Somogyi Néplap, 1971. március (27. évfolyam, 51-76. szám)

1971-03-14 / 62. szám

w

A NEMZET MÚZEUMA

A Nemzeti Múzeum a műit században.

A

z egykori Mehmed szultán útján, a régi városfalakon túl, nem RMSMe a kecskeméti városkaputól. a mai belváros kedvelt sétányán, a Múzeumkert helyén még 150—200 évvel ezelőtt is pocsolyás, puszta földek húzódtak. A kis körutakon túli területeket csak 1930- foan kezdte Pest városa parcellázni. S amikor 1802-ben Széchenyi Ferenc a nemzetnek adományozta gyűjteményét, még üresen állt a telek, a mai Múzeumkert szomszédságában a rablások, gyilkosságok színhelyeként hírhedt Két Pisztoly csárdával, néhány rozzant házacskával, s a mai Kálvin tér helyén a szénpiaccal.

Széchenyi már 1774-ben memorandumot nyújtott be a kancelláriához és a helytartótanácshoz könyvtárügyben. (S már akkor kötelezte a nyomdászokat, hogy minden munkából küldjenek két példányt a könyvtárnak.) Széchenyi !á02 márciusában Ferenc császártól kért engedélyt:

»Felséges uram! Ifjúságomtól kezdve fáradhatatlan gonddal, nagy áldozattal szereztem meg magamnak a gyűjteményt ... Méltóztassék kegyesen engedélyezni, hogy ezen gyűjteményt Magyarországnak adományozhassam. „. Szabadjon a gyűjteményt életem folyamán a sajátomból továbbra is gyarapítani, és amennyire csak lehetséges, teljessé tenni.«

A Magyarországra vonatkozó gyűjtemény közel 12 ezer nyomtatványt, 1150 kéziratot, 142 kötet térképet és rézmetszetet, 2019 nemesi címert, 2675 érmet tartalmazott, továbbá itthon gyűjtött és Bécs- ben vásárolt régiségeket, képmásokat. Pénzben 160 ezer forintnyi volt az adomány (ösz- szehasonlításul: az ez idő tájt épített soproni kétemeletes, kettős szárnyú Széehenyi-pa- lota költségvetése mindössze 40 ezer forint volt)

Az alapítólevél a nádorra bízta, a gyűjtemény kormányzását. S József nádor közreműködésével már 1803 decemberében a volt pálos kolostorban megnyílt a könyvteremből, olvasószobából, az érem- és a régiségek teréből álló gyűjtemény.

I lenesek nem sitiiét

A Nemzeti Múzeum megteremtésének gondolatát az 1807-ből való Museum Hun- garicum című tanulmány így veti fel:-Ezen Magyar Tudományoknak szentelt Oltárt fel kell ékesíteni a hazánkat ér- deklő könyvekkel és iratoknál; történetünk eseményeit, városainkat és várainkat bemutató ábrázolásokkal, híres férfiak képmásával. Kerüljenek ide a magyar földön talált műemlékek és eszközök, az érmek és pénzek, fegyverek és ötvösművek. A három természet rendéiből (ásvány-, növény- és állatvilág) származó természettudományi és ipartörténeti gyűjtemények.«

A nemesek, a nagy gyűjtemények gazdái nem siettek a múzeum gyarapítására. Az első ajándékozó, Kindli Mátyás pesti szűcsmester 48 könyvet adományozott.

József nádor 1813-ban vásárolta meg Batthyány Antal hercegtől a városkapun kívül fekvő 31 ezer négyzetméteres majorságot, a múzeum mái telkét. Két évtizedig ezek az — egykori forrásokban régi múzeumnak nevezett — épületek adtak helyt a gyűjte- méhyéknek.

Az 1832—36-os országgyűlés félmillió forintot ajánlott meg a »nemzeti művelődés díszére«, a múzeum építésére, mégpedig úgy, hogy -a summa ne az adózó népet terhelje, hanem egyedül a nemesi rendre fog felosztatni, és attól lesz beszedendő«.

’ A múzeum építésére Pollack Mihály kapott megbízást. (Aki akkor már a nádor alcsúti kastélya, a budai Sándor-palota, a régi pesti Vigadó és a udoviceum építésével szerzett hírnevet.) A klasszicista oszlopcsarnokos múzeum a kor legnagyszerűbb építészeti alkotása lett. Találóan jegyezte meg Hausen, osztrák tanár: »csak

egyetlen változtatást szabad rajta tenni, a homlokzatot

márvánnyal burkolni, hogy soha el ne pusztuljon«.

Pannónia babérkoszorúval

A nádor Pietro Nobile bécsi építésszel, az akadémia igazgatójával vizsgáltatta felül Pollack terveit, s csak “költségkímélés« okáért hagyták el az épület márványburkolatát és szobordíszeit. Csak a tym- panon háromszögébe került a müncheni Rafael Monti szoborcsoportja: középen Pannónia nőalakja, kezében babérkoszorú, melyet jobbról a tudomány és művészet, balról a történelem és hírnév megszemélyesítőjének nyújt át A jobb sarokban lévő alak a Dunát, a bal a Drávát szimbolizálja.

Az alapozáshoz — mint a Hazai és a Külföldi Tudósítások című lap hírül adta — .1837. június 22-én kezdtek. S bár az építést megzavarta az 1838-i nagv árvíz, mégis 1844 januárjában a főhomlokzat, 1847 júliusában az egész épület körül lebontották az állványokat Kossuth a Pesti Hírlapban köszöntötte a “Várost a Rákos mezejétől uraló nagyszerű alkotást és tervezőjét«.

A 109 méter hosszú, 70 méter széles, 24 méter magas épület már méreteivel is kiemelkedett környezetéből.

Kubinyi Ágoston igazgatása alatt az, új épületbe szállították a muzeális anyagot berendezték a termeket. Az első emeleten 14 termet kapott a Széchenyi Könyvtár. Nyolc terem Érem- és Régiségtárnak jutott, a második emeleten a Természetiek Tárának 14 helyiség. A földszintet lakásnak használták. A könyvtár élére Mátray Gábor polihisztor zenetörténész került Kiss Bálint festőművész képtárőri megbízást, Blaskovich Béla ügyvéd és Ramis Antal irnoki alkalmazást nyert.

Alighogy elkészült a múzeum, viharos események színhelye és tanúja lett. Történelmi szerepe 1848. március 15-étől ívéit Az épület lépcsőjéről szavalta el Petőfi a fellelkesült tömegnek a Nemzeti dalt. Innen, a lépcső bal támfaláról mondták el a “Mit kíván a magyar nemzet« 12 pontját

E hepehupás műzeumudva- ron fogadta később a pesti ifjúság a bécsi egyetem küldöttségét amely Mátyás király testőrségének pajzsát hozta ajándékba a múzeum- nak,

1848-ban a belsőleg alig befejezett múzeum épületét környező telek még csak elöl volt vasráccsal ellátva, a többi három oldalát szegényes fapalánk fogta be, amelyen belül kert helyett homokbuckák voltak, s itt tartották gyakorlataikat a nemzetőrök.

A második emeleti díszteremben ülésezett az első nép- képviseleti országgyűlés. Később a Pestre összehívott országgyűlés főrendi háza is a Nemzeti Múzeum dísztermét használta ülésteremnek — egészen az országház felépítéséig.

Kossntti lestményl aiolt

Budavár bevétele után 1849. május 27-én az első emeleti rotundában a pesti polgárság lakomán látta vendégül a győzedelmes honvédséget. A nemzeti kormánynak a legválságosabb időkben is gazdája volt a Nemzeti Múzeum. Kossuth Lajos mint pénzügy- miniszter a volt kamaraelnöki lakásból 78 festményt adott át, s mint a Honvédelmi Bizottság elnöke úgy rendelkezett, hogy a sáncásásoknál előkerülő régészeti leleteket küldjék a múzeumba. Mészáros Lázár honvédelmi

miniszter fegyvereket, zászlókat adományozott (Amikor az osztrákok bevonultak, eljöttek rekvirálni a múzeumba is, és a régi fegyvereket, fa- modelleket is begyűjtötték.)

Buda ostromakor május 23-án bomba robbant a homlokzat előtt, de kár nem esett az épületben.

1849. július ll-én a múzeum udvaráról indultak Arad felé az utolsó népfelkelő csapatok. Néhány nap múlva, július 19-én Haynau csapatai megszállták a múzeumot, és kaszárnyának, raktárnak használták. Kincseit Bécs- be akarták szállítani. Július 23-án ötperces kihallgatás után a főlépcsőnél agyonlőttek egy, a császári hadseregből a honvédséghez átallott katonát

„Zenélyek" a Jiszleremlieii

Évek során, a szabadság- harc bukása után, ismét gyarapodott, bővült a múzeum anyaga. Sokan adományozással, alapítványokkal tettek hazafias érzésükről tanúságot A Múzeumkert telepítésére a díszteremben hangversenyeket rendeztek. Ezeket a “zené- lyeket« többször Erkel és Liszt Ferenc vezényelte.

Kazinczy születésének 100. évfordulóján, 1859-ben a múzeum dísztermében rendezett ünnepség az abszolutizmus elleni tiltakozás impozáns megnyilvánulása volt. 1861-ben a díszteremben ülésező képviselőház mondott utoljára nemet Bécs beolvasztó politikájának ...

Mostanában csendes a Mű- zeumkert Egy-egy kiállítás megnyitása jelent csak nagyobb eseményt, vagy az évenkénti március 15-i koszorúzás. Ott, balra a főlépcsőtől, az emléktáblánál...

Kádár Márta

150 éwél ezelőtt, 1821 márciusában inmtotta meg a görögség szervezett fegyveres harcát a törökök ellen, és csak nyolc évi vérhullatás után alakulhatott meg az önálló, újgörög nemzeti állam.

A görög nép soha nem nyugodott bele a Bizánc bukását követő négyévszázados török hódoltságba; a hegyekben állandóan harcban állt a hódítókkal. Ss a vérrel öntözött ormokon és völgyekben gazdag népköltészet virágzott: a görög nép történelme legsötétebb éveiben is énekelt és táncolt.

A kleftisz-dalok a délszláv hajduk-énekekkel, valamint a balkáni és a magyar szabadságharcos szellemtől áthatott betyárdalokkal, -balladákkal rokonok. Virágkoruk a XVIII. században Volt. A kleftisz szó tolvajt jelent Sok egyszerű ember lett a társadalom számkivetettje: a rabság, a robot, a katonáskodás elől a hegyekbe húzódott, a szabad életet választotta. A népköltészeti alkotások a kleftiszek —■ immár szabadságharcosok —

törökgyűlöletéről, a törőkhű görög földesurak iránt érzett megvetéséről, életük derűs perceiről vagy nehéz óráiról vallanak. A nép idealizálta kedves hőseit: csupa arany és ezüst fegyverekkel, ruhákkal díszítette fel őket; a híresebbek köré valóságos dalciklus fonódik.

A maroknyi görögség élethalál harca kivívta a világ népeinek rokonszenvét. Nagy nevű és egyszerű filhellének — köztük magyarok is — siettek a segítségére, s nálunk például Kölcsey, Vörösmarty és Berzsenyi merített erőt példamutató hősiességükből. Aztán amikor C. Fauriel francia történész 1824—25-ben megjelentette két kötetben az újkori görögség népköltészetének legszebb alkotásait, a görög nép nagyszerű alkotó szelleme is meghódította Európát.

Megemlékezésünk szerény tisztelgés akar lenni e szerencsétlen történelmi sorsával mindmáig perlekedő nép géniusza előtt nemzeti ünnepe jeles évfordulóján.

Papp Árpád

Jeanne Marie Darré hangversenyt ad Kaposváron

»A csúcs, amelyet meghódított, a páratlanul könnyed, szemeket csillantó, csillogó bravúrok köréből emelkedett ki... Darrénak most már nemcsak parádés megmutaínivalói, hanem érzékenyebb mondanivalói is vannak ...« Molnár Jenő Antalt ragadtatta ilyen szavakra a zongoraművésznő egyik szereplése. Darré nevét az Egyesült Államokban és Európa csaknem valamennyi országában jól ismerik. A magyar kritikusoknak is bőven volt alkalmuk, hogy véleményt mondjanak lenyűgöző játékáról, hiszen több mint tizenhat alkalommal látogatott Magyarországra. Kritikusok írják, hogy művészete az utóbbi évtizedek alatt hatalmasan fölfelé ívelt, s a művész levegőt teremt maga körül, amelyben a francia könnyedség, elegancia a forrón átélt szenvedéllyel párosul. Legkedvesebb zeneszerzője Liszt, stílusa tehát gyökeresen romantikus; legszívesebben a romantikus muzsika nagyjait szólaltatja meg.

Kaposváron március 19-én ad hangversenyt a Latinca Művelődési Központban. Műsorát 5t zeneszerző műveiből válogatta. Hallhatjuk egyebek között Chopin cisz-moll scherzóját, H-moll szonátáját és Bartók Szvitjét. Debus- sytól a Pour le Pianínót játssza. Műsorán szerepel még: Paganini—-Liszt É-dúr etűdje és a Lm. CampaneUa

EZEN A NYÁRON ÉS EZEN A TAVASZON

Ezen a nyáron és ezen a tavaszon, fehér papírt küldtek, fekete betűieket Valahányan, akik ott fönt kleftiszkedtek, Olimposz hegyéről tüstént lejöjjetek» vitéz Ali pasát mind megkövessétek.

De két deli legény bizony csak nem jött le, fogta a puskáját, fénylő kardot kötött„ járta a hegyeket, ottan kleftiszkedett.

Nehogy a kleftisz fegyverét

Nehogy a kleftisz fegyverét

elkótyavetyélj étek,

Vigyétek a monostorba,

imával tiszteljétek. Akasszátok jő magasra,

pókhálós toronyba föl, vasát rozsda eméssze meg,

gazdáját fekete föld.

DIMOSZ BÜCSÜJA

Leáldozóban már a nap, s Dimosz parancsot ád kis Induljatok, derék fiúk, ételt-italt szerezni.

Lambrakisz unokám te meg üljél le ide mellérn, Örököljed meg mindenem, s te légy a kapitányuk.

Ti meg, kleftisz-legényeim, fogjátok árva kardom, vagdossatok zöld ágakat, fektessetek reájuk, vigyetek el a pap elé, hadd gyónjam vétkeim meg. Küzdöttem harminc évet én katonaként a harcban, húszat meg kleftíszkedtem én, erdőn, szabad hegyekben, és most érzem, a vég közel, tudom, itt van halálom. Tágas legyen a sírverem, s legyen jó mélyre ásva, forgolódni legyen helyem, vívhassak benne állva.

És a gödör jobb oldalán nyissatok ablakocskát: fecske meghozza a tavaszt, ki-be járhat síromba, s a május érkeztél azon csalogány megjelenti.

Zahariasz

Mi lelte Manisz hegyeit, hogy úgy elsötétedtek?

Mintha sűrű hó szakadna, esőzápor hullana. Kleftiszeknek siratása, sűrű könnye, jajszava.

Megölték a kapitányuk, megölték Zahariaszt, aki úr volt Moreában, parancsolt mezők-szerte.

Ahány falu meghallotta, feketébe öltözött, egy kis madár meg leszállóit a templom elejibe, abbahagyta az éneklést, szóval siratni kezdte: “Halljátok-e, asszonynépek, halljátok-e, legények, húsvétra ne öltözzetek hószínű ruhátokba, hanem mint a hollómadár, minden fekete gyászba. Gubbasszatok, búsuljatok, legyen erős szívetek.«

Hogy ezt hallják bajtársai, majd halálra rémülnek, egy alacsony, karcsú lány meg, gyönge édes kishúga, kiállott a keresztútra, a mezőt bebolyongta.

Aki csak arra vetődött, mindtől ezt tudakolja;

»Ütőnjárók, nem láttátok első kapitányotok?«

“Mit kérdezgetel te minket, mit mondhatnánk mi neked? Tízesével szólt a puska, ezüstgolyó záporzott, meggyilkolták Zahariaszt, Kukelasz erődjénél.

Magad is hallhatod arról a jajgatást, baglyokat Elsiratják Moreában első kapitányukat.«

KITSZOSZ ANYJA

Kitszosz anyja üldögélt az innenső patakparton. Pörlekedett a patakkal, kővel meghajigálta:

Patak, apasszad meg vized, patak, forduljál vissza,, hadd mehessek át túlnanra, kleftiszek tanyájára! összegyűlt ott, tanácsot tart valamennyi kapitány.

Elfogták Kitszoszt, kísérik, viszik, hogy felakasszák Elöl ezeren vigyázzák, mögötte kétannyian.

Messze hátul édesanyja, keserű panasszóval: íCitszoszom, te hova tetted daliás fegyvereid, xabátódról hova lettek öt sor ezüstgombjaid?

Aj, micsoda anya vagy te, eszed megháborodott;;, aem vitézségem siratod, nem is ifjú fejemet, hanem préda lett fegyverem, odaveszett díszemet ?

SOMOGYINSPLAP 2921, másdtss 14.