Somogyi Néplap, 1971. április (27. évfolyam, 77-100. szám)

1971-04-17 / 90. szám

I pirt tatSraran, a tramnny cse^eftetfefl

Tettekkel segítjük jövőnk formálását**

44 óra — kétmillió embernek

1966. november 28-a és december 3-a között tanácskozott a párt IX kongresszusa. Útmutatásai, határozatai világos és népszerű programot adtak az 1967 tavaszán lezajlott országgyűlési és tanácsválasztásokhoz. Az eltelt négy esztendő nem maradt adós e program valóra váltásával. Cikksorozatunkkal arra a kérdésre igyekszünk választ adni, hogy a párt útmutatásai, a kormány cselekedetei nyomán mindennapi életünk néhány területén miként gyarapodtunk, hogyan jutottunk előbbre.

A IX kongresszus határozata kimondta: »Vállalatonként, üzemenként az eddigi teljesítményt és munkabért biztosítva, 1968-tól kezdődően 1970 végéig fokozatosan az összes ipari dolgozó munkaidejét átlagosan heti 44 órára kell csökkenteni. A kongresszus felkéri a kormányt és a szakszervezeteket, hogy a munkaidő-csökkentés bevezetésének részletes rendjét szabályozzák.« Népszerű, a dolgozók körében nagy visszhangra talált feladat volt ez; annyira népszerű, hogy lényegében egy évvel korábban, 1969 végéig megvalósult, 1970- re már csak teljessé tétele maradt. A múlt év végén több mint kétmillió ember élvezte a rövidebb, heti 44 órás vagy annál is kevesebb munkaidó előnyeit.

A kormány határozata, a SZOT állásfoglalása, a Munkaügyi Minisztérium rendel kezesei egyaránt hangsúlyozták: a rövidebb munkaidő bevezetése miatt sem a termelés, sem a dolgozók keresete nem csökkenhet. Ami nem kis dolog, hiszen a 44 órás munkahét átlagosan nyolc százalék kai kurtította meg a termelést szolgáló időalapot. A szervezettség növelésére, a műszaki fejlesztés meggyorsítására, az állóalapok jobb kihasználására volt szükség ahhoz — s ezekhez kötődve intézkedések regimentjére —, hogy a cél elérhető legyen. A termelés növekedése ugyan átmenetileg lelassult, de egészen nem csökkent. A munkaidő-csökkentés megkezdése előtt, 1967-ben a szocialista iparban 1880 forint volt a foglalkoztatottak átlagkereső te. 1970-ben ez az összeg 2102 forintra emelkedett. Ezen belül a munkáskeresetek havi átlaga 1809 forintról 2026-ra nőtt; a határozatnak ez a része sem maradt tehát írott malaszt.

Több mint kétmillió ember élvezi a minden második heti szabad szombatot. De növekvő számban vannak, akiknek heti munkaideje a 44 óránál is kevesebb. A szocialista ipar összes foglalkoztatottjának 4,8 százaléka dolgozik 40—41 órás munkaidőben; a vegyiparban például már 32,8 százalékra rúg ez az arány, s ezen belü' a gyógyszeripar minden száz dolgozója közül 58-nak gyakorlatilag ötnapos a munkahete.

Igaz, az országos kép elfed néhány helyi szeplőt. Előfordult, hogy a munkaidő-csökkentést némelyik üzemben csupán a normák szorosabbá tételével ellensúlyozták. Több helyen nőtt a túlórák száma, s megtörtént, hogy itt-ott a keresetek . átmenetileg csökkentek. Bizonyos ágazatokban (így például az élelmiszeriparban) az átlagosnál lassúbb nehézkesebb volt a 44 órás heti munkaidő bevezetése Mindez arra figyelmeztetett és int ma is, hogy a kisebb munkaidő nagyobb szervezettséget, a munkafeltételek és munkakörülmények gyorsabb javítását követeli meg. A munkaidő napi egy órával való csökkentése ugyanis eg” évre számítva összességében tízmilltárd forint értékű termékkel egyenlő. E hatalma': summát kitevő árut rövidebb idő alatt előállítani csak folyamatos műszaki fejlesztés sei korszerűbb munkaszervezéssel lehet.

J

ő dolog, hogy egyre több embernek növekszik a szabad ideje. Ám a nyugodt pihenéstől elválaszthatatlan — mert anyagi alapjait, fedezetét az teremti meg —, hogy a heti 36—40—42—44 óra munkáid" a szó szoros értelmében munkával telt idő legyen.

M. O.

(Következik: Ösztöndíjas

mamák.)

Több áruval

280 milliós

forgalomra számítanak

a siófoki fogyasztási szövetkezetnél

JELENTŐSÉT lépett előre az elmúlt öt év alatt a Siófoki Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet. Forgalmát tekintve nemcsak a megye első szövetkezete, hanem országosan is a legnagyobbak közé tartozik. 1965- ben 83 millió forint volt az éves forgalma. A múlt esztendőben már egyedül az áruháza ilyen nagy forgalmai ért el. A szövetkezeté pedig 240 millió forint volt.

Hogyan érték ezt el?

A választ a múlt évet értékelő küldöttközgyűlésen így fogalmazták meg: A kereskedelmi ellátás javítása mellett törekedtek arra is, hogy nőjön a kereskedelmi munka színvonala. Egységeik nagy részét korszerűsítették, új boltokat nyiltottak.

A legdinamikusabban a kiskereskedelmi tevékenység fejlődött. A megépített Sió Aruház a szállító vállalatok között is versenyt hozott: nem volt közömbös, hogy a nagy tételeket vásárló üzlet kitol veszi meg az árut. Ezt jól használták ki a választék bővítésére. Az eredmény: egyedül a múlt évben csaknem kilencvenmillióval emelkedett a forgalom. Nemcsak az áruháznak van ebben része, hanem a többi boltnak is, hi-1

szén a kis üzletekben is több volt a vevő.

— Tapasztalatunk az — mondják a szövetkezet vezetői —, hogy jó hatással van az áruellátásra, ha a boltok vezetői is vásárolnak: ők tudják, mi hiányzik leginkább, mit keresnek legjobban a vevők.

— És az árak?

— Önálló kezdeményezésre nem hajtottunk végre áremelést.

Érdekes a szövetkezet múl' évi vendéglátó statisztikája, a hárommillió forintos forgalomemelkedésen belül nagyobb rész jut az ételekre mint az italokra. A presszók kisvendéglők kétmillióval részesednek a forgalomnövekedésből.

EBBEN AZ ÉVBEN további emelkedéssel számolnak: a

szövetkezet nem kevesebb, mint 280 millió forintos forgalmat tervezett. A legjelentősebb ezen belül az idén is a kereskedelem tevékenysége: az összforgalom döntő többségét — mintegy 230 millió forintot — ez teszi ki. A vendéglátó egységek ehhez képest sokkal kisebb, mindössze 35 millió forintos forgalomra készültek fel. Az emelkedést elsősorban a jobb kereskedelemmel, a bővebb áruválasztékkal akarják elérni.

Ifjú választók nagygyűlése Siófokon

Ezernél több fiatal gyűlt össze tegnap délután Siófokon. A város üzemeiben, hivatalaiban, a járás termelő- szövetkezeteiben dolgozó fiatalok, s most érettségiző diákok a részükre rendezett választási nagygyűlésess megjelenésükkel is igazolták: nagy felelősséggel, ér- ieklődéssel figyelik a közélet jelentős eseményeit, s abból mindenkor részt is vállalnak.

Zsúfolásig megtöltötték a fiatalok a

filmszínház

helyiségét, sokan pedig a sétányon kinnrekedve hallgatták a nagygyűlés szónokát.

A nagygyűlés szónoka, dr. Markón» Imre, az igazságügy-miniszter első helyettese.

összefogással tudjuk valóra váltgni, s e munkából ifjúságunknak is jelentős részt kell vállalnia. .

— A fiataloknak, az ifjúságnak a történelem során mindig, most pedig különösen kiemelkedő szerep jutott a társadalmi haladás előmozdításában. Ezért foglalkoztunk a múltban és foglalkozunk jelenleg, de a jövőben is olyan nagy gonddal a fiatalok helyzetével. Ezt bizonyítja az MSZMP Központi Bizottságásuk után egész népünk életéi ögják gazdagítani.

Ezután arról szólt, hogy cél- Boa József, a városi KISZ- • jainkat, terveinket csak közös bizottság titkára köszöntötte őket, s a nagygyűlés szónokát, dr. Markója Imrét, az igazságügy-miniszter első helyettesét, valamint az elnökségben ülőket, köztük: dr. Túri Imrét. a megyei pártbizottság osztályvezetőjét, dr. Kassai Jánost, a megyei tanács vb-tit- kárát, Weisz Zoltánt, a megyei KISZ-bizottság titkárát.

Juhász Istvánt és dr. Gáti Istvánt, a siófoki városi párt- bizottság titkárát, illetve a városi tanács vb-elnökét.

‘ — Pár nap választ el bennünket az országgyűlési és a tanácsi választásoktól. Április 25-én több mint 7 millió magyar választópolgár járul majd az urnákhoz, hogy alkotmányos rendünknek megfelelően megválassza az országgyűlési képviselőket és a helyi tanácsok tagiait. E választások eredményeképpen alakulnak meg azok az államhatalmi testületek, melyek legfőbb letéteményesei a nép hatalmának, s hivató'tak a r\árt vezetésével iránvítani szocialistái építőmunkánkat, társadalmi, gazdasági előrehaladásunkat. — E gondolatok jegyében k^-dte nagy figyelemmel kísért beszédét dr.

Markója Imre, majd arról a több mint negyedszázados fejlődésről szólt, amely h aránkban, Somogybán és Siófokon is végbement. Beszélt a jövő feladatairól, célkitűzéseiről, s azokról a lelkesítő, szép tervekről, amelyek megvalósuládott ifjúságpolitikai határozata, amelynek nyomán megszületett és hamarosan élet - be lép az ifjúsági törvény.

Részletesen beszélt ezután a fiatalok helyzetét jelentősen megváltoztató, érdekeiket védő törvény elkészítéséről; a törvényt megalkotók felelősségteljes munkájáról. Ismertette anna., tartalmát, p tájékoztatta a nagygyűlés hallgatóságát arról, hogy a törvény hamarosan a kormány, majd az országgyűlés elé kerül, s végrehajtását, érvényesülését megfelelő intézkedésekkel biztosítják.

A törvény célját, s egyben jelentőségét így fogalmazta meg:

— Elősegíteni pártunk, kormányunk ifjúságpolitikai határozatainak valóra váltását, hatékony eszközt biztosítan’ társadalmunknak, hogy a szocializmus további építésérp kész és arra alkalmas új nemzedéket neveljen fel. Egyben az ifjúság számára megterem teni azokat a jogszabályi feltételeket, amelyek mellett megtalálhatják egyéni és közösségi boldogulásukat. Az ifjúsági törvény már megalkotásának puszta tényével is bizonyítja, hogy társadalmunk milyen nagy figyelmet szentel az ifjúság nevelésének, életteltételei javításának.

Fegyelmezetten, nagy érdeklődéssel hallgatták a fiatal választók a szónokot. Sokan közülük első alkalommal él- • nek majd április 25-én állampolgári jogukkal, vesznek részt a szavazásban. A közvetlen hangú, a jelenükről és jövőjükről szóló szavak valamennyiük figyelmét fölkeltetfelépítésére irányúinak erőfeszítéseink. A válasz ásóknál szavazzanak bizalmat annak a politikának, mely ezt a jövőt rajzolja elénk.

Fecser Péter, a város országgyűlési képviselőjelöltje is részt vett és szót kért a nagygyűlésen.

— Kedves fiatalok! Köszönöm azt a bizalmat, amit számomra ti is megszavaztatok, amikor elfogadtátok jelölésemet — mondotta. — Közétek tartozónak érzem magam: korban nem sok idő választ el bennünket egymástól. Különben is, a napokban Bala- tonőszödön egy idős néni ígv szólalt fel mellettem: »Fogadjuk el ezt a gyereket, majd köztünk felnő.« Igyekszem felnőni a feladatokhoz, és közéleti tevékenységemmel viszonozni azt a bizalmat, ha képviselőnek megválasztanak, amit jelölésemkor előlegeztek s előlegeztetek. Azon leszek, hogy minden becsületes fiatal érdekeit megfelelően képviseljem.

Hallgatói, a fiatal választók, valóban maguk közé tartozónak érezték. Ezt bizonyította az is, hogy a nagygyűlés kezdete előtt és utána is sokan vették őt körül, s érdeklődtek munkájáról, terveiről, de ezt bizonyította a hosszas taps is, ami baráti, szívélyes hangú felszólalását fogadta.

Ifjúságunk nagy érdeklődését, felelősségét közéletünk, társadalmunk jelentős eseményei iránt Rejtő János fiatal választó felszólalása is kifejezte, amikor a maga és társai nevében azt ígérte meg, hogy tettekkel segítik jövőjük formálását. A fiatal választók

A fiatal választók között Fecser Péter képviselőjelölt.

Megjelentek a választási plakátok

A lakosság érdeklődéssel ismerkedik a képviselőjelöltekkel.

Imre befejezésül e szavakat mondotta, nagy tapssal jelezték egyetértésüket, helyeslé süket:

— Utunk és célunk világos a szocialista társadalom teljes

rággal köszöntötték dr. Markója Imrét, majd a nagygyűlés Boa Józsefnek, a városi KISZ-bizotttság titkárának zárszavával véget ért.

Sz. L.

Tanácskozik az építők kongresszusa

Az építők szakszervezetének tegnap kezdődött kongresszusán a vitában felszólalt Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a miniszter - tertanács elnökhelyettese is. A Magyar Szocalista Munkáspárt Központi Bizottsága és a kormány nevében köszöntötte a kongresszust.

Hangsúlyozta: az MSZMP mindig nagy fontosságot tulajdonított a három és félmillió dolgozót tömörítő magyar szakszervezeteknek. A sok százezer szakszervezeti aktivista munkája nagy politikai segítséget jelent a pártnak, s a szocalista fejlődésünkben elért jelentős eredményekhez sok segítséget nyújtottak a magyar szakszervezetek is. A párt és a kormány a széles dolgozó tömegeket érintő minden alapvető kérdés eldöntésénél figyelembe kívánja venni a szak- szervezetek javaslatait.

— Országunkban a gazdasági és politikai feltételek alkalmasak a széleskörű vélemény- cserére, az üzemi demokrácia fejlesztésére. Amikor azonban az állampolgári jogokat szélesítjük, ügyelni kell arra, hogy a jogok mellett a kötelességek is érvényesüljenek a mindennapi életben. Végül is országunk fejlődéséért és jövőjéért közösen vagyunk felelősek. A népgazdaság, a kormány és az ország lakossága azt várja az építőipartól, hogy feleljen meg mindazoknak a követelményeknek, amelyeket pártunk X. kongresszusa állított az ágazat elé.

Apró Antal hangsúlyozta, hogy sokkal nagyobb figyelmet kell fordítani az építőipar szakmunkás-utánpótlására is. (MTI)

SOMOGYI NÉPLAP Smmba*, 197L április 17.

3