Somogyi Néplap, 1971. április (27. évfolyam, 77-100. szám)

1971-04-22 / 94. szám

g Mit határozott, a kormány cselekedett Amit a rövidítés rejt j? tgondolt és széles körű Ka gazdasági, szociális * * egészségügyi intézkedé­sekkel egyidejűleg a jövőben nagyobb figyelmet kell szentel­ni a családvédelem, a gyer­meknevelés kérdéseinek, és harcolni kell a társadalmi fe­lelőtlenség jelenségei ellen« — olvashatjuk a többi között a párt IX. kongresszusa határo­zatában. Mindennapi életünk­ben aligha van még bonyolul­tabb és kiterjedtebb feladat- cor, mint az, amit a hivatalom '.zóhasználat »eü-szocpol«-nak izaz egészségügyi-szociálpoli­tikának nevez. Igaz, cikksoro­zatunkban már írtunk a csalá­di pótlékról, a nyugdíjakról, a gyermekgondozási segélyről (s ezek a szociálpolitika dön­tő területei), de nem elégedhe- gedhetünk meg ennyivel. A rövidítés mögött ugyanis tisz­teletre méltó állami erőfeszí­Felújítják a Rinya-bidat ■I A Közúti Építő Vállalat átépíti a barcsi lius végére készül el vele. IMI Rinya-hidat. .fű­tések rejlenek. Az az egysze­rűnek látszó intézkedés példá­ul, hogy 1970. július 1-től az n gyen es kórházi ellátásban mindenféle megkülönböztetéc megszűnik, nemcsak sokféle szervezési teendőt igényelt, lanem jelentős mértékű és ér­tékű beruházásokat is. A töb­bi között azt, hogy hétezer kór­házi ággyal több legyen, s 82 kórházi ágy jusson tízezer la­kosra az 1965-ös 76,6 helyett. . Egészségünk értékét legtöbb szőr csak akkor becsüljük, ha — betegek vagyunk. Nos, be­tegségünk esetén az egészség- jgyi hálózat százezer munkása siet segítségünkre, húszezerrel több, mint öt esztendeje. Jgyan-ez idő alatt az orvosok •száma 19 százalékkal nőtt, s szemben az akkori 19,2-vel ma 13 orvos jut tízezer lakosra ’.mi nemzetközi viszonylatban s jó arány. Négy év alatt több mint ötven szakrendelő intézet épült fel; a táppénz összege 2,? milliárd forintról 3,1 milliárd- ra nőtt. Eemelkedik az állam ciadása a gyógyszerek esetében is, hiszen 1970-ben egy lakosra számítva már 370 forintot tett ki a gyógyszerekhez adott ál­lami hozzájárulás. Ám nem- :sak a beteg ember gyógyítá­sának anyagi terhét vállalja az állam, hanem egészségünk őrzését is. Ismeretes, hogy pél­dául a rendszeres oltások kö­vetkeztében gyakorlatilag meg­szűnt a diftéria ésa járványos gyermekbénulás, s a megelőző munka eredményeként 1970- ben már csak 10 ezer új tbc-s beteget fedtek föl, szemben az 1965-ös 15,7 ezerrel. Évente egymillió szemüveget váltanak ki SZTK-vényre, azaz kedvez­ményesen. A találomra választott pél­dák is elegendőek ahhoz, hogy belássuk: rendkívüli kiterjedt, széleskörű egészségügyi gondo­zás valósult meg hazánkban, s szorosan összefonódik a szo­ciálpolitika eszközeivel és módstzereivel. Mert nemcsak az üzemorvosi hálózat bővült az elmúlt négy évben, hanem ren- lalkezésekre alapozva erősö- iött a munkahelyi megbetege­dések elleni küzdelem is, illet- vet a csökkent munkaképessé­Előkészületek a nyári szezonra Hús minden mennyiségben Van mit tenni a választék bővítéséért A nyári üdülési szezon be­köszöntésével minden évber. súlyos teher nehezedik So­mogy megye élelmiszeripará­ra és kereskedelmére. A Ba­laton partján sokszorosára duzzad a látogatók száma, s a különböző élelmiszerek irán­ti igény nemcsak mennyiségi­leg fokozódik, hanem a vá­lasztéknak is bővülnie kelL Az élelmiszeripari és a ke­reskedelmi szakemberek a nyári idényben megnövekvő problémákról tanácskoztak hétfőn és kedden. A tanács­kozások legfőbb célja a kü­lönböző gyártó és forgalmazd vállalatok közötti összhang megteremtése volt. A megbe­szélések során egyúttal az idei felkészülésről is jó képet kaptunk. A sütőipar teljesítményét az idén számottevően fokozta a Balatonszárszón felépült ke­nyérgyár, amely teljes kapaci­tással dolgozik. Ennek elle­nére a csúcsidőszakban még mindig nem tudják teljeser kielégíteni az igényeket a Ba- laton-parti kenyérgyárai! ezért Marcaliból és Tabról is fognak friss pékárut szállíta­ni. S hogy a hétvégi nagyobb keresletet ki tudják elégíteni az üzemek 30—40 mázsás tar talékkészletet is sütnek a megrendelt mennyiségen felül Sőt, június 20-tól vasárnap is lehet friss kenyeret és süte ménvt kapni az üzletekben. A sütőipar egyik legsúlyosabb gondja most az, hogy a nagv teljesítményű dagasztógépe’ — amely a minőséget is nagy mértékben javítaná — motor- hibi miatt nem tudják üze meltetni. Ugyanilyen baj van a tej­iparnál is: napi 20—22 ezer liter tejet tudnának a köz­kedvelt polipack zacskókba tölteni, ha sikerülne besze­rezni egy korszerű, NDK gyártmányú töltőgépet. A je­lenlegi 3—4 ezres kapacitású gépekkel viszont biztosítani lehetne a fölös tej és kakaó töltését A főidényben az idén először délután is szállítanak tejet és kakaót. Amíg a sió­foki tejüzem el nem készül, addig a Székesfehérvári Tej­ipari Vállalat is besegít a Baiaton-part ellátásába. Húsárukból, húsipari termé­kekből az idén örvendetesen javul az ellátás. A baromfi — grillcsirke és pecsenyeka­csa —, friss töltelékáru és a belsőségek kínálata kedvező lesz. Nem tudják viszont ugyanezt ígérni a húsipari szakemberek a tőkehúsokból és a száraz töltelékárukból Különösen a nemeshúsok — bélszín stb. — választéka ma­rad a múlt év színvonalán. Az igen keresett csemegesza­lámit és gyulai kolbászt né­miképp pótolja a turistaszalá­mi (különösen ha sikerül a terveknek megfelelően 60 szá­zalékkal növelni a forgalmat) \ halellátásban sem ígérkezik javulás. A hiányt főként ba­romfival és belsőséggel lehet majd pótolni. A megfelelő ellártást tovább nehezíti a foghíjas üzletháló­zat és annak technikai elma­radottsága. Ezéri nagy lendü­lettel folyik az ABC-áruházak építése. Tíz kisebb — kétszáz göek foglalkoztatására irá­nyuló erőfeszítés. Gyer­mekvédő és ifjúságvédel­mi intézkedések, bölcső­dék, óvodák, szociális otthonok és terhesgondozás, üdülte­tés... korántsem teljes a felso­rolás, de mutatja, mi minden tartozik az »eü-szocpol«-ba. Egészségügyi fejlesztés a ren­delőórák számának egymillió­val való növelése, ami az el- núlt négy évben valór«lt meg. De már szociálpolitikai feladat a több mint ezer bölcsőde fenntartási költségeinek fede­zése vagy új óvodai helyek lé­tesítése. Bár nem nőtt számottevően az üzem étkeztetésében részt vevők száma (ez nemeik a szociálpolitika fontos területe) a legutóbbi években, de az ál­lam így is naponta átlagosan 900 ezer embernek fizet 4—5 forint közötti hozzájárulást. S szólhatnánk az utazási térítés­ről, az üdülőnzanatóriumokról, a külföldi csereüdültetésekről stb. Az állam minden személy üdültetéséhez átlagosan 800 forinttal járul hozzá; a kedvez­ményt élvező a költségeknek mindössze 28 százalékát fede­zi. S ha csupán azt nézzük, hogy 1966—1970 között a 3ZOT- és a szakszervezeti üdülőkben 50 ezer fővel nőtt a pihenők száma, akkor — a 300 forintos fejenkénti állami hozzájárulással beszorozva — maga a növekedés lehetővé té­tele is 40 millió forint többlet- kiadást követelt. A társadalombiztosít ásban nyújtott szolgáltatások évente 30 milliárd fo­rintba kerülnek. Talán ez az egyetlen adat is elég ahhoz, hogy a jelszó (amit olykor ma­liciózusan is emlegetünk): a legfőbb érték az ember, igaz és valósághű tartalmat nyer­jen tudatunkban. M. O. (Következik: A láthatatlan fo­gyasztás) LENIN HNNGJi 101 évvel ezelőtt, 1870. április 22-én született Vlagyi­mir Iíjics Lenin, korunk legnagyobb alakja, a nagy forra­dalom vezetője, a munkásosztály pártjának megterem­tője, a világ első szocialista államának megalapítója. A hanglemezre vett lenini hang története érdekes feje­zete Lenin életútjának. A gramofonlemez a forradalom előtti kor burzsoá szalonjainak jellegzetes, hivalkodó tarto­zéka volt. Oroszországban már 1907-ben több mint félmillió gramofon harsogott. A forradalom után a piaci cserebere a gramofonok »tö­meges vándorlását« idézte elő. A polgári lakások egykori díszei a városokból a falvakba kerültek. Paradox helyzet alakult ki: az egyszerű nép váratlanul hanglemezjátszó bir­tokába jutott. Lenin észrevette ezt a tényt, fel is használta. A zenés kávéházak gramofonlemezei zúzdába kerültek, és sellakos alapanyagból ezrével kezdték préselni a forrada­lom eszméit szolgáló hanglemezeket. A rádióadást még nem ismerte a világ, falun még csak nem is álmodtak ilyesmi­ről, a párt azonban megtalálta a technikai lehetőséget, hogy élő beszéddel, hívó, mozgósító, magyarázó szóval forduljon az írástudatlan milliókhoz. Lenin maga gondoskodik arról, hogy a kimagasló ál­lami és pártvezetők beszédeit hanglemezre vegyék. Így pél­dául Kalinyin, Dzerzsinszkij hangját és másokét Kezében híres órájával Lenin gyakran állt maga is a fonográf mel­lé, hogy hangját lemezre vegyék. Egymás után készültek a hanglemezek: »Mi a szovjethatalom?-«, »Felhívás a Vörös Hadsereghez«, »A munkafegyelemről«, »Hogyan szabadul­hatnak meg a dolgozók mindörökre a földesurak és tőkések elnyomásától?«, »A III. Kommunista Internacionálé« és mások. Azokban a nehéz években óriási volt a papírhiány, így sok ember előbb hallotta Lenin hangját mintsem fény­képét látta volna az újságok hasábjain. Lenin hangja ezer meg ezer hangtölcsérből csendült fel. Ma már nehezen tudjuk elképzelni, milyen primitív eszközökkel végezték annak idején a hangfelvételt. Viasz­hengerre, majd később lemezre vésték be a rezgéseket. A viaszhengert vagy korongot grafittal dörzsölték be, majd fémbevonatot kapott, s az így nyert fémmatricákról sajtol­ták azután a lemezeket. A hág erősen eltorzult, színezete megkopott, a különféle zajok elnyeltek egyes szavakat vagy mondatokat. A szovjet szakemberek már a harmincas években azt a célt tűzték maguk elé, hogy Lenin hangját újjáteremtik, visszaadják tónusát. A Lenin hangjának felújítására irá­nyuló munkájuk teljes sikerrel járt. Lenin megújított hangját ma mikrobarázdás lemezekre veszik, és egyéb modern hanghordozó berendezésekkel ele­venítik fel. Szavai felcsendülnek a rádióban és a televízió­ban, a mozik vásznán. Szenvedélyes, meggyőző hangját nagy figyelemmel hallgatja ma is az egész uilág. V. O. négyzetméter alapterületű — áruház épül, s július 1-én el­készül Zamárdiban a Fővárosi Csemege-kiskereskedelmi Vál­lalat ABC-je is, mely a déli parton a hasonló létesítőié nyék között a legnagyobb les/ A szállítási útvonalak is hosz- szúak, a gépjárművek pedig elavultak, elsősorban a tej­iparnál. A hűtőkapacitás ki­csi, a meglevő gépek réigek, korszerűtlenek. A nyáron mindeddig sok gondot okozó sör- és üdítőital­ellátás — azt ígérték — je­lentősen javul az idén. Külö­nösen jő hír, hogy a Pécsi Sörgyár elkezdi a Pepsi Cola gyártását. TANÁCSTAGJELÖLT A kórházi főnővér Utoljára akkor találkoztunk, imikor kalinyini vendégeket várt a siófoki kórház. Cirill- betűs felirat díszítette a bejá­ratot, a lépcsőkön fehér ruhás ápolónők sorakoztak szegfű­vel, s előttük izgatottan a kór­ház vezető ápolónője sétált le és föl, hol az egyik csokrot igazította meg, hol az orosz nyelvű köszöntőt ismételtet­te meg a lányokkal. Csaknem két év telt el az­óta, hogy találkoztam Szabó Gizellával. Ügy kerestem föl a napokban mint városi tanács- tagjelöltet. A kórház környé­kén lakók jelölték e tisztség­re a közeli Delta étteremben megtartott gyűlésen. A kényelmes főnővéri irodá­ban beszélgettem a nagyon kedves, mindig mosolygós Sza­bó Gizellával, aki három éve dolgozik Siófokon, előtte a marcali kórház főnővére volt. — Nem izgult a jelölő gyű­lésen? — Egy kicsit... Volt egy nagyon aranyos bácsi, aki elő­ször mást javasolt, mondván, hogy engem nem ismer. Aztán többen felszólaltak — kórház­beliek, nyugdíjasok, a Valter Imre bácsi —, majd megkér­tek, hogy mondjak valamit az életemről. A gyűlés végén oda­Napirenden a% egységes vállalati belső ellenőrzés ellenőrzés megszervezése Valamennyi vállalatnál idő­szerű a belső ellenőrzés re­formja, az egységes ellenőr­zési rendszer megteremtése — mondotta szerdai sajtótájékoz­tatóján Badacsonyi György, a Pénzügyminisztérium főosz­tályvezető-helyettese, a Szer­vezési és Vezetési Tudomá­nyos Társaság, pénzügyi és ellenőrzési szakosztályának elnöke. A tudományos társaság áp­rilis 27-én és 28-án tanácsko­zást rendez, ahol e fontos kér­dést tűzik napirendre. Ma már ugyanis nem elegendő a szám­vitel ellenőrzése. Elengedhe­tetlen, hogy a gazdasági, a műszaki és az értékesítési fo­lyamatokat összefüggően — és állandóan — ellenőriztessék a vállalatok. Csak így hárít­hatják el az esetleges — szűk szakmai szemléletből adódó — aránytalanságokat, és biztosít­hatják a gazdálkodás egyen­súlyát A tanácskozásra külföldről is meghívtak 20 gazdasági, műszaki, kereskedelmi, pénz­ügyi szakértőt, jött hozzám az a bácsi: »Szabó elvtársnő, látom, hogy magát mennyire ismerik a munkatár­sai, nézze, én most megmon­dom, hogy magára szavazok«. — Ügy tudom, hogy nem először jelölik tanácstagnak. — Két ciklusban voltam megyei tanácstag. Először szü­lőfalumé, Kétheiyé, aztán Mar­calié. Elég gyakran felszólal­tam, főleg egészségügyi és szo­ciálpolitikai témákban. Nagy öröm, hogy az egész megye fej­lődik. A nyáron a megyei ta­nács tagjainak megmutatták a kaposvári üzemeket, meglepő volt az előrelépés ... S ugyan­ezt tapasztalja az ember Mar­caliban, Nagyatádon, és más­hol is. Emlékszem, hogy hét­nyolc évvel ezelőtt állandóan jöttek hozzám a marcali lá­nyok és asszonyok, segítsem hozzá őket valamilyen munká­hoz. Akkoriban felszólaltam a megyei tanács ülésén, hogy te­remtsenek több munkaalkal­mat Marcaliban ... Mind a nyolc évben részt vettem az- sgészségügyi-szociális állandó bizottság munkájában. A csök­kent munkaképességűek hely­zetétől a szociális otthonok fejlesztéséig sok témával fog­lalkoztunk. Sajnos, az alko­holizmus elleni küzdelemben nem értünk el akkora ered­ményt, mint szerettünk volna Cseng a telefon, a főnővért éppen választási ügyben kere­sik. A hosszú párbeszéd a va­sárnap szogálatban lévő ápo­lónőkről szól, mert nekik is szavazniuk kell, csak az nem tisztázott, lehet-e akkor, ami­kor a betegek szavaznak, vagy el kell menniük. A főnővér megígéri, hogy pontosan meg­beszél mindent, az a fontos, hogy a lányok szerezzék be a községi tanácsoktól a névjegy­zékbe való felvétel igazolását. — Mióta ápolónő? — Lassan huszonöt éves lesz a szolgálatom, főnővér pedig 1958 óta vagyok. Ha az igaz­gatóm nem jön el Siófokra, még most is Marcaliban dolgo­zom. Ez a kórház még meg se nyílt, már egy fél évvel az­előtt megkezdtük a szervezést. — Hány ember parancsnoka a főnővér? — Kétszáz takarítónő, be­teghordó, ápolónő, szakmai irányítása, munkájának meg­szervezése, az utánpótlás ne­velése a feladatom. — Emlékszem, hogy az első találkozásunkkor büszkén mondta, hogy talán a siófoki kórház az egyetlen, ahol nincs nővérhiány. Most is áll ez? — Most is ... Persze a lá­nyok közül sokan férjhez men­nek, aztán gyermeket szülnek, s jön a helyettesítés. Két ápo­lónőképző tanfolyamot indítot­tunk éppen ezért, s mire ők el­fogynak, már a szakközépis­kola gondoskodik az utánpót­lásról. — Mi a legnagyobb gondja? — Az, hogy nincs korszerű nővérszállás, a takarítónők pe­dig ilyenkor elmennek az üdü­lőkbe ... Ha megválasztanak városi tanácstagnak, föltétien szeretném szorgalmazni a kor­szerű nővérszállás megépíté­sét. Egyébként úgy tudom, hogy Atádon sem épül, pedig ott még nehezebb lesz ápoló­nőket szerezni, mint Siófokon. Még egy gondom van: ha a kisgyermekes anyák vissza­jönnek, nincs kire hagyniuk a gyermeküket. Nagyon nagy izükség volna egy bölcsődére a kórház környékén ... — S minek örül a legjob­ban? — Annak hogy jó a légkör ?s a hangulat a kórházban, ki­alakult a közösség. A másik hogy Fock Jenő, a kormány el nöke bejelentette a tatabányai választási nagygyűlésen ai jgészségügyi dolgozók béreme­lését. Azóta sokkal hathatósab- bak az érveim, ha valamelyik nővér, takarítónő el akar menni, hiszen van mivel bíz­tatnom őket ___ A főkönyvelő kopogtat be a/ irodába, közli a főnővérrel, hogy a gépkocsi negyed kettő­kor leviszi az állomásra. Ami­kor kérdőn ránézek Szabó Gi­zellára, elmondja, hogy min Marcaliba az édesanyjához, ha den szombaton hazautazik van szabad ideje. — Azt föltétlenül írja meg, hogy kívülem még három vá­rosi tanácstagjelöltje van a kórháznak: dr. Imre Mária és dr. Csongrádi Béla főorvosok és Demeter János, a mosoda vezetője. Lajos Gésa ROMOGTI NÉPLAP Csütörtök, 1971. április 82. 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom