Somogyi Néplap, 1971. március (27. évfolyam, 51-76. szám)

1971-03-14 / 62. szám

J8w a géplánc Szilárd az H-7-es SSflUMte * Elkészült u új Sió-hid. A metsző szélben azt az utat járjuk, amelyik 8,3 kilométer­rel közelebb hozza a Balaton­hoz a fővárost. A távolság ennyivel lesz rövidebb, a na­gyobb sebesség miatt azonban jobban csökken az utazási idő. Az M—7-esen már végig ott ■ beton. A gépkocsi mégis dö­cögve nyeli az utolsó 22 kilo­métert — Március 29-én indul a géplánc, s akkor kerül rá az utolsó burkolat — mondja kí­sérőm, Temeti Imre, a Beton- útépítő Vállalat építésvezetője — Betont először a múlt év augusztusában hoztunk erre az útra, s nem egészen egy év­vel később — a tervek szerint —, július elsején megindulhat rajta a forgalom. Az úton most huszonöt te­hergépkocsi és néhány száz munkás dolgozik. Két döcoenő között jegyzem föl az adatokat A huszonkét kilométer hosszú út minden kilométere tizenötmillió fo­rintba kerül. Ezen a szakaszon megépítettek húsz hidat: alul­ás fölüljárót Azt például, hop bd ke­resztezi az új út a Siófok— Kaposvár közötti vasútvonalat, észre sem lehet venni. A Sió- hídon is megkötött már a be­ton. Az új hidak hosszan nyúlnak még az út mellé. — Ha épül a második nyom­vonal — mondja az építésveze­tő — velük már nem lesz gon­dunk. A számokat tovább lehet folytatni: méterenként 1,76 köbméter betont raknak az út­ra, s míg Sóstótól Zamárdiig elkészült a nyomvonal, körül­belül egymillió köbméter föl­det mozgattak meg. Ez a mun­ka 1969 tavaszán kezdődött, s hogy hamar végeztek vele, az egy úiításnak is köszönhető. A Balatonújhelyi Állami Gazda­ság gyümölcsöse mögött hatal­mas ingovány fekszik. A ha gyományok szerint itt ki k"! lett volna cserélni a talajt. D: nem tették: fel töltötték a lá­pot, s figyelték hogyan süly- lyed. A mocsár másfél mát:' magas homoktöltést »-nyelt« el Az út most már itt is szilárd alapon fekszik, s az újítással kilencmillió fo­rintot takarítottak meg. Körül­belül annyit, amennyi elég en­nek a szakasznak az elkészíté­séhez. — Jő Idő kellene most — mondja az építésvezető. — A hideg miatt nem lehet aszfal­tozni. A határidőt azonban tartani kell, s ezért döntöttünk úgy, hogy nemcsak a saját keverőtelepünk kapacitását használjuk fel az aszfaltozás­nál, hanem Polgárdiból is ho­zunk. Kaviccsal rakott teherautó­kat kerülünk. Messziről, a Fe­lér megyei Litérről hozzák az nyagot, s az emberek mun­kája nyomán lassan alakul az áj út. Itt-ott már fekete földet s lehet látni: ezzel szegélyezik majd a betoncsíkot. Láttam egy valóságos tavat az út mellett. Másfél éve még kavicsbánya volt. A kavics most már az M—7-es alatt fek­szik. A bánya szállítószalagja: elvégezték feladatukat Az út csak ezután kezdi. A »Behajtani tilos!« jelző íáblákat július elsején akarják .evenni. — Kész lesz? — kérdem. — Az eredeti határidő egy hónappal későbbre szólt, de késznek kell lenni. A nagy ba­latoni forgalmat ebben az év­ben már ez az út vezeti le. Alinak a felüljárók. A markolónak már csak az út mellett van munkája. Gyors megoldás Otthonra találhatnak a szakmunkástanulók SOK KÖZÉPÜLET felszaba­dult Csurgón, amikor tavaly nyáron összevonták a csurgó1 és a nagyatádi járást. Sok ré­gi gond megoldódott, kettő azonban még mindig megma­radt: a szakmunkásképző is­koláé és a leánykollégiumé. Sokféle vélemény elhang­zott, hogy mi legyen a meg­üresedő épületek sorsa. Vég­eredményben a helyzet a kö­vetkező: a községi tanács épületében kapott helyet a szociális foglalkoztató, a já­rási tanácséba költözött a nagyközségi tanács, a költség- vetési üzem. Kívülük még földhivatal, gyógyszertár, Pa­tyolat, bankfiók van az épü­letben, később azonban elköl­töznek belőle. A rendőrség épületében most a vízgazdál­kodási társulat székel. Ha a bíróság teljesen elköltözik akkor iskola és diákotthon céljára használják fel. Jelen­leg egyetlen épület, az egyko ri járási pártbizottság haszno­sítható még valamilyen fontos célra. Radnóti Lászlót, a Napsu­gár Ipari Szövetkezet elnökét kerestem meg elsőnek, mert 5 a megyei pártértekezleten is síkra szállt azért, hogy mi­nél előbb megoldódjon a szak­munkásképző iskola helyzete. A nagyköaségben csaknem kétezer munkás dolgozik, s az utánpótlást csak helyi forrá­sok adhatják. — Az a véleményem, hogy az itteni üzemeknek lépést kell tartaniuk, a fejlődés elő­feltétele, hogy a szakmunkás- képző iskola megfelelő épü­lethez jusson. Elképzelhetet len, hogy Nagyatádra járjanak a fiatalok, hiszen erre nincse­nek meg a közlekedési esz­közök sem. Olyan szakmák­ban, mint a faipar, a textil- ruházat, sőt most már a vas- ipar is, teljesen indokolatlan. Vancsura József, a nagy­községi pártbizottság titkára megerősíti ezt — A legegyszerűbb megol­dás az volna, ha megvennék a járási .pártbizottság épületéi szakmunkástanuló iskolának. A mostani helyzetük nagyon rossz, még a művelődési ház­ban is tanul két osztály. Tóth Tihamérnak, a szak­munkásképző iskola igazgató­jának véleménye: — 330-an tanulnak az isko­lában, amely tulajdonképpen három helyen van: a gimná­ziumban, a leánykollégium­ban, a művelődési házban. Mintegy 60 százalékuk bejá­ró. Van olyan tanterem, hogy még tábla sincs, pedig szak­rajzot is tanítunk. Állandóan pendliznek a gyerekek, a »fu­tóosztályok« hol itt, hol ott vannak. Az oktató startol, meg­nézi, melyik gimnáziumi osz­tálynak van fizika- vagy tor­naórája, s abba a tanteremoe viszi be a tanulóit. A torna­termet három iskola használ ja a gimnáziumban, reggeltő 1 este nyolcig mindig foglalt. Az iskolánknak nincs egy klub­szobája, a csaknem 90 ezet forint értékű szemléltetőeszköz a szekrények tetején, a gim­názium folyosóján hányódik Ilyen helyzetben nem lehei emelni a színvonalat — Van jövője a szakmun­kásképzésnek Csurgón? — A felmérések szerint to­vább nő azoknak a fiatalok­nak a száma, akik a ml is­kolánkban tanulnak tovább. Évenként 360—380 lesz a lét­számunk, s 1975-ig a gimná­ziumé 400. Csak a Napsugár Ipari Szövetkezet 270 gyerek­nek kér helyet a három év­folyamon, s akkor ott van még a fűrészüzem, a gépja­vító, az épületasztalos-üzem. Csak az elméleti képzés okoz gondot, a gyakorlatiban na­gyon jól állunk, hiszen az első évesek 80 százalékát tan­műhelyben képezik. A jövő tanévben lesz még két gépla­katosműhely, kőműves tanud­var, szabóműhely. Három éve vagyunk társbérlők a gimná­ziumban, s ezért százezer fo­rintot fizetünk évenként. Saj­nos, sokkal rosszabbak a kö­rülmények, mint az általános iskolában. Olyan fontos dol­gokra, mint a korrepetálás, egyáltalán nincs lehetőségünk. — Ha a Munkaügyi Minisz­térium támogatásával sikerül­ne megvásárolni a járási párt- bizottság volt épületét, megol­dódna-e az iskola gondja? — Föltétlenül. Egy techni kiisunk már megnézte az épü­letet, s megállapította, hogy átalakíthatnánk céljainkra mégpedig saját szakembe­reinkkel. Ügy számoltuk, hogy négy tantermet nyernénk, esetleg ötöt, a kisebb szobái alkalmasak lennének a cso­portos oktatáshoz. Átsétáltunk a gimnázium­ba, s a helyszínen győződtünk meg a mostoha körülmények­ről. Gaál Ambrus igazgató el­mondta, hogy nagyon jó meg­oldás- lenne, ha megvennék a hajdani pártbizottság épületét. Megkérdeztem tőle, nem fér- r.ének-e meg továbbra is együtt, ha a leánykollégium költözne el, s a szakmunkások maradnának a második eme­leten. Erre azt a választ kap­tam — s később meg is győ­ződtem róla —, hogy lakások, tantermek is vannak ott, i létszámban egyre erősödő szakmunkásképző iskola céljá­ra nem volna megfelelő. Fü- löp Józsefné, a kollégium igaz­gatója elmondta, milyen ne­héz körülmények körött él 125 lány, októbertől négy hóna­pig még vizük sem volt. Tőle az iránt érdeklődtem, nem felelt volna-e meg kollégium céljára például a járási tanács épülete. Véleménye szerint semmiképpen sem, hiszen na­gyon kicsik a szobák, s az át­alakítás igen-igen sokba ke­rül. Inkább a bíróság épüle­tének átalakításakor lehetne valamilyen megoldást találni a kollégista lányok megfelelő elhelyezésére. EGY GOND mindenképpen gyorsan megoldható a kettő közül, mégpedig a szakmun­kástanuló iskoláé. Gajdos László, a Nagyatádi Járási Pártbizottság első titkára egyetértett azzal az elképze­léssel, hogy a szakmunkáskép­ző a volt pártszékházban ta­lálna otthonra. S ez valóban így van, hiszen távlata van Csurgón a szakmunkásképzés­nek. Az erősödő csurgói ipar megköveteli, hogy helyben ké­pezzék ax utánpótlást Lajos Géza Kié a „Boci”? DANIEL LANG: Incidens a 192-es magaslaton 22. A két kutatóét eredménye­ként nyert bizonyítékok fon­tos szerepet játszottak a bíró- sávi eljárásban — emlékezik Eriksson. — Az együtt dolgo­zó ballisztikai és lőfegyver- szakértők például a töltény­szilánkok elemzése során ki­mutatták, hogy azok M— 16-osokból származnak, s az Áldozatra közelről tüzeltek. Ez a vélemény feltehetően ob­jektív alapot adott ahhoz, hogy Mao gyilkosa — vagy legalábbis egyik gyilkosa — Clark. legyen. Furue professzor és Flnck őrnagy is tanúvallomást tet­tek, hogy beszámoljanak Sai­gonban a Mao koponyacsont- darabkáin végzett klinikai vizsgálatokról. A szakértők vtxag&lrd ered­ményei meggyőzően bizonyí­tották, hogy Maót háromszor — mellkasán és nyakán — érte döfés, és koponyája szét­roncsolt állapotban van két nagy sebességű lövedék zúze- hatása következtében. Furue professzor »faji hovatartozás szerint; mongoloidként azono­sította I Maót, korára nézve 18 és 20 év körött, magasságára nézve körülbelül 161 centi­méter lehetett — vagyis vala­mivel magasabb, mint azt Eriksson velem beszélgetve becsülte. Furue, aki már harmincöt­ezer boncolást végzett, kije­lentette: »Mongoloid létére Mao holt­teste jól fejlett, arányos test­alkatra vallott« Meserve-öt, Clarkot és a két Diazt egy nappal azután vet­ték őrizetbe, hogy az első ku­tatócsoport a 192-es magasla­ton járt A tábori rendőrök külön-külön tartóztatták le őket A négy katona késő délután hagyta el Vorst parancsnoksá­gát, miután rövid látogatást tettek a századosnál. Parancs­nokuk szűkszavúan búcsúzott tőlük. Kihallgatásán Manuel így idézte fel ezeket a szavakat: »Elmondta, hogy igyekezett r.em nagydobra verni az in­cidenst, de mostantól kezdve már se tanáccsal, se segítség­gel neip szolgálhat.« A tábori rendőrök a kato­nai rendőrség felügyelőjének An Khe-i irodájára kísérték a négy katonát, ahonnan első kihallgatásuk után a Longh Binh-i fegyházba vitték őket Nem sokkal további kihall­gatásra volt szükség, hogy a törvényszéki tisztek meggyő­ződjenek róla: a bűnügy lé­teáik. Rafe és Manuel készségesen aláírt, esküvel hitelesített nyi­latkozatának lényege alátá­masztotta Eriksson beszámo­lóját »a 192-es magaslaton történt incidensről«. Ilyen néven lett ismeretei Mao meggyilkolásának ügy« a hadseregben. (Mikor egy bűnügyi nyomo­zó megkérdezte Manuelt, hogy »ki erőszakolta meg a lányt, vagy ki került vele nemi kap­JJ Olvasom a Magyar Mező- gazdaság március 10-i, 10. szá­mában a »Boci« háztáji fejő­gépcsalád című írást: »A 2—3 tehenet tartó háztáji gazdasá­gok szükségleteinek kielégíté­sére a Kaposvári Felsőfokú Mezőgazdasági Technikum ku­tatói is szerkesztettek háztáji fejőgépet. A »Boci« elnevezé­sű háztáji fejőgép két és há­rom ütemű fejésre egyaránt alkalmas...« És így tovább. A H. P. monogrammal ellátott cikkhez két kép is tartozik. Szöveg közben somogyi példá- imto3B}-zsi ranoS XSj — — is említi, mint a gép sike­res használatának bizonyíté­kát. A Somogyi Néplap egyik februári számában jómagam is csolatba«, Manuel így vála­szolt: »Meserve őrmester, Clark, Rafe Diaz és én. Erik- ssonnak nem volt vele nemi' , kapcsolata, és semmiféle bán- f irtam erről a gépről. Igen, ép tódást nem okozott neki«.) f Pen erről a gépről. A tapaszta- Meserve és Clark tagadták,?latokat és a cikkhez közölt ké hogy bármiben bűnösek len fpet ugyancsak Gölléből hoz- sikerült őr-Jtam. Mülléderéktől, az ő istál- azy lójukban készült, az esti fejés- néL De készítettünk felvételt a szomszédban, Puska Feri bá- csiéknál is, ez a kép a fió­nének, s á balul járat parancsnoka váltig állította, hogy szándékait vesen értelmezték. Csak tréfált — mondta val­lomásában —, amikor megem rint kiírta a gépről szóló »Is- mertető«-ben közölt szöveg, adatok zömét meg a gép árát, hanem azzal, hogy a cikk egy­értelműen a Kaposvári Felső­fokú Mezőgazdasági Techni­kumnak tulajdonítja a »Boci« háztáji fejőgépcsaládot, jólle­het azt Demény Rezső szer­kesztette. ö készíti a gépeket, tőle lehet megrendelni. A töb­bi stimmel. Ugyanis a Kapos­vári Felsőfokú Mezőgazdasági Technikum kutatói tényleg foglalkoznak háztáji fejőgép szerkesztésével, szintén kísér­leti jelleggel egyelőre. Csak ép­pen az a »Boci«, amelyről a Magyar Mezőgazdaságban szó van, nem ez a gép. Ennyi mindössze a tévedés_ H. F. Illette, hogy a felderítő úton]] komban van. Szóval, bemutat- »el fognak szórakozni«. Eliga-Jtuk a »Boci« család egyik tag- zító parancsában szerinte ezt]» JAt, a 231—D típusú háztáji fe- mondta: »Nem is lenne rossz,(| jőgépet. ha fel tudnánk csípni öt nő!(i Hogy miért írom most mind­arr?.az ”.al?ra’. aT'Ít, f he f ezt? Mert a Magyar Mezőgaz- gyekben töltünk és jó kis or-i,dasá ban oJ cikk megle. giat csaphatnánk.« Majd ál-a .. __ , . , l ította: -mindenki megjegyzé- Nem azzal- hogy szó sze" seket tett, és nevetett«. Ami azt illeti, hogy miért (l kerültek Mao faluja felé, az<i őrmester azt vallotta, hogy A azért vezette arrafelé az ősz-A tagot, hogy Vietkong-hareoso-f kát keressenek, és a lányt ist azért ejtette foglyul, mert gya­núsan viselkedett a viskóban Meserve kihallgatásának vé gén az ügyész megkérdezte, how hányszor és kinek adta elő Meserve »azt a történetet., amit most a tanúk emelvé-1] nyén elmondott«. ]] (Folytatjuk.) !1 MARCALI MUNKAHELYRE vízvezeték­szerelő kisiparosokat felveszünk Fizetés megegyezés szerint. Jelentkezés: Marcali, Simon tér 2. A KAPOSVÁRI MEGYEI KÓRHÁZ fölvételre keres egyelőre helyettesként, a későbbiekben valószínű véglegesítéssel VÉRADÓ SZERVEZŐT főelőadói munkakörben, állandó gépkocsi­használattal. Alapfizetés 2000 Ft. Elsősorban pedagógusok vagy más, társadalmi mun­kában járatos személyek jelentkezhetnek a kórház igazgató főorvosánál. (10268) 0 SOMOGYI NÉPLAP iMáma, un. wirrt« 1A

Next

/
Oldalképek
Tartalom