Somogyi Néplap, 1971. április (27. évfolyam, 77-100. szám)

1971-04-25 / 96. szám

Vasútépítő katonák vsyors segnseg — rrr , kétszeres segítség Kanyargó sínek menten Néhány gondolat egy új rendeletről S okszor és több vonatko­zásban fölvetődött már, hogy agrárszakembe­rekben szegény Somogy mező- gazdasága. Nem egy elhatáro­zás, próbálkozás, helyi és me­gyei kezdeményezés történt, hogy ezen a nagyon is alap­vető gondunkon enyhítsünk, méghozzá minél előbb. Hiszen, ahogy olvashatjuk a megye ne­gyedik ötéves tervében »... a feladatok megvalósításához el­engedhetetlenül szükség van a vezetés színvonalának emelé­sére, olyan közép- és felsőfokú szakembergárdára, amely élni tud a lehetőségekkel«. Ez az általános célkitűzés a számok nyelvére lefordítva azt jelenti, hogy például az észak­somogyi tsz-szövetség területén levő szövetkezetekben dolgozó 363 egyetemi, felsőfokú és szak­középiskolai végzettségű szak­emberek számát a tervidőszak végére meg kell kétszerezni. A gondos körültekintéssel kimun­kált negyedik ötéves tervi, fel­adatok csak úgy végezhetők el, a magasabb szintű termelési, gazdálkodási célok csak úgy érhetők el, ha ezekben a szö­vetkezetekben 761 felső- és kö­zépfokú képesítésű vezető irá­nyítja a munkát Ilyen mutató­kat, ilyen számokat a megye más részéről is említhetnénk, — hiszen a gond általános. Épp ezért Somogybán különös hangsúlya, jelentősége van an­nak a MÉM rendeletnek, amely újonnan szabályozza a kezdő szakembereket foglalkoztató mezőgazdasági üzemek kedvez­ményeit és a termelőszövetke­zetek szakemberellátásának támogatását. A rendelet olyan intézke­dések sorát tartalmazza, amelyekről nem lehet közömbösen, érzelem-mentesen beszélni. Voltaképpen pártunk X. kongresszusán elhangzott elhatározás, elvi útmutatás gyors gyakorlati megvalósulá­sát tükrözi. S a gyors segítség kétszeres segítség. Nem célunk a rendelet rész­letes elemzése, ám néhány in­tézkedésére feltétlenül utal­nunk kell. Űj és nagyon lénye­ges kedvezmény, hogy kezdő szakembert foglalkoztató me­zőgazdasági üzem a szakember javadalmazásának költségei­hez, — minden külön teltétel nélkül — egyévi időtartamra 1500—2400 forint támogatást kap az államtól. (Az egy-egy termelőszövetkezet részére ad­ható állami támogatás felső határa a havi nyolcezerről ti­zenkétezer forintra emelke­dett. (Ehhez a támogatási for­mához szervesen kapcsolódik az az intézkedés, amely módo­sítja a korábbi letelepedési se­lf vezetőség, űj tervek Csendes bizakodás Bárdudvarnokon Papp Jánost március tizedi­kén választották meg a Mun­kásőr Termelőszövetkezet el­nökévé. Az emberek kilenc éve ismerik- A gépállomás brigádvezetője volt, majd a szövetkezet gépcsoportvezető- jeként dolgozott. Tulajdonkép­pen nem érte meglepetés, ami­kor megválasztották. Sokszor állították meg a bárdudvamo- kiak: »János! Szeretnénk, ha te lennel az elnökünk!-« S ezt bizonyították is az elnökvá­lasztáson. Tudta, hogy nem lesz könnyű a feladat, amire vállalkozik. Ismerte a körül­ményeket, a termelőszövetke­zet utóbbi éveinek eredmé­nyeit. Ezek a kevésbé tettre- kész embert inkább elriasztot­ták volna. — 2 700 000 forintos veszte­ség árnyékában élünk. Ennyi­re eredménytelen volt a múlt évi gazdálkodás. Százszázalé­kos bizalmat kaptam a tsz- tagságától. Ez megtisztelő még akkor is, ha nagy terheket ve­szek a váltamra. Az első fel­adatom az új vezetőség kiala­kítása volt. Pályázatunkra ti­zenhárom föagronómus- és ki­lenc főkönyvelőjelölt jelentke­zett. Űj főkönyvelőnk Szent- balázsról jött. Hat éve isme­rem. Megbízható, pontos em­berként. Az új főagronómu- sunkkal pedig kereken húsz esztendeje, hogy először talál­koztam. A nagybajomi Lenin Termelőszövetkezet főállatte­nyésztője volt, ez jó ajánlóle­vél. Szövetkezeti tagoktól hal­lottam, hogy mostanában nem­egyszer hajnalig égett a vil­lany a szövetkezet irodájában. Az új vezetők a terveken dol­goztak. — Késésben vagyunk. Az elvesztett idő miatt többszö­rös energiabefektetéssel kel­lene dolgoznunk. Gépünk ke­vés van, s azok sem újak. öt­ezer holdas gazdaság a miénk, s ebből 2600 hold szántó. Vegy­szerük nincs. Reménykedünk, hogy kapunk két nagy telje­sítményű D4—KB gépet. Nagy segítségünkre lennének. Négy gépünk ugyanis még mindig a trágyahordással van elfoglal­va. Hogy miért? Mert január tizedikén minden traktorosunk elment, látva az eredményte­lenséget. Egy hónapig bénán álltak a traktorok. Nagy meg­nyugvás, hogy mostanra már kilenc traktorost tudtunk szer­ződtetni. így a műtrágyaszó­rást is tudjuk végezni két gép­pel, három traktor meg a ta­lajmunkában dolgozik. A ku­koricavetés előtti elengedhe­tetlen feladatokat végzik. Szóntőgépünk nincs. Pedig még ötszázhúsz hold vár arra, hogy az ekék belé vágjanak. — Mi hát a megoldás? — Mivel gépparkunk sze­gény, így más gazdaságokhoz fordultunk segítségért. Bárdi- bükkről egy Dutrát, Hedre- helyről két erőgépet, Kapós- mérőről pedig egyet kaptunk. Ha időben akarunk végezni, tíz traktornak kell dolgozni a vetésen. így május tizedikéig a földbe kerülne a mag. — Mi volt az első igazi, ko­moly feladat, amit az új ve­zetőségnek meg kellett olda­nia? — Meghatározott béralapból kell gazdálkodnunk. Szüksé­ges, hogy a béreket csökkent­sük. Türelmet kértünk tsz- tagjainktól. Elmagyaráztuk, miért van erre szükség. S miért kell így is teljes »erő- bedobással« dolgoznunk. Ha ezt nem tesszük: nem tudjuk teljesíteni a tervet és még a harminchat forintot sem érjük el munkaegységenként, össze­hívtuk az asszonyokat. Nagy örömömre szolgál, hogy meg­értették gondjainkat. Ügy ha­tároztunk, hogy a részesműve­lésért is csak húsz százalék terményt adunk. Megszün­tettünk néhány munkakört, ahol úgy láttuk, hogy a fel­adatokat kevesebb munkaerő is el tudja végezni. Az éjjeli és nappali őrök fizetését vi­szont emeltük. — Miért volt erre szükség? — A társadalmi tulajdon vé­delmét akartuk erősíteni, s a munkafegyelmet javítani. Er­re égetően szükség volt Az első eredmények már mutat­koznak. össze kell fognunk, hogy a közeli meg a távlati terveinket megvalósíthassuk. Ha a járási és a megyei szer­vek is kezüket nyújtják fe­lénk, úgy érezzük: aránylag rövid idő alatt, pár év múltán lábra állhatunk. Csendes biza­kodás ez, terveink sem nagy­atörőek. De ami fontos: reá- 'isak. Sok sikert a végrehajtásuk hoz! L. L. gély formáját. Hiszen a mező- gazdasági üzemnek nemcsak az a célja, hogy megszerezze a szakembert, hanem az is, hogy megtartsa. Korábban a kezdő szakember, aki öt évre kötele­zettséget vállalt a gazdaságnál, tízezer forint letelepedési se­gélyt kaphatott. Most 15 ezer forintra — házas társ esetén 20 000 forintra — emelkedett ez az összeg. Űj és mél­tán figyelemreméltó, örömet kiváltó tény, hogy nem- zsupán egyszer, hanem má­sodszor is kaphat letelepe­dési segélyt a szakember. ha öt év lejárta után újabb öt évre vállal kötelezettséget a gazdaságnál; Ez esetben már 25 000, együttélő házastárs ese­tén 30 000 forint a letelepedési segély összege. Ügy véljük, mindez nem igé­nyel különösebb kommentárt. Önmagáért beszél, mint ahogy az is, hogy a kedvezőtlen adottságú szövetkezetekről kü­lön intézkedik a rendelet. Mi­vel Somogybán elég sok üzem gazdálkodik kedvezőtlen körül­mények között, s náluk évek óta hatványozottabb a szakem­berhiány gondja, külön jelen­tősége van a rendelet erre vo­natkozó részének. A kedvezőt­len adottságú szövetkezeteknél a kezdő szakembereknek nem egy, hanem két évre nyújt tá­mogatást az állam. Az esetben pedig, ha a szakember tevé­kenysége nyomán javul a gaz­dálkodás, a támogatás további két évre mgehosszabbítható. L ehetne sorolni tovább a rendelet többi, igen je­lentős intézkedését, összegezve úgy fogalmazha­tunk: igen nagy lehetősége­ket, kedvező feltételeket te­remtett államunk ahhoz, hogy mezőgazdaságunk gyorsan és hatékonyan enyhítsen súlyos gondján! Természetesen ez tá­mogatási forma is — mint mindenfajta segítség .—, csak úgy hozhat eredményt, ha pá­rosul az üzem őszinte, céltu­datos törekvésével. Talán nem túlzás úgy mon­dani, hogy ez a gyors és rend­kívül széles körű támogatási forma kötelez. Kötelezi mező- gazdasági üzemeinket, hogy a korábbinál többet tegyenek sa­ját erejükből — és saját érde­kükben — a szellemi tőke nö­veléséért. Vörös Márta' Fölemelkedik, majd lesújt a csákány... Barnára sült, félmeztelen ka­tonák lepik el a pályatestet, izmos kezük könnyedén emel­geti a súlyos szerszámot, vág­ják, lazítják a szerelvények sú­lyától hos&zú évek alatt ke­ményre kovácsolódott kőala­pot. Mások nehéz villával szórják távolabb a fellazított követ, földet, teszik szabaddá a sínek alatti talpfákat. — Ebédszünet... ! Harsány kiáltás szalad vé­gig a kanyargó sínek között dolgozó fiatalok sorain. Szer­számaikat katonás rendben hagyva sorakoznak ebédosz­tásra, s aztán a vasút melletti fenyveserdőben, a kellemes napsütésben falatozni kezde­nek ... Serák József főtiszt, a vasút­építő egység parancsnoka tá­jékoztat az étrendről, szavait egy fiatal katona, Horváth Jó­zsef honvéd is igazolja: — Tavaly 85 kiló voltam, most 95 vagyok... Vigyáznom kell, mert a nehéz fizikai mun­ka ellenére is elhízok, ha így megy tovább. Fusz József — polgári élet­ben juhász — igen meglepő­dött, amikor parancsnoka, miután meglátta vézna ter­metét, ezt a parancsot adta neki: — Egyen, amennyi jól esik, hízzon meg, mert nagyon ki­lóg a többi közül! Az egykori vézna legényt ma nehéz a többi, erőteljes fiataltól megkülönböztetni. A vasútépítő katonák Bala- tonboglár állomásának korsze­rűsítésében, az aluljáró építé­sében, az állo­más melletti vágánycserében segédkeznek, s ezt teszik Ba- latonf enyvesen is. A munka irá­nyításához, el­lenőrzéséhez a vasút ad szak­embereket. Mi- lánkovics Ven­del előmunkás ötödik éve dol­gozik együtt a katonákkal. — Mi a véle­ménye munká­jukról? — Szívesen és örömmel dolgozom ve­lük. Fegyelme­zettek, ponto­sak. Csak jót mondhatok ró­luk, amit mun­kájukkal is bi­zonyítanak ... Könnyedén emelgetik a súlyos csákányt. Serák József parancsnok gedett katonáival. Néhány idősebb katonán az ingfölött lévő sárga mel­lény azt jelzi, hogy valamifé­le különleges feladatot lát­nak el. Egyikükkel váltunk né­hány szót — Navratyil Márton tizedes vagyok, előmunkás. Háromhó­napos tanfolyamot végeztem, ahol megismerkedtem a vasút­építés legfontosabb feladatai­val. — Jár ezért valami fizetés? — Éppen most kaptuk meg járandóságunkat. Átlagosan havonta 5—600 forintot kap az ellátáson kívül mindenki, én mint előmunkás 786 forintot •^*^"1 vettem föl. ....I — Mit csinál a pénzzel? ■ — Könyveket vásárolok. Ha­vonta 200 forint értékű szak­könyvet — vízügyi technikus a polgári foglalkozásom — és szépirodalmi műveket. Kato­náskodásom alatt kétszáz kö­tetet gyűjtöttem össze. A töb­biek pedig a leszerelés utánra gondolnak, hogy jó lesz majd akkor a pénz. Szaporán csattognak, vágják a követ, a földet a csákányok, fegyelmezetten dolgozik min­denki, senkit nem kell biztat­ni, figyelmeztetni. — Egységünk KlSZ-szerve- zete, mielőtt ezt a munkát el­kezdtük, azt a feladatot adta tagjainak, hogy a munkában, fegyelmezettségben mutassa­nak példát. Katonák vagyunk, igaz, nem fegyvert, hanem villát, csákányt szorítva telje­sítjük kötelezettségünket. S eddig senkire nem lehet pa­nasz. Pócza Ferenc honvéd, KISZ- vezetőségi tag beszélt elhatá­rozásukról, s arról, hogy mun­ka után van mód a szórakozás­ra, szabad idejük hasznosítá­sára is. Szombat-vasárnap nem dolgoznak, akkor kikép­zésen vesznek részt, sportolni járnak, részt vesznek különbö­ző versenyeken. Rendszeresen bejárnak Kaposvárra a Csiky Gergely Színház előadásaira, ellátogattak a cukorgyárba, voltak Badacsonyban, a Csil­lagvárban, s ha melegebb lesz az idő, naponta fürödhet­nek majd. Televízió, rádió, kü­lönféle társasjátékok állnak rendelkezésükre. Serák József parancsnok bú­csúzóul ezeket mondja: — Katonáim évente 30—35 millió forint értékű munkát végeznek el. Ott voltunk a Győr—Csorna közötti vasút építésénél. Amikor a Rába el­mosta Sárvár alatt a pályát, egyetlen nap 96 vagon anya­got építettünk be, s helyreál­lítottuk a forgalmat. Zánka, Nagyrécse, Szántód, Kőrös­hegy, s most itt a Balaton melletti vasútvonal korszerű­sítése vár ránk..; Szalai László A közvélemény segítségével a megye fejlődéséért A pártérteikezlet megyei & az mszmp X. kongresszusa határozatai­nak végrehajtására intézke­dési tervet dolgozott ki a me­gyei tanács végrehajtó bizott­sága. Ebben leszögezik, hogy a megyében élő emberek élet- körülményeinek javítása csak úgy és abban az esetben va­lósulhat meg, ha a megyei pártértekezlet és a X. kong­resszus határozatait céltuda­tos és fegyelmezett munkává] valósítják meg. A tanácsok­nak, a községek, városok és a megye gazdáinak elsődleges feladatként kell kezelniök Somogy politikai, gazdasági, társadalmi, kulturális fejlő­dését. Biztosítani kell a szoci­alista demokrácia és a taná­csi munka továbbfejlesztését, hogy a lakosság minél na­gyobb mértékben kapcsolódjon a megye fejlesztési célkitűzé­seinek megvalósításához. A tanácsoknak a döntések so­rán figyelembe kell venniük a munkások, a parasztok, a szakemberek véleményét, azokra a jövőben jobban kell támaszkodniuk. A tanácsok vezetői — ez a korábbi években is szokás volt — megállapodásokat kö­töttek a tömegszervezetekke) és mozgalmakkal. Arra van szükség, hogy ezeket az együttműködési terveket úgy hajtsák végre, hogy az összes részvevő számára biztosítsák az előrehaladást, ahol pedig nem úgy megy a munka, aho­gyan kellene, ott változtatni kell a módszereken. A Te­gyünk többet Somogy ért!, va­lamint a Szépítsük megyén­ket! mozgalom fogja össze a lakosság településfejlesztő te­vékenységét, kihasználva az ebben rejlő még fel nem tárt tartalékokat Az intézkedési terv kitér arra is, hogy a munkaszerve­zés, a munkavégzés során oly sok kritikát kiváltott forma­lizmus, bürokratizmus ellen még határozattabban föl kell lépni, mert a figyelmetlenség, az anyagi eszközök elaprózá- sa csak hátráltatja az elkép­zelések valóra váltását. Sokat írtunk már arról, hogy az alsóbb szintű taná­csokra milyen fontos és fele­lősségteljes feladatok hárul­nak. Az apparátus viszont — egyelőre — még nem képes kifogástalanul ellátni munká­ját, tehát politikai és szakmai ismeretbővítésre van szükség A kádermunkában is akad tenni- és javítanivaló, ezért is került szóba a megyén belüli szakmai képzés fokozása, il­letve új módszerek bevezető se. A vezetés színvonalának folyamatos emelése végett pe­dig rendszeres beszámoltatá­sokra kerül sor. A IV. ötéves terv sikeres végrehajtása az egész ország­ban, így Somogybán is a szo­cializmus magasabb színtű építését jelenti. Olyan köz­szellemre van szükség, amely­ben mindenki a maga poszt­ján pontosan, lelkiismeretesen és alkotóan végzi munkáját. A tanácsi önkormányzal alapját a pénzügyi önállóság jelenti. Ez azonban csak ak­kor érezteti kedvező hatását, ha a helyi pénzalapok között fennáll az egyensúly, az áten­gedett bevételekből javítják a terület lakosságának kom- , munális, szociális, egészség- ügyi és kulturális ellátottsá­gát, helyesen valósítják meg az adópolitikát, és minden eszközzel fellépnék az üzér­kedőkkel, harácsolókkal szem­ben. Az intézkedési terv részle­tezi az egyes ágazatok fej­lesztési elveit is, elsősorban az iparét Kaposváron olyan technikai színvonalat kell el­érni, amelyben a termelé­kenységet növelő gépi beru­házások aránya a nagyobb; támogatásban részesítik az el­látatlan területeken szolgálta­tást végző vállalatokat Az építőipar fejlesztésével kap­csolatban az IKV kapott újabb nagy feladatot, az ál­lagmegóvás szempontjából a járási székhelyközségek épü­letei ezután az Ingatlankeze­lő Vállalat kezelésébe tartoz­nak. Az élelmiszergazdaság fejlesztésével külön munkabi­zottság foglalkozik, míg a ke­reskedelmi ellátást az üzemi bolthálózattal kell javítani. A tanácsok művelődésügyi osztályainak a KlSZ-szerveze- tekkel együtt tudatosítaniuk kell a középiskolás és szak­munkás fiatalokban a köz­életi szerepvállalást, jobban kell ismerniük a megye múlt­ját és jövőjét Az egészségügy fejlesztésé­ben elsősorban arra van szük­ség, hogy olyan intézkedések szülessenek, amelyekkel bizto­san elkészülnek a IV. ötéves terv egészségügyi és szociális beruházásai. Kijelölték azokat a községeket, ahol négy alap­szakmás orvosi rendelőt építe­nek, s gyorsítják az üzemi orvosi, valamint az öregek napközi otthona hálózatának bővítését. Minőpyfk azonban «ak mmoezeK akkor valósít_ hatók meg, ha munkaerő-gaz­dálkodásunk is a kívánt me­derbe terelődik. Tíz-ti zenkét­ezer — nem mezőgazdasági — munkahelyet teremtünk, eb­ből 6—8 ezer az ipari. Azok­nál a vállalatoknál, ahol a feltételeket megteremtették, folytatni kell az áttérést a 44 órás munkahétre. A megyei tanács végrehaj­tó bizottsága még az idén fel­méri — a társadalmi és tö­megszervezetekkel együtt — a dolgozó nők helyzetét, és azt a javaslatokkal együtt a tanács elé terjeszti. S.G. SOMOGYI NÉPLAP Vasárnap, 1971. április 25. 3

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom