Somogyi Néplap, 1971. április (27. évfolyam, 77-100. szám)

1971-04-25 / 96. szám

Nagyatádi tavasz Hú§z év mmlva Ha visszatekintünk Nagyatád fejlődésének, néhány fontos eseményére, tapasztal­juk, hogy nem pusztán stá­tusbeli »előléptetését« jelenti a cím: Nagyatád város. Az első lépéseket bizonyos területi összpontosítás jelle­mezte: Nagy- és Kisatádot, Bodvicát, később Henészt, Si- mongátot közigazgatásilag is egyesítették, melyet csak a Ri- nya és a Malomárok völgye ta­gol. 1955-ben készült az első bizonyos távlati fejlődést meg­határozó, általános jellegű rendezési terv. Ennek előirány­zatait igazolta, sőt csakhamar túl is lépte a tömeges lakás­építés:», amely a program bőví­tését is szükségessé tette. A hatvanas évek elején meg­kezdődött lakásépítésekkel a település megindult az urbani- zálódás> útján. Az új rendezési terv megbízható alapja lett annak a célkitűzésnek, amely Nagyatád teljesen elmaradt viszonyait kívánta fejleszteni. A központ rekonstrukciós terve 1965-ben készült el. En­nek alapján jó néhány lakóház, közintézmény, útvonal azóta már megépült, és a tanácsi ve­zetők újabb területeket készíte­nek elő a terv megvalósításá­ra. Most új, általános rendezési terv készül. Ez Nagyatádot mintegy 15—20 éves távlatban mutatja be. A városközpont magja a Szé­chenyi téri neves gyógyfürdőt övező gyönyörű park. Az oda nem illő strandfürdő — áthe­lyezés után — idillikus környe­zetet biztosít a csendre, a ki- kapcsolódásra vágyóknak. A park körül összpontosul a sok­rétű városi funkciót betöltő közintézményközpont. Az észa­ki oldalon áll a városi tanács r-zékháza, a posta épülete, a Lábodi Állami Gazdaság köz­ponti irodaháza, a bevásárló- és szolgáltatóközpont, amely új szállodájával a vendéglátás megkívánt szintjét biztosítja. A tőlük északra csatlakozó tömb területén megépülő 500 ágyas kórház magadba törő főépülete a városközpont épí­tészeti látványossága lesz. Húsz év múlva a tér körül eltűnnek a kis földszintes és avult emeletes épületek. He­lyükbe korszerű, többszintes beépítést találunk majd, amely ízléses mértéktartással kerete­zi a város egyetlen barokk mű­emlék ; jellegű épületegyütte­sét A főtér nyugati oldalán látjuk a művelődési házat a városi könyvtárral. Az ezekhez csatlakozó klubépületek, isko­Fonyódi beszélgetés Megtervezik a diákok nyári foglalkoztatását Csak felügyelettel — Üdülőben és riem bárban Még bolondos az áprilisi szél, de a vizsgák közelsége nem egy diákban kelt már szorongást. Az igazgató azon­ban már a nyári foglalkozta­tásukat tervezi. Mert tervez­ni kell, a Balaton-parti isko­lákban különösen. Mi lehet a gebines szemlélet s boy-kar- rier, a liftesfiú-romantika leg­jobb ellenszere. Erről beszél­gettünk Horváth Lászlóval, a fonyódi Karikás Gimnázium igazgatójával. — Nemsokára kezdődik az idény. És ezt úgy kell eltöl­teni valamennyi diáknak, hogy jusson idő a pihenésre, és az sem mindegy, hogy hol dol­goznak. — Mit tehet ezért a gimná­zium? — A járás vezetőivel együtt úgy véltük, mindenképpen meg kell akadályozni, hogy gyerekeink a vendégáradat ki­szolgálóivá, borravaló-vadá­szokká váljanak a nyáron. Összehívtuk az illetékes és érdekelt vállalatok képviselőit, és elmondtuk, milyen munká­ra, hova alkalmazhatják ta­nulóinkat. Például az üdülők­ben. Természetes, ez nekik is könnyebbség és számunkra is megnyugtató. — Hol nem alkalmazhatják a tanulókat? — Például a presszóba fel­szolgálónak vagy étterembe, szórakozóhelyekre. Mivel nem ezt a munkát választották életcélul, úgy véljük, semmi­képp sem válik hasznukra az ilyen »tapasztalat«-szerzés. A vendégforgalommal együtt a nagyvárosi »hordalék" is lelátogat a Balatonhoz, és ép­pen ezért sok más intézkedést is foganatosítunk a szórako­zással kapcsolatban. — Például? — A muzsika, a társaság, a tánc nyilvánvalóan összetar­tozik a nyárral. Elmehetnek tanulóink nyilvános szórakozó­helyekre is, de csak kíséret­tel. Nem fontos, hogy szülő legyen a kísérő.. Én is lányos apa vagyok, de elég, ha a bátyja elkíséri a gyereket. Nem mintha fiataljaink nem vigyáznának magukra, de az ilyen szórakozóhelyen vegyes a társaság, és adódhat ' egy fiatal lány számára olyan szi­tuáció is. hogy egy felnőtt je­lenléte és támogatása elenged­hetetlen. — A múlt nyári tapaszta­latok? — Az ifjúságvédelmi bizott­ság tagjaként sokszor jártam ellenőrizni. Mindössze kétszer fordult elő, hogy haza kellett küldeni gyerekeket azért, mert felügyelet nélkül szóra- kozgattak. — Különös helyzetben van­nak azok, akik elvégezték a nyolcadik osztályt. Fölvették őket a gimnáziumba, de még nem gimnazisták. Egy fiatal ezt úgy fogalmazta egyszer, hogy »légüres tér«. — Nos, ezt a légüres teret igyekszünk hasznosan kitölte­ni. Egy bizonyos, hogy szülő­nek, tanulónak egyaránt fi­gyelmébe ajánljuk: a gimná­zium rendszabályai már rájuk is vonatkoznak. Ennélfogva úgy kell viselkedniük, hogy az méltó legyen az iskolához. Számukra egyébként — a ta­valyihoz hasonlóan — kéthe­tes gyümölcsszedést szerve­zünk. Ennek nemcsak gazda­sági, hanem pedagógiai jelen­tősége is van. összekovácsoló- dott osztály ül le szeptem­berben a padokba, és az osz­tályfőnök, aki végig velük van, már megismerheti őket. így hát ők sem maradnak ki a »tervezett" nyári program­ból. T. T. Véget ért a magyar—szovjet színházművészeti szimpozion Szóljatok szép szavak A területi elődöntő győztese a Fonómunkás Kisszínpad Szombaton Moszkvában vé­get ért a magyar drámafeszti­vált követő magyar—szovjet színházművészeti szimpozion. Az erről kiadott közlemény mindenekelőtt méltatja a szov­jetunióbeli magyar drámafesz­tivál jelentőségét és sikerét Rámutat arra, hogy a művé­szeti seregszemle napjaiban 72 szovjet színházban 24 magyar művet mutattak be. A Szovjetunió számos zenei színházában magyar zeneszer­zők alkotásait adták elő. Az ország sok koncerttermében a szimfonikus és kamaramuzsika szovjet kedvelői magyar zene- művészeti alkotásokkal ismer­kedhettek meg. A drámafesztivál záróese­ményére vasárnap kerül sor, amikor Mihail darjov, a fesz­tivál zsűrijének elnöke átadja a díjakat a legkiválóbb rende­zői, színészi és díszlettervezői teljesítményekért (MTI) Iák és kollégiumok sorával ki­egészülve a város és vonzás- körzetének művelődési köz­pontját alkotja. A város mentesül a zavaró átmenő forgalomtól az Auszt­riát és Jugoszláviát a Balaton­nal összekötő, M—68 jelű autó­út megépítésével. Az új út a várost kelet felől mintegy 7 km-re kerüli el. Bekötő útján bonyolódik a megyeszékhely- lyel való forgalmi kapcsolata is. A vasútállomás személyfor­galma jelentéktelenné válik, de 2 közelében kialakítandó autó­busz-pályaudvaron át érkezők a fő gyalogúton, néhány perces sétával a központba jutunk. Ez a gyalogos tengely a forgalmi utaktól független nyomvonalú sétaút, amely a városközpont fontos gyalogos célpontjait fűz' fel, és új szerkezeti kapcsolatot teremt a központtal. A meglé­vő és a város fejlődésében fon­tos szerepet játszó ipari üze­mek mellett nagy jelentőségű lesz a házgyár telepítése, amely a rendezési tervek szerint át­épülő és megújuló város la­kásépítési programjának meg­bízható bázisa. A több szintes lakóépületekkel beépített te­rület határa egyre tágul, és lassan eléri a Beregszászi ut­ca, a kórház, a Rinya-völgy, a sportpálya, a fonalgyár és vas­útállomás vonala által határolt területet. Ez az egészségtelen és zsúfolt beépítés megszünteté­sét, valamint keretszerűen be­épített lakótömbök feltárását jelenti. Földszinté?, szabadon álló — családi házas, ikerházas, illet­ve sorházas — beépítéssel első­sorban a kórháztól északra lé­vő területen, délen a Petőfi ér Gyár utcák tömbjében, majd az úgynevezett Kiszeli utcai tömb belső területén találko­zunk. A város egyéb területein a lassú építés és korszerűsítés^ folyamat inkább az egyéni kez­deményezésre hárul. A bodvicai területen találha­tó lesz néhány ritka építéstör­téneti értékű »talpas« ház. A várost tagoló Rinya-völgy zöldterületi rendszeréhez' kap­csolódik majd az új, megfelelő környezetbe helyezett városi strandfürdő és kisebb terület- igényű hétvégi házas pihenő­telep. A város fejlődésének 15—20 éves keretei így vázol­hatok. Ehhez az anyagi erőfor­rásokon túl a tervező-kivitele­ző és végrehajtó szervek, vala­mint a jól tájékozott közvéle­mény teljes összhangjára és munkálkodására van szük:-ég. Most én játszottam a sors­sal. Nagyatádon megkerestem Tóth Imre asztalost. Csodál­kozott. Először márciusban ta­lálkoztunk. Marcalitól So- mogyszobig utaztunk együtt. A társalgást az időjárással kezdtük — túl csípősre sike­rült a tavasz. Aztán a fákról beszélgettünk. Ausztriában lá­tott egy virágzó fát. 1945 ko­ra tavaszán. Dacolt a fagy- gyal... Az előszobában ülünk. Jól esik a hűvös. Szemüveges, kedves mosoiyú ember. Halk szavú, szerény. Szeret társa­logni. — Miért ezt a szakmát vá­lasztotta? — Apám erdész volt. Együtt éltem a fákkal. Az erdő ma is vonz. 1921-ben lett asztaiostanuló. Kitanulta a malomasztalossá- got is. — Teljesen külön szakma. Nehezebb. Üj malmot is csi­náltunk, Szentmihályfa-pusz- tán, gróf Andrássynak, íisza- dobon javítottunk is. Láttam egy vízikereket. Vasból volt, a lapátjai gyertyáméból. A vas hamarabb ment tönkre. Tud­ni kell, mikor kell a fát ki­termelni. A régiek nagyon ér­tettek hozzá. Szinte napra tudták. Télen szokták, amikor A Szóljatok szép szavak rádiósvetélkedő területi elő­döntőjét Kaposváron ren­dezték péntek délután, a Latinca Sándor Megyei Mű­velődési Központban. Fejér, Tolna, Baranya, Zala és So­mogy műkedvelő színjátszói­nak jelenéből adott ízelítőt a műsor, s a rangos zsűri­nek nem volt könnyű dolga. Bertold Brecht: Öceánrepü- lés című tanjátéka jutott tovább, a kaposvári Fonó­munkás Kisszínpad előadá­sában. Kevés számú érdeklődő a nézőtéren, lelkesen szurkoló csoportok a függöny mögött — tulajdonképpen ez jellemezte a nyilvános rádiófelvételt. Mindenesetre nem ártana, ha megszívlelné néhány kapos­vári csoport, hogy azért lehe­tett volna egyet és mást ta­nulni, tapasztalni nézőként is ilyen területi elődöntő megte­kintésekor. Dr. Várkonyi Imre, a So­mogy megyei Tanács vb-el- nökhelyettese köszöntötte a csoportokat, jó szereplést kí­vánt és méltatta a színjátszó­mozgalom jelenét, jelentősé­gét. A zenés szignál után első­ként a székesfehérváriakat konferálta be Kertész Zsuzsa műsorvezető. A Vasvári gim­názium irodalmi színpada a a hindu Pancsatantra egy rész­letét, a Varjak és a baglyok háborúját mutatta be — sok mai utalással. Nem kevés ta­nulságot rejt magában ez a feldolgozás, s hogy élménysze­rű és meggyőző legyen, ahhoz eszközökben gazdag és be­szédtechnikában is tisztább előadás kell. A csoport ko­rántsem tehetségtelen, csak a választásban lehettek volna körültekintőbbek. (Ami a be­szédtechnikát illeti, jellemzően dunántúli volt a területi ve­télkedő, a jellegzetes mély e magánhangzókat nem minden szereplőnek sikerült a maga­sabb ejtésű köznyelvi válto­zatra csiszolni.) A Szekszárdi Rózsa Ferenc Műszaki Szak- középiskola irodalmi színpada Tolnáról vallott. Színpadké­pük patriarkálisan egyszerű volt, népviselettel adtak kere­tet a Tolnai tájakon című lí­rai vallomásokhoz. A váloga­tás igényes volt, Garai János­tól egészen Illyésig idézték a megye alkotó szülötteit, s nem kevés tisztelettel adóztak a »vörös bornak" sem. A szép együttesmunka kiteljesedését néhány szavalatízű versmon­dás csökkentette csupán. Tulajdonképpen a három utolsó produkció vívott ki ma­a fák nyugalomban vannak. Azt a gyertyánfát 1906-ban vágták ki, Í926-ban dolgozták fel. Addig tárolták. Kiszáradt. Teljesen rovarmentes lett. Manapság nem nagyon törőd­nek a kitermeléssel. Tavasszal is végzik. A szú bennmarad. Aztán baleset. Felhagyott a rnalomépítéssel. Bútorokat készített. Tízévi segédkedés után lett önálló. 1952-ben ke­rült a ktsz-hez. — Gyorsabb ütemű a ter­melés. Többfajta gép van. A bútorokat ketten-hárman csi­náltuk. Kezdettől befejezésig. A többség épületmunkákkal foglalkozott. — Hogyan készül a bútor? — Darabolás, gyalulás, raj­zolás, fúrás, vésés, furnérozás, összeépítés, fényezés. Akkor még nem volt Nagy­atádon bútorbolt, megrende­lésre dolgoztak. —- A munka hétkor kezdő­dött, délután ötig tartott 1963 körül alakult meg az új ktsz. Itt két műszakban dolgoztunk, hattól kettőig és kettőtől tí­zig. Már exportra is termel tünk. Elsősorban fotelvázakat. — Milyen a mesterség nyel­ve? — Sok volt a német szak­szó. Az idősebbek egymásközt ma is ezeket használják, a fiatalok már a magyart A mágocsl irodalmi színpad gának egyértelmű elsőséget és elismerést is. A Fonómunkás Kisszínpad Öceánrepüléséről már írtunk lapunkban. Igaz, a mostani produkció jobban sikerült, mint az első bemutató. Rádiós­nyelven szólva a legjobban »■mikrofonra komponált« elő­adást hallottunk, hangjátékot, amely nem szűkölködött jól megválasztott színpadi eszkö­zökben sem. Egyszerűsítették a tan játékot. Ami az együttes érdeme és a jó csoportmunka szép bizonyítéka: egészen ki­váló egyéni teljesítményeket is hallhattunk. (Mucsi Sándor. Tolnai Mária, Péczeli István.) A másik szép meglepetés a baranyai Mágocs község iro­dalmi színpada volt. Peter Weiss: Mockinpott úr kínjai és...?! című abszurd játékát adták elő. Bagossy László iro­dalmi színpada kitűnő pro­dukciót hozott, a komédia ősi, groteszknek tűnő játékelemeit alkalmazta, sok abszurd esz­közzel mutatta be a kisember tragikomédiáját, és vitriolosan A KISZ kb, a Népi Ipar- művészeti Tanács, a Művelő­désügyi Minisztérium és a Népművelési Intézet a KISZ VIII. kongresszusának tiszte­letére pályázatot hirdet az Ifiú népművész cím elnyeré­sére. A pályázat célja, hogy elősegítse a népművészeti al­Nyugdíjazásáig hat ifjúból nevelt asztalost. — A tanulókkal helytelenül foglalkoznak. A gyerekekkel bánni tudni kell. Gorombás­kodásra semmi szükség. Egy- egy munkafázisra állítják őket — ez nem lelkesít. Tudjanak kézzel is dolgozni. Az egyik tanulóval fényezett kerek asz­talt csináltattam. Én csak irányítottam. Hogy örült, ami­kor elkészült saját alkotásá­val. Akinek kis kedve var- nem kényszerből jöt, abból lesz valami. — Mikor ment nyugdíjba? — 1966-ban. — Hogyan telnek a napok? — Fél hatkor kelek. A szál­lítás közben megsérült búto­rokat javítom a bútorboltnak. Fényezéshiba, váztörés, lábtö­rés. Ha úgy adódik, lakásra is elmegyek. A mai bútorok sérülékenyebbek, alapanyaguk pazdorja vagy forgácslap. A forgácslap műgyantával össze­ragasztott faőrlemény. Régen tömör fából készültek. Tölgy­ből, bükkből, kőrisből, szilből, festett fenyőből. A javítómun ka nem jelent kötött munka­időt. Van egy kis szőlőm, meg tizenegy méhcsalád. Most metszeni megyek... Sipos Ferenc előadásának egyik részlete, gúnyos görbe tükörben a tár­sadalmi ellentmondásokat is. A zalaegerszegi Reflex együttes összeállításában a színpadkép, a mozgás és a versek összhangja elismerésre méltó. A mondanivaló aktuá­lis, az újgörög költészetből ál­lították össze műsorukat, Jan- nisz Ritszosz líráját szépen in­terpretálva. A zsűri — miután értékelte a produkciókat — a Kaposvá­ri Fonómunkás Kisszínpad együttesét ítélte legjobbnak, ők kerülnek tovább a Ma­dách Színház-beli országos döntőbe, melyet június 14-én rendeznek. Somogy megye öt­ezer forintos különdíját a Fo­nómunkás Kisszínpad, Bara­nya megye ötezer forintos kü­löndíját pedig a mágocsi iro­dalmi színpad kapta. Az or­szágos rendező szervek külön­díját a zalaegerszegi Reflex együttesnek ítélték. A péntek délutáni műsort Asperján György és Zala Zsuzsa szer­kesztésében ma reggel 9 órá­tól közvetíti a Petőfi rádió. Tröszt Tibor kotó tevékenységet, a nemzeti hagyományok ápolását, to­vábbfejlesztését, a népművé­szeti tájegységek, a nemzeti­ségek kultúrájának megőrzé­sét, felkutatását, megismerte­tését. A pályázaton harminc­éves korig vehetnek részi a fiatalok egyéni alkotásokkal a népzene (hangszeres, nénekes), néptánc, népi játékok, hím­zés, szövés, csomózott vagy szövött technikájú szőnyeg, fafaragás, textilfestés, kékfes­tés, fonottas, fazekasság, ke­rámia, tojásfestés, kovácsolt­vas népművészeti ágakban. Az If’ú népművész cím csak an­nak adományozható, aki önálló népművészeti alkotással és az azt kiegészítő dolgozattal pá­lyázik. A népi díszítőművészetben és egyéb népművészeti ágak­ban öt-öt önálló alkotással — kivéve a csomózott és szövött technikájú szőnyegek »kategó­riáját", ahol három önálló al­kotással — indulhatnak. A tanulmánynak vagy dolgozat* nak arról kell tanúskodnia, hogy a pályázó saját népmű­vészeti tevékenysége miként kapcsolódik lakóhelyének, il­letve népművészeti tájegysé­gének hagyományaihoz. A dolgozat elkészítéséhez hasz­nált forrásmunkákat a végén jelezni kell, koreográfiát, ze­nei betéteket, rajzvázlatdkat ugyancsak mellékelhetnek. A pályázóknak alkotásaikat má­jus 31-ig kell eljuttatniuk a megyei KISZ-bizotIságnak. Az Ifiú népművész címet au­gusztus 20 án adják ki Bu­dapesten A címmel oklevél, plakett és hár omezer forint énzjulalom jár. A címet több alkalommal is meg le- he* pályázni. A díjazott anya­gokat a KISZ VIII. kongresz- szusa alkalmából rendezendő kiállításon bemutatják. Peregi Tamás oki. építészmérnök, VÄTI műteremvezető Együtt éltem a fákkal Pályázat az Ifjú népművész cím elérésére SOMOGYI NKPLAP fteiám&gb litt áscöí* St 5

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom