Somogyi Néplap, 1971. április (27. évfolyam, 77-100. szám)

1971-04-20 / 92. szám

I lért határoz«», a lornrany cselekedett A gyermekek s az öregek pénze A Központi Bizottság be ' számolója a párt IX. * kongresszusán a többi között megállaipí tóttá: »Pár­tunk és kormányzatunk a dol­gozó nők, anyák, a gyermekü­ket névelő szülők helyzetének könnyítésére eddig is szorgal­mazta a családi pótlék rend­szerének fejlesztését, és ezt az anyagi fedezet megteremtésé­től függően a jövőben is szor­galmazza.-* Talán, nem árt emlékeztetni sá: 1946-ban jelent meg az a rendelet, amely a családi pót­lékot általánossá, azaz társa­dalombiztosítássá tette. 1965- ben családi pótlék címén már 1,6 milliárd forintot fizettek ki. 1970-ben több mint 700 ezer családnak 2,8 milliárdot, 1966 februárjában emelték, il­letve kiterjesztették a munká­sok és alkalmazottak családi pótlékát A gyermekenkénti havi 50 forintos emelés azt jelentette, hogy két gyermek után 300, három után 510, s minden további gyermek után 170 forintot kap a család s társadalom hozzájárulásaként a gyermeknevelés költségei­hez. 1966. július 1-től a ter­melőszövetkezeti tagok csalá- dipóüék-rendszerét fejlesz­tették; 1968-tól további eme­lést hajtottak végre a csalá­dok körébe^. Megközelítően 1,5 millió csa­lád nevel hazánkban 16 évnél fiatalabb gyermeket. Tavaly a 14 év alatti népesség száma 2,3 millióra rúgott, s ha azt nézzük, hogy több mint 700 ezer család élvezte a pótlékot akkor a rendszer kiterjedtsé­gét aligha szükséges tovább bizonygatni. Nagy dolog, hogv a munkás- és alkalmazotti családoknál a gyermeknevelés költségeinek egyharmadát az állaim fedezi, s e költségek 12—13 százalékára a családi pótlék nyújt anyagi alapot Ugyanakkor tagadhatatlan: rengeteg még a tennivaló. Gond például, hogy a gyer­mek növekedésével nevelésé­nek költségei is emelkednek, de a családi pótlék változat­lan marad; gond a nagy csa­ládok helyzete, amelyékben a keresők kis, s az eltartottak nagy száma miatt az egy főre jutó jövedelem nagyon szerény. Ezért a családi pót­lék is kisebb segítség, min ott, ahol azt könnyebb meg­toldani a saját pénztárcából. K ülönösen nehéz azok helyzete, akik egyedül nevelik gyermeküké', vagy gyermekeiket. Tény, hogy a munkás- és alkalma­zotti családok mellett ma már mintegy 100 ezer termelőszö­vetkezeti család is élvezi s pótlékot. Tény, hogy az egy családra jutó pótlék évi átla­gos összege 1965-ben 2602 fo­rint volt, 1970-ben viszont — a kormányintézkedések . kö­vetkeztében — már megköze­lítette a 4400 forintot. Mégis' a gyermeket nevelő családok segítése a párt X. kongresz- szusának témái közül sern hiányzott. Ahogy a IX. kong­Lányok a szakmunkásképzőben Megyénk iparának szerkezé- te a nők foglalkoztatása szem­pontjából az utóbbi négy öt évbén kedvezően alakult. 1960- ban az iparban, foglalkoztatott nők aránya még 33,5 százalék volt, 1970-re az arány 49,4 szá­zalékra módosult. Ez igen ked­vező, elsősorban a női munka­erő-tartalék munkába állítása és az ifjúság elhelyezése szem­pont jábóL A nők részére alkalmas munkahelyek számának növe­kedése egyre több olyan szak­munkáshelyet is biztosít, ame­lyek inkább ügyességet, ráter­mettséget, mint fizikai erőt igényelnek. Évről évre több fiatal lány él ezzel a lehetőséggel. 1960- ban száz szakmunkástanuló közül még csak tizennégy volt a lány, 1970-ben már huszon­nyolc. A következő tanévben to­vább nő a lányok tanulási le­hetősége. Nemcsak az általá­nos iskolából kikerülők, hanem az érettségizettek is egyre több szakma között választhatnak. Az általános iskolát végzettek esztergályosnak jelentkezhet­nek. Itt még csaknem 50 hely van számukra, a marósszak­mára pedig még harmincán kérhetik felvételüket a követ­kező tanévre. Mechanikai, mű­szerésznek még 20—25 érettsé­gizett lányt, elektronikai mű­szerésznek mintegy negyvenet, rádió- és televízióműszerész- nek hetet vesznek föl az idén. Az eddig végzett fiatal szak­munkásnők Is a tanulmányai­kat folytató fiatalok szeretik ezeket a szakmákat, a munka­helyeken és az iskolában kor­szerű körülmények között dol­gozhatnak, tanulhatnak. Több olyan lánnyal beszéltünk, aki női fodrásznak vagy kozmeti­kusnak készült, de hely hiá­nyában nem vették fel. Azt mondták, megszerették a gé­peket, és nem váltanák fel az­zal a szakmával, amelyet ko­rábban akartak. Itt is fehér köpenyben dolgoznak, és jó ke­reseti lehetőséget, világos, tisz­ta munkahelyet ’ biztosítanak szamukra. Bízunk abban, hogy a diva­tos szakmákra fel nem vett, és a tovább nem tanuló fiatal lá­nyok közül mind többen vá­lasztják az említett szakmákat. Ezzel nemcsak saját jövőjüket alapozzák meg, hanem a me­gye gazdaságának további mű­szaki-technikai fejlődését is segítik. Balogh László, a megyei tanács vb munkaügyi osztályvezetője resszus útmutatásait cseleke­detek követték, nem lesz ez másként most, a X. kong­resszus után sem. S tagadha­tatlan, szükség van a további tettekre. Két olyan korcsoport ‘ van, amely éveinek száma alapján Jogosult a társadalom jutta­tásaira: az ifjak és az öregek. \z ifjak pénze, a 2,8 milliárd forint sem csekély összeg, ám ennek csaknem ötszöröse az, amit az idős korosztály, a munkában megfáradtak kap­nak jogos járandóságukként. A IX. kongresszus a nyug­díjrendszer továbbfejlesztését is — arányban az ország te­herbíró képességével — a fon­tos feladatok közé sorolta. A kongresszus után nem sokkal, 1967. január elsején már életbe lépett a mező- zagdasági termelőszövetkezeti tagok új nyugdíjrendszere, amely alapelveit tekintve azonos a bérből és fizetésből élőkével. 1970 márciusában sor került az 1600 forint alatti munkás- és alkalmazotti nyugdíjak emelésére, 1970. jú­lius 1-től a nyugdíjasok és Családtagjaik időbeni korláto­zás nélkül jogosultak az in­gyenes kórházi kezelésre, 1971. január 1-től pedig életbe lé­pett a nyugdíjak évenkénti kétszázalékos emeléséről szó­ló rendelkezés.' (Amit csak a világ 15 országa alkalmaz.) Ez utóbbi évente 300 millió fo­rint előteremtését követeli meg az államháztartástól, t C saknem másfél millió a nyugdíjasok és járadé­kosok száma. Havonta több mint egymilliárd forin­tot hordanak szét a postások' Magyarország nemzeti jöve­delmének öt százaléka jut a nyugdíjakra; ez 1970-ben 13 milliárd forint volt. De jelen tős még azok ' száma, akii; nyugdíjasként elemi gondok­kal küzdenek. Mégis, a gon­dok . lassan enyhülnek, abban az arányban, ahogyan javul az ország egész gazdasági helyzete is. Ennek kovácsai pedig mi vagyunk: a holnapi nyugdíjasok, M. O. (Következik: Szándékok és forintok) TANÁCSTAGJELŐLT A határőr Beszélgetésünket egy nemrég törtéht esetre való emlékezés­sel kezdi: — Váratlan látogatóm akadt, egy kétségbeesett apa ke­resett föl, kérte segítségemet, mint határőrtől, s tanácsomat mint körzetének megyei ta­nácstagjától Tizenöt éves fia néhány más, hasonló korú tár­sával kalandvágyból megszö­kött otthonról azzal a szándék kai, hogy — mint azt búcsú­levelében írta — elhagyják ai országot, s valahol nyugaton próbáljanak szerencsét. Mi lesz vele? Hogyan lehetne ezt megakadályozni? Megbélyeg­zett ember lesz már fiatal ko­cában ... Aztán meggondolat­lan lépésének következményeit majd hosszú éveken át visel­heti ...» i Kíváncsian vártam a folyta­tást, hogy dr. Székely Dezső vajon mit mondott a gyerme­kéért aggódó apának. Hiszen nagyon könnyű lett volna az- :al válaszolni, hogy minden szülő felelős gyermekének tet­téért, s vigyázzon jobban, hogy ne követhessen el meggondo­latlan cselekedeteket vagy hr ez már megtörtént, a gyerekek és a szülők is viseljék annak következményeit. — Nemcsak határőr vagyok hanem apa is, eszerint beszél­tem lántogatómmal. Tudom mit jelent ,a gyermekért aggód­ni, s tudom azt is, hogy a leggondosabb szülői nevelés ellenére is elkövetnek meggon­dolatlanságokat, , kalandvágy­ból vagy társaik rábeszélésé­re. Nem kezeljük mereven a törvényeket, munkánkban a nevelésre, a megelőzésre törek­szünk, arra, hogy ezekkel a CiatalokKal megértessük, mi­lyen következményekkel jár­hat meggondolatlanságuk. Eb­bén az esetben szerencsére a fiú és társai még útközben meggondolták magukat, s visz- szafordultak a szülői házba. De bizony jó néhány esetben be­szélgettem olyan fiatalokkal, akiket a határőrök akadályoz­tak meg az ország elhagyásá­ban. Huszonhat éve is elmúlt, hogy dr. Székely Dezső főtiszt i határőrségnél dolgozik. Hód­mezővásárhelyen kezdte, »s jól smeri a határmenti közsé­gekben élő emberek, gondjait, életét. Ezért is vállalta szíve­sen megbízatását, amikor 1964- ben megyei tanácstagnak jelöl­ték, választották. — Hivatását, társadalmi megbízatását hogyan tudja összeegyeztetni ? — Nehéz őket egymástól el­riasztani, de erre nem is tö­rekszem. Inkább arra, hogy a beosztásom nyújtotta lehetősé­geket is hasznosítsam’ válasz­tóim érdekében. Alig van nap. hogy ne keresnének, s ne kér­nék segítségemet, tanácsomat Elsősorban jogi kérdésekben, i főként gyámügyi, ifjúsági oroblémákban — a jogügyi-if- iúsági állandó bizottságnak vá­gok tagja —, de segélyügyek- ben, fnunkahelyi, bérezési dol­gokban, aztán lakásügyekben, gyakran jönnek, hogy intéz- kerjem a falvak áruellátásá­nak javításában. Nagyon örül­tem, amikor hallottam: több és választékosabb az élelmi» szer-ellátás,* javult a kenyér minősége, és gyakrabban is szállítanák közbenjárásom’ után ... Sokszor kell a kérelmezők­nek, panaszkodóknak nemet is mondani, amikor jogtalan, alaptalan kívánsággal keresik föl. Ezt is éppen olyan határo­zottan megmondta mindenkor, mint azt, hgy tud-e a panaszos ügyében segíteni. A határőrségnél kifejtett munkájáért több kitüntetés­ben részesült. Megkapta a Ki­váló szolgálatért érdemérmet, 1948-ban a Díszérmet, két al­kalommal a Haza szolgálatáért Érdemérem, arany fokozatát. '945-ben lett a kommunista párt tagja, s tavaly ő is meg­kapta negyedszázados tevé­kenysége elismeréséül a Fel- szabadulási Jubileumi Emlék­érmet Legnagyobb elismerésnek mégis azt tartja, hogy válasz­tói mindenkor bizalommal ke­resik föl a legkényesebb ügyében is. S most, amikor Zá­kányban ismét tanácstagnak í elölték, ezzpl köszönte meg a Jelölésben kifejeződött bizal­mat: — Ez arra kötelez, hogy a jövőben még lelkiismereteseb­ben, nagyobb gonddal képvx- steljem , választóim érdekeit, mint azt az elmúlt években tettem. Szalai László 27 melegágy, 50 fóliasátor Nagyatádi tavasz Y árosszépf tők A Nagyatádi Nagyközségi Tanács költségvetési üzeme sem volt kivétel: a munkások és a vezetők itt is egymásnak adták a kilincset Ahogyan Vízi Tihamér, az üzem helyet­tes vezetője óvatosan megfo­galmazta, meglehetősen nagy személyi változások után állt össze a jelenlegi gárda, amely a lakásépítési program segíté­sén kívül a város szépítésével és csinosításával foglalkozik. Ha már így kettéválasztottuk tevékenységüket, először fel­tétlenül a lakásépítési felada­tokról Ítéli ejteni néhány szót. — Áthúzódó beruházásokat vállaltunk, többek között a negyven lakásos garzonházat, valamint a mentőállomás meg­építését. A két beruházás ösz- szege eléri, a kilencmilliót. Az idén mindkettőt befejezzük — mondta Vízi Tihamér, de mindjárt hozzátette azt is, hogy hiába van a lendület és akarat az emberekben, kevés a gép. Felvonót és betonkeve­rőt akarnak vásárolni, mind- ketőtt vissza is igazolták — a harmadik negyedévre. Kint vannak vele a vízből... — Az üzem dolgozóit a vá­rosban jóformán mindenhol látni. Miből áll a város szé­pítése? — Sortatarozást végzünk Tíz házat kaptunk, a többit a Komfort Ktsz csinálja. Kubi- kos-járdás brigádunk föld­munkákkal, altalaj-előkészí­téssel, melegaszfalt-készítés­sel és járdaépítéssel foglalko­zik. Bizonyára őket látta leg­többször, az Atád áruház1 előtt a gépkocsiparkolót építik, a parkban pedig a fürdő kör­nyékén dolgoznak. — Mikor kezdték meg, és hogyan állnak a város csinosír tásával? — Szerencsénk volt az idő­vel, márciusban adtuk ki az első munkákat, s reméljük, hogy nem vallunk vele szé­gyent. Lassan sor kerül a pa­dok kihelyezésére is. (Itt egy pillanatra megszakí­tom a beszélgetést, mert a kerti padoknak érdekes törté­netük van. Az üzem vezetője és a vb-elnökhelyettes utazga­tásai közben állandóan cipel­tek egy fényképezőgépet, s mihelyt megláttak valami szé­pet és érdekeset, azonnal le­fényképezték. Többek között padokat, játszótéri felszerelé­seket is. A padog közül kivá­lasztották á legszebbet és a legolcsóbbat, s irány Lengyel­tóti, ahol harminc darabot rendeltek meg.) — A játszóterek kialakítá­sában a város üzemei, válla­latai is részt vesznek. Ez meg­könnyíti a költségvetési üzem munkáját? — Részben igen. Társadalmi munkában vállalták a hinták, mászókák, csúszdák, bújókák elkészítését, s május elsejére tizenöt j ítékot ki is helyezünk. — A városlakóknak és az idelátogatóknak is első pil­lantásra a tiszta vagy a pisz­kos járdák, utcák fogják meg a szemét. Mit tud az üzem köztisztasági részlege? — Két félig pormentes ko­csival négy rakodó gyűjti ösz- sze a hulladékot. Nem elég, nem korszerű, de egyelőre ez van. Egy ZIL-kocsi öntöz, té­len pedig a havat takarítja.-I- Van elég víz a locsolás­hoz? —- Szerencsére itt a Rinya. Ebhez a szkeptikus mondat­hoz tudni kell azt is, hogy nem is régen vízkorlátozást kellett elrendelni Nagyatádon, mert nem volt elég ivóvíz. — Az üzem dolgozói vállal­ták a társadalmi munkát? — Mi nem így fogalmazunk, inkább azt mondanám, hogy többletmunkát vállaltunk és vállalunk most is. Á társadal­mi munkások vezetése, irányí­tása, a szerszámok biztosítása a feladatunk. Ezenkívül majd minden héten tartunk egy úgynevezett kommunális na­pot, szombaton délután pedig kommunális délutánt, amikor a zöldterületek gondozását, a padfestést, a salakozást, a szökőkút zsaluzását végezzük el. A költségvetési üzemen kí­vül a Komfort Ktsz is kiveszi részét a városszépítés mun­káiból. Versenyeznek egymás­sal. hogv még szebb, még jobb és főleg időálló munka kerüljön ki a kezük alól. Az Egyesült Balaton Tsz fonyődi 1. sz. üzemegységében ed­dig 27 melegágyat készítettek primőr áruknak. Még három ágy készül, hogy minél több paprikát és paradicsomot szál­líthassanak á piacra. Saly Géza ( Több mint 21 ezer palántát ültettek ki. Nagy gondot fordí­tanak további nevelésükre. A hideg csapi vizet megmele­gítik, és langyos vízzel locsolják a palántákat. A MÉK-től 50 darab fóliasátrat kaptak. A fóliák alatt nevelt paprikát és pa.adicsomot neki szállítják. SOMOGYI NÉPLAP Kedd, 197L április 20.

Next

/
Oldalképek
Tartalom