Somogyi Néplap, 1971. március (27. évfolyam, 51-76. szám)
1971-03-12 / 60. szám
\ /avasiatok nyomában Terven felül három és fél millió tégla A Somogy-Zaia megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat balatonszentgyörgyi 2-es számú gyárában a pártvezető- ségválasztó taggyűlésen elhangzott egy javaslat, amely- lyel valamennyi kommunista egyetértett, — Több és jobb minőségű téglát kell gyártanunk, hogy ezzel is elősegíthessük az országban folyó építkezések meggyorsítását Ennek érdekében viszont még szervezettebbé, fegyelmezettebbé kell tenni munkánkat Frank Sándor művezető a mindössze tizennégy tagú pártalapszervezet titkára Ér- dek’ődésünkre, hogy mit tettek az azóta eltelt idő alatt e javaslat megvalósításáért, már eredményekről is számot adhat — A múlt év végén vállalatunk kommunistái a X. pártkongresszus határozata alapján felhívással fordultak az ország valamennyi téglagyárának dolgozóihoz, hogy indítsunk munkaversenyt az építkezésekhez szükséges kétmilliárd 200 millió tégla gyártására, Ezt a felhívást termelési tanácskozáson vitattuk meg. Kommunisták és párton- kívüliek egyetértettünk abban, hogy ez évi tervünké' szervezettebb munkával túlteljesíthetjük — mondta a titkár. A termelési tanácskozást kő vető idő bizonyította ezt az egyetértést. A téli nagyjavítás, a gépek előkészítése soha nem tapasztalható lendülettel indult meg. Ebben is a kommunisták mutattak példát társaiknak. Varjas Ervin karbantartási művezető, Horn Jenő gépész és a többiek munkája tette lehetővé, hogy a nagyjavítással a tervezett hatvannyolc nap helyett negyvenkét nap alatt elkészültek, és február 13-án megkezdődhetett a nyersgyártás, majd az égetés. Németh Rezső gyárvezető elégedetten ismerteti az első napok termelési adatait. — Tavaly a próbagyártás idején két műszakban készült annyi nyers és égetett tégla, mint az idén egy műszakban. A szocialista brigádok egymással versenyezve dolgoznak, hogy melyikük zárja jobb eredménnyel a napot. Ha az egyik brigád hatvan kocsi n-Ters téglát készít, a másik ezt másnap már túlszárnyalja. Volt olyan nap, hogy hetvenegy kocsi nyers tégla került ki a kezükből. Nagy János, Császár Jánosné, Matkó Ferenc- né brigádja, Kereskai Józsej égető, Barabás Lajos rakodó és a többiek is minden elismerést megérdemelnek munkájukért. Ezt igazolják a számok is. Február 24-én például 71 ezer nyers tégla készült, s 61 ezret égettek ki. Az első negyedévi tervük szerint -— március eleji indulást számítva — 1,4 millió téglát kellene gyártaniuk, illetve 1,3 milliót égetni. Azzal viszont, hogy a nagyjavítással előbb végeztek, s korábban megkezdhették a termelést, már februárban terven felül 600 ezer téglái adnak Ennek alapján számolnak úgy a gyár vezetői, hogy az első negyedben egymillióval több téglát készítenek, mint amennyit várnak tőlük. Németh Rezső gyárvezető, Frank Sándor párttitkár egy levelet mutat — Szegedről, az 1. sz. ala- gútkemencés gyártól kaptuk. Versenyre hívnak bennünket, s az ország többi hasonló téglagyárát is. A verseny legfőbb feltétele: 4—5 százalékkal túlteljesíteni az 1971. évi tervet, javítani a minőséget Csatlakozunk a versenyhez, de azt vállaljuk, hogy nem négy-öt, hanem tizenöt százalékkal növeljük a termelésünket, s az idén 17,5 millió tégla helyett 21 millió téglát adunk A minőséget három százalékkal javítjuk, így a múlt évi 93 helyet 96 százalékos lesz. Most kezdték meg egy újfajta, a korábbinál nagyobb méretű és jobb minőségű tégla készítését Tavaly az ország nehéz helyzete, az árvíz által romba döntött házak újjáépítése tőlük is azt követelte, hogy még túlórában is készítsék a nyers téglát, végezzék az égetést. Aziden ezen is változtatnak, a több és jobb minőségű téglát túlóra felhasználása nélkül gyártják. Szalai László Méltón Levin Tiborhoz Már többször találkoztam vele, ünnepségeken, ifjúsági találkozón. Legutóbb éppen egy pinceklubot avattak. Kitakarították, rendbe tették a helyiséget. A vállalat bútorokat és más használati tárgyakat vásárolt a fiataloknak A múlt év tapasztalatairól, ■a KISZ-munkáról, az eredményekről beszélgettünk Kadarkúti Irénnel, a barcsi költségvetési üzem KlSZ-titkárá- vaL A kaposvári közgazdasági technikumban végzett 1968- ban, majd visszament Barcsra. Könyvelő a költségvetési üzemben. Fiatal az üzem, alig léhóny éves. Tizenöt fiatal alakította meg a KlSZ-szerve- zetet. Sajnos, a nagy munkaerő-vándorlás miatt sok fiatal máshova ment dolgozni, így a '.étszám állandóan változott. Csak egy szemléltető adat: tavaly az üzem kétszáz dolgozódnak a fele kicserélődött Egész munkabrigádok mentek el, köztük sok KISZ-fiatal is. A KISZ-titkár szenvedéllyel beszél a szervezetről. Tavaly fölvették Levin Tibor barcsi forradalmár nevét. A hős forradalmárt állította példaképül az alapszervezet. A fiatalok megértik egymást, szeretik az újat, a modemet Van köztük ács, kőműves, festő, parkettázó, technikus és adminisztrátor. Kis helység Barcs, kevés a szórakozóhely. Klubnapjukat a művelődési házban szokták megtartani. Amikor megkérdeztem, milyen egy jó KISZ-titkár, szinte gondolkodás nélkül válaszolt. — Fontos, hogy a fiatalok vezetője mindig értsen az emberek nyelvén. Megértse gondjaikat, örömeiket. Ami a legfontosabb, jó kapcsolat legyen a vállalat vezetőségével. He tenként tíz-tizenkét óra társadalmi munkát végez szabad dejében. Sok alapszervezethez síjár mint a járási KISZ-vb tagja. A választás joga — a választás lehetősége A választás alapelvei, a választók névjegyzéke Alkotmányunk alapvető elvként mondja ki, hogy hazánkban minden hatalom a dolgozó népé. Ezért államunk legfontosabb jogszabályai azok, amelyek arról gondoskodnak, hogy az állampolgárok részt vehessenek az álé lám vezetésében, az ország ügyeinek intézésében, vagyis a hatalom gyakorlásában. A részvétel egyik formája az országgyűlés és a tanácsok . tagjainak megválasztása. A választópolgárok a választási törvényben szabályozott módon választják meg az ország- gyűlési képviselőket és a helyi tanácsok tagjait. ALAPELVEK Választási rendszerünk alapelvei a következők: az általánosság és egyenlőség, a választások népfrontjellege, az egyéni választókerületek rendszere, a szavazás titkossága, a képviselők és a tanácstagok beszámolási kötelezettsége ás a visszahívás joga. Az általánosság azt jelenti, hogy minden nagykorú magyar állampolgárnak választójoga van. Nagykorú az, aki a választás napjáig betölti 18. életévét, vagy házasságkötés révén nagykorúvá válik. Választási törvényünk kizárja a választójogból a politikai vagy köztörvényes bűnözés miatt elítélteket, valamint azokat, akiket a bíróság eltiltott a közügyek gyakorlásától, továbbá az elmebetegeket még akkor is, ha nincsenek gondnokság alá helyezve. Az egyenlőség elve az alkotmányon alapul, és azt jelenti, hogy minden választópolgárnak egy szavazata van, és minden szavazat egyenlő. A VÁLASZTÓKERÜLETI B OSZTÁS ÉRTELME A választások népfrontjellege azt jelenti, hogy mind a2 országgyűlési képviselő-, mind a tanácstagjelöltek a Hazafias Népfront — a párt célkitűzéseivel egybevágó — választási programja alapján, azt képviselve lépnek föl a választásokon. Az egyéni választókerületi beosztás lehetővé teszi, hogy minden állampolgár tudja, ki az ő képviselője az országgyűlésben, és ki képviseli őt a helyi tanácsban. A képviselők és a tanácstagok időről időre kötelesek beszámolni tevékenységükről az őket megválasztó állampolgároknak. Ha a választópolgárok nincsenek megelégedve országgyűlési képviselőjük vagy tanácstagjuk tevékenységével, akkor a mandátum lejárta előtt joguk van a képviselőt, illetve a tanácstagot tisztségéből visszahívni. Fontos intézkedése a törvénynek a szavazás titkosságának biztosítása. Ennek az a jelentősége, hogy a választó- polgárok a szavazás napján, szavazatuk leadásakor minden külső befolyástól mentesen, saját akaratuk és lelkiismere tűk alapján szavazhassanak. A VÁLASZTÓK NÉVJEGYZÉKE A Népköztársaság Elnöki Tanácsának intézkedése szerint február 22-én az egész országban a helyi tanácsok megkezdték a választók névjegyzékének összeállítását. Ennek első mozzanata, hogy az összeíró biztosok minden családot fölkeresnek lakóhelyén, és összeírják a választásra jogosultak nevét, személyi adatait. Az összeírás alapján legkésőbb március 20-ig mindenütt elkészítik a választók névjegyzékét, és azt március 22- től 30-ig a tanácsok hivatali helyiségében közszemlére teszik. Ezzel egyeidejűleg minden választót írásban is értesítenek a névjegyzékbe történt felvételéről. Minden választópolgárnak saját érdeke: meggyőződjön arról, hogy ha választójoggal rendelkezik, fölvették-e a választók névjegyzékébe, és ha valamilyen adminisztrációs hiba miatt Kihagyták, akkoi személyesen vagy írásban ki fogást emeljen lakóhelye tanácsánál. E felszólalások alapján a tanácsok, illetve vitás ügyekben a járásbíróságok — három nap alatt döntenek, és a kihagyott személyek adatai pótnévjegyzékbe veszik. Lelkiismeretes fiatalnak tartják_ mind a munkahelyén, mind a járási KlSZ-bizottsá- gon. Olyan embernek, akire, ha rábíznak valamit, biztos hogy elvégzi. Tavaly megkapta a KISZ-kb dicsérő oklevelét az eddig végzett jó munkájáért Gy. L. MAI KOMMENTÁRUNK Öt munkanap Délelőtt órák, délután dolgozatjavítás, szakkör, készülni kell a másnapi órákra. De hát ott van a család is, a háztartás — azt is kell vezetni. És a pedagógusnak is van gyereke — azzal is törődni kell. Nem állítom, hogy a pe- dagógusnöknek nehezebb, zsúfoltabb a munkanapjuk, mint egy háromműszakos anyának, és nem is érdemes úgy vizsgálódni, hogy kinek nehezebbA lényeg az, hogy a nőknek segítenünk kell. Nehéz lenne összeszámolni, hogy hány szál virágot és mennyi ajándékot kaptak a múlt hétfőn a nők. Ebből persze korántsem következik az, hogy kiszámíthatatlan, mennyit segítünk a nőknek. Ha valaki, hát ők igazán tudják, hogy hol és mennyit segíthetünk időben is, pénz- 'ben is. Pénzben ott, ahol az egyenlő munkáért egyenlő bér jár. És úgy is segíthetnénk, hogy több idő jusson arra a vitathatatlan plusz munkára, melyet egyszerűen, gyakran lekicsinylőén, úgy nevezünk — háztartás. Ilyen *időbeli« segítség az új miniszteri rendelet is, amely szerint a jövőben a pedagógusnőknek heti egy szabadnapot biztosi.a,iák. Tehát öt munkanapra is elosztható a heti kötelező tanítási órák száma. Számukra talán ez volt az egyik legszebb nőnapi ajándék. Aki tudja, hány nő dolgozik a pedagóguspályán jelenleg, az könnyen belátja, hogy miért ilyen nagy jelentőségű ez a rendelkezés. A rendeletről kiadott MTl-tudó- sítást olvasva, máris láthatunk egy jó példát a budapesti Árpád Gimnáizumban, ahol már így osztották el az órákat. Ám jó példáért nem kell a megyehatáron túlra menni. Ilyen szellemben írta át az órarendet a Móricz Zsigmond Mezőgazdasági Szakközépiskola tantestülete- Régóta tervezik a Munkácsy Gimnáziumban és rövidesen megvalósítják ott is. A férfikollégák értik tehát és kötelességüknek tartják. Persze ez nemcsak megértés kérdése, hanem elsősorban lehetőségek kérdése. Az órarend átdolgozása nem kis feladat. Nagy tantestületeknek és kicsiknek sem. De nem fizikai képtelenség. És azt senki nem vitathatja, hogy ezt a fáradságot megérdemlik a nők. T. T. Egy kabarétréfa — és ami mögötte van A RÁDIÖKABARÉ márciusi műsorában a sok más poén között ez is hatásos volt: derűs nevetés, hálás taps volt a humorista jutalma a stúdióban. Én, a rádióhallgató egy szerény mosolyt engedtem meg magamnak. Mert tényleg: Pesten olcsóbb a tojás, mint egynémely vidéki városban, s a következtetés, miszerint a tyúkok elmentek a fővárosba — mosolyogtató. A hallgatók között azonban sok a vásárló ezek ismerik a kabarétréfák lényegét, s még inkább isméik ezt a lényeget ott, ahol a tojás »terem«- Amikor ugyanis valaminek már olyan súlyos anyagi vonzata van, mint ebben az esetben a tojásnak, kevésbé derülnek, különösen ott lem lelkesednek, ahol ez az anyagi rész konkrétan jelentkezik. Arról van szó, hogy sok háztáji és kisegítő gazdaság, szakcsoport berendezkedett nagy mennyiségű tojás termelésére az elmúlt években. Nagy hozamú tojóhibrideket szereztek be, korszerű tartási technológiát alkalmaztak, fejlődött a takarmányozás módszere és változott a takarmány összetétele. Tették mindezt azért, mert a kisegítő jövedelem megfelelő forrását látták ebben, s a népgazdaságnak is szüksége volt — az igények jobb kielégítése végett — erre az élelmezési cikkre. Most gyümölcsözne igazán a befektetés, ám úgy néz ki, hogy maholnap nem tudnak mit kezdeni a tojással — bárból legyen is a tyúk, Budapesten vagy Kaposváron. De maradjunk szűkebb hálánkban, Somogybán, s hallassunk oda egy tanácskozás 'elszólalóira. Ilyeneket hallunk: »Amikor a hibrid tyúkokat lépszerűsítették és kiadták, nem számoltak azzal, hogy mi ’.esz a tojással?« és »Hol van a biztonságos árutermelés határa?« Fogyasztási szövetkezetek illetékesei, kisállattenyésztők mondták ezt, és még sok egyebet, amire mindenképpen oda kell figyelni. És persze arra is, amiről ugyanezen a tanácskozáson a Kaposvári Húskombinát igazgató- helyettese tájékoztatott. Eszerint 1969-ben mintegy 90 miiKis csomagok a magboltoknak Naponta 30—70 mázsa vetőmagot csomagolnak >/< és 1 bg-os tasakokba a balatonmáriái ÁFÉSZ szentgyörgyi magtisztító telepén. 116 tojást vettek át. A múlt évre 110 milliós felvásárlást terveztek, és erre kötöttél szerződéseiket is. ezzel szemben 16 millióval többet kínáltak fel, s ezt is átvették. Erre az évre több mint 130 millió tojás megvételét, illetve értékesítését irányozták elő. Gond a piackeresés, az áru elhelyezése- Senki se várhatja, hogy a kombinát udvarán tojáshegy tornyosuljon. Mindet: 'gy igaz. Majrad tehát a javaslat: kifizetődő a hízottliba-ér- tékesítés, jelentős májprémiumot kaphat az eladó, s érdé mes a házinyulakkal is foglalkozni, szép áruk van. Húsgalambtenyésztést nem ajánlanak, mert a feldolgozás problémát okoz a kombinátnak. Ajánlások, javaslatok —* s a hallgatóság bizony nem lelke- kesedik. De hát ez van, mit lehet tenni? Hallgatva a beszédeket, eszembe jutott néhány korábbi terv. Ilyen volt egyebek között hogy jó volna tojásport előáll: tó üzemet létrehozni, hisze: van itt tojás, nem kellene kül földről behozni a tojásport Pedig akkor még nem volt ilyen nagy gond, hogy mi legyen a tojással. Aztán itt van a húsgalamb. Probléma a feldolgozása, mert egy nagyüzemben ilyen kis tétellel foglalkozni nem gazdaságos. De né hány kisállattenyésztő szép pénzt látott ebben, hallgatott a szóra, nekiállt húsgalambo: tenyészteni — s most bízom felszisszen: mit csináljon i. húsgalambbal, ha nem veszi! át tőle? Jó, egy részét megeszi, de mit kezdjen a többi vei? Igen, hajlamos az ember ar ra, hogy humoros köntösbe bújtassa ezt a témát, jóllehet komoly ötlete is van, például mi lenne, ha nem egy, hanen két-három megyében össze gyűjtenék a húsgalambokat, egy helyen dolgoznák fel, hog- megérje az átállást? TALÄN LEHETNE valami: tenni, eleinte csak egy-két lépést, aztán többet és gyorsabban a probléma megoldása fe- 'é. Mert a gond sürget, országosan is — ezt, ha más nem. iát a kabarétréfa is sejteti •.. H. F. •OHOfiTlKÉPLAP WSL misresxss SÜk
