Somogyi Néplap, 1971. április (27. évfolyam, 77-100. szám)
1971-04-20 / 92. szám
I lért határoz«», a lornrany cselekedett A gyermekek s az öregek pénze A Központi Bizottság be ' számolója a párt IX. * kongresszusán a többi között megállaipí tóttá: »Pártunk és kormányzatunk a dolgozó nők, anyák, a gyermeküket névelő szülők helyzetének könnyítésére eddig is szorgalmazta a családi pótlék rendszerének fejlesztését, és ezt az anyagi fedezet megteremtésétől függően a jövőben is szorgalmazza.-* Talán, nem árt emlékeztetni sá: 1946-ban jelent meg az a rendelet, amely a családi pótlékot általánossá, azaz társadalombiztosítássá tette. 1965- ben családi pótlék címén már 1,6 milliárd forintot fizettek ki. 1970-ben több mint 700 ezer családnak 2,8 milliárdot, 1966 februárjában emelték, illetve kiterjesztették a munkások és alkalmazottak családi pótlékát A gyermekenkénti havi 50 forintos emelés azt jelentette, hogy két gyermek után 300, három után 510, s minden további gyermek után 170 forintot kap a család s társadalom hozzájárulásaként a gyermeknevelés költségeihez. 1966. július 1-től a termelőszövetkezeti tagok csalá- dipóüék-rendszerét fejlesztették; 1968-tól további emelést hajtottak végre a családok körébe^. Megközelítően 1,5 millió család nevel hazánkban 16 évnél fiatalabb gyermeket. Tavaly a 14 év alatti népesség száma 2,3 millióra rúgott, s ha azt nézzük, hogy több mint 700 ezer család élvezte a pótlékot akkor a rendszer kiterjedtségét aligha szükséges tovább bizonygatni. Nagy dolog, hogv a munkás- és alkalmazotti családoknál a gyermeknevelés költségeinek egyharmadát az állaim fedezi, s e költségek 12—13 százalékára a családi pótlék nyújt anyagi alapot Ugyanakkor tagadhatatlan: rengeteg még a tennivaló. Gond például, hogy a gyermek növekedésével nevelésének költségei is emelkednek, de a családi pótlék változatlan marad; gond a nagy családok helyzete, amelyékben a keresők kis, s az eltartottak nagy száma miatt az egy főre jutó jövedelem nagyon szerény. Ezért a családi pótlék is kisebb segítség, min ott, ahol azt könnyebb megtoldani a saját pénztárcából. K ülönösen nehéz azok helyzete, akik egyedül nevelik gyermeküké', vagy gyermekeiket. Tény, hogy a munkás- és alkalmazotti családok mellett ma már mintegy 100 ezer termelőszövetkezeti család is élvezi s pótlékot. Tény, hogy az egy családra jutó pótlék évi átlagos összege 1965-ben 2602 forint volt, 1970-ben viszont — a kormányintézkedések . következtében — már megközelítette a 4400 forintot. Mégis' a gyermeket nevelő családok segítése a párt X. kongresz- szusának témái közül sern hiányzott. Ahogy a IX. kongLányok a szakmunkásképzőben Megyénk iparának szerkezé- te a nők foglalkoztatása szempontjából az utóbbi négy öt évbén kedvezően alakult. 1960- ban az iparban, foglalkoztatott nők aránya még 33,5 százalék volt, 1970-re az arány 49,4 százalékra módosult. Ez igen kedvező, elsősorban a női munkaerő-tartalék munkába állítása és az ifjúság elhelyezése szempont jábóL A nők részére alkalmas munkahelyek számának növekedése egyre több olyan szakmunkáshelyet is biztosít, amelyek inkább ügyességet, rátermettséget, mint fizikai erőt igényelnek. Évről évre több fiatal lány él ezzel a lehetőséggel. 1960- ban száz szakmunkástanuló közül még csak tizennégy volt a lány, 1970-ben már huszonnyolc. A következő tanévben tovább nő a lányok tanulási lehetősége. Nemcsak az általános iskolából kikerülők, hanem az érettségizettek is egyre több szakma között választhatnak. Az általános iskolát végzettek esztergályosnak jelentkezhetnek. Itt még csaknem 50 hely van számukra, a marósszakmára pedig még harmincán kérhetik felvételüket a következő tanévre. Mechanikai, műszerésznek még 20—25 érettségizett lányt, elektronikai műszerésznek mintegy negyvenet, rádió- és televízióműszerész- nek hetet vesznek föl az idén. Az eddig végzett fiatal szakmunkásnők Is a tanulmányaikat folytató fiatalok szeretik ezeket a szakmákat, a munkahelyeken és az iskolában korszerű körülmények között dolgozhatnak, tanulhatnak. Több olyan lánnyal beszéltünk, aki női fodrásznak vagy kozmetikusnak készült, de hely hiányában nem vették fel. Azt mondták, megszerették a gépeket, és nem váltanák fel azzal a szakmával, amelyet korábban akartak. Itt is fehér köpenyben dolgoznak, és jó kereseti lehetőséget, világos, tiszta munkahelyet ’ biztosítanak szamukra. Bízunk abban, hogy a divatos szakmákra fel nem vett, és a tovább nem tanuló fiatal lányok közül mind többen választják az említett szakmákat. Ezzel nemcsak saját jövőjüket alapozzák meg, hanem a megye gazdaságának további műszaki-technikai fejlődését is segítik. Balogh László, a megyei tanács vb munkaügyi osztályvezetője resszus útmutatásait cselekedetek követték, nem lesz ez másként most, a X. kongresszus után sem. S tagadhatatlan, szükség van a további tettekre. Két olyan korcsoport ‘ van, amely éveinek száma alapján Jogosult a társadalom juttatásaira: az ifjak és az öregek. \z ifjak pénze, a 2,8 milliárd forint sem csekély összeg, ám ennek csaknem ötszöröse az, amit az idős korosztály, a munkában megfáradtak kapnak jogos járandóságukként. A IX. kongresszus a nyugdíjrendszer továbbfejlesztését is — arányban az ország teherbíró képességével — a fontos feladatok közé sorolta. A kongresszus után nem sokkal, 1967. január elsején már életbe lépett a mező- zagdasági termelőszövetkezeti tagok új nyugdíjrendszere, amely alapelveit tekintve azonos a bérből és fizetésből élőkével. 1970 márciusában sor került az 1600 forint alatti munkás- és alkalmazotti nyugdíjak emelésére, 1970. július 1-től a nyugdíjasok és Családtagjaik időbeni korlátozás nélkül jogosultak az ingyenes kórházi kezelésre, 1971. január 1-től pedig életbe lépett a nyugdíjak évenkénti kétszázalékos emeléséről szóló rendelkezés.' (Amit csak a világ 15 országa alkalmaz.) Ez utóbbi évente 300 millió forint előteremtését követeli meg az államháztartástól, t C saknem másfél millió a nyugdíjasok és járadékosok száma. Havonta több mint egymilliárd forintot hordanak szét a postások' Magyarország nemzeti jövedelmének öt százaléka jut a nyugdíjakra; ez 1970-ben 13 milliárd forint volt. De jelen tős még azok ' száma, akii; nyugdíjasként elemi gondokkal küzdenek. Mégis, a gondok . lassan enyhülnek, abban az arányban, ahogyan javul az ország egész gazdasági helyzete is. Ennek kovácsai pedig mi vagyunk: a holnapi nyugdíjasok, M. O. (Következik: Szándékok és forintok) TANÁCSTAGJELŐLT A határőr Beszélgetésünket egy nemrég törtéht esetre való emlékezéssel kezdi: — Váratlan látogatóm akadt, egy kétségbeesett apa keresett föl, kérte segítségemet, mint határőrtől, s tanácsomat mint körzetének megyei tanácstagjától Tizenöt éves fia néhány más, hasonló korú társával kalandvágyból megszökött otthonról azzal a szándék kai, hogy — mint azt búcsúlevelében írta — elhagyják ai országot, s valahol nyugaton próbáljanak szerencsét. Mi lesz vele? Hogyan lehetne ezt megakadályozni? Megbélyegzett ember lesz már fiatal kocában ... Aztán meggondolatlan lépésének következményeit majd hosszú éveken át viselheti ...» i Kíváncsian vártam a folytatást, hogy dr. Székely Dezső vajon mit mondott a gyermekéért aggódó apának. Hiszen nagyon könnyű lett volna az- :al válaszolni, hogy minden szülő felelős gyermekének tettéért, s vigyázzon jobban, hogy ne követhessen el meggondolatlan cselekedeteket vagy hr ez már megtörtént, a gyerekek és a szülők is viseljék annak következményeit. — Nemcsak határőr vagyok hanem apa is, eszerint beszéltem lántogatómmal. Tudom mit jelent ,a gyermekért aggódni, s tudom azt is, hogy a leggondosabb szülői nevelés ellenére is elkövetnek meggondolatlanságokat, , kalandvágyból vagy társaik rábeszélésére. Nem kezeljük mereven a törvényeket, munkánkban a nevelésre, a megelőzésre törekszünk, arra, hogy ezekkel a CiatalokKal megértessük, milyen következményekkel járhat meggondolatlanságuk. Ebbén az esetben szerencsére a fiú és társai még útközben meggondolták magukat, s visz- szafordultak a szülői házba. De bizony jó néhány esetben beszélgettem olyan fiatalokkal, akiket a határőrök akadályoztak meg az ország elhagyásában. Huszonhat éve is elmúlt, hogy dr. Székely Dezső főtiszt i határőrségnél dolgozik. Hódmezővásárhelyen kezdte, »s jól smeri a határmenti községekben élő emberek, gondjait, életét. Ezért is vállalta szívesen megbízatását, amikor 1964- ben megyei tanácstagnak jelölték, választották. — Hivatását, társadalmi megbízatását hogyan tudja összeegyeztetni ? — Nehéz őket egymástól elriasztani, de erre nem is törekszem. Inkább arra, hogy a beosztásom nyújtotta lehetőségeket is hasznosítsam’ választóim érdekében. Alig van nap. hogy ne keresnének, s ne kérnék segítségemet, tanácsomat Elsősorban jogi kérdésekben, i főként gyámügyi, ifjúsági oroblémákban — a jogügyi-if- iúsági állandó bizottságnak vágok tagja —, de segélyügyek- ben, fnunkahelyi, bérezési dolgokban, aztán lakásügyekben, gyakran jönnek, hogy intéz- kerjem a falvak áruellátásának javításában. Nagyon örültem, amikor hallottam: több és választékosabb az élelmi» szer-ellátás,* javult a kenyér minősége, és gyakrabban is szállítanák közbenjárásom’ után ... Sokszor kell a kérelmezőknek, panaszkodóknak nemet is mondani, amikor jogtalan, alaptalan kívánsággal keresik föl. Ezt is éppen olyan határozottan megmondta mindenkor, mint azt, hgy tud-e a panaszos ügyében segíteni. A határőrségnél kifejtett munkájáért több kitüntetésben részesült. Megkapta a Kiváló szolgálatért érdemérmet, 1948-ban a Díszérmet, két alkalommal a Haza szolgálatáért Érdemérem, arany fokozatát. '945-ben lett a kommunista párt tagja, s tavaly ő is megkapta negyedszázados tevékenysége elismeréséül a Fel- szabadulási Jubileumi Emlékérmet Legnagyobb elismerésnek mégis azt tartja, hogy választói mindenkor bizalommal keresik föl a legkényesebb ügyében is. S most, amikor Zákányban ismét tanácstagnak í elölték, ezzpl köszönte meg a Jelölésben kifejeződött bizalmat: — Ez arra kötelez, hogy a jövőben még lelkiismeretesebben, nagyobb gonddal képvx- steljem , választóim érdekeit, mint azt az elmúlt években tettem. Szalai László 27 melegágy, 50 fóliasátor Nagyatádi tavasz Y árosszépf tők A Nagyatádi Nagyközségi Tanács költségvetési üzeme sem volt kivétel: a munkások és a vezetők itt is egymásnak adták a kilincset Ahogyan Vízi Tihamér, az üzem helyettes vezetője óvatosan megfogalmazta, meglehetősen nagy személyi változások után állt össze a jelenlegi gárda, amely a lakásépítési program segítésén kívül a város szépítésével és csinosításával foglalkozik. Ha már így kettéválasztottuk tevékenységüket, először feltétlenül a lakásépítési feladatokról Ítéli ejteni néhány szót. — Áthúzódó beruházásokat vállaltunk, többek között a negyven lakásos garzonházat, valamint a mentőállomás megépítését. A két beruházás ösz- szege eléri, a kilencmilliót. Az idén mindkettőt befejezzük — mondta Vízi Tihamér, de mindjárt hozzátette azt is, hogy hiába van a lendület és akarat az emberekben, kevés a gép. Felvonót és betonkeverőt akarnak vásárolni, mind- ketőtt vissza is igazolták — a harmadik negyedévre. Kint vannak vele a vízből... — Az üzem dolgozóit a városban jóformán mindenhol látni. Miből áll a város szépítése? — Sortatarozást végzünk Tíz házat kaptunk, a többit a Komfort Ktsz csinálja. Kubi- kos-járdás brigádunk földmunkákkal, altalaj-előkészítéssel, melegaszfalt-készítéssel és járdaépítéssel foglalkozik. Bizonyára őket látta legtöbbször, az Atád áruház1 előtt a gépkocsiparkolót építik, a parkban pedig a fürdő környékén dolgoznak. — Mikor kezdték meg, és hogyan állnak a város csinosír tásával? — Szerencsénk volt az idővel, márciusban adtuk ki az első munkákat, s reméljük, hogy nem vallunk vele szégyent. Lassan sor kerül a padok kihelyezésére is. (Itt egy pillanatra megszakítom a beszélgetést, mert a kerti padoknak érdekes történetük van. Az üzem vezetője és a vb-elnökhelyettes utazgatásai közben állandóan cipeltek egy fényképezőgépet, s mihelyt megláttak valami szépet és érdekeset, azonnal lefényképezték. Többek között padokat, játszótéri felszereléseket is. A padog közül kiválasztották á legszebbet és a legolcsóbbat, s irány Lengyeltóti, ahol harminc darabot rendeltek meg.) — A játszóterek kialakításában a város üzemei, vállalatai is részt vesznek. Ez megkönnyíti a költségvetési üzem munkáját? — Részben igen. Társadalmi munkában vállalták a hinták, mászókák, csúszdák, bújókák elkészítését, s május elsejére tizenöt j ítékot ki is helyezünk. — A városlakóknak és az idelátogatóknak is első pillantásra a tiszta vagy a piszkos járdák, utcák fogják meg a szemét. Mit tud az üzem köztisztasági részlege? — Két félig pormentes kocsival négy rakodó gyűjti ösz- sze a hulladékot. Nem elég, nem korszerű, de egyelőre ez van. Egy ZIL-kocsi öntöz, télen pedig a havat takarítja.-I- Van elég víz a locsoláshoz? —- Szerencsére itt a Rinya. Ebhez a szkeptikus mondathoz tudni kell azt is, hogy nem is régen vízkorlátozást kellett elrendelni Nagyatádon, mert nem volt elég ivóvíz. — Az üzem dolgozói vállalták a társadalmi munkát? — Mi nem így fogalmazunk, inkább azt mondanám, hogy többletmunkát vállaltunk és vállalunk most is. Á társadalmi munkások vezetése, irányítása, a szerszámok biztosítása a feladatunk. Ezenkívül majd minden héten tartunk egy úgynevezett kommunális napot, szombaton délután pedig kommunális délutánt, amikor a zöldterületek gondozását, a padfestést, a salakozást, a szökőkút zsaluzását végezzük el. A költségvetési üzemen kívül a Komfort Ktsz is kiveszi részét a városszépítés munkáiból. Versenyeznek egymással. hogv még szebb, még jobb és főleg időálló munka kerüljön ki a kezük alól. Az Egyesült Balaton Tsz fonyődi 1. sz. üzemegységében eddig 27 melegágyat készítettek primőr áruknak. Még három ágy készül, hogy minél több paprikát és paradicsomot szállíthassanak á piacra. Saly Géza ( Több mint 21 ezer palántát ültettek ki. Nagy gondot fordítanak további nevelésükre. A hideg csapi vizet megmelegítik, és langyos vízzel locsolják a palántákat. A MÉK-től 50 darab fóliasátrat kaptak. A fóliák alatt nevelt paprikát és pa.adicsomot neki szállítják. SOMOGYI NÉPLAP Kedd, 197L április 20.
