle­tet, akkor adják át a község lakóinak. Az elmúlt hetek ezernyi gondot, munkát ad tali Marton Lajos vb-elnöknek, s a köz­ség többi vezetőjének is. Terveiket, elképzeléseiket hallva azt lehet megállapíta­ni, hogy a munka, a feladat a jövőben sem lesz kevesebb. A könyvtár körüli parkban, zöldövezetben először is egy klubtermet építenek, aztán művelődési házat. A park sar­kán önkiszolgáló élelmiszerüz­let kap helyet, a könyvtár mögött pedig ötvenöt gyermek számára óvoda épül. Község­fejlesztési alap, társadalmi munka, helyi anyag. Lebont­ják a község használaton kí­vüli téglagyárát, s kapnak se­gítséget a megyei tanácstól Is. Két kutat fúrtak a község­ben — 900 000 forintot köl­töttek erre —, s most a vá­lasztások után megalakítják a már szervezés alatt levő tör- pevízmű-társulást. A fürdőnél 1969-ben kezdtek el építeni egy új medencét, 1,5 millió forint költséggel. Hamarosan befejezik, s nyáron már hasz­nálhatják is a vendégek. A fürdőnél is két kutat fúrattak, ez is több mint 800 ezer fo­rintba került. S amilyen lelkesedéssel szól a vb-elnök az elmúlt évekről, meg a jelenről, épp olyan lel- lcesedésesl beszél a jövőről is, — A Baranya Terv elkészí­tette a fürdő korszerűsítésé­nek, fejlesztésének program­ját: 500 személy számára al­kalmas gyógymedence szerepel ebben, étterem, presszó, pavi­lonsor, ahol fodrásztól kezdve minden lenne ... S az eddigi eredményeket figyelembe véve mondhatjuk: lesz is. A tanács vezetői már tár­gyalnak a Pannónia, a me­gyei vendéglátó vállalat, a fo­gyasztási szövetkezetek és a tsz területi szövetségek veze­tőivel, hogy terveik megvaló­sításához társat, találjanak Szalai László Angol műszaki filmnap Pécsen Angol műszaki filmnapot rendezett Pécsen a MTESZ Baranya megyei szervezete a brit kereskedelmi és ipar­ügyi minisztérium közremű­ködésével a Tudomány és Technika Házában. Az ese­ményen megjelent J. E. Reeve, a budapesti angol nagykövetség első titkára. Nagy-Britannia mai életéről, az ottani tudományos kutató tevékenységről szóló filmeket nagy érdeklődéssel fogadta Pécs műszaki értelmisége. Az egy főre eső látszat A most megjelent statiszti­kai adatok közük velem, hogy az egy főre eső szeszfogyasz­tás nálunk 1970-ben így ala­kult: 39,4 liter bor, 54,4 liter sör, 4,6 liter égetett szesz. Ez pontosan 98,4 liter. Az emelkedő tendenciát számítva 1971 első negyedében nyu­godtan kalkulálhatunk kere­ken 100-zal. Magyarán: 100 liter az évi fejadagom, eny- nyir'e vagyok hitelesítve. Az emberi test — átszámít­va a molekuláit — alig le­het több, mint 30 liter folya­dék. Ebből következtetem, hogy évente több mint há­romszor elfogyasztjuk ma­gunkat. Méghozzá nem is olyan egyszerű összetételben, mint ahogy a természet alko­tott bennünket, hanem bor­ban, sörben és égetett szesz­ben. A statisztika nem szól ar­ról, hogy ez az évi 100 liter minden élő lélekre — cse­csemőinkre is — vonatko- Zik-e. Ha vonatkozik, úgy nem csodálom, hogy cse­csemőink nyűgösek. Egyéves koráig 100 liter alkoholt el­fogyasztani — beleértve az égetett szeszt — nem kis tel­jesítmény. Ha rájuk mégsem vonatkozna — mit lehessen tudni? —, akkor ez a statisz­tika, mint általában a sta­tisztika, valahol sántít. Ránk, felnőttekre ugyanis ebben az esetben évente nem 100 liter jut fejenként, hanem ennél lényegesen több. Mond­juk 150. Ezenkívül elképzel­hető, hogy nem mindenki isz- sza meg a maga 100 lityijét — beleértve az égetett szeszt —, hanem mondjúk csak 80-at. Előfordulhat az is, hogy az orvos valakinél mér­sékli a szeszfogyasztást, eset­leg elvonókúrán. Az is lehet, hogy az alkoholárak nem mindig igazodnak például a nyugdíjakhoz, és nem minden kisöreg tudja megvenni pont ezt a kalkulált 100 litert. Mondjuk csak 90-et. A job­ban kereső tehetősebbek át­laga ezzel megint csak emel­kedik. Semmi esetre sem többre, mint 200-ra. Mindebből világosan kide­rül, hogy ez a statisztikailag kimutatott 100 liter nem más, mint az egy főre eső látszat.. Manipulált ádát, lakkozott szám, amelyben valahol ott az igazság, de nem úgy, mint a jó borban, amelyben köz­tudomásúan a teljes igazság rejtezik. De ez a 200 liter még min­dig csak a tisztességes átlag Ehhez még nem kell jobban szeretni az alkoholt, mint ahogy általában szeretjük. Mert aki ebből a szürke át­lagból ki akar emelkedni, an­nak bizony túl kell teljesí­tenie ezt a bűvös évi 200 literes szintet. Józanul szá­mítva legalább 50—100 liter­rel. Háromszáz liter évente egy főre — ez már mégis valami! Még nem a csúcs, de ha meg akarjuk őrizni jelenlegi nyol­cadik helyünket a világrang­listán, az ilyen klasszis tel­jesítményekre szükségünk van. Akadnak persze olyanok is, akik elérik az évi 400 li­tert, profikkal azonban most nem foglalkozunk. Marad­junk csak a tisztán amatőr szinten! Ebben a kategóriában az évi 100 litert annak is vál­lalnia kell, aki egy kortyot sem iszik. Kérdés persze, hogy vál­lalja-e? Ha nem vállalja, akkor <r> egészet újra kell kezdeni, in­dulhat a visszaszámlálás. A számítógépek korában ezt nyugodtan megtehetjük. Méghozzá úgy, hogy józan­ságunkat bizonyítandó: a sört hagyjuk el a programozandó adatok sorából. Itt az ideje ugyanis, hogy magyarán ki­mondjuk: hazai sörünk nem igazi alkohol. Amit az 'is bizonyít, hogy a sör időnként nem kapható. Ezzel szemben előfordult-e már valakivel, hogy ezt a választ kapta az illetékesektől: égetett szesz­szel, sajnos, nem tudunk szolgálni. Az igazi alkoholra nálunk ugyanis az jellemző, hogy mennél erőteljesebb al­koholellenes propagandánk, mennél ijesztőbbek az egy főre eső fogyasztás számai, annál inkább kapható. Komolyra fordítva a szót: valamit azért tenni kellene egy nagy fordulat, egy gyors javulás érdekében. Most itt az alkalom, fogadják el ja­vaslatomat: ne szerepeljen többé a sör a statisztikában! Hiánycikk volta miatt kü­lönben is már eleve meg­hamisítja a valóságot. Nem annyi sört iszunk ugyanis, amennyit szeretnénk, hanem amennyi van. Ha az alkohol- fogyasztást nem is. de as egy főre eső látszatot ezzel mégiscsak javítanánk. Ez is vigasz, ha már sörgyáraink nem tudnak lépést tartani a fogyasztással. Ami azért mégiscsak bosszantó. (Kerekedi SOMOGTI HSrtAP HQ. éffflll» HL s

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom